Találtam jobb rajzot (Bővebben: Link).

Üdv!
Oszcilloszkóppal hogyan lehet a tápfesz és egy tetszőleges áramköri pont közötti feszültség különbséget mérni.Mert én úgy csináéltam hogy a szkóp mérőszondáján lévő fekete(föld?) kábelt rákötöttem a feszültségre, a szondán lévő mérőcsipeszt meg a mérendő ponthoz illesztettem.Csak így kaptam egy jó kis rövidzárat
Még jó hogy a tápom áramkorlátos.
Tudna valaki segíteni?Köszönöm!

Szia!
A hálózati védővezetőn keresztül záródott rövidre a tápfeszültség, mert nyilván a vizsgált áramkör és a szkóp GND-je is földelve van a hálózat felé.

Akkor hogyan kell mérnem?

Kérdésednek van topikja, ott kellett volna a kérdésed feltenni.
A szkóp test vezetékét mindíg földre, testre, az áramkör hideg pontjára kell kötni. Feszültség különbséget két feszültség különbségeként mérhetsz. Egyébként az oszcilloszkóp nem igazán erre a célra van kitalálva, mert ez a mérési módszer meglehetősen pontatlan, pl. egy 5,1 - 4,9 V esetén azt a 0,2 V -ot igen nehéz megmérni. Erre a célra sokkal alkalmasabb mérőeszköz egy (földfüggetlen) multiméter. Az oszcilloszkóp ahogy a nevéből is következik, jelalak vizsgálatra való, nem színuszos, és összetett jelek esetén nélkülözhetetlen mérőeszköz.

A legjobb lenne leválasztó transzformátorról használni a vizsgált áramkört.

Hello! Általában ilyen mérés műszakilag ritkán indokolt. De vannak "jobb szkópok", melyek képesek az A és B csatorna jelének összegét mérni. És ha a B csatorna invertált üzemben van, akkor természetesen a különbségét is.

Köszi ez lesz az!

Miért, neked olyan szkópod van? Nemigen valószínű.

Sziasztok! Ha egy kapcsolásban így jelölik, a logaritmikus potit, melyik fele a logaritmikus görbe laposabb és melyik meredekebb fele.

Szia! A csúszkát a logaritmikus poti nagyobb ellenállású szakaszának kivezetésével érdemes közösíteni. Nem lenne túl érdekes egy fél fordulaton 900k-1M közötti állítási lehetőség.

Üdv mindenki!
Egy PWM ventilátorról hogyan tudnám megállapítani hogy rossz-e? Ez konkrétan videókártyát hűtene, de nem mozdul csak ha manuálisan 80% fölé állítom a sebességét. De a driver még ez esetben sem látja a kimenetéről a jelet, azt hiszi 0 fordulaton áll, ezért le is kapcsolja a kártyát amint az komolyabb terhelést kapna.
Szóval a kérdésem az lenne hogy miképp tudnám egyértelműen megállapítani (anélkül hogy újat vennék) hogy a venti rossz vagy a vga? Egy fapados multiméter áll rendelkezésre csak.
Válaszokat köszi előre is!

Sziasztok! Csináltam egy 1,5Vból 5V konvertert. Van egy 1W power led ezekkel a paraméterekkel:

Áramerősség: 350mA
Feszültség: 3.0V~ 3.6V
Megvilágítási szög: 120 deg
Fényerő: 110 lm
Kimeneti teljesítmény: 1w
Színhőmérséklet: Hideg Fehér 6000-6500K

Használhatnám ezt a convertert 1,5V elemről ezzel a leddel?
Válaszokat köszönöm!

Indukciós hevítőt szeretnék készíteni vagy működő érdekelne , ha valaki segítene építeni köszönöm de nem értek hozzá és a rövidítések is csak hátráltatnának! Köszönet

Igen, de a LED áramát korlátozni kell és hűtőbordára kell szerelni.

Szia.Igen azt tudom hogy hűtő bordára kell szerelni. ( gondolom 3-3,6 v - ot kéne kapjon az 5 v bol), előtét ellenállás? Köszönöm.

Ha már csináltál egy konvertert, nem tudod átalakítani kissebb feszültségűre? Kevesebb lenne a veszteség. 1 W-os power LED-hez jó az előtét ellenállás is.

Ezt csináltam meg. Ha jól számoltam akkor 4,7 ohmos ellenállás kell?

Nagy valószínűséggel 200mA áramnál többre nem számíthatsz, hiszen az IC tartalmaz erre korlátozást. Ennek ellenére 6,8-8,2 Ohm ellenállást érdemes betenni, ne süsse meg magát az IC.
Jobb lenne ennek a panelnak más felhasználást találni, és direkt erre a célra használható, szabályozható áramú IC-t felhasználni.

Ha 5 V-os tápfeszültséggel számolsz és a LED-re 3 V / 350 mA jut, akkor előtét ellenállásnak 5,7 Ohm jön ki. A "felesleges" 2 V / 0,35 A = 5,71 Ohm. Elméletileg 0,7 W-ot fog elfűteni, így a 2 W-os ellenállás hazsnálatát javaslom.

Most jön az ésszerűsítés: A LED 1 W -ot fogyaszt, az előtét 0,7 W-ot, a konverter is valamennyit, legyen 0,3 W. Tehát 2 W terhelésből 1 W jut a LED-re, nem túl takarékos megoldás.

Ezzel nem számoltam.

Kell legyen a ventilatornak egy kimenete, amin impulzusokat ad ki, amikor forog. Meg kellene merni a feszultsegeket a vezetekeken forgo es allo ventilator mellett. Sokat segitene a meresen, ha eleve tudnad, hogy melyik vezetek melyik.

Szkópom típusa: keystone DSOX2004A.
Szerintem ezzel megtudom mérni, a boltba azt mondták ez a legjobb szkópjuk ami van, még most tanulom a működését, eddig csak ilyen kocka jeleket néztem rajta.

Üdv

Az lenne a kèrdésem hogy a kèpen mellékelt akkumulátort hogyan lehet tölteni?
Elvileg a három drótos csatlakozó a töltőaljzat csak azt nem tudom , hogy melyik pólust melyik dróthoz kell kapcsolni, mert ha a piros a pozitív fekete meg a negatív akkor a sárga mire való .

Válaszaitokat előre is köszönöm .

A csatlakozót a hozzávaló töltőhöz kell csatlakoztatni!!
Kivéve persze, ha nem baj, ha a töltögetésed közben esetleg felrobban...
Komolyra fordítva, ez egy lítium akkumulátor, nagyon érzékeny a túltöltésre (kigyulladhat, felrobbanhat). A harmadik vezeték lehet hőérzékelő, de két cella esetén lehet a balanszírozó töltéshez szükséges vezeték is. Bármelyik is, nem véletlenül van bekötve, de a saját (vagy hozzávaló) töltő lekezeli.

Sziasztok!
A kezdődő nyári viharokra tekintettel a villámlások miatt, a viharkor ki szoktunk húzni dolgokat (pl. számítógép, hifi, stb.). Most van egy szünetmentes kötve a gép elé, amiről megy a modemrúter, a gép, és egy Raspberry Pi. Arra gondoltam, hogy amikor jön a vihar, egy weboldalról le/fel tudjak mindent kapcsolni, ha esetleg nem vagyok otthon. Arra gondoltam, hogy a szünetmentes után egy kisebb akkubankról menne a modemrúter, és a Pi, hogy net, és weboldal legyen, ha a szünetmentes is lemerülne. Ha jön a vihar, akár mobilról egy gombnyomásra leválasztom az eszközöket a hálózatról, és a szünetmentes ad tovább áramot. Ha az már merül nagyon, lekapcsolja az esetleg bekapcsolt gépet, és miután teljesen lemerült, kikapcsol, de net és weboldal tovább lesz a külön akkuk miatt.
A kérdésem az lenne, hogy ha a Pi-vel egy relét kapcsolok, akkor annak az érintkezői közti táv bontott állapotban elegendő-e egy esetleges közeli villámcsapástól való megóvásra? Vagy mi lenne a jó megoldás a biztos áramtalanításra?
Valamint, az ilyen konnektorba dugható túlfeszvédők (3db MOV, fázis-föld, nulla-föld, fázis-nulla közé kötve) mennyit használna egy nagyobb vihar idején a tv-hez, hifihez kötve?
A válaszokat előre is köszönöm.

A villámok ellen nincs ilyen védelem szerintem.

Üdv!

Villám akkor is tud kárt okozni, ha nem közvetlenül csap be az épületbe. Ilyen esetekben jó lehet a túlfeszvédős elosztó, de az is csak 1x használatos (és szerintem csak magadat nyugtatod meg vele, de nem ér semmit). A relé érintkezői között gond nélkül áthúz a túlfesz is. A közvetlen becsapás esetén nem véd semmi, csak a villámhárító.

Sziasztok,

van egy etetőhajóm, és nem megy előre, sem hátra.
A többi funkció működik. Ha direktbe kötöm a motort akkor jó, csak a távirányitóra nem reagál. Hogyan tudnám kideríteni, hogy a távirányító a rossz vagy vezérlő elektronika.

Sajnos villámhárítónk nincs. A túlfesz védelem a szünetmentesben is benne van. De ha fizikálisan ki van húzva a konnektorból, akkor nem lehet gond.(Szerintem) Tudom, hogy miután annyit "ment" a villám a levegőben, már egy kapcsoló nem fog neki nagy akadályt jelenteni. De egy mágneskapcsoló például? Annak már nagyobb a bontott érintkezők közti távolsága. Vagy ha egy relé mozgó érintkezője lenne a kimenet, az egyik pár álló a betáp, a másik kettő pedig föld, akkor amikor elejt a relé, akkor a kimenetet leföldeli, és a túlfesz is inkább a földre húz át, ha már áthúz. Vagy hibásan gondolkodok?