Fórum témák

» Több friss téma
Fórum » Csöves erősítő készítése
 
Témaindító: seedz, idő: Márc 31, 2006
Témakörök:
Ne feledd betartani a fórum viselkedési szabályait, és a topik megmaradásának feltételeit. [link]
A téma átmenetileg fagyasztva lett, hozzászólni nem tudsz!
Lapozás: OK   1688 / 2208
(#) Orbán József válasza sturbi hozzászólására (») Dec 3, 2014
Bár én nem tudom, tudtam volna a fizikai alaposságot így megadni, de a megérzésem pontosan ez volt. Egy nagyobb trafó igen nagy árammal válaszol egy ekkora menetzárlatra, de egy kisebbnél is a zárlati áram és a visszahatás ellensúlyozza a gerjesztőáram növekedést, valamint a szekunder feszültség jelentős emelkedését...
Én kizártam azt a lehetőséget, hogy egy névleges terhelésű trafónál akár 10% feszültségnövekedést is okozhatna egy primer menetzárlat.
Mindezt azért tartom említésre érdemesnek, mert, mint a kolléga esete mutatja, feltételezhetett egy ilyen jellegű hibát, ami kizárható.
(#) sturbi válasza Orbán József hozzászólására (») Dec 3, 2014
Alighanem egyetérthetünk.
(#) Orbán József válasza sturbi hozzászólására (») Dec 3, 2014
A másik az, amit saját példámon szemléltethetek, a régi átkosban egy cégtől, ha hoztak egy motort, hogy tekercselni kell és én láttam, hogy nem ez volt a baj, attól még megtekercseltem. A céges villanyszerelő úgysem reklamált, hiszen ő mért valamit rosszul, rossz helyen kereste a hibát, így mindenki jól járt. Én különösen. De azóta sokat változtak az idők... Meg én. Ugyanis, ha a jó motort felrakták a helyére, újra előjött a hiba, ami eredetileg is máshol volt.
Tehát, ha a kolléga odaállít egy tekercselőhöz, hogy tekercselje meg a trafóját, az a jót is megtekeri újra és mossa - méltán - a kezeit. Ezt kérték, ezt kapták.
(#) djklein hozzászólása Dec 3, 2014
Ma újra elővettem az erősítőt. Mértem a trafón a feszültségeket. A mai nap 239V a hálózati fesz. 3db sec tekercs van. Első 7,14Volt, második 38Volt, harmadik 380Volt. Egyenirányítás után 505Volt.

A trafó több óra üzem után is jég hideg. Raktam be két régi csövet jelenleg azokkal működik a mai nap nem volt gond de egyenlőre félek új csöveket bele tenni. Ha cseréltem az ellenállásokat utána megpróbálom.

Munkapont beállítással kapcsolatban szeretnék még egy kis felvilágosítást. Az elméletem: kiszámolom a munkapontot 505Volt 70%-on EL34 esetében 34,6mA
Ha megmérem a kimenő ellenállását az 36Ohm ebből ki tudom számolni a kimenőn mérhető feszültséget. tehát IxR=U 0,0346A X 36Ohm = 1,24 Volt

Ez így helyes?
PP esetében természetesen a kimenő primer középponttól mérem meg a két tekercs ellenállását és a középpontól mérem a feszültségeket.
(#) zolifoto válasza djklein hozzászólására (») Dec 4, 2014
Oké, jól tetted!
(#) bta válasza zolifoto hozzászólására (») Dec 5, 2014
A bizonytalan kontaktushoz a régi csövek kissé oxidálódott lábai is hozzájárulhatnak, legalábbis a bevonat nélküli fajtákon. Makacs esetben a 800-as dörzspapírt se szégyen bevetni))
(#) bta válasza Orbán József hozzászólására (») Dec 5, 2014
Idézet:
„Egy nagyobb trafó igen nagy árammal válaszol egy ekkora menetzárlatra, de egy kisebbnél is a zárlati áram és a visszahatás ellensúlyozza a gerjesztőáram növekedést, valamint a szekunder feszültség jelentős emelkedését...”
Borzasztóan összekutyulod a primér oldali menetzárlat-kérdést)) Egyszerűen képzeld úgy, mintha a zárlati pontok közti tekercsszakaszt elvitte volna a cica. Nincs gerjesztőáram-változás, tehát nincs sok értelme külön "zárlati áramról" beszélni. Az áram és a gerjesztés (Q=N*I) alakulását -ugyanazon terhelés mellett- az elektromágnesesség alapos ismerete nélkül nem könnyű átlátni, de a józan paraszti ész sokat segíthet. Az áttétel változása miatt a terhelésen nagyobb feszültség esik, a teljesítmény pedig ugye négyzetes arányban nő...*

Idézet:
„kizártam azt a lehetőséget, hogy egy névleges terhelésű trafónál akár 10% feszültségnövekedést is okozhatna egy primer menetzárlat”
Ne zárd ki.
* Ha viszonylag nagy a zárlat miatt kieső menetek száma, a vas túlgerjesztődhet (vasveszteség!), egyébként nincs más limit.

Szekunder menetzárlatnál persze más a helyzet.
A hozzászólás módosítva: Dec 5, 2014
(#) bta válasza q765 hozzászólására (») Dec 5, 2014
Idézet:
„ezzel a módszerrel mindig tévedtem 5százalékot”
A trafó veszteségét sem ártott volna belekalkulálni..
(#) q765 válasza bta hozzászólására (») Dec 5, 2014
Dörzspapírt biztos ne használjon, mivel a felületbe beleragadnak maga a csiszolóanyag szemcséi, és így a kontakt még rosszabb lesz... Rézkefe..
(#) q765 válasza bta hozzászólására (») Dec 5, 2014
A trafónak sem ártott, és nekem sem..
(#) Orbán József válasza bta hozzászólására (») Dec 5, 2014
Bizonyára van igazságod kedves Számoló, én meg kipróbáltam a dolgot a gyakorlatban. Azért, mert butának nézel, attól még a primer zárlat egy autotrafó zárlatának felfogható. Ugye, pl. ha nincs a szekunder terhelve egyáltalán, akkor mit mondd neked erről a trafóról az Írás?
Ha lesz időd, tedd félre a könyvet és nézz rá a valóságra. Láttam már karón varjút, dolgozó ember vagyok, aki ilyen villanyokkal keresi a kenyerét. Megpróbálatnál kevésbé az elefántcsont toronyból mantrázni, nem vagyunk hülyék. Üdv.
A hozzászólás módosítva: Dec 5, 2014
(#) Orbán József válasza (Felhasználó 15355) hozzászólására (») Dec 5, 2014
Köszönöm a válaszod. Én eddig nem foglalkoztam a dologgal, mint feltételezhető hibalehetőség merülhet fel a dolog, minden, trafót tartalmazó áramkörnél.
Ezért "józan paraszti ésszel" - ahogy a képes beszéd szól, gyakorlatban kipróbáltam egy kicsi trafón, néhány másodpercre a fél primert rövidre zártam, ezen kísérletemet tekintettem relevánsnak egyéb trafókra is. Csak feltételezésként és megengedve, hogy lehet (legyen ) a szekunder oldalon 5-10% feszültség emelkedés. Ez nem tarthat sokáig, de egyébként sem számottevő.
A hozzászólás módosítva: Dec 5, 2014
(#) mpityu65 hozzászólása Dec 5, 2014
Sziasztok!
Nincs véletlenül valakinek a birtokában 4654-es pentódához egy jó kis SE kapcsolási rajza?
(#) bta válasza Orbán József hozzászólására (») Dec 6, 2014
Nos, annyit tévedtem, hogy a cica a köztes tekercsszakaszt nem elvitte, hanem úgymond áthelyezte a szek. oldalra, hiszen mégiscsak a csévetesten maradt egy rövidrezárt tekercs, melybe ugyan nem folyik áram pr. oldalról, viszont indukál benne a vasmag mágneses mezeje, ami megintcsak a telítődés irányába hat, és így a tényleges szekunder tekercs(ek) feszültségének emelkedése ellen dolgozik... egyébként vicces, hogy ha csak pár menetről, és nem túl vastag tekercselődrótról van szó, az elfűtött teljesítmény nem több néhány wattnál, és a trafó nem képes különösebben átmelegedni.

Nem a könyvet kellett volna félretennem, hanem alaposabban át kellett volna gondolnom a helyzetet
A hozzászólás módosítva: Dec 6, 2014
(#) bta válasza q765 hozzászólására (») Dec 6, 2014
Idézet:
„Dörzspapírt biztos ne használjon, mivel a felületbe beleragadnak maga a csiszolóanyag szemcséi”
Pedig makacs esetre nem nagyon marad más gyógyszer. A kezelés nem kizárólag csiszolásból áll, egyszer már leírtam a d.papír-fogkrém-alkohol technológiát) Ősrégi bronz csőlábaknál persze nem alkalmazható, mert abba tényleg eltávolíthatatlanul bele tudnak ragadni a szemcsék.
(#) q765 válasza bta hozzászólására (») Dec 6, 2014
Gondolom te is tudod, hogy fémes-fémes- vagyakár nemfémes alkatrészek egymáshoz dörzsölésénél, miért a keményeb anyag kopik.. (szimering-tengely) Makacs szennyeződéseknél csak ugyanolyon, vagy jobb vezetővel takarítjuk a felületet ilyen esetben. Si-t nem nagyon oldja az alkohol..

Láttam már szépen izzó akkusarut csiszolóvászontól...
A hozzászólás módosítva: Dec 6, 2014
(#) Orbán József válasza bta hozzászólására (») Dec 6, 2014
Ez az én formám... Most tisztelhetlek tovább.
(#) bta válasza q765 hozzászólására (») Dec 6, 2014
Idézet:
„Láttam már szépen izzó akkusarut csiszolóvászontól...”

Azért ott nem olyan finoman dolgozhattak a csiszolóvászonnal a fogkrémes utópolírozás (apró műselyem csikokkal) nekem tökéletesen bevált, az alkohol pedig a fogkrém eltávolitásához kell))
Ha ügyesen csinálod, mikroszkóppal is nyugodtan le lehet ellenőrizni. Annyi baj van vele csak, hogy időigényes, pepecselős munka.
(#) bta válasza bta hozzászólására (») Dec 6, 2014
/A novál és miniatűr kivezetésekkel kifejezetten óvatosan kell bánni, és ez vonatkozik az elgörbült lábak visszahajtogatására is. A feszegetés mikrorepedéseket hozhat létre az üvegben, a cső pedig lassan begázosodik..../
(#) antalka hozzászólása Dec 6, 2014
Sziasztok ! A cső fűtő áramáról , illetve a drótról kérek felvilágosítást , melyik drót a jó . A töbszálas sodrott vagy az egyszálas tömör és kell-e földelni . Olvastam több variációt és teljesen összekevert . Még nincs elég tudásom meg tapasztalatom .
(#) gkari válasza antalka hozzászólására (») Dec 7, 2014
Ha arra a "drót"-ra gondolsz, ami a cső(-vek)hez vezeti a fűtőáramot, akkor mindegy, hogy merev, vagy nem, de ált. a tömör vezetéket könnyebb elhelyezni, rögzíteni. Az áramszükségletet (így a szükséges min. vezetékkeresztmetszetet) a csö(-vek) adatlapja(i)ból lehet tudni. A földelés (testelés) szükségessége jónéhány tényező függvénye, olvass vissza ebben a topicban, erről a kérdésről így sokat megtudhatsz.
(#) antalka válasza gkari hozzászólására (») Dec 7, 2014
Van nálam egy erősítő és a végfokcső katódjára egy-egy ellenálláson keresztül a fűtés vezeték a katódra van kötve . Egy ismerősöm azt mondta ,hogy ezt mindi így kell . Nem tudtam . Sőt még azt is mondta , hogy a fűtőáramot diódával egyenirányítják kondival pufferelik és így egyenáramról megy a fűtés . Többet nem tudtam meg tőle mert nem egy beszédes , de biztos ért hozzá mert műszerész . A miértekre nem válaszolt .
(#) granpa válasza antalka hozzászólására (») Dec 7, 2014
Aki nem adja tovább a tudást, az nem is tud semmit!Nem mindig kell egyenirányítani a fűtést; (csak) nagy általánosságban, előerősítőknél javallt(használt), a zaj(brum) miatt. Végfoknál nem szükséges (ált.). A katódra kötött fűtés sem általános (nem kötelező); van , hogy kell (alkalmazzák), van , hogy nem; kapcsolás függő. A hely, s a lehetőség is korlátozott, ezért nem megyek bővebben bele. Van itt irodalom, olvasd el.
Amennyiben a nálad lévő erősítőben így van, akkor az olyan felépítésű (és sok másik nem ilyen). Nézd meg a téma képeit: találsz ilyet is, olyat is.
(#) antalka válasza granpa hozzászólására (») Dec 7, 2014
Akkor ez biztos ilyen , SE erősítő , ECC83 és 6V6GT csővel készült és jól működik .
(#) gkari válasza antalka hozzászólására (») Dec 7, 2014
Ezt a megoldást nevezik "fűtésközepelés"- nek,gondolom, hogy a két ellenállat egyforma (50-100ohmok).
(#) antalka válasza gkari hozzászólására (») Dec 7, 2014
Igen , 100ohm 1Watt .
(#) Gránátalma hozzászólása Dec 7, 2014
Sziasztok!
Marshall jcm800 2204 50wattos erősítőhöz mely transzformátorok kellenek?
Bővebben: Link

A leírásból nem tudtam eldönteni, hogy a névben az 50W a teljesítményét jelöli, vagy azt, hogy 50wattos erősítőhöz szánják.
(#) Doncso válasza Gránátalma hozzászólására (») Dec 7, 2014
Azigen, biztos nem adnék egy hálótrafóért ennyit. Ennek is a neve drága....
(#) Gránátalma válasza Doncso hozzászólására (») Dec 7, 2014
én se fogok ennyit adni érte.
Csak az adatlapja kell, hogy megtekertessem.
(#) Doncso válasza Gránátalma hozzászólására (») Dec 7, 2014
Ja értem. De kiadják a terveket?
Következő: »»   1688 / 2208
Bejelentkezés

Belépés

Hirdetés
XDT.hu
Az oldalon sütiket használunk a helyes működéshez. Bővebb információt az adatvédelmi szabályzatban olvashatsz. Megértettem