Fórum témák
» Több friss téma |
Fórum » Csöves erősítő készítése
Ne feledd betartani a fórum viselkedési szabályait, és a topik megmaradásának feltételeit. [link]
A téma átmenetileg fagyasztva lett, hozzászólni nem tudsz!
ENGL e625 előfok megfejelve egy loop-al és egy El84SE véggel.
Sturbi, a segédrács ellenállás 1k3, hátha mond valamit. Viszont azon megy az eszmecsere, hogy sok-e vagy éppen kevés a katódáram. Tudom, hogy sok, de ennek is megvan az oka. Viszont arra nem kaptam választ, hogy létezik-e, hogy egy mérésre rendesen üzemelő elektroncső haldoklik-e? A hozzászólás módosítva: Feb 11, 2015
Létezhet. Öregszik/rácsáramos/gázosodik. A saját kapcsolásában nehezen mérhető, mert katódellenállásos munkapont beállításnál a kapcsolástechnika sokáig kompenzálja az emisszió csökkenését. Durva hibát a csőnél kimutathatod, ha a G1-el sorosan kötsz egy 100 K-s ellenállást. (a rácslehúzó és a csőláb közé) Méred az anódáramot simán, aztán rövidre zárod a 100K-t. Ha az anódáram pár százalék feletti mértékben csökken, a cső elhasználódott.
Na ja, azt jól benéztem...
Mármint azt, hogy PP-t írtam, nem tudom miért. Elvileg lehetne kötni a primert akként is. Zenner! Nincs egy másik 84-es kéznél? Egyből lehetne tudni miujság. Vagy az orosz megfelelője? A hozzászólás módosítva: Feb 11, 2015
Nincsen sajnos, ha lenne már kipróbáltam volna. Megpróbálok keríteni egyet.
Idézet: „Sturbi, a segédrács ellenállás 1k3, hátha mond valamit.” Mond. Akkor, ha pontosak a méréseid, az anódáram 44 mA, a segédrácsáram 7.7 mA (így oszlik az 52 mA katódáram). Ezek 250 V anódfesznél hibátlan értékek (a maximális katódárama amúgy 65 mA lehet az EL 84-nek (persze nem 250 V-on (hanem kb 170-180 V-on), mert a disszipáción belül kell maradni). Én nem gondolnám, hogy a végcsőnek van gondja (de persze lehet, ez egy cserével hamar kideríthető, vagy a FordPrefect által említett ellenállásos módszerrel is), mert akkor valószínűleg jelentősen megemelkedett torzításra is panaszkodnál. Módszeresen végig kell nézni a kütyüt.
Gitárerősítő, nem panaszkodnék a torzításra.
Idézet: „segédrácsáram 7.7 mA” Én is ezt számoltam tegnap, de nem mertem jelezni, ki tudja jót osztok-e jóval... A másik, hogy az adatlapot nem eléggé tanulmányozva nem tudtam, hogy ez belefér-e a korlátok közé, de ezek szerint minden OK. Még azt kérdezem, ilyen esetben mitől áll be a segédrács feszültsége oda, ahova beáll? Az ellenállás értéke/árama adja, vagy miként? Gondolok itt az összes olyan csőre, ahol az anódfeszültség jóval több lehet, mint a segédrácsé.
A segédrácsáram az anódáramhoz képest egy gyártási kérdés. A segédrács kialakításától, elhelyezésétől függ, hogy az anód felé haladó elektronok hány százaléka folyik el a segédrács felé, az adatlapon megadott feszültségviszonyok között (anódfesz, segédrácsfesz. Triódás kötésnél általában ez a gyártási konstrukció korlátozza a segédrácsáramot). A segédrács egyenfeszültségét értelemszerűen pl. ellenállással plusz hidegítő kondenzátorral vagy stabilizálással lehet beállítani a kívánt értékre. A megengedett disszipáció itt is fontos kérdés (ha a segédrácsot használjuk anódnak (eredeti anódáram nélkül), akkor a disszipáció (és az áram) változhat, mert hideg anód mellett jobb a hűlése, de ilyen üzemi adatot nem közölnek az adatlapok). Tekintve, hogy a segédrácson is (konstrukciótól függően kisebb, nagyobb mértékben) vezérelhető a cső anódárama, annak stabilan tartása roppant lényeges lehet, illetve alkalmas különféle csatolások, visszacsatolások, utánhúzások céljára is.
Nagyon köszönöm! Egy EL84-es, pentódás kapcsolásomnál RC tag van erre a célra beépítve. A két végcső rácsa 100 Ohm-al összekötve, 5k-val az anódtápon és egy 47 uf-al szűrve.
Így egy picit utána tud lengeni az anódtáp terheléskor fellépő szintváltozásoknak, tehát nincs abszolút fix feszültségen tartva. Akkor itt igazából a csövek egyedi, gyártási tulajdonságai, vagy az elvi gyári paraméterek szerint áll be a feszültség, vagy az 5k-on átfolyó áram lövi be? Arra fel kérdem, ha csövet, csöveket cserélek, akkor a rácsokon változhat az előzőhöz képest a feszültség? Akkor egyéb paraméterek is változhatnak ezzel a rendszerben?
Üdv! Egy már létező pentódás végfokozatban hogyan érdemes kialakítani egy trióda módos kapcsolást? (Kapcsolóval választható trióda/pentóda üzemként értem) Teszem azt, 6l6 pushpull, 5600k primerre dolgozik, 450V megy anódra, 400 segédrácsra.
A hozzászólás módosítva: Feb 13, 2015
Becsapós ám ez a kapcsolóval választható triódás/pentódás üzem. Nem tudom mi a célod vele. de mindkét esethez más más munkapont, illesztő ellenállás tartozik. Azt is kapcsolja a kapcsolód?
Igazából kapcsolhat, nem megvalósított kapcsolásról beszélünk, csak elméleti megoldást keresek.
Mi kéne hozzá, és mit kéne kapcsolni, hogy legyen egy pentódás/tetródás üzem, és egy triódás. Nyilván kéne variálni az anódfeszültséget, célszerűnek látnám leágaztatni a szekundert. Mondjuk akkor 6l6 nál maradva a táp úgy állna össze, hogy 2x 165V AC szekunderek, egyenirányítva, pufferelve, és sorba kötve. A végén egy ~400V és egy ~200V DC tápfesz jön. a 400V anódfeszhez olyan 350V segédrácsfeszt kell adni, és ekkor olyan 5,5k körül illesztő trafó kell. trióda kötéshez 250V anódfeszhez írt egy svetlana adatlap 5k primert, 5,5k - 200V anódfesszel saccra még elmehet talán. Akkor a kapcsolással váltanunk kell az anódfeszt, katód és föld közé mégegy ellenállást beköt, illetve a g2-t kéne átkötni. Azt egy ellenálláson keresztül kell az anódra kötni? Ezt 2 csőre 2 relével akár meg is lehetne oldani. A hozzászólás módosítva: Feb 13, 2015
Idézet: „mindkét esethez más más munkapont, illesztő ellenállás tartozik” ... továbbá, normál, pentódás üzemhez mindenképpen kell átfogó visszacsatolás, illetve szorosabb kell, mint a kvázitriódáshoz - több okból is. Az illesztőellenállás eltérése ennél jóval kisebb kaliberű probléma.
Soroljak fel minden eltérést? Ha az összehasonlítás a célja, (gondolom) akkor építsen mindkét kapcsolásból egy pontosan beállított erősítőt, és a bemeneteket, kimeneteket kapcsolgassa át.
Nem megoldhatatlan feladat de nem könnyü sok ellenérv sorolható fel a megoldás ellen , sokkal egyszerübb ha még deszka modell szintjén meghallgatod ezt azt és ami tetszik azt véglegesíted !
A valasztási opció lenne a cél. Hangszererősítőről beszélünk.
Tökéletesen mindegy milyen célra használod az erősítőt , a megvalósítás nem lehetetlen de nem egyszerü ezt tudni kell !
A hozzászólás módosítva: Feb 13, 2015
Ellenállàso(ko)n keresztül ràkötöd az anódokra a segédràcsokat.
Ellenállást hogy méretezzem? Vagy legyen pár kohm?
Segédrács áramából, és az ejteni kívánt feszültségből az ellenállás értéke és teljesítménye számolható ohm törvényével.
Maximális kivezérlésnél fellépő g2 áramnál?
A lényeg az, hogy max. disszipáció alatt legyen.
Küldj egy pü-t. Holnap megnézem, gondolkodok, vasárnap este küldök egy választ. Ennek így semmi értelme....
Pl, most GU adatlapot nézek, ott van görbesereg, segédrácsáram-anódfesz sírkon g1 görbeseregek. Itt nyilván a g1=0 esetben lesz a legnagyobb a segédrácsáram, és az anódáram, és a csúcs kimenő teljesítmény, amire pentóda üzembe már ki lett számolva, hogy határon belül van. 550V anódfesz, 250V segédrácsfesszel üzemel, 0V g1-nél 13mA g2 áram, ez nekem 23k-ra jön ki, 4W-al, de csak félperiódusonként, tehát átlag 2W. Helyes a gondolatmenet?
300V ejtését rábízni egy ellenállásra, lehet, hogy meredek lenne. A GU segédrácsát én amúgy is külön tekercsről járatnám. Itt találsz ajánlást triódás kötés esetére.
Miért lenne meredek? Nem akaratoskodni akarok, csak kiváncsi vagyok, mi minden limitálja az ilyen tervezési procedúrát.
Ami még eszembe jutott, hogy lehet UL-ba kötni. Igaz, nem tisztán trióda üzem lesz, ahhoz csak mondjuk két megcsapolás kell primer oldalra, és arra felkapcsolom a segédrácsokat. Ezt mondjuk egy GU esetében alkalmazhatnám, vagy inkább ne... ? Vagy ekkor is 300V ejtéssel kéne számolni? A hozzászólás módosítva: Feb 14, 2015
Azt vedd alapul, mit kaphatsz cserébe. GU esetében 250V a segédràcs feszültsége, ekkora anódfeszültség mellett. Pentòdànàl amùgy is a legjobb teljesítmény / minöség arànyt a pentódàs kötéssel érheted el.
Ez oke. Egy pár, PPben cirka 60w. Ezt akarnám lecsökkenteni. Az előfoknak hála úgyis szinte négyszögjelet kap, tehát a torzítás mellékes. Mondjuk kb felezni akarnám a teljesítményt.
|
Bejelentkezés
Hirdetés |