Mi ez? Kapacitív érzékelő?

Szia. A Led asztal készítése topicban ugyanilyen elv van felhasználva.

Adok még egy kis információt, de próbálom tovább csigázni az érdeklődést.
Tehát, az elvet 3-4 éve találtam a neten, akkor megépítettem élveztem, majd elfelejtettem. A napokban eszembe jutott és újra megcsináltam, direkt azért, hogy ide feltegyem, mert érdekesnek találtam.
Nem tudom mennyire volt értékelhető a videón a látvány, ezért leírom mit kellett volna látni:
Világít egy piros LED, a fehér nem világít, ha erős fény éri a pirosat. A fehér LED-et PWM-mel vezérlem, emiatt a fényereje fordítottan függ a pirosat érő fény intenzitásától. Ha árnyékot vetek a pirosra, akkor a fehér világítani kezd.
Az első hozzászólásomban is írtam, hogy csak 2 db LED, 2 db ellenállás és egy uC található a panelen, nincsen rejtett alkatrész.

Ha arra gondolsz, hogy a piros LED, mint fényérzékelő van használva, egy legalább harminc éve használt megoldásról van szó.

Ez mind rendben... de mire jó? Ezt 1 tranzisztorral is meg lehet építeni - mikrokontroller nélkül. Csak azt alkonyatkapcsolónak hívják. Valóban érdekes, de engem kevésbé csigázott fel.

A LED fényérzékelő képességével kapcsolatban én végeztem egy kísérletet - ami szerintem érdekesebb volt. Teleültettem SMD LED-del egy darabka panelt és összevetettem a feszültségtermelő hatását a napelemmel. Ugyanúgy képes energiát termelni, de míg egy napelem tábla közel 2m2-en termel 280W energiát az általam mért zöld ledek (mert ez volt kéznél) kb 100W-ra lennének képesek a méret miatt (1206). Nyilván lehetne ezt jobban csinálni - de a panel és a beültetés sokkal nagyobb bonyodalom lenne - hacsak nem integrálnák egybe - mint például a COB led- mezőket. Így nem csak fényt termelhetnének, hanem le is sugározhatnák később a megtermelt energiát.

Igen, az alkonykapcsolót tényleg sokkal egyszerűbben meg lehet építeni, nedudginak is igaza van.
Működés:
A piros LED két portláb közé van bekötve, a katódra kötött uC bemenet adc funkcióval is bír.
Először kimenetnek konfiguráljuk mindkét port lábat és a LED anódjára menőt H, a katódra menőt L szintre állítjuk (a LED fényt bocsát ki). Egy rövid idő után pl. 1ms megfordítjuk a polaritást (záró irány, a LED nem bocsát ki fényt), itt újabb 1ms a várakozás, az érdekesség ezután következik. A katódra csatlakozó port láb irányát kimenetről bemenetre állítjuk, majd várunk egy keveset pl. 10 us és adc-vel mérjük a feszültséget.
Az adc-vel mért feszültség fordítottan arányos a megvilágítással. Miért?
Amikor a LED-et fordított polaritással kapcsoltuk az áramkörbe, akkor a parazita kapacitását töltjük fel (néhányszor 10pF), utána amikor a katódra csatlakozó láb bemenet lesz (nagy impedancia, nem süti ki), a külső fény fogja kisütni ezt a kapacitást, és kondenzátor feszültségét mérjük az adc-vel. Ha alacsony értéket mérünk, akkor nagy a fényerősség.

Tehát egy olyan LED is használható fényerősség mérésre, ami pl. a készülék bekapcsolását hivatott jelezni.

Belátom, csak én gondoltam érdekesnek.
Visszatérve a kérdésedre :
Semmire, de érdekes, azért ide tettem fel és nem a "Ki mit épített" fórum témába.

Ha kivennéd egy modern lapos TV-böl a LED háttérvilágitást, egyböl kapnál egy jo nagy LED mezöt...

Abban azért nincs annyi led...

Egy volt MOM-os barátom szerint az infraled-ek lennének a nyerők.

Ne értsd félre - velem van a baj. Én fordítva gondolkodom. Ha van egy probléma - arra hogyan lehet megoldást adni. Ezért nem tudok a gömböccel is mit kezdeni. Érdekes - de fogalmam sincs mire jó, azon kívül, hogy érdekes játék - milliárdokért kitalálva.

Szia. Na így elmagyarázva már tényleg érdekes. A megoldás is tetszik, hogy akár a bekapcsolást jelzö LED-del is lehet fényerösséget mérni. Ez annyira tùl van bonyolítva, hogy simán fel fogom használni !

Érdekes vita alakult ki
A LED ugyanúgy működik forditva is mint a dinamikus hangszóró mikrofonként.
Ezért szoktunk oszcilloszkóphoz egy infra LED-ből és egy BNC csatlakozóból "távirányitó vizsgálót" épiteni. Jó móka, akartam is róla cikket irni
Persze a reciprocitás elve sem mindentható. Például izzólámpára hiba világitunk rá, nem termel áramot. Ugyanigy szénmikrofonból nem lesz hangszóró, stb...

Nem szeretem a nagy szavakat, bulváros kitételeket, de a mai napon olyasminek lehetünk tanúi, ami szerintem jelentőségében az Apollo-11 küldetéshez hasonlítható. Az Európai Űrügynökség eszköze száll le egy üstökösre. Történelmi pillanat.

Lehet, hogy mégis fel tudja használni valaki. Bővebben: Link

Sziasztok!
Egy kis érdekesség.
45 ezer LED-égő világít New York karácsonyfáján

Vajon hogyan vannak kapcsolva? A felvett áramról nem is beszélve.

Sajnos sokan nincsenek tisztában vele, hogy a LED nem izzó.

Olyan ez, mint a vasbeton talpfa a vasútnál.

Az (tudtommal) eredeti villanykörte elnevezés nev volt elég szakszerű a műszakiaknak, ezért kitalálták helyette az izzólámpát. Ez rövidült izzóra. Jöttek az energiatakarékos (sic!) izzók, majd a LED izzók.
Amíg a Tungsram ki nem fejlesztette a duplaspirált, a villanykörték által kibocsájtott fény nagyjából egyforma volt, ezért a köztudatban a fénymennyiség mértékegysége a Watt lett. Ezt cipeljük még mind a mai napig - az a jó LEDes körte, amelyik sokwattos. A lényeges mértékegység, a Lumen nem akar terjedni.

Talán az a baj a Lumennel- nehéz az átlagember számára megfogni. Márpedig egy olyan mértékegység, amit nincs mihez mérnie - annyit is ér. KB olyan, mintha a föld-hold távolságot babszár/köbzöld-ben adnák meg. Amúgy a fényforrás szerintem egészen helytálló. A ledes fényforrás méginkább. Lehet fordítási hiba, vagy hiányosság is, hiszen az eredeti cikket, eredeti nyelven nem láttam. De ne érje szó a ház elejét, rákerestem és íme egy híradás. A google fordító a bulb alapján valójában "led izzó"-nak fordította. Gondolom a cikk írója sem állt a helyzete magaslatán és valószinűleg nem is ez volt a fő motívum, hanem a "Hűűűűűű" meg az "Ááááááá!". Ebben a cikkben például "45,000 LED lights" szerepel. Talán érdemes lett volna a cikk közzétevőjének is megnézni 2-3 helyen a hírforrást és Lőrincze Lajos szellemében lefordítani. Ettől eltekintve: "Hűűűűű!"

Igen, ez az egyik baj a SI rendszerrel, nem elég természetes. Száz éve erőltetik ránk ezt a borzalmat. A piacon mindig rákérdez a kislány, mikor mondom neki, adjon két marék töpörtyűt, hogy mennyi is akarok? 15, vagy 20 dekát? Honnan tudjam, mennyi a súlya? Ránézésre megállapítom, hogy két maréknyival jóllakunk, oszt' jól van.

Idézet:
„A piacon mindig rákérdez a kislány, mikor mondom neki, adjon két marék töpörtyűt, hogy mennyi is akarok? 15, vagy 20 dekát?”

Mert a kislány nem akar/tud számolni. Neki kerek számok kellenek, hogy meg tudja mondani az árat. Nesze neked "modern" oktatás...
Annyiban segíthetsz neki, hogy a két maréknyit lemérve még pár szemet hozzátetetsz, hogy felkerekítődjön a súly.
Legfeljebb meghízol a többlettöpörtyűtől

Félve jegyzem meg, hogy a legtöbb mérleg már kiszámolja az árat.
A másik, amikor kérek egy arasznyi párizsit. Visszakérdeznek, hogy 20 dekát? Beletörödve mondom: Jó, legyen 20. Utána: 23 deka lett, maradhat?

Idézet:
„Félve jegyzem meg, hogy a legtöbb mérleg már kiszámolja az árat.”

Pláne.

Az arasz-dolog valahol a parkolási problémát okozó "20 centi" esetére hajaz

Én úgy szoktam elektromos szalonnát venni (ha már Hobbielektronika ), hogy mondjuk 3 ujnyit kérek, persze a perspektíva szerint kisebbnek látszik a pult túloldaláról, de semmi gond, az eladó csatlakoztatja a kést a szalonnára és én, mint egy potmétert, beállítom a kívánt osztásarányt. Mert a saját ujjaimat azért abból a távolságból is ismerem
Távmérés, nikkelezett szemmértékkel

Van erre egy aranyos történetem - bár ez már nem elektronika, de töpörtyű -párizsi Kollégám minden reggel ugyanabban a kisboltban vásárolt reggelit velem együtt. Minden reggel pontosan ugyanazt: Kérek 10,5deka párizsit - egyben! A kislány síkideg volt, mert hol több lett, hol kevesebb - és a kollégámnak sosem volt jó. Kb 1 év boltbajárás után bementünk ismét reggeliért. A kislány hentesbárddal a kezében fogadott. Kollégám: Kérek 10,5deka párizsit - egyben! A kislány hátrafordult, egy lendületben a pultra vágott egy rúd párizsit. Két hatalmas nagy suhintás - mert a vége szóba sem jöhetett és lendületesen rádobta a mérlegre az eredményt. A mérleg hajszálpontosan 10,5 dekán állt meg. Megfelel? kérdezte villogó szemekkel. A kollégám falfehéren: Igen - meg.....

Hát, egy év gyakorlat áll mögötte....
Jól gondolja meg ezek után a kollégád, mennyit kér legközelebb, mert lehet, hogy precíziós megkergetésben lesz része, ha tovább szívózik...

Egyszerű játékvonat. Bővebben: Link

Ez aranyos. Ez egy kicsit körülményesebb.

Sziasztok!
Ma egy érdekes dologra figyeltem fel a vasúton. A régi kocsikon az ülés alatt vannak az elektromos fűtőtestek. 1500V 500W-osak, 50Hz-ről mennek. Mindig is volt egy kis sercegő hangjuk üzem közben. (Aki sokat vonatozott, biztosan ismeri a jellegzetes zizegést, ami csak fűtéskor jön a jó kis kényelmes ülések alól.) Most (már azért vagy 8 éve) viszont megjelentek a visszatáplálós motorvonatok, amiknek az inverterük borzalmasan ciripel, és sokszor az állomás környékén is hallani, mert kb. olyan 8kHz-es a kapcsolófrekvencia. Emiatt hallani ezt az 50Hz-el modulált ciripelést, ami megállás nélkül jelen van, de visszatápláláskor még erősebb.
Ma viszont mentem egy rendes régi vonattal, és az ülések alatti fűtőtestekből is előjött a jellegzetes ciripelés, ami hol megszűnt, hol erősebb volt, amikor épp visszatáplálás volt a szakaszon, akkor erősebb.(És nem az ablakon jött be a hang, mert amikor pillanatra lekapcsoltam a fűtést, teljesen abbamaradt.) Érdekes dolog ez.
Azért mindenesetre jó erősen beletolják a hálózatba a nagyfrekvenciás zavart, még egy 50 éves mozdony trafóján keresztül a kocsi fűtőtestjeiből is a jellegzetes ciripelő hang jön, amikor épp visszatáplál egy újfajta motorvonat.

APX-200 MODERN VÁLTOZAT Szurkolok nekik, hogy jól menjen a cégnek, hisz történt egy kis változás.