A hálózati földelés a fém házra van kötve, a táp fémháza szintén földelve. A táp nem +12,-12 táplálású hanem +12 és GND. A GND szintén maga a fémház, magyarul a hálózati védőföld és az erősítő test pontja ugyanaz, méghozzá úgy, hogy a hűtőbordán keresztül, ami a fémházra van rögzítve. Az erősítő a bemenet és kimenet hideg pontjai szintén a fémházon keresztül csatlakozik. Szóval az egész elektronika test pontja valóban a fém test vezetékezés nélkül (kivéve a hálózati védőföld, ami vezetékezve van). Az audio bemeneti csatlakozó és az erősítő panelje közti jelvezeték árnyékolt, de árnyék csak az egyik végén van fémes összeköttetésben.

Viszont amit a táp teljesítményről írtál az lehet a megoldás, mert kipróbáltam plusz terheléssel (24V/5w-os izzó) és minden zaj, sipolás eltűnt!
A táp valóban jóval nagyobb teljesítményű, mint amire szüksége van az erősítőnek. Táp: 75W-os, az erősítő meg 14W stereo, amúgy klasszikus TDA2030-as kapcsolás.
Nézek majd másik tápegységet, vagy csinálok egy toroid trafós megoldást, vagy marad így és szépen világít a dobozban az izzó.
Köszönöm a segítséget!

Szimplán elő kell terhelni a tápot, mert nagyon kicsi kitöltési tényezővel megy terhelés nélkül, ezért sípol.

Bolond vagyok. Laci már leírta.

Volt egy kis időm, így visszatértem a Skori féle önrezgőhöz. Elsősorban egy normális pici toroidot akartam tekerni, hogy azt kizárhassam. Írtátok korábban, hogy PC-tápban nincs rá alkatrész, én mégis ott találtam egy egész ígéretesnek tűnőt. (ugyan van egy csomó kompakt fénycsövem, de most erre esett a választás)
A pici trafó hasát felnyitva ott csücsül benne a zöld kis toroid. 10 menet tekerve rá 420 uH, akárcsak skorinak a 13 menet (szóval én csak 10-et tekertem rá) Remélem ez így megfelelő lesz, és tovább tudok lépni róla. A főtrafó skori szerint bontható pc tápból, nekem viszont úgy mégsem ment (habár nem biztos, hogy az a baj) Tudnátok nekem néhány információt írni, hogy milyen trafót használhatnék bele? Mekkora induktivitású stb trafót kéne készítenem, hogy elkezdjen rezonálni (mert skori erről semmit nem ír, csak hogy pc tápból való jó lesz)
Előre is köszönöm!

Sziasztok valaki épített már
ilyet?

Összedrótoztam próbaképpen a kapcsitápom. Minden jónak tűnik, de az impulzusok végén mindig van egy ellentétes túllövés. Főleg ha kicsi a terhelés. Korábban áramváltónál küszködtem ilyen problémával amit ki is hagytam belőle. Mi a fenét lehetne vele kezdeni? Ha jobban csökkentem a terhelést, akkor szinte egybefüggő négyszögjelet alkot az impulzusokkal. Vagy ez egy teljesen normális jelenség lenne? Ettől függetlenül különösebben nem melegszik semmi, csak a primeren levő 1n-os kondival sorbakötött 39 ohm -os ellenállás.

Így hagyhatod, ez normális, tök jó.

Azért zavar, mert így elvileg ez az önindukciós fesz ha eléri a tápfesz nagyságát akkor a kapcsolótranzisztorok védődiódáját terheli. Bár nem értem miért nem a szekunder oldalon vezetődik el. Rossz lehet a csatolási tényező? Azon hogyan lehetne javítani? Már próbáltam variálni a szekunderen a fojtóval. De nem tudom kiküszöbölni sehogy sem.

Azzal a tranyóteszterrel szerintem nem lehet induktivitást mérni, legalábbis nem ebben a tartományban, ehhez LC mérőt kell építeni. Ugyanaz a baja mint a gyáriaknak, kicsi a felbontás (magasan van az alsó méréshatár) 1mH alatt hülyeséget mér.
A gyűrűnek viszont jónak kell lenni, mert a tápban áramváltóként funkcionált.
Már néhányszor leírhattam (de minek) hogy előbb el kell indítani simán a tápot, aztán kell elkezdeni szórakozni a rezonáns móddal. A PC táp trafójával is kell mennie. Ha azokat a menetszámokat használtad amiket Skori leírt, és fázishelyesen van bekötve a gyűrűn lévő 3 tekercs, akkor nincs mese, annak menni kell.

Nem, és szerintem nem is fogunk. Az autóstápokhoz nem kell szabályozott fesz. De ha már szabályozott akkor viszont kell bele fojtó ami hiányzik a rajzról. Éppen a kérdésed előtti hsz-ben írtam le a lényeget a topikjában.

Ezt a fázishelyes bekötést folyton emlegetjük, de bennem még nem konkretizálódott, hogy pontosan mi is a helyes. Józan paraszti ésszel kötöttem be, a kezdeteket az egyenirányítás felöli oldalra, a végződéseket a trafó felöli oldalra. (vagy éppen megfordítva) de nem össze-vissza.
Amúgy a kis teszter ugyan azokat az értékeket mutatja, mint a multiméterem, csak ugye kicsi a felbontás, szerintem kerekíti a végét.

Ebből nem találom ki, de a leírtak alapján nem csoda ha nem megy, mert ez úgy értelmezhető hogy minden kezdet és vég megegyezik. Hogy lesz abból felváltva kapcsolgatás?

Hát ez az. A multi biztos hogy rosszul mér. Multim nekem is van, néhány száz uH alatt egyáltalán nem lehet vele induktivitást mérni. Persze kiír egy értéket, csak annak köze nincs a valósághoz.

Ha eléri a tápfeszt, akkor kinyit az egyik FET-ben levő substrat dióda. Na és? Elkezdi vezetni a trafó mágnesezőáramát, ami a névleges áramnál legalább egy nagyságrenddel kisebb. Vagyis, így mágneseződik vissza a trafó. És azért mágneseződik vissza, mert a másik tranyó csak később kapcsol be, addig a trafó elvileg nem csatlakozik sehova. Tehát, elkezdi valahogyan a mágneskörében tárol energiát leépíteni.

A szekunderen ennek a mágnesezőáramnak egy része le tud épülni, de ugye van szórt induktivitás, emiatt ez csak korlátozottan érvényesül. Miután van RC tag is a primeren, még inkább kisebb a feszültség, ami visszamágnesezi a trafót. Elvileg, amekkora feszültség-idő területet rákapcsol egy tranyó a primerre, ugyanakkorát kell valahonnan fordított polarítással rákötni. Ezt a túllendülést látod, de ez normális.

Bárhogy kötöm be, szépen lassan emelkedik a feszültség a szekunder puffereken 2x25v-ig. 500 ohm-al leterhelve 1.5 voltig. Közben hallom a búgását.

A következő a tapasztalatom. Észrevettem, hogy ha összébb szorítom a magokat akkor kicsit csökken az önindukciós feszültség. Ezért két vasmagpárból úgy válogattam össze a E magot, hogy ne legyen légrés. Így megszűnt ez az ellentétes impulzus, legalábbis csak egy kicsi hullámzás van. Viszont a szekunder feszültség kicsivel kisebb lett, ami miatt változtatni kell majd a tekercsarányokon.
Csak tudnám, hogy mi az értelme a légrésnek? Miként változik így a trafó paramétere? Légrés nélkül kb 10 szeresére nőtt az induktivitása a trafónak, de ettől még ugyanúgy kéne viselkednie, nem? Tehát ha energiát fordítok bele akkor így is ki kéne adnia önindukciós feszültség formájába, ahogy légrés nélkül, sőt még jobban.

Nagyon keveset függ a légréstől a szekunder fesz, meg a terhelhetőség. De ha egy sima félhidas szerkezetről van szó ( tehát hardswitch ), mint ami a rajzodon van, abba nem kell légrés. Nem érdemes válogatni a vasakat, ha van mondjuk 2...3 század mm légrés, semmit nem jelent.

Ha nagyobacska légrés van benne, akkor kisebb a mágnesezési impedanciája, ebből következik, hogy nagyobb áramot fog felvenni, terhelés nélkül is. Ez melegíti a primer oldali tranyókat, feleslegesen.

Kétféle trafóból bontom a magot. Látszólag egyforma a méretük. Mindkettőnek az egyi fele légrés nélküli E mag. A másik felének az egyiknek 0.5 mm a másiknak 1mm-el rövidebb a közepe. Így két trafóból tudok csinálni egy légrés nélkülit.

A szekunder feszültség különbségnek valószínüleg az önindukciós feszültség lehetett az oka.
Mivel a tl494-et nem tudom 100% kitöltésre hajtani legfeljebb sacc per kb 90%-ig ezért ez levonódik a feszültségből. Előtte az önindukció ezt kiegészítette teljesre.

Tekertem egy újabb trafót. Igy már tartható az 50V a kimeneten. 150W-ot kibír bár eléggé melegszik a trafó a fetek is a diódák is meg a vasalók is. Kis időre 200W-ig megküldtem. Nem is gondoltam volna hogy egy ilyen kis vacak trafó ennyit képes lesz leadni. 50W-ra saccoltam volna amit sikerül kihozni belőle. De most már izgatja a fantáziámat a 200W. Mi lenne ha csökkenteném a menetszámokat, és vastagabb vezetékkel tekerném.

Számolj utána, hogy mekkora lesz az indukció a vasmagban. Ha ez nagy, akkor nem jó ötlet.

Az igazán jó, amit már régebben is leírtam, Ge Lee is leírt. Fogod a trafót és csak a primert tekered rá. Most tekerj rá akármilyen drótból annyi menetet, mint ami a mostani mérésedben van. Szekunder nem kell, az egész úgy legyen beállítva, hogy a maximális kitöltéssel menjen a vezérlés. És persze a névleges feszültségről, mondjuk 300V-ról. Bekapcsolod, vársz 20 percig, megnézed mennyire meleg. Ha csak 30...40 fok, akkor tekerj le a drótból mondjuk 10%-ot. Mérés újra, ha még mindig csak 30...40fok, akkor még csökkentsd a menetszámot. Egész addig, míg a vasmag 50...60 fokos nem lesz. Akkor ez lesz a primer menetszám. Ehhez kiszámolod a szekundert.

Egyenlőre ezt függőbe hagyom. 150w elég lesz mondjuk egy 100w-os erősítőnek. Kettőt meg már biztos nem bírna el. Most megpróbálkozok megint az áramváltóval. Ott is a légréssel lehetett a baj.

Sziasztok!

Valahogyan sehogyan nem állt össze a dolog az IRS2591-el, így letöltöttem egy tiszta számolótáblát, és újra kezdtem az egészet. A következő eredményeket kaptam, valaki meg tudná mondani, hogy mennyire reálisak? pl az ETD39 N97 primer menetszáma 14-re jött ki, ez nem kevés egy picit?

Az adatok:
75V kimenet, 10A

Rezonáns elemek:

20,1uH - szórt induktivitás
140,6uH - teljes induktivitás
69,2 nC - Rezonáns kondenzátor kapacitása

F(min) 100kHz

ETD39 N97

Primer: 14 menet
Szekunder: 6 menet

T(ki): 138 fok

Mivel a fethez nem találtam meg néhány adatot, holtidőt nem tudtam még számolni Nemsokára jövök a vezérlő tagokkal és a holtidővel.

Szúrd be a számolótáblát, van rá lehetőséged, sokkal egyszerűbb lenne.
Ránézésre nem igen lesz jó, erősen Fr alatt kell működnie a tápnak.

Azt, hogy kevés a menet úgy tudod legegyszerűbben eldönteni, hogy megnézed a táblázat szerint a mag melegedését teljes terhelésnél. Nem poénból raktam bele, az rögtön megmondja. Saccra azt mondom hogy >50C lesz ezzel az adatokkal, vagyis felejtős (a mag disszipációja melett ott van a rézé is).

Milyen adatot nem találtál meg a FEThez? Nem találtam még olyan datlapot, amivel nem lehetett volna kitölteni a táblázatot.

Otthonról tudom csak beszórni, majd délben elhozom a laptopomat és onnan. Igazából csak a bemenő feszültséget, és teljesítményt módosítottam, a magot, és a fetet. A fet pedig Ez volt. Fejből már nem emlékszek, de több adatot sem találtam meg, amik a holtidőhöz kellettek kapacitások.

Pedig ott van benne az égvilágon minden. Ciss, Coss, Crss, Qg, kell ennél több?

számolótábla

Néhány észrevétel:
- nem tudom nálad mennyire esik a primer fesz, de én nem igen láttam még oylat, hogy 500W felett ne esett volna 300V alá. Én átírtnám 280-290V-ra.
- A számolótábla szerint a mag melegédse 108 fok, ami iszonyat sok. Már csak azért, mert ez a tábla az optimista 100C-os adat alapján számol. Szóval növelned kell a primer menetszámot.
Ha a Vinmin=280-at írsz be, akkor 18 menet primer és 8 menet szekunder egészéges 50 fok melegedést fog adni.

Beírtam Vmin-re 280 voltot, de íg is csak 15-re ment fel a menetszám. Így 89 fokos melegedést ír, ami még mindig sok. A minimum kapcsolófrekim viszont lement 81 kHz-re, ez nem túl alacsony egy kicsit? Nem is tudom visszahozni, ha K-t módosítom, viszont úgy 14-re csökken megint a primer menetszám.

Írd át B-t 0,2-ről kisebbre, vagy írd át a menetszám mezőt.
Mivel a konverternek szélesebb feszültségtarotmányban kell működnie, ezért szélesebb frekvenciatartományban fog működni

Hazaérek, és számolgatok még. Összeraktam próbából az eredeti verziót, az ETD29-es maggal, és teljesen jól működik. A magom melegedése jó rajta, de a vezeték eléggé melegszik 350 wattal terhelve 5 percig, elég forró. Vékony lehet a keresztmetszet, 5 db 0.3-as vezetékből van. A számolótábla sokkal többet ír rá, de akkora sodronyt szerintem nem lehet rátekerni.

Átállítottam a menetszámokat, így a melegedés jónak néz ki. Ránéznél ha megkérlek, hogy jó lesz-e így? Főként a rezonáns elemek, és a vezérlés (habár utóbbin nem változtattam). Előre is köszönöm!

Ő az.