Ja, értem.
Gondolom nem amorf-szilícium hanem polikristályos.
Gondolom pár cella átmehetett zárlatba, ez esetben napelem csere segíthet.

Hello! Nem. De inkább így..

Szia

Köszi szépen, holnap megpróbálom!

Igen, polikristályos. Megrendelném, de nem biztos, hogy megéri. Negyed annyiba kerül, mint az egész töltő. Megpróbálom a step-upot, ha hosszabb idő alatt is, de csak feltölti... Egy próbát talán megér.

Kerékpár lámpához szeretnék csinálni egy akkupakkot, ami nem csak ezt a lámpát látná el, hanem a hátsót is.
Nem tudom eldönteni, hogy AA méretű Ni-MH akksikat használjak, amik könnyen pótolhatóak, van hozzá töltőm, és vésztartalék elemeket is vihetek magammal; vagy pedig Li-ion akksikat, amihez kell töltőt venni, és a cellák sem olcsók.
Mi a véleményetek?

A lámpához 8,4V, 6400mAh-s akkupakkot ajánl gyárilag. Mivel ezeknek a Ledeknek nagy az áramfelvétele, ajánlott lenne a Li-ion akksi. Az viszont nehezebben kezelhető.
Én maradnék a Li-ionnál, d ha lehetőséged van arra, hogy megpróbáld a Ni-Mh cellákat, kipróbálhatod azt is.

A NiMH ilyen lámpához a vicc kategóriába sorolható. Ex has minimum 21 darab AA cella kellene az eredeti helyettesítésére.
Barátkozz meg a LiIon cellák gondolatával. Próbáld meghatározni, milyen üzemidőt vársz el a világítástól.

Rossz lámpát linkeltem, olyat néztem, amiben csak 1 led van.
Honnan érdemes beszerezni a cellákat? Érdemes kész akkupakkot venni?
Ha akkupakkot veszek, akkor ahhoz milyen töltőt érdemes venni?

Üzemidő tekintetében 6-8 órát szeretnék elérni.
Ni-MH mellett szól az, hogy van itthon sok AA méretű Ni-MH elem, amiket mostanában keveset használok. 8 soros elem sem lenne elegendő?

Ilyen led van benne, ha minden igaz. Valami hasonló áramkörrel.
A készen kapható is jó lehet a stabilizálatlan feszültség?

Lehet, hogy rendelek egyet, aztán kipróbálom Ni-MH akksikkal, aztán ha nem jó, akkor beruházom egy Li-ion-os rendszerbe.

Egy Ni-MH cellából kivehető teljesítményt úgy tudom kiszámolni, hogy P=(cellafeszültség)*(cellafeszültség)/(belső ellenállás) ?
Ha 1V-ra is merülnek, akkor 8db AA akksi esetén, feltételezve azt, hogy 0,5 ohm a belső ellenállásuk egyenként, akkor 16W vehető ki. (8*1)*(8*1)/(8*0,5)
Li-ion akksinál ugyanígy kell számolni?

Rá van írva, hogy hány mA-t tud leadni 1 órán keresztül. Pl. 2200mAh-s akksi 2.2A-t adna le 1 órán keresztül, közben a feszültsége csökkenne a max-ról a minimumra. Azt meg kell jegyezni, hogy minél kisebb árammal terhelsz egy akksit, annál jobban megközelíti a maximumot a kivehető tárolt teljesítmény. Lithium Ion cellát találsz régi laptop akkupakkokban szinte ingyen. Megkeresed a 6 közül a legerősebbeket, és kész.

Ez világos, de arra lennék kíváncsi, hogy mekkora áramot tud kiadni. Oké, hogy 1 órán át elvileg ki tud adni 2,2A-t, de gyakorlatban is tudja ezt? A belső ellenállás korlátozni fogja szerintem a maximális áramot.

Nem fogja tudni. A megadott mAh kapacitás 20 óra alatt történő kisütésre vonatkozik. Ráadásul a kapacitás folyamatosan csökken.

A laptop akkuból kinyert cellához kell valami védelmi áramkör is ugye?

Ha odafigyelsz, lámpáknál elhagyható a védelem. Töltéskor csak szabályozott töltést használj.

A lámpa szerintem stabilizált, ez esetben sem kell védelem? Az odafigyelés alatt mit értesz? EGy kritikus fényerősség alatt már nem használom tovább?

Hello! Azért kiszámoltad már, hogy 6..8 óra üzemidőre mennyi energia szükségeltetik?

Ha csak az első lámpába szerelt led-et vesszük, akkor az max 10W. Maximum 300kJ-ra van szükség. Az üzemidő nagy részében ráadásul nem is a maximális fényerővel lenne használva. Első közelítésben 8 db cella elég lehet. Két részben.

Ha laptop akkuból vadászok cellákat, akkor szükségszerű ugyanolyanokat használni?

- A kapacitás számít. Ha egy NiMh AA cella 2300mAh kapacitású, akkor abban 1,2V*2,3A=2,76Wh energia van. 8db, ban 22Wh. Vagy is ha teljesen le tudná adni a 2300mAh töltést, és az átalakító hatásfoka 100%, akkor kb. 2óra ideig fog világítani.
- Ha párhuzamosan vannak kötve a laptop cellák, elvileg lehetnek különböző kapacitásúak. De ha sorba, akkor nem, és kiegyenlítő balansz áramkörre is szükség van. Mert előbb-utóbb nem lesznek egyformák.

A balansz áramkör hogy működik, miért nagy gond, ha nem egyformák? Nekem mindenképpen sorba kellene kötni kettőt, hogy meglegyen a lámpához szükséges tápfeszültség.
Ha nem egy óriási pakkot használnék, hanem több kisebbet (2 cella sorosan), akkor elég lenne, ha lenne egy foglalat, amiben van egy balansz áramkör és védelem? Igazából mindegy, hogy hogyan érem el a hosszú üzemidőt, akksi csere azért belefér.

Sziasztok!
Nagyon hülyének fogok látszani ezzel a kérdéssel, tudom. De azért felteszem.
Miért van az, hogy a 2 cellás, 7.4 V-os, 6Ah-ás LiPo akkumulátorom feszültsége egyik pillanatról a másikra lecsökken 2 V-ra, majd folyamatosan nő? Kb egy órája volt 3,7 V-on, most 4,8-nál tart.
Tényleg nem értem.
(Egyébként kettő Dc motort (L293-on keresztül) és 6 db szervó motort táplálok róla (4 db TowerPro MG995 és 2 Futaba S3003))

Ez a téma itt így nem lesz hosszú életű.
Kisütés közben esik le 2V-ra? Ha igen mekkora árammal sütöd ki?
Cellák közé be tudsz mérni?

Le kapcsoltad róla a terhelést. Így vissza mászik kicsit.

Tehát ha újra bekötöm a motorokat, működni fog egy kis ideig, aztán megint lecsúszik 1-2V-ra, lekapcsolom őket, várok 1-2 órát, és újra működik?
Ez lenne a megoldás? Remélem nem :S

Vagy túl nagy árammal sütöd ki őket (esetleg zárlat van bár azt gondolom éreznéd), vagy az akkuk belső ellenállása nőtt meg, azaz tönkrementek. Továbbá nem írtad, hogy a 2V az cellafeszültség vagy a 2S pakké, de mindegy a LiPo akkukat nem szabad ilyen "mélyre" kisütni mert tönkremennek. Az alulmerítés ellen szoktak berakni egy BEC áramkört, ami kritikus feszültség elérése után lekapcsolja terhelést. Az elmondásod alapján ilyen gondolom nincs a rendszerben, tehát gondolom a pakk nem egyszer lett alulmerítve.

Hello! Gyakorlati tanácsot nem fogok adni, mert én csak elméletileg foglalkozok a témával. De..
- A cellát nem lehet a maximális töltési végfeszültsége fölé tölteni.
- Ha a cellák sorba vannak, akkor az egy soros kapcsolás. Melynek sajátja, hogy a feszültség a fogyasztón az ellenállásuk arányában oszlik meg. Jelen esetben az a cellák belső ellenállását jelenti. Az pedig a kapacitásuk, és állapotuk határozza meg. Tehát eltérő lehet, vagy ha nem az lesz.
- Így ha két soros cellát 2*4,2V=8,4V-id töltesz, nem biztosított, hogy a feszültség egyenlő arányban oszlik meg. Így a gyengébb cella túltöltődik.
- Ezért szükséges a balansz kapcsolás, ami nem engedi a cella feszültségét a végfeszültség fölé emelkedni. Ekkor söntöli a töltőáramot, így a cella nem tud tovább töltődni. De ha a balansz analóg disszipatív szabályzó, akkor annak el kell viselnie ezt a teljesítményt.
- Másik megoldás, a cellák egyenkénti töltése. (Erre is volt már példa itt a fórumon.)
- Gond a kisütésnél is lehet, mert a kisebb kapacitású cella hamarabb lemerül, és a még töltött cella kisütőárama, vagy mély kisütésbe viszi a gyengébbet, szélsőséges esetben átpolarizálja.

Így világos. Nem a legegyszerűbb bánni velük, ezért is szerettem volna elkerülni őket, de a Ni-MH nem nyújt megfelelő alternatívát.

Üdv! Pár napja érkezett meg az rc helikopteremhez az új akkumulátor. (3,7V 240mAh) Kettőt rendeltem, a másik egy jövőbeli projekthez kéne. Rendeléskor viszont nem gondoltam át, hogy hogy is fogom feltölteni a 2. akkut. A helikopterhez van gyárilag egy sárga usb-s kábel. Erre egy egyenesen ráköthetem az akkut, vagy ez nem töltő, csak egy szabályozó? Terhelés nélkül kb. 4,8V-os a feszültsége. Ha kell tudok feltenni képet a belsőről is.
Előre is köszönöm!

Én is küzdöttem hasonlóval. Nálam az aksin volt a vezérlő áramkör. A berendelt aksin viszont nem volt semmi, így a régi elfáradt aksikról átaplikáltam.

Az akkumulátorokon nincs töltő áramkör, csak védelem. Feladata a mélykisütés elkerülése és a cella kigyulladásának/robbanásának megakadályozása.
Egy LiIon/LiPo töltő áramkör a töltőáramot korlátozza, majd a névleges feszültség elérésekor átvált csepptöltésre.

Nekem mindkettőn van, mert ehhez a típushoz rendeltem az akkut.