Van a szkopodhoz kézikönyv? Jo lenne ha annak a lapozására szentelnél némi idöt. Ez igy nem fog menni, ha minden kapcsolo meg tekerö állásárol itt és igy fogunk értekezni.
Biztos van valahol egy tankönyv is - hogyan használjunk egy oszcilloszkopot. Jo lenne beszerezni, mert elég sok hiányosságot látok.

A trigger nem más, mint az eltérités inditása, ha tehát aktiv, akkor csak akkor rajzol a szkop valamit, ha a bemeneten megjelent valami ( ennek a szintjét állitod a tekerövel).
Automodban, hogy minden figyelmetlen lássa, hogy müködik a szkop, az rendszeresen csinál egy kitérést balrol jobbra - azaz látni egy vonalat.

Szoval a szkop egy szinttel bonyolultabb, mint egy kalapács vagy csavarhuzo. A méréseknél gondolkodni kell melyik és milyen eljárás vezet a célhoz. Ahhoz kivülröl kell ismerni ugy a jel várhato tulajdonságait meg a berendezés müködését is. Ezért legjobb, ha elöveszel egy ismert ( jol dokumentált) szerkezetet és lépésröl lépésre megméred minden értelmes pontot és megtanulod, hogyan lehet a szkoppan a legjobban mérni.
Egy erösitöbe ritkán kell trigger. Egy sok jelü digitális cuccba meg néha 2 is kell, hogy lássa az ember mikor és melyik ponton milyen jel van.

0V, 3.3V, 5V esetekben függőleges irányba kell eltérni , tehát feljebb, még feljebb a vízszintes vonal. Próbáld mérőfej nélkül közvetlenül a szkópbemenetre, egy darabka dróttal. hátha rossz a fej.
Az "auto" eltérítés azt jelenti, hogy mindig van vonal, jel nélkül is. Párja a "normál" eltérítés, itt csak akkor van vonal, ha triggerelés történt, tehát jel felfutó, vagy lefutó él van. Egyenfeszültségnél nem lesz triggerelés, mert nincs szintváltozás, azaz él (fel vagy lefutó).

Feltételezve, hogy DC állásban van a bemenet...

Kérdezek még egyet én is. Az mire jó, hogy ha megnyomok egy gombot (stredení) akkor a jel mint a felirat is utal rá, összeugrik egész kicsire a képcső közepén és teljes fényerőre vált. Ez egy nyomógomb, nem kapcsoló a képcső alatt. Nem bírok rájönni az okára, hogy ez mire jó a felhasználónak.

Az az úgynevezett X-Y mód bekapcsolásához kell.

Meg arra, hogy ha néha eltünik a vonal ezzel a gombbal egyböl a képernyö közepére hozhatod és látod, hogy honnan ugrott ida. Azaz ott kell keresned...

Értem. Addig eljutottam az X-Y móddal, hogy a TIME/DIV kapcsolót X-Y módba teszem, de nem gondoltam, hogy ezt is meg kell nyomni.

Csak azért, hogy tudd hol van a középpont (X-Y üzemben ez fontos).

Ez viszont tényleg logikus. Hasznos is, és akkor érthető miért nyomógomb és nem kapcsoló. Köszönöm.

De most komolyan. Egy mobilnak jó sok funkciója van, mégse jut eszedbe elolvasni a manuálját. A szkópnak öt - hat funkciója van, és nem tudsz rájönni, hogy mi micsoda. Gyakoroljál, nyomkodjál, ahogy egy mobilnál is teszed. Kunsztos méréseket meg baromi ritkán kell csinálni.

Idézet:
„Egy mobilnak jó sok funkciója van, mégse jut eszedbe elolvasni a manuálját.”

Te már láttál ilyent?

Egy esetben a gyártotol csak 3 honap multán sikerült kideriteni 2 kis ikon jelentését, ami rendszeresen megjelent a képernyön. Sehol egy szot sem irtak rola, az elado/képviselö is csak bámult, mint borju az uj kapura, pedig márkás készülék volt. Egy nemzetközi forumon nem kevesebb, mint 400 hsz. firtatta honapokig a 2 jel jelentését. Aztán kihoztak egy uj modellt, amibe már ilyesmi nem volt..

Konkrétan milyen jelek? Képed van róla?

Már nincs, kicseréltem egy ujabbra.

Szerbusztok.
Csak egy kérdés hogy akkor most jól számolok e frekvenciát vagy sem. Adott képen a jel és a beállítás.
Nekem 769,23kHz jött ki.
Üdv.

Jól számoltál.
Szerk: Azért az oszcilloszkóp pontosságából nem jön ki az a két tizedes, de még 10 kHz-eket is eltérhet a tényleges érték látott (leolvasott) értéktől...

Köszönöm a gyors választ.

Mondjuk könnyebb lett volna leolvasni, ha a jelnek az egyik nevezetes pontját, pl. a szimmetrikusra pozicionált jel nullátmenetét pont egy kocka sarkába állítod. Akkor már csak a másik végén kell a tizedeseket megszámlálnod. A másik, hogy minél több periódust állítasz be, aminél még a kezdő pozicionálás jól elvégezhető, annál pontosabb lesz a periódus idő mérés. Azért a század pontos számolás túlzás. A leolvasás a paralaxis hibától, és a szkóp eltérítés hibájától eltekintve is csak 0,2 pontos. Ennél pontosabban számolni sem érdemes. A pontos frekvenciát frekvencia mérővel kell mérni.

Szerbusztok mennyire érdemes induktivitást mérni szkóppal? Mennyire lehet pontosan? Cimpota induktivitás mérő áramkörét megépítettem de nem igazán az a frekvencia jön ki mint amit itt számolok a thomson képlettel. Vagy érdemesebb inkább egy lcr mérőt venni, vagy egy másik előtét áramkört építeni ami a szkóp saját 4szög jelét használja?
Üdv.

Szkóppal lehet induktivitást mérni, műszertől függően, pontosan is.

Ehhez viszont még 3 feltétel szükséges.
Egy RLC rezgőkörben pontosan ismerned kell:

- a frekvenciát (négyszögjel erre nem jó, kis torzítású szinusszal érdemes próbálkozni)
- a kondenzátor kapacitását
- az ellenállás értékét

Ettől a három paramétertől függ a pontosság.

Lehet ehhez egy kis 12V trafó szinuszjelét használni, vagy inkább jelgenerátor szükséges?
Üdv.

Ha szabadna egy módszert az oszcilloszkópos induktivitás mérésre?
Adatok:
f=200 kHz
C=1 nF
R=10 ohm
A szkópon leolvasott feszültség: 100 mV (az egyszerűség kedvéért eff érték)
L=?
Pontosság=?

Ha ehhez jelgenerátor szükséges akkor baj van mert azom nincs.

Jöhet! Én is csak pislogok...

Kedves Pucuka! Nem kell madárnak nézni.

A frekvenciát változtatni kell, amivel rezonanciára hangolod a soros rezgőkört, és az ellenálláson méred a feszültséget. Amikor ez felveszi a legalacsonyabb értéket, mely elméletben nulla, akkor vagy rezonancián. Utána alkalmazhatod a Thomson képletet.
Mivel ebben az esetben ismered a frekvenciát, az ellenállást, és a kondenzátort, az induktivitást már könnyű kiszámolni.

Másrészt fix frekvenciával is ki lehet számolni, de bolond leszek így nekiállni, mikor tudok egyszerűbb megoldást. Ráadásul a kéréseddel még az a baj, hogy a bemeneti jel effektív feszültségét is ismerni kell. És nyilván a kezdőknek sem az egyetemi tananyagot fogom oktatni.

Esetedben, amennyiben a bemeneti feszültség 10V eff (200kHz) , a tekercs reaktanciája az ellenálláson folyó áramerősségből, és a kondenzátor reaktanciájából számolható:

I= 0.01A
f=200kHz
XC= 795.8Ohm
R=10Ohm
10V effektív bemenő feszültségből ahhoz, hogy az ellenálláson 100mV effektív feszültség essen, azaz 0.01A áram folyjon, 1kOhm impedanciát kell, hogy mutasson a rezgőkör.
1kOhm-ból levonod a kondenzátor reaktanciáját, és az ellenállás értékét, így megkapod a tekercs reaktanciáját, mely ebben az esetben:
XL= 194,2Ohm.

(1000Ohm - 10Ohm -795.8Ohm = 194.2Ohm)

Az ehhez tartozó induktivitás érték: 154.55uH.

Van még kérdésed?

Itt elírtam, f0-nál van ohmos jelleg, tehát akkor leszel rezonancián a SOROS rezgőkörnél, mikor a legnagyobb feszültséget méred az ellenálláson. A legnagyobb feszültség itt a generátor feszültségéhez közelít.

Köszönöm Ferci, hogy felhívtad a figyelmem.

Pontosság tekintetében: A legtöbb kapacitás és induktivitás mérő műszer 1% körüli hibával mér, plusz RDG, illetve digithiba.

Egy sokkal jobb laborműszer, pl a fluke PM6303A, 6304A, 6305A műszer, 0.25% körüli hibával mér.

Egy korrektül összerakott mérőhíd eléri ezt a pontosságot.

A többi már csak a generátorod, és az effektív feszültségmérőd pontosságán múlik.

A fizika mai állása szerint időt, azaz frekvenciát tudunk a legpontosabban mérni, így ez elhanyagolható mérési hibát fog bevinni.

Még egy kiegészítés, mert régen tanultam: rezonancián Z=R.

Összefoglalva, és a hibákat eliminálva, hogy a közösség használni is tudja: (mert először nem vettem figyelembe a fázisokat)

A frekvenciát változtatni kell, amivel rezonanciára hangolod a soros rezgőkört, és az ellenálláson méred a feszültséget. Amikor ez a feszültség a legnagyobb, akkor vagy rezonancián. Utána alkalmazhatod a Thomson képletet.
Mivel ebben az esetben ismered a frekvenciát, az ellenállást, és a kondenzátort, az induktivitást már könnyű kiszámolni.

Fix frekvenciával is ki lehet számolni, de bolond leszek így nekiállni, mikor tudok egyszerűbb megoldást. Ráadásul a kéréseddel még az a baj, hogy a bemeneti jel effektív feszültségét is ismerni kell.

Tételezzük fel, hogy:
a bemeneti feszültség 10V eff (200kHz) , a tekercs reaktanciája az ellenálláson folyó áramerősségből, és a kondenzátor reaktanciájából számolható:

I= 0.01A
f=200kHz
XC= 795.8Ohm
R=10Ohm
10V effektív bemenő feszültségből ahhoz, hogy az ellenálláson 100mV effektív feszültség essen, azaz 0.01A áram folyjon, kb.1kOhm impedanciát kell, hogy mutasson a rezgőkör.
A rezisztív tag itt elhanyagolható . Az átfolyó áramok irányát is figyelembe kell venni. A kondenzátor árama az R-en folyó áramhoz képes 90 fokot siet, míg az induktivitás árama 90 fokot késik, ezért XC abszolút értékét kell venni az összeadásban:

Így az 1kOhm körüli impedanciához XL értékének: 1kOhm - - 795.8 Ohm = 1795.8 Ohm. (két mínusz!)
Az ehhez tartozó induktivitás érték 200kHzen 1.429mH.

Pontosság tekintetében: A legtöbb kapacitás és induktivitás mérő műszer 1% körüli hibával mér, plusz RDG, illetve digithiba.

Egy sokkal jobb laborműszer, pl a fluke PM6303A, 6304A, 6305A műszer, 0.25% körüli hibával mér.

Egy korrektül összerakott mérőhíd eléri ezt a pontosságot.

A többi már csak a generátorod, és az effektív feszültségmérőd pontosságán múlik! (A szkópok vertikális pontossága 1% körüli, és erre jön még a leolvasási hiba)

A fizika mai állása szerint időt, azaz frekvenciát tudunk a legpontosabban mérni, így ez elhanyagolható mérési hibát fog bevinni.

Nem nézlek madárnak, de szeretem a magas labdát leütni, azt meg jól feladtad.
És mindehhez hogyan kell a szkóp? Sokkal hasznosabb egy csővoltmérő. De az eredeti felvetésedben szó sem volt a frekvencia változtatásáról, számolgatásról, csak szkóppal való mérésről.

Én is tudom milyen módszerek vannak a pontos induktivitás mérésére, de azok között nem szerepel oszcilloszkópos mérés. (rezgőkörök jóságát Q -ját viszont lehet oszcilloszkóppal mérni, igaz nem túl pontosan, de arról nem volt szó) Arról sem tájékoztattad a kezdő kérdezőt, hogy a frekvencia amit ismerni kell, az mi. Számoltál valamit, de én nem állítottam az adatok között, hogy az rezonancia frekvencia, mert akkor jelöltem volna is. Azt meg azért megnéztem volna hogyan számoltad volna ki egy általános frekvenciából, ami nem rezonancia frekvencia az induktivitás értékét. A levezetésedben arról se esett szó, hogy a pontosságot hogyan befolyásolja az általad felsorolt három paraméter.
Olvasd el mégegyszer, mit írtál. Csak arra reagáltam.állás