PWm-l biztos nem, de azért két lehetöség akad.

1. Rászereled egy 6000 rpm-s motorra ( bocs nem hagyhattam ki )
2. Legyengited a gerjesztötekercset, de csak indulás után ( ha még lehet).

Látom, másik topikban is feltetted a kérdést és ugyanaz az ábra...bármivel is oldod meg, de mindkét hsz-t vedd figyelembe. Ne indítsd nagy fordulaton, mert nem biztos, hogy elég nyomatéka is lesz, de a csapágya se biztos, hogy szereti a 6.000-et.
A forgórész is több áramot fog felvenni, úgy rémlik.

Urak. Mindkettőtöknek válaszolnék. A motor adott. Nem tudom változtatni az áttételt, ez egy gyári motor, svájci, minőségi erős darab, igy is nagyon nehezen találtam olyat ami súlyba, árba minőségbe és fordulatba közel megfelelő és zártnak is kell legyen, mert épitőiparba kell a munkámhoz. Nem tudom mechanikailag megváltoztatni. De elektronikailag igen. Emlitve lett a gerjesztő áram visszavételét. Ok. De lehetne egy kicsit szájba rágósan? A motorok a gyengéim. Szóval legyengitem a gerjesztőtekercs áramát, ok. De a tápfeszültséget emelem? Vagy az állandó lenne? A táp tekintetében van lehetőségem bőviteni nem gond, olyan trafót készitek amilyen kell, csak kellene valami kiindulópont, hogy és merre. Mechanikailag tudja a motor a 6000-es fordulatot. Csapággyal nincs probléma, nem kinai vacak. Tehát egy kicsit közelebről kellene egy kis segitség mit mennyire hogyan kellene nekiállni? Köszönöm.

A gerjesztést csak saját "felelősségedre" veheted vissza annyira, hogy elérd a 6000-es fordulatot. Közben gyorsan mérd a forgórész áramát, nézd a kollektort, mert a motor ilyen üzemben meg tud szaladni és mint írtam, a forgórész sok ampert vehet fel, sokkal többet, mint az adattáblája szerint és ki tudja, mi és meddig bírja.
Egyáltalán nem biztos, hogy hosszú időn keresztül menne.
Még az is előfordulhat, hogy a nem tervezett, megnövekedett centrifugális erőtől kiszakad egy-két szelet és vége.
Próbáld meg nagyon fokozatosan csökkenteni a gerjesztést, aztán talán meglátod, van-e még normális határ. Egy stabil alap gerjesztés mindenhogyan legyen.
A nyomatékról írtam, azt is ellenőrizned kell túlpörgetett állapotban.
Kifelejtettem: a forgórész feszültségét semmi esetre se növeld.

Igy már értem. Köszönöm. Elég kockázatosnak hangzik. Át tudnál jönni a villanymotoros topicba? Ott leirnám mire gondoltam? Nem szeretnék itt offolni.

Szia! Érdemes lenne ezt a linket végigolvasni, főleg a mezőgyengítés részt. Gondolom minden kérdésedre megtalálod benne a választ. Bár a felhasználási területet nem egészen mondtad el, ezért igazán jó tanácsot nem is lehet adni.
Bővebben: Link

Link javítva.
Használd a link gombot!
-moderátor-

Szia. A villanymotor tipusok - nevű topicban taglaltam a felhasználási célomat, mert itt már OFF lett volna, mivel a pwm már nem szerepel a felhasználási körben. Nem szeretnék villamosmérnök lenni, nem tudom mi az a cosFI meg ilyenek, egy egyszerü DC motort szeretnék fordulatszám szabályozni le és fel.

Nem akarok pék lenni, csak kenyeret-kiflit-kalácsot sütni. De melyik is az a só?

Ha meg kellene tanulnom mindent ami érdekel...................de majd megoldom.

Amugy miböl gondolod, hogy valamit gyorsabban tudsz forgatni, amire csak a névleges teljesitményt (feszt/áramot) tudod adni.
Ez ugyanaz, mint amikor egy literes üvegbe 2 litert sör csapolnak a kocsmában.

Semmiből. Ezért mertem kérdezni....Mindegy. Vegyétek tárgytalannak a dolgot. Köszi mindenkinek az épitő jellegű hsz-t

Sziasztok!

12V-os akkus csavarozó motor potméteres fordulat szabályozást hogy tudnám a legegyszerűbben megoldani van hozzá sima potméter amivel megoldható?

Válaszokat előre is köszönöm!

Üdv!
Legegyszerűbben egy 555-el felépített PWM-es fordulatszám szabályzóval lehet megoldani. Van itt pár oldallal visszább is kapcsolási rajz róla, ami nem bonyolult, de mégis teszi a dolgát és nem fűti be a helységet.
Potméterrel nem lehet, mert ahhoz hatalmas huzalpotméter kellene kerámia testtel, hogy bírja is a teljesítményt, de még akkor se lenne jó.

Sziasztok!
Szeretnék egy PWM szabályozót építeni, (Az alapja ez lenne) de nem egyenáramra, hanem 220-230V-os hálózati feszültség félperiódusait szeretném nagyobb frekvenciájú négyszögjelekkel csökkenteni, tehát megmaradna váltónak. A képen látható jelalakhoz hasonló keletkezne, FET-eket használnék. Ha így kötöm be őket, működik? (Az 555-el megépített vezérlés természetesen kapna egy kis trafós tápegységet.)
(Zavarszűrésről gondoskodok majd kondival, meg tekerccsel, mert ettől a környéken minden TV, rádió ciripelne. )

Szia!
Ez nem működne. Miért nem használsz triakot váltakozóáramú teljesítményszabályzásra?

Amit akarsz, az egy diódahidas meghajtással oldható meg, Bővebben: Link
Egy FET elég hozzá, mert egyenáramot vezérelsz.

Szia!
Miért nem működne? A FET-ek megkapják a jelet, és kapcsolgatnak. Amikor az egyik FET kapja a félperiódust, akkor azon megy az áram, amit kapcsolgat, másik félperiódusnál meg a másikon. Hol rontottam el? (Bocsánat a buta kérdésekért.)
(Van triakos, de most az a cél, hogy PWM legyen, és váltó. Így (zavarszűrés esetén) a teljesítménytényező sokkal jobb, szinuszosan veszi fel az áramot.)

A te verziód azért nem működne, mert a FET-et source-drain irányban használjuk, visszafele (drain - source) nem.
Egy N és egy P csatornás FET kéne hozzá, de ugye a vezérlőjeleket is eszerint kéne polarizálni, ráadásul a vezérlésnak teljesen függetlennek kéne lenni a betáptól (trafós hajtás).
Nem biztos, hogy egyszerű megoldani, ráadásul a P csatornás FET-ek lassabbak is.

Bár, ha megoldod a vezérlést üzembiztosan, sok rajongót szerezhetnél

A diódahidas megoldás jó lesz, megépítem. (Hogy eddig miért nem jutott eszembe... ) Most már csak az a kérdés, hogyha a kimeneten pl. kondi, vagy induktív terhelés van, az mennyire okoz gondot?

Mivel a szabályzás egyenáramot lát, ott talán kisebb a probléma. A váltóáramú oldalra meg snubber.
De majd kikísérletezed
Szkópot, leválasztótrafót szerezz be.

Ha jól tudom, kváziszínusz létrehozása is impulzusszélesség-modulációval műlödik, a PWM vezérlőjele meg szimmetrikus háromszögjel. Ahogy nő a háromszögjel feszültsége, úgy sűrűsödik a kimeneti négyszögimpulzus. Tulajdonképpen elmehetne frekvenciamodulációnak is, feszültségvezérelt oszcillátorral. A kitöltési tényező mindig 50 %-os, a frekvencia változik, ebben eltér a hagyományos PWM-től.

De, működik, csak a gate-eket nem szabad közösíteni, mert így nem lehet a tranyókat meghajtani.

Azért vannak a soros diódák, hogy csak a drain-source irányba tudjon folyni az áram.

A FET visszafelé is működik, mert a substrat diódája kinyit és mint dióda funkcionál tovább.

Egyébként, ennél sokkal jobb megoldás két N csatornás FET-et használni. A gate-eket összekötötd, a sourceokat szintén. Ekkor közös meghajtást kapnak. A fennmaradó két drain lesz a bemenet, meg a kimenenet. Ezt az egészet kötöd sorba a hálózattal, meg a terheléssel.

A megoldás szépséghibája, hogy jó nagy túlfeszültségek lesznek a tranyókon, hiszen ott lesz mindenféle szórt induktivitás. Persze, meg lehet snubberelni, vagy valami ilyesmit lehet rátenni.

Én úgy tudom, hogy a kváziszínuszt parasztvakításnak találták ki, mert benne van, hogy szinusz, ezért az átlag felhasználó az hiszi, hogy valami jót vesz meg. Az olcsóbb szünetmenteseknél használják. A lényeg annyi, hogy egy négyszögjel van a pozitív félhullám helyén, meg egy a negatív félhullám felén. Csak a két négyszögjel között van szünet. A feszültség szabályozására ezt a szünetet használják ki. Nagyobb szünet, kisebb kimeneti fesz, kisebb szünet, nagyobb kimeneti feszültség.
Ha olyan lenne a kimeneti fesz, mint írod, akkor akár szinuszos kitöltésű is lehetne és az már nagyon jó. De, nem olyan.

Ez enyhe agymenés amit akarsz. Ha már nagyobb PWM frekit. akarsz mint az a 50Hz, akkor elötte egyenirányithatod és szürheted, aztán meg azt csinálsz amit akarsz vele. Ha meghagyod a váltoáramot akkor jo kis interferenciás jelalakot fogsz kapni. ... :-d

Használható ez, mert nem kell egyenirányítani, meg pufferelni. A fogyasztó lehetne egy trafó, a szekunder oldalon meg egyenirányítás, puffer, vagy akármi. Amire igazán el tudnám képzelni, hogy a váltófeszből közvetlenül váltófeszt állítana elő. Ha trafó van benne, akkor mehet akár egész nagy frekvencián is, tehát, elég bele a ferrit is. Természetesen a primer oldalt úgy kell megtáplálni, hogy a bemeneti szinusz amplitudójától függetlenül azonos feszültség-idő területet kerüljön a primer oldalra. Létezik ilyen elven működő pwm erősítő ( nem kell hozzá tápegység ), meg szünetmentes célokra inverter is. De ez itt már nagyon off.

Én meg a kváziszínuszt úgy értettem, hogy a színuszjel kis négyszögimpulzusokból van összerakva, csak szünetekkel (integrál). Szintetikus színusz. PWM hangerősítő is létezik, az is így dolgozik.
Csak itt nem erősítés, hanem irányított gyengítés kell. Ahogy növekszik a betáp színuszjelének feszültsége, úgy csökken arányosan és a szabályzásnak megfelelően a FET vezetési ideje, így az eredő egy laposabb színusz lesz, de kissé cakkos. Ha így, kicsit bonyolultabban vezérlik a FET-et, akkor a színuszjel eleje-vége lassabban csökken, mint a teteje, alakhűbb marad.
Végül is a terhelésen csökkent áram fog folyni. Ha a teljes terhelés kell, akkor meg nyitva kell hagyni teljesen a FET-et.

Persze, ehhez már jó tervezési tudás kell, nem biztos, hogy kérdező kolléga bátran nekifoghatna.

Az egyszerűbb megoldás az lenne, ha fix frekvenciával, de éppen beállított kitöltéssel, amplitúdófüggetlenül vezérlődik a FET. Viszont így nem biztos, hogy annyira szép lesz az eredő.

Akkor nem egészen ugy látjuk a dolgot ahogy a kolléga irta. Ö bármilyen frenkveciával kivánta szaggatni az 50Hz- s áramot, ami müködik csak nem sok értelme van, mert gyakorlatilag az 50 Hz és a szaggato freki interferenciáját kapod ( ami már egy magasabb fokozata a jelformának - pl. ringmodulator stb.. Ha meg akarja tartani az alapfrekvenciát (50Hz) akkor a PWM-nek szinkronizálva kell lennie a hálozathoz. Az ilyen vezérlés viszont megint azzal a gonddal jár, hogy mikor kapcsolod be majd ki a jelet, annak nemcsak a szélessége változik, hanem az amplitudoja is - igy igen nehéz elképzelni, hogy valojában hogyan is viselkedik majd a terhelés. Elvileg ez közel van a fázishasitás tipusu szerkezetekhez. Ezért nem lineáris az összefüggés a jelszélesség és a leadott teljesitmény között.
Ami ma viszont nagyon gyakori minden kapcsolotápban, hogy a hálozati feszültséget egyenirányitják , szürik majd nagyságrenddel nagyobb frekvenciával szaggatják, igy apro trafokkal igen nagy teljesitményt tudnak átalakitani.
Nem tudjuk mit is akar a kérdezö kolléga.

Megint nálad van a pont. MOSFET SSR-rel ilyen szabályozási feladatokat gyönyörűen meg lehet oldani, bekötés ahogy írtad. Sajnos nagy teljesítményű eszköz nem igazán van a gyártók kínálatában csak amolyan gagyi triakos cuccok- ugyebár azt nem tudod kikapcsolni amikor akarod, míg a mosfetest meg igen. Legalábbis én nem találtam, nekem kellett nagyáramú fetekből összerakni és galvanikusan elválasztó meghajtóval vezérelni.

Jó, de ez már nagyon off, a másik, hogy ez már nem a hobbiszint. Jó néhány buktatója van.

Buktató akad bőven ez igaz, de hobbi szint attól még lehet.