Fórum témák
» Több friss téma |
Fórum » Csöves erősítő készítése
Ne feledd betartani a fórum viselkedési szabályait, és a topik megmaradásának feltételeit. [link]
A téma átmenetileg fagyasztva lett, hozzászólni nem tudsz!
Én is ezalapján csináltam.
Nálam stabil fix pluszminusz 30Voltot kap. Így is leng. Ábrázoltam is rajzon: Bővebben: Link A sárga jel a bemenet. Lila a kimenet. Jól látni, hogy emelkedik. A hozzászólás módosítva: Jan 6, 2015
No, akkor nem vagyok egyedül a lengőtrapézon... Kicsit körülményes összehoznom a szkópot, generátort és a kondicionáló + erősítő együttest, de elképzelhető, hogy a lengés nem képes végigmenni a végfokon is. Tekintve, hogy 1 Hz körüli, a jelváltozás sebességétől és nagyságától függ nagyjából. Ha igen, végigmegy, akkor ez elég nagy csúfság. A világon hány kézen változatlanul átment az építmény és senkinek nem volt szava sem?
Közben csináltam egy kis vidót ezen látszik és ki is írtam, mi történik a kimeneten, ha a bemenetén változtatom az amplitúdót. A zene pont ilyesmit csinál.
Több féle gondolatom támadott, alapvetésként véve, hogy az ajánlott kapcsolást az eredeti szerint reprodukáltuk. 1, Mi van, ha ez a "lengedezés" visz bele némi újdonságot és ezért kell szeretni? 2, Amennyiben egy masszív egységgel összekötjük - valamilyen végfok - annak a bemenetét is képes hajlítgatni így? ... és a kimenetén egyúttal jelentekezik ez a hullámzás? 3, Vajon hol és mit írnak a világhálón erről? Mert el nem tudom képzelni, hogy senkinek sem tűnt fel és nem adott hozzáértő magyarázatot. (csak én nem tudom, hogyan találhatnám ezt meg...)
Jól látom, hogy nálad negatív irány felé leng ki mikor elkezded birizgálni a potmétert?
Nálam pozitív irányba indul, ennél sokkal lassabb a változás.
Attól függ, ha nagyról kicsire veszem a bemeneti amplitúdót, vagy fordítva, mindkét irányt kihasználja a szerkezet. Legalább szimmetrikusan dolgozzon a pénzemért...
Fázistolás okozza szerintem a jelenséget.
Megépítettem szimulátorban, itt is tapasztalom a hullámzást. De mint nálad is, pozitív irányba indul a jel. Viszont leszimuláltam kis ampltudójú négyszügjellel is, amit 5Hz-es szinusszal moduláltam: Bővebben: Link Bővebben: Link
Kívácsiságból megnéztem a másik, nyitott be és kimenetű oldalt, szépen mászkál a "nulla" szintje, ahogy a használt másik fél lengedez.
Azt elfelejtettem írni, tulajdonképpen a tápfeszültség (is) ingadozik! Ezt még korábban teszteltem. Mégiscsak meg kell próbálnom normális stab tápot alkalmazni, imént hívták fel a figyelmemet, ahhoz a kimeneti szűrőelkókat drasztikusan csökkenteni kell.
Megcsináltam a tápot stabilabbra, 1-2mV-ot mászik el, de a kimeneti csúszkáláson nem változtatott. Azt hiszem, már csak a vcs hálózat maradt a képben...
Köszönöm, ez sok mindent megmagyaráz
Gyraf:Bővebben: Link Fender: Bővebben: Link Ha összerakom a tápellátást, A Gyrafból meghagyom a fantom tápot, de az anódfeszültséget szolgáltató, és a fűtő részt kicserélem a Fender félére, ott a végső 232 V helyett 245 lesz, és igazából kész is van. annyi, hogy talán a legegyszerűbb lenne csináltatni egy toroidot 15, 252, és 6,3V- os szekunderekkel, nem tudom lehet-e ekkorát egyáltalán? Ha igen hány VA legyen a teljesítménye, mert azt is meg kell adni, a 6,3V os részen 2.8A a 15-ösön 1A de a 252-esen nem tudom mire számítsak (az eredeti kapcsolásnál, a Fendernél itt 190mA van megadva, de ez kb elég is lesz? Mert akkor elég volna csak egy csatorna az előerősítőn) Mármint úgy döntök, hogy csak egy csatornát csinálok a Gyrafból, és kész Annyi kérdés még, hogy valaki azt mondta, hogy ha az egyik csövet kivesszük/lekapcsoljuk, akkor annyi teljesítmény kiesés lesz? Vagyis úgy fog működni mintha mondjuk fele annyi wattos lenne? Tehát a fő kérdésem az, hogy a fenti feltételek mellett a trafónak mennyi legyen a teljesítménye? (VA) Jól számolom, hogy olyan 90-100 már jó lesz? A hozzászólás módosítva: Jan 6, 2015
Üdv!
Nálam is előfordult már ilyen hasonló lengés csöves cuccoknál.Általában akkor jelentkezik,ha a potira-(input) valahogyan egyenfesz kerül. Gondolom,ez itt nem áll fenn,viszont kevéssé valószínű,hogy táp-hibád lenne.A visszacsatoló-körben az elkó,-mint olyan,-mindig gyanús(instabil),ha jól látom,nálad a 10µF is az.Mármint elkó.Viszont(!!)ott van vele paralel a 470kohm,az pedig így is,úgy is galvanikusan csatol...esetleg tedd azt,hogy kicseréled bármilyen más,de nem-elkóra azt az alkatrészt.A rajzban egész biztos nincs elvi hiba,ha ez se segít,ennélfova nincs jobb ötletem.
Köszönöm, épp kutakodom a neten, van-e ilyen probléma még valahol a Földön...
Én is a vcs áramkörre gyanítok, egyszerűen nem látok más lehetőséget. Közben a 2. ilyen áramkört is beizzítottam, 6N23P csövekkel, abszolúte ugyanaz a jelenség. A táp trafót 20VA-esre cseréltem, a 10-es izzadt nagyon.Van 63V-os bipolár elkóm, még kipróbálom azzal is, a mostani 10uf az 400V- Nichicon...
Van egy érdekesség: Az eredeti specifikációban a lezáró ellenállást +/- 200 Ohm-ba adják meg!
Ezt az után néztem most meg, hogy kívácsiságból 10k-s terheléssel is megnéztem a kimenetet. Ha nem tudnék az eddigi császkálásról, nem is vettem volna talán észre, olyan keveset mozdul így a jel le-fel. Ez lehet a megfejtés, le kell zárni ennyire? Description: Tube line-level buffer stage. Inputs: one pair on RCA jacks. Outputs: one pair on RCA jacks. Tube complement: two 6DJ8s. Input impedance: 470k ohms. Output impedance: ±200 ohms. Frequency response: 10Hz-100kHz ±0.2dB. S/N ratio: >112dB (A-weighted). THD: <0.005%, 10Hz-100kHz. A hozzászólás módosítva: Jan 6, 2015
Hmm...egy gond lehet ezzel.Tüneti kezelésnek lehet,hogy jó,de mélyhang-csökkenést okozhat adott esetben!! Mivel nem katódkövető a kimeneti fokozatod,a 10kohm terhelés egy nagyságrendbe esik a kimenő impedanciával.Ha tudsz frekimenetet/kimenő jelet mérni,nézd meg,mit produkál ezzel a lezárással,viszont (!),ehhez még hozzájön a poti ellenállása/terhelése is.
Ok, de még mindig jóval az ajánlott lezárás fölött leszek, de mindjárt végigfuttatom a frekiken...
10Hz 722mV 20Hz 1,07 V 25Hz 1,1 V 30Hz 1,13 V 35Hz 1,16V 40Hz 1,18V 45Hz 1,2 V Innét 20kHz-ig ennyi, p-p, feljebb nem néztem. De most igen, 137kHz-ig. Még valami: a 10k-val, vagy nélküle a szint semmit nem változik! A hozzászólás módosítva: Jan 6, 2015
Lekapcsolod az egyik csövet?
Ez egy PP erősítő, ha lelövöd az egyik csövet, csak az egyik félperiódus fog dolgozni... Annak semmi értelme... A Gyraf 2illesztő trafót is tartalmaz, ezt tartsd szem előtt. A fendered bemeneti impedanciájához át kell méretezned (lehet) az előfokod kimenő trafójának illesztését. Teljesítmény: kigondolod milyen csövekkel építkezel, azokat hogy kötöd be...majd kiszámolod mekkora lesz az áramfelvétele.Ezzel megtudod a fűtő szekunder teljesítményét. A 15Voltos szekunderen szintén kiszámolod mekkora áramfelvételed lesz és azt hozzáadod az előzőhöz. A nagyfeszültségű szekundernek kicsi árama lesz, olyan 3-500 mA-t tippelek látatlanba, a kapcsolás átvizslatása nélkül. De én a helyedben még mindig nem ezt a gyraf-előfokot erőltetném. Az a fantom táp annyira primitív egy eszköz, hogy bármelyik másik előfokba bele lehet tenni, kevesebb macerával, mint amennyi macera van az illesztések méretezésével, elkészítésével, helyes felszerelésével a sasszira...stb. on.
De most látom, hogy a fender tápjában az ellenállások mellett ott van a teljesítmény index is.
Kiszámolod a feszültségét, és már tudod is a rajta átfolyó maximális áramát a kettő viszonyából. A hozzászólás módosítva: Jan 6, 2015
Ha nem zavartatja magát a 10kohm-os terheléstől,nos,az igencsak biztató,ám azt is vegyük észre,hogy 25Hz-en cca. 9%-kal kevesebb jelszintünk van,mint 45Hz-en,vagyis...itt már mindenképp a kimeneti kondi+a lezáró ellenállás által alkotott RC-tag vágási szakaszában vagyunk.Még ha csak a "belépő"szakaszában is.Nem tudom...ha gondolod,hagyd rajta az ellenállást,legalábbis,amíg jobb ötlet nem adódik,ill.hallgasd meg ezen állapotban,mivel így a lengés már nem zavaró,hogy milyennek tűnik fülre,szubjektíve.Van-e feltűnő mélyhiány,testetlenség,stb.
Ahogy nézegettem a rajzot,nekem is tetszik,fontolgatom,hogy összedobnék egy próbaverziót,persze nem ilyen"trükkös"táppal,csak hagyományossal.Rögtön kiderülne,nálam is produkálja-e azt az ominózus lengést.Viszont erre hétvégénél hamarabb nem kerülhet sor,mert ugye ez idő... A hozzászólás módosítva: Jan 6, 2015
Köszönöm, Még jobban megnézem a dolgokat, de remélem így jó lesz majd. Inkább dolgozok vele sokat, hogy jó legyen, minthogy csináljak egy gyengébbet, aztán mindig akarjak majd egy még jobbat csinálni.....
Megnéztem gyárilag milyen trafót használ a fender és annak az adatait írtam, a fűtőre a 2.8A, a 252V-osra meg 190mA, és mivel ugyanazokkal a csövekkel dolgozik a fender is, ezért a fűtőnél az az adat biztos jó, a 252-es meg nagyjából az is, legfeljebb egy picit több lehet Ezek után már csak az illesztés ami gondot okozhat, majd meglátom, de legfeljebb akkor csak az előerősítőt csinálom meg. De örülnék ha ez sikerülne
" Inkább dolgozok vele sokat, hogy jó legyen, minthogy csináljak egy gyengébbet, "
Speciel ezt az előfokot 4-5db j201-es FET-tel meg tudnád oldani, sokkal kevesebb kinlódással.(én a csöves plexi hangját elő tudtam állítani j201-el.) Ha meg mindenképp csöves kell ott a jcm800 előfok. Lássuk be a 2204-es erősítő inkább gép, mint ez a...ez a valami az összefaragott táptrafójával, meg ezzel a fantom táppal...amiről ha itt kb bárki véleményét megkérdezed, azt fogja mondani, hogy "kókány f s,kár vele foglalkozni" lsd: Ez a táp olyan elven működik, mint a te kiszemelt fantomtápod De te tudod. A hozzászólás módosítva: Jan 6, 2015
Józsi! * A baj az, hogy a második trióda rácsfeszültsége 0 volt. Ez a nulla volt nem stabil, mivel extrém nagy 1,8M a rácslevezető ellenállás. Acsatoló kondi nincs igazából "leterhelve" ezért leng. A 0 Voltos rácsfesz extrém munkapontot állít be, mikor is a rács könnyen rácsáramos vezérlésbe kerül, mihejt a rácson nullától nagyobb fesz jelentkezik. * hogy a cső rácsa és katódja ekvipotenciális ponton van. Mindkettő mínusz mittom mennyin, azaz nincs mínusz rácselő fesz. Ez nem baj, de a lengésekre érzékeny a kapcsolás. Csökkenteni kell az 1,8-at. Ki léehet számolni, hogy az adott csatólókondi esetében mennyire, hogy ne legyen mélyfrekis vágás. A bemeneten az 1M-kat szintén csökkenteni kell min. 470k-ra, de lehet még kevesebbre. Az R201-es bemeneti ellenállót pedig közvetlenül a pufferekre kösd vastag dróttal, s lehetőleg nagyon röviddel. Ne felejtsd el, hogy az MF cég ugyan nem tudni miért készítette ezt az elektronikát, de mindenféleképpen válogatott csöveket használt. Neki ez nem volt gond. Maga a kapcsolás utánépítőknek jó, mivel nem csapja meg őket az áram, de viszont jól elszórakozhatnak a 0Voltos rácsfesszel. Az E88CC optimális beállítása 80V, és 4-8mA. KIssebb tápfesznél az elektronok áramlása gyér, ezért információ vesztés lép fel. Az viszont igaz, hogy ezzel a megoldással a vacak tranyós erősítők még vacakabb hangzását el lehet fedni, pont úgy mint az SE erősítők 4%-os torzításával a rossz műsor forrást, vagy a még rosszabb hangfalat. Lehet ez nagyképűen hangzik, de aki valaha már mért ilyet, akkor az tudja miről van szó. Aki meg nem, az majd tesz megjegyzést.
* Tartózkodj a személyeskedő megjegyzésektől, inkább a helyesírásodra figyelj! A hozzászólás módosítva: Jan 7, 2015
Azért én kicsit visszafogottabban fogalmaznék. Akkor én is osztanék egy kis észt ha már Te is teszed.
Minden csőnek van negatív rácsárama, minél kisebb az anódfeszültség, annál nagyobb. Az ECC88 kifejezetten alacsony anódfeszültségre készített cső, mert kaszkád felhasználásra ajánlja a gyártója. Az ECC88 adatlapja ugyan nem, de az E88CC (ami elektromos paramétereiben ugyanaz a cső) adatlapjában található, hogy 60 V anódfeszültségnél a rácsárama 1 uA körül van. 30 V körüli anódfeszültség esetén, ez lehet több is, de ha csak az 1 uA -t vesszük, akkor is előáll a kb. 1,8 V rácselőfeszültség, ami a 30 V -os anódfeszültség esetén majdnem lezárja a csövet. Úgyhogy szó sincs ekvipotenciálról vagy 0 V -os rácselő feszültségről. Egyébként is a rácsáramos előfeszítési módot aránylag sűrűn használták, pl. a telepes csöveknél, vagy olyan helyen, ahol összetett cső esetén a katódnak más szerepe is van. (EABC, EBF) Mindazonáltal én sem kedvelem az elektroncső ilyen formában történő használatát, de nem én terveztem az áramkört. Hogy ez mennyire jó, vagy mennyire nem, nemtudom, majd beszámol róla aki megépítette. Mindenesetre nem dobálóznék ellenállás meg kondenzátor értékekkel, hanem kiszámolnám. Az is elég érdekesen hangzik, hogy nincs leterhelve a csatoló kondenzátor. De mivel nem nekem van rá szükségem, nem fárasztom magam vele. Ezért is nem szóltam hozzá eddig a témához.
Na jó, igazából az alapötlet az volt hogy csinálok egy normál gitár csöves erősítőt otthoni felhasználásra, hogy aztán mikrofonozzam, de ha már csinálom, akkor itt volt az ötlet, hogy valami stúdió felhasználású előfokot tegyek bele, és külön kivezessem, innen az egész gyraf hajcihő. Azért ez, mert ezt találtam amiben "minden" benne van ami nekem kéne, hangszer, jel mikrofon bemenet fantom táppal. Lehet, hogy jobbat össze lehetne halászni, de én nem ismerek külön ilyen kapcsolást, ha van róla információd esetleg, kérlek ne tartsd magadban
A marshall-t írtad, az azért nem jó, mert itthoni felhasználásra kell, és inkább minél kisebb W-os lenne jó, hogy kijöjjön a cső hang kisebb hangerőn is, olyan 5-10W optimális lenne. De látom nagyon rossz véleménnyel vagy róla, ez csak a fantom táp részre irányul, vagy az egész rossz? Mert ez "elvileg" egy elég drága előfok kapcsolása
Üdv!
Mindenkinek köszönet jár, hogy foglalkoztok a kondicionáló anomáliákkal! Sajnos nem találtam a világhálón ezzel kapcsolatos észrevételt, így majdnem úttörőként kell ezzel törődnünk. Az egyik kapcsolásomban ECC88-at használok, ezek szerintem válogatott csövek, egy régi, nem sok kilométert futott magyar szkópban voltak, a másikban a '60-as években gyártott NOS 6N23P-k. Elmondások szerint ekkor még igen komolyan vették a csőgyártásnál a megbízhatóságot. A többi alkatrész a kétféle panelon teljesen (majdnem) azonos, gyártói eltérésekkel esetleg. Úgy gondolom, sok utánépítő egyszerűen megcsinálta, beépítette a berendezést és különösebb méréseket nem, vagy nem is tudott végezni, hiszen oszcilloszkóp nélkül is sok mindent meg lehet csinálni és meg is csinálják. Ezzel nem azt mondom, hogy a gyári készülék is produkálja a hibát, de az is lehet, nincs róla fáma. Én is jobban szeretném, ha azért az extrém kimeneti lezárást elkerülhetném, 50k Ohm igen szimpatikus lenne, de ott még tombol a nem kívánt tremoló, vagy mi... Most megpróbálom beépíteni és kihallani a berendezés előnyeit. Erre, előre annyi megjegyzésem van, arra az észrevételre egyik Kollégánk részéről, miszerint nem minden zenén jelentkezett a várt előny, hogy egy jó minőségű erősítő nálam majdnem a fele LP-met kidobta, a térélménny olyan szegényes lett, hogy inkább nem hallgattam végig. Tehát előny - szerintem - az eleve jobb minőségű hanganyagnál várható - véleményem szerint. Mindenesetre biztatom az arra fogékonyakat, amivel "csővarázs" várható, építsék meg, legyen több élmény és tapasztalat!
Szia Józsi!
Azt próbáld meg légyszi megvizsgálni hogy a földpont mennyire stabil, ennyire van odaszögelve a helyére. Mert ha esetleg az elmászkál az is okozhat lengést. Esetleg próbáld ki egy labortápról hogy nem a tápból jön-e ez a lengés. Ezzel a próbával leszűkítheted a problémakört magára az erősítő részre. A hozzászólás módosítva: Jan 7, 2015
Szia! Gondoltam rá, csak magában a kapcsolásban nem tudom mihez viszonyítani, úgy jártam, mint az ismert görög: "Adjatok egy fix pontot..." és megtudom, mi imbolyog - folytatom én.
De megcsináltam stabra a tápot, akkor is lengőzött a kimenet. Van 2-ős "labortápom", csak nem tudom, mire megyek vele...Nem egyszerű, a tápon is ki tudtam mutatni lengéseket, de a stabilizálás után is folytatódot a rendetlenség a kimeneten. Ha berakom a végerősítő mellé ezt a kreálmányt a földpont fixálva lesz... A lengés időállandója a vcs turpisságát is felvetheti. A hozzászólás módosítva: Jan 7, 2015
Jelentem: Kipróbáltam 2-ős labortápomról, csúszkálás változatlan!
Tehát vagy jobban leterhelem a kimenetet, vagy egyéb megoldásra fanyalodom.
Rendben, akkor tehát nem a tápegységben van a hiba, hogyha megpróbáltad a labortápról is, és a lengés megmaradt. Akkor valószínű, hogy a visszacsatolással kell majd játszani egy kicsit, próbáld meg szorosabbra venni, vagy ár kellene alakítanod a kapcsolást nem rácsáramos munkapontúra. Az a baj, hogy ez a lengés ez egy alacsony frekvenciás gerjedés, és modulálja a hasznos jelet is. Ez viszont végig fog menni az egész hangláncon meg fog jelenni az erősítő kimenetén is és a mélysugárzóban is. Lengeni fog a membrán, mint a gatya szára a szélben, ami nem túl egészséges a mélysugárzóra nézve.
Szerk: Még azt nem értem, hogy a visszacsatoló körben minek van benne az a 470K-s ellenállás és a 10µF-os kondi? Szerintem az csinálja a zűrt, mert így túl nagy az erősítés, a két ellenállás helyett próbálj meg betenni egy 50K-s potit, és kezdd el csökkenteni az értékét. Remélem ettől megszűnik a lengőtrapéz. A hozzászólás módosítva: Jan 7, 2015
Pontosan ez a véleményem! A jelen végfokomon ugyan nem tud érvényesülni a csatoló kondik okozta mélyvágás miatt, de egy egyencsatolt erősítőnél a hangszóró membrán szépen ki és bemozdul jól láthatóan is és úgy szól rajta egyébként a zene...
Vagyis egyoldalról már majdnem a fizikai véghelyzetbe kerül, a zene folytán pedig el is érheti úgymond a kikoppanást. Dolgozni kell az ügyön.
Elnézést azoktól, akik már unják...
Nem lehetséges-e, hogy a kapcsolásban szereplő visszacsatolás valamiféle DC szervo áramkör? A kettős táp esetén célszerűnek láttam volna, hogy a 2. cső anódján nyugalomban 0 V feszültség legyen. Mit tesz I. így is van. Senki nem vádolhat mély szaktudással, így fogadom a vasat (kritikát, helyesbítést), de mi van, ha ennek a 4 tagú vcs-nek ilyen szerepe (is) van? Így biztosan garantálható a földhöz képest szimmetrikus kimeneti amplitúdó és értelmet nyer a gyári specifikációban megadott lezáró ellenállás +/- 200 Ohm(!) érték is. Próbáltam a 10µF-ot fele akkorára csökkenteni, szemre úgy tűnik, hogy gyorsabban ingázik így az ugrásszerűen növelt-csökkentett bemeneti amplitúdóra adott válasz a kimeneten. |
Bejelentkezés
Hirdetés |