Az egyforma feszültségű szekundereket nyugodtan párhuzamosan kötheted. Ezután erre már csak 1 db, megfelelő terhelhetőségű diódahídat kell kötni.
Egyáltalán nem kell mikrovolt pontossággal azonosnak lennie a feszültségeknek. Ha eltérés van köztük, akkor kiegyenlítő áram folyik, ami veszteség. De normális trafógyártó által készített egyforma névleges feszültségek között alig lesz különbség, mert azonos lesz a menetszám.
Nem kell azonban sötétben tapogatni, vagy találgatni, mert a dolog könnyen ellenőrizhető. Bekapcsolt trafón mérd folyamatosan a nyugalmi (üresjárási) primer áramot. Ekkor kösd össze a két tekercset, és nézd meg növekszik-e a primer áram. Ha mondjuk 50 mA- ről "felugrik" 52 mA-re, akkor azzal semmi tennivaló nincs.

Én még ez előtt javasolnám, hogy a kérdező a két tekercset kösse sorba, és a mérjen feszültséget a maradék két kivezetés között. Ha dupla feszültséget mér, akkor az egyik tekercset fordítva kell bekötni, és úgy már a feszültség különbséget méri, ami remélhetőleg kicsi. Ha igen, akkor bátrabban kötheti össze a szabadon lévő kivezetéseket is.

Köszönöm a válaszokat, a leírtak alapján fogok eljárni. Egyébként teljesen egyforma a két tekercs üresjárati feszültsége. Kipróbálom a javaslatokat mérésekkel.
Üdv: Attila

Igen, ezt a mérést is el lehet végezni.
Illetve mondanom kellett volna, hogy nem mindegy melyik tekercsvégeket kötjük össze. Azonos tekercselési irány esetén (ez általában mindig azonos), a két kezdő, és a két záró véget kell összekötni.

Szia Alkotó!

Sehogy sem sikerült a PDF programba beállítanom hogy ebben a hozzászólásodban lévő A5 ös paneltervet megduplázza egy A4-es lapon. Műnyomót meg nem szeretnék 2x átküldeni a nyomtatón.

Be tudod ide illeszeni egy A4-es méretű de duplázott nyák rajzolatot? (ugyanilyen megoldással ugyancsak tükrözött pozíciórajzolat már csak hab lenne a tortán)

Köszönettel!

Semmi baja nem lesz ha kétszer átmegy a nyomtaton.

Parancsolj:

Megcsinálom majd később.
Én a melléklet szerinti, nagyon egyszerű beállításra gondoltam. Ha a pdfcreator egyébként A4-re van állítva, akkor éppen 2 db, pontosan arányos panelképet kapsz (az átméretezést azt ki kell kapcsolni).
Mondanom sem kell, ilyen beállítása a fizikai nyomtatóknak is van, tehát akár egyből mehet papírra a dolog.

Köszi papus51!

Ez volt az 1. amit próbáltam, de mivel csak 1 oldalas a dokumentum így csak üresség volt alul. Sebaj. A pozíciósat előre is köszi!

Sziasztok!
Elvégeztem a trafón a méréseket amit javasoltatok. A mellékelt kép alapján érthető lesz az írásom. Minden mérés üresjáratban történt a trafón.
- 1-4 ponton 2-5V közötti feszültséget mértem.
- 2-3 ponton szintén 2-5V közötti a feszültség.
- 1-3 ponton 20-30V feszültség.
- 2-4 ponton szintén 20-30V feszültség.
A következő méréseknél, sorba kapcsoltam a szekunder tekercseket.
- 1-4 pont összekötve, 2-3 ponton mért feszültség 0V. Primer oldali áramfelvétel 84mA.
- 2-3 pont összekötve, 1-4 ponton mért feszültség 0V. Primer oldali áramfelvétel 84mA.
- 1-3 pont összekötve, 2-4 ponton mért feszültség 74,4V. Primer oldali áramfelvétel 84mA.
- 2-4 pont összekötve, 1-3 ponton mért feszültség 74,4V. Primer oldali áramfelvétel 84mA.
A kérdésem az lenne, hogy ha párhuzamosítani akarom a szekunder tekercseket akkor mely pontokat célszerű összekötni, mivel minden esetben, nem változott a primer oldali áramfelvétel üresjáratban. Teljesen mindegy volt, hogy 1-3 2-4, vagy 1-4 2-3 pontokat kötöttem össze (párhuzamosítottam), nem változott a primer áramfelvétel.
Üdv: Attila

Aszerint amit írtál az 1-est a 4-essel, illetve a 2-est a 3-assal kötheted össze és akkor így lesz a két tekercs fázishelyesen párhuzamba kötve. (Ha fordítva kötöd, akkor zárlatot csinálsz és legrosszabb esetben tönkremegy a trafód.) Azért nem volt változás az áramban, mert a trafó üresjáratban volt mindegyik mérési helyzetben. A műszerednek feszültségméréskor nagyon nagy a belső ellenállása, így nem terhelte le a trafót. Ha a két-két pontot összekötöd, akkor nézd meg mekkora áramot mutat a primer oldal. (Amíg csak az egyik kivezetésük van összekötve, addig nincsenek párhuzamosítva. Tulajdonképpen sorosan voltak kötve. Nézd a műszer szemszögéből.)

Üdv Mindenkinek!

Végre sikerült összeraknom a labortápomat (Alkotó 2.7.4.), de ahogy az szokott lenni nem működik megfelelően egyik csatorna sem. A kérdésem annyi lenne, hogy merre találom meg a leírást, amiben szerepelnek a feszültségek és azok mérési pontjai a megfelelő működés érdekében? Keresőben kerestem már, de nem találtam. Persze lehet én nem vettem észre, vagy csak rosszul kerestem... Előre is Köszönöm!

Szia!
Talán ezt keresed.

Szerintem ezt keresi .

Szia!

Nem ezt keresem, ez már megvan.

Papus51 a probléma megoldóm.

Szerintem ezt keresed.

Úúú ez az, csak nem emlékeztem rá, hogy ez ilyen részletes. Már az egyik csatorna készen van és hibátlan, most a másikat fixálom le. Köszönöm!

Köszönöm a kielégítő tájékoztatást, sokat segítettetek! Egy kérdésem még lenne, és trafó ügyben nem zavarlak már Benneteket. A jól párhuzamosított szekunder tekercsek utáni graetz megoldással tudom kivenni a trafóból a maximumot. Ha viszont középkivezetésessé alakítom, kétutas egyenirányítást használva, akkor fele akkora a kivehető teljesítmény? Vagy akkor is ugyan akkora a kivehető áram a szekunder tekercsekből? Sajnos ez még mindig nem tiszta előttem.
Üdv: Attila

Elkevered.......
Parhuzamossan van peldaul
15V 4A az 60W /tekercsenkenti 2-2A /
Ha kozepleagazasosat csinalsz belole, akkor sorositod oket
kozeprol merve lesz 2x 15V az 30V es 2A-ed. ami szinten 60W
Tehat a kiveheto teljesitmeny nem valtozik.

Igen, kétutasnál fele akkora teljesítményt tudsz belőle kiszedni.

Ezt gondold át mégegyszer...

mégpedig?
en leirtam a gondolat menetem!
Gyozz meg

Egy teljes hullám két fél periódusból áll.
Greatz esetén:
- mind a két periódus a 2+2 diódának köszönhetően egyenirányításra kerül. Itt a kivehető teljesítmény valóban a 15V x 4A =60W

Középleágazásos trafó esetén:
(nem akarok rajzolni, mindenki el tudja képzelni: van két egyforma tekercs egymás felett, a tekercsek közel eső része össze van kötve, ami a nulla pont)
- pozitív hullám (a közös ponthoz képest) esetén (felső periódus) a felső tekercshez kapcsolt dióda nyit, viszont az alsó tekercsen (mivel a tekercs végpontjai pont ellenkezőleg vannak) negatív feszültség keletkezik, amit a dióda nem enged át, tehát ebben az esetben átvitt teljesítmény a fenti példánál maradva 15V x 2A /2 (a /2 azért van, mert csak a felső fél periódusban vezet a felső dióda)
- negatív hullám esetén a felső dióda zár, és az alsó nyit ki (az előző okok miatt). Itt is a kivehető teljesítmény 15V x 2A /2. Mivel az egyik fél periódusban az egyik dióda nyit, a másikban meg a másik, így az összes kivehető teljesítmény az gyakorlatilag egy tekercsből kivehető teljesítménnyel egyezik meg.

Bocs, hogy beleszólok, de Attila leírta, hogy akkor is kétutasan egyenirányítaná.

Sziasztok újra töltök fel két képet, hogy egyértelmű legyen a kérdésem. Azért vannak így kötve a szekund. tekercsek mert a mérések alapján (pár hozzászólással ezelőtt látható) így helyes a fázis sorrend. Jó magam is úgy emlékszem hogy a graetz-es megoldással (1, párhuzamosítás) lehet kivenni a maximumot, a (2,) megoldással pedig pont a felét. Igazából ebben kértem megerősítést, de ezek szerint nem csak én vagyok az, akinek nem tiszta ez az alapismeret.
Üdv: Attila

A dolog nem egészen így van a fele meg dupla teljesítménnyel (hiszen a trafó teljesítményét a vasmag mérete szabja meg, a kivehető áramot a huzalon megengedhető áramsűrűség, amit ha csak félhullámban terhelek kétszer akkora áram lehet), de az igaz, hogy a graetz egyenirányításnál ugyanahhoz a teljesítményhez kb. 20%-kal kisebb trafó kell (cserébe több dióda kell, és nagyobb a vesztesége).

Ez így levezetve szépen hangzik, csak nem így van. Ugyanis ha egy tekercset csak az egyik félperiódusban terhelsz, akkor a huzalon kétszer akkora átfolyó áram is megengedhető, mivel a huzal melegedése az átfolyó áram átlagától függ, azaz nem fog a felére csökkenni a kivehető teljesítmény.
Az már egy másik kérdés, hogy a nagyobb áram a huzal ohmos ellenállása, illetve a trafó szórási induktivitása miatt hogy alakul.

A trafó teljesítményét régebben sem szabta meg a vasmag mérete, ma sincs ez másképp. Erre magad is rájössz ha megméred egy ugyanolyan vasmag keresztmetszetű EI és mondjuk egy toroid teljesítményét. Utóbbi teljesítménye a többszöröse az EI-nek, pedig a vaskeresztmetszet ugyanakkora. De hozhatnék szélsőségesebb példát is, amikor mondjuk csinálsz egy olyan trafót (legyen EI), ahol ugyanaz a vas (keresztmetszet), csak a lemezek mondjuk háromszor olyan hosszúak mint a másik esetben, így háromszor akkora ablakmérete van, amibe háromszor annyi huzalt tudsz beletekerni.

Azért ne kezdjük már igazolni, hogy egy névlegesen 2A-re tekert tekercset 4A-el terhelem, akkor az teljesen normális.
Amúgy ugyanazon huzal melegedés 2x-es áram esetén pon 4x akkora lesz.

Túl lehet terhelni, de csak ésszel és úgy, hogy az ember tisztában van ennek hatásaival és következményével.