Én ezt sehol sem láttam, én jöttem rá magamtól vagy 30 éve. Elkezdtem lekalapálni a betonvasat (volt vagy 3 méter), de félúton elakadt. Ránéztem a Kangoo-ra (ezt kaptam kölcsön). Ráraktam egy kis fusival, és fél perc alatt lent volt.

Sziasztok!
Keresem a megoldást egy rossz villamos hálózatban(lakóház + melléképület), elektronikához értek, de ez a jelenség meghalad, ötleteim vannak csak.
Szóval adott két villanyóra, utána két ős régi biztosíték tábla, 1 tábla lakóház földszint és melléképület, 2 tábla lakóház emeletre.(valamikor a lakóházra egy ora volt, a hálózat közben szét lett választva)
Jelenség a következő: Mind két tábla összes biztosítéka a helyén 1-es tábla után nincs áram, 2 után van. Viszont ha 2 tábla utáni hálózatban valami fogyasztót teszek, lehet ez hűtő, számítógép akármi, akkor az 1-es tábla után is lesz áram. Mitől van ez a jelenség?

Hello!Valószínű ahol a két órának szét van osztva a fázis és a nulla ott van szakadás.A fogyasztók így sorba kötődnek és veszélyes üzemeltetni így bármit is!

Lehet, hogy ott a hiba, viszont ha a fogyasztok sorba lennének kötve akkor bizony feszültség osztás is lenne, az viszont látszana. a feszültségek rendbe vannak mértem. Az 1 tábla előtti 1 es orának a fő biztosítékának a fázis része át van kötve, mert nem lehetett visszakapcsolni, ezt egy villanyszerelő csinálta, biztosíték meghibásodásra gondoltunk. De nekem kezd gyanus lenni, hogy nem a biztosítékkal van gond.

Azt nem villanyszerelő hanem kontár csinálta.

Elektronikához értek, de villanyszerelésben nincs tapasztalatom, nagyonsokat kerestem egy bekötési rajzot egy sima elosztótáblához(biztosíték táblához) de nem találok. Mert én kicserélném azt a régi táblát időszerű lenne csak nem tudom, hogy kell bekötni(szabványosan).
Mert ugye póznáról bejön a fázis és a null, órától már le van osztva a földelés, vagy a biztosíték táblánál kell?
Jó lenne egy bekötési rajz.

Ezzel csak annyi a baj, hogy ha zárlatra kimegy az olvadó betét akkor lehet hívni az áramszolgáltatót. A betétek helyére rövidre záró kést kell tenni.

Probléma esetén hamarabb kiold a kismegszakító, vagy a Fi-relé a fogyasztói elosztótáblán, esetleg a mérőhelynél az óra előtt levő kismegszakító, ami csak 20A-es. Ha kiold a 63A-es kékes biztosíték, akkor nagyobb a baj, ahhoz úgyis regisztrált villanyszerelő kell.
A rövidre záró késsel ha tüzet okozol nemcsak az áramszolgáltató lesz értesítve.

Nem lehetséges, hogy egy kissé eltávolodtunk az eredeti kérdéstől?

Szia!
Ha ez segít.......

Hát a 3 fázis bevezetés ott kezdődik hogy 100 valahány ezer Ft hozzájárulási díj az EON felé....A szekrényt meg a többit már nem is sorolom....

Utánajártam.

Akkor jó.Csak mondom megírom mielőtt még nagyon meglepődsz...de akkor már megvolt

Ez maflaság.
32 A-ig nem kell fizetni hálózatfejlesztést. Van egy mérőhely felülvizsgálat (kb. 10 ezer ha egyébként rendben van), és kész.
E fölött, valóban amperenként kell kb. 4200 Ft-ot fizetni.
Az a kérdés, hogy pl 3x10 A-t, sikerül-e ügyesen elosztani, mert a házak többsége nincs erre előre felkészítve. Nálam a bekötéskör, kis túlzással újra kellett huzaloznom a hálózatunkat (ami egyébként is ráfért).
Valahol középúton lehet a jó megoldás, pl. 10+10+20 A, de ez már a többlet 8A-hez hálózatfejlesztési díjjal terhelt.

Miért mondod?Se Te sem pedig én nem tudom hogy a kollégának milyen a fogyasztásmérő helye úgyhogy maradjunk abban hogyha már be van vezetve az áram arra a területre akkor igenis kell fizetni(a főnököm ezzel foglalkozik szóval tudom hogy mivel jár....)Amit Te mondasz az abban az esetben igaz hogyha minden stimmel gondolok itt megfelelő tetőtartó/ falihorog(amit egyébként már el sem fogadnak csak akkor ha falsíkba van) vagy marad a földkábel.De ebbe ne menjünk bele mert egyrészt nem idevaló másrészt a kolléga nem él ezzel a lehetőséggel.

Azért mondja mert igaza van. A kolléga azt írta, hogy az EON felé 100 000, Te pedig az egyéb kiépítés költségét taglalod. Összesen 32A-ig ingyenes a mérőhöz a kiépítés akár egy akár három fázisról van szó, most már a légkábelt is az EON fizeti.

Köszi!Én legelőször is ezt mondtam csak a kolléga kezdett el nagyon belemerülni a témába...Nem is volt szó ennél többről...

Ilyenkor szoktam mondani, hogy a napelem egy új bekötésnél nem is olyan drága alternatíva. Ez még az olcsóbb verzió, de ha még trafó is kellene, akkor a napelem már olcsóbb. Sajnos meg kell adni a királynak ami jár. A hálózatfejlesztést ki kell fizetni, ha csatlakozni akarsz. Ha a szolgáltató hálózatához csatlakozol - akkor neki fizetsz. Ha magadnak állítasz elő energiát - akkor magadnak. Ennyi. Ha ma kellene újból elgondolkodnom, hogy hogyan oldjam meg a házam betápját, és mellé rakom az eddig kifizetett számlákat, a napelem állna nyerésre 12 év után.

Szia! És ha magad szeded össze a hozzávalókat és magad építed ki akkor már akár 5 év után is nyerésre állhat.

Egy kérdéssel fordulnék hozzátok.
Nemrég lett felújítva a házam elektromos rendszerének a nagy része, de szeretnék túlfeszültség védelmet.
Be is szeretem néhány dolgot hozzá.

A mellékelt képen egy doksiból kivágott részlet van, ezek szerint akarom bekötni a dolgokat, de nem kell ez elé egy olvadóbiztosító is? Mintha régen valahol ezt olvastam volna.
A lakásba egy központi elosztószekrénybe jön a kinti főkismegszakítóról az áram, ide szeretném közvetlenül bekötni, ezután mennének a jelenlegi fi-relék is.
Jól gondolkodom?

Jól gondolod, nem árt elé olvadóbiztosíték.

Érdemes olvadót beszerelni. Komolyabb elosztókba is 100A-es NH 00 aljzatot+betétet tervezünk. Az aljzat ára nem vészes, mint egy jobb 4 pólusú Fi. A betét meg olcsó bele.

A 8x31-es méretű nem elég?
Din sinre szerelhetőt szeretnék, ha lehetséges.

Még egy kérdés:
25A-es lassú kismegszakítóhoz milyen olvadóbiztosíték a javasolt? Nagyobb, vagy pont 25A-es?

Kismegszakító után rakod tehát?
Az olvadóbiztosítónak egy gyakorlati szerepe lesz: ha véletlenül valami miatt kiolvad, hatástalanná válik a túlfeszültségvédelem.

Bár nem értek hozzá annyira, de miért válna hatástalanná a túlfeszültségvédelem?
A fázisvetéket tövábbra is védi nem? Legalábbis ami a házon belül van.

35 A-es olvadóbiztosíték, túlfesz. védelem, 25 A-es kismegszakító stb. Mivel a túlfesz. védelem gyakorlatilag magában rövidre zárja (levezeti a földelés felé) a túlfeszültséget, elé mindenképpen érdemes az olvadóbiztosíték. A cég, akinek dolgozunk, szigorúan ebben a sorrendben kéri bekötni nevezett eszközöket. Minden bizonnyal nem véletlen.

Szerintem jól gondoltad csinálni. Szükséges az olvadó betét, mert nagyobb zárlati áramoknál nem megfelelő a kismegszakító. (35Aes tennék)
Ha a hálózat felől nézzük a dolgot van a mérő, a szolgáltató kismegszakítói, kábel be a házba, az olvadóbetét(ek), túlfeszültség védelem, és megy tovább az elosztótáblára kismegszakítók fi-relék és a fogyasztók. No most mikor kapcsol a védelem egy hálózaton keletkező túlfeszültségre és "rövidrezár" akkor kimegy az olvadóbetét, és a házról eltűnik a betáp. Ezzel a házat megvédi.

Pont így képzeltem én is, megerősítettél.
Szerintem maradok ennél.
Köszönöm.

Használhatsz TYTAN-t is (Schrack). Olvadóbiztosítós szakaszoló, sorolható kivitelben. De van Neozed vagy Coron alj is, ami DIN sínes kivitelű. 63A-es szakaszolója szinte mindegyik nagy cégnek van, ami jó lehet neked. A Schrack TYTAN-hoz van sínre pattintható tartalék betét tároló is érték jelöléssel. Rakhatsz bele akár 20-25A-es betéteket is.

Túlfeszültség védelem terén ajánlom őket. Nagyon jó eszközeik és még jobb áraik vannak.