Fórum témák
» Több friss téma |
Multicopterek, nulláról az UAV-kig I. - Alapok
Multicopterek, nulláról az UAV-kig II. - Építés Multicopterek, nulláról az UAV-kig III. - IMU szenzorok
Szia Topi!
Tetszik a cikk, remélem nem kell sokat várni a következő részekre. Bár a stílusa kicsit szokatlan számomra (az elején nem tudtam eldönteni egy-két helyen, hogy műszaki, vagy nyelvészeti értekezést olvasok) . Azzal a törekvéssel viszont egyetértek, hogy tegyük helyére a dolgokat, pl. quad- vagy quadrocopter megnevezés. Én sem szeretem, ha például ezeket a távirányítású játékokat drón megnevezéssel illetik még a szakmainak szánt cikkekben is. Egy aprócska megjegyzés: szerintem az STM32F4xx még mindig csak mikrovezérlő/mikrokontroller, és nem mikroprocesszor, akkor is ha van benne FPU. Az külön szimpatikus, hogy a távirányító építéséről is lesz benne szó, valahogy én sem kedvelem a gyári távirányítókat. Mégegyszer: ösztönözni szeretnélek, hogy minél hamarabb írd meg a cikksorozat többi részét is!
Szia!
Igyekszem, hogy ne kelljen sokat várni a következő részre, csak le kell ülnöm és megírni, készítés közben folyamatosan fotóztam. Az elméleti tisztázás több időt emésztett el, a következő részek gyorsabban elkészülnek majd. Viszont akkora katyvasz van még a modellezők között is a kifejezések terén, hogy kellett nyelvészkedni. Mikrovezérlő/mikroprocesszor: Csak az itteni korábbi hozzászólásomban használtam a STM32F4-re a "proci" szót, de valóban igazad van legyen kontroller, köszönöm az észrevételt. Örülök, hogy nem vagyok egyedül az ellenérzéssel a gyári távirányítókkal kapcsolatban  Idézet: „nem vagyok egyedül az ellenérzéssel a gyári távirányítókkal kapcsolatban” Már csak azért sem, mert akkor hol az építés öröme?! Ráadásul egy hobbistának..! Egyébként nekem is nagyon tetszik a cikk, bár sajnos messzi áll tőlem a modellezés és hasonlók, de mindig is szerettem volna valami mozgó kütyüt csinálni, ami kiemelkedik a többi közül (szó szerint  ). Engem nem zavar az elméleti része, sőt! Szerintem szükség is van rá, így lehet rendesen megérteni a miértekre a válaszokat. Szóval köszönjük a cikket, illetve várjuk a folytatást! Idézet: „Örülök, hogy nem vagyok egyedül az ellenérzéssel a gyári távirányítókkal kapcsolatban” Hi! Jelenleg én is egy hasonló kis projekten dolgozom, csak én tricopter csinálok, nem quadot. Bár ez sokat nem változtat a dolgon. A gyári összedugod és megy dolgokat nem kedvelem, ezért akarom magam megcsinálni a központi vezérlést. Irányítónak egy PS2-es kontrollert akarok használni, most éppen annak a "meghekkelésével" szórakozom. A szenzorok egy része még hiányzik. A cikk elején látható kép már az "elkészült" vezérlőt mutatja? Amúgy köszi a cikket, egy két ötletet biztos kiveszek belőle ha nem gond. Főleg a motor és propeller részből, annak még csak most olvasgatok magam is utána. A hozzászólás módosítva: Máj 26, 2015
Idézet: „A cikk elején látható kép már az "elkészült" vezérlőt mutatja?” Igen, ez az általam tervezett vezérlő ami vezérli az én gépemet. - 4db 480Hz-es szervó kimenet (ESC-khez) - 3 db 200Hz-es szervó kimenet kamera gimbalnak - 16M Flash a tároláshoz logoláshoz - 30A-es HALL elemes árammérő - Ultrahangos szenzor port - GPS UART+GPS compass - Külső I2C (+belső IMU I2C-je) - Külső SPI (+belső RF SPI portja) - Debug UART - 128x64 OLED - USB port (device mód) - 2 db 1.5A-es N-Mosfet kimenet (fényekhez van jelenleg használva) - 2 db 1.5A-es P-Mosfet kimenet (HD kamera töltésének ki/bekapcsolása jelenleg, illetve a 2W-os AV transmitteré) - 6 db tetszőleges digitális IO (maradék lábak felhasználása) De a többi maradjon csak titok a folytatásra A hozzászólás módosítva: Máj 26, 2015
Szia! Idő közben nekem is akadt "jobb" dolgom, mint a leendő quadcopteremmel foglalkozni. Nagyon szépen köszönöm a válaszaidat, meg az útbaigazítást! Sajnos, most adódtak égetőbb dolgaim, amik miatt bizonytalan ideig csak álom marad ez nekem. De nem volt haszontalan a párbeszéd, így már talán nem fogok annyira befürödni, ha eljön az idő.
Azért a kabáthoz a gombot már beszereztem, egy GoPro4 Black személyében. Topinak is nagyon köszönöm ezt a cikket, és izgatottan várom a folytatást!
Szia. Dónteni kell , mi a fontosabb.Sajnos a hobbit néha félre kell tenni a fontosabb dolgok miatt.
"Azért a kabáthoz a gombot már beszereztem, egy GoPro4 Black személyében" Jó nagy gomb , nagyobb mint az én kabátom.
Azért vettem ekkora gombot, hogy előre lépjek, ne hátra. Másrészt így tutira nem agyalok ócska kabáton, mert a teljes maradék keretet felhasználtam...
Elolvastam a cikket. Nagyon jonak tartom, hiányzott a magyar forrásokban.
 Néhány megjegyzést azonban tennék hozzá. A quadrofonia sem quadfonia, ott is ottmaradt a -ro- a quad meg a fonia között, pedig ott még rotor sem volt.... A propeller állásszögét szerencsésebb lenne emelkedési szögnek nevezni ( mint pl. a csavarok/menetek esetén is menetemelkedésröl beszélünk.) Várom a folytatást!
A quadrofónia-quadfónia felvetésed kapcsán gondolkodóba estem, legyen akkor a rotor egy, a lehetséges megoldások közül. Mindazonáltal a quadrofónia és a kvadrát igen szoros kapcsolatban állnak, ám példádban a quadro - kvadro szónak a létjogosultsága a térhangzás négyzet alakú befoglalásában keresendő. Szorosabb a kvadrát, négy sarokra, befoglalóra vett értelmezése, mint a quadcopter esetében a 4-el való kapcsolata. Ez most okfejtés és kötözködés is
Állásszög és emelkedési szög kérdés: Namármost a magyar nyelv és a modellező társadalom is ezernyi módon használja (keveri). Úgy tizenöt-tizennyolc évvel ezelőtt, nagy tudású Pinkert Gyuri barátom (Cavalloni Modellező Egyesület volt vezére) külön követelte az állásszög kifejezést mint egyszerűsített légcsavarra jellemző "statikus" végeredményt. Az emelkedési szög ezzel szemben véleményem szerint inkább "dinamikus" paraméter, mely a légcsavar pontról-pontra történő vizsgálatakor a változó állásszög kapcsán létrejövő fogalom. Ezen fogalmak pontos különbségéről mindezidáig nem láttam szakanyagot. Emellett a "propeller pitch" légcsavar állásszögnek fordítódik. Mivel írtad, hogy szerencsésebb lenne emelkedési szögnek nevezni, ha esetleg van erre vonatkozó forrásanyagod akkor azt nagyon szívesen venném, ha megosztanád velem - velünk. Köszi! Szerk: Az sem kizárható, hogy a repülőgép modellezésemben lévő 10 év szünet alatt ezen fogalmak letisztázódtak, az igazság az, hogy a szabályozástechnika és a matematika miatt fogtam bele újra, és szándékkal olyan repülő eszközre esett a választásom ami szabályozástechnika és matematika nélkül úgy zuhan mint a tégla.  A hozzászólás módosítva: Máj 27, 2015
A latin es a gorog irasmod sajnalatos modon keveredik manapsag (meg az okorban is, mert a romaiak sok gorog szot atvettek, csak az irasmodjat valtoztattak meg).
A quattuor az negy latinul, a tetra negy gorogul. quad alakban max a quadraginta (40) irando. Vagy valami modern latin alapu nyelvben. A -pter vegzodes szarnyu, illetve repulesre utal gorogul. Latinul nem tudom, de penna remlik, ill. volare. A phon hang gorogul, a vox hang latinul. A helix csavart jelent gorogul. Helikos csavartat. Helikopter = csavartszarnyu. (a denevereket pl. chiropteranak hivjak = kezzel repulo) Ugyhogy helyesen ezeket tetrapter vagy tetropter neven kellene nevezni. Az mas kerdes, hogy MAR NEKUNK hulyen hangzik.
Nem kötözködni akarok, csak nehogy már megint az legyen (ami nem elöször fordul elö szeretett anyanyelvünkben) hogy hamis idegenszot kreálunk, majd befogadunk a nyelvünkbe, mint valami hozsannát, aztán a félvilág röhög, hogy mit hivunk mi pl. pendrájvnak, vincseszternek (stb) a maradék meg nem érti, hogy mit is akarunk mondani. (A hazai nyelvészek meg türik
).Szoval, ha már a szerencsétlen kinaiak is quadrocopternek hivják a termékeiket ( ök még annyira sem tudnak angolul, mint a google), akkor maradjunk mi is a quadrocopternél. Az emelkedési szög. Nagyon régen jártam már iskolába, de még soha másként nem hallottam a menetemelkedést hivni - és a propeller sem más, mint egy menet keskeny szegmense, igy annak is csak emelkedése lehet, mint az M6-s csavarnak a maga 1 mm-s menetemelkedésével.. http://www.k-mechanic.hu/letoltes/Normal_metrikus_menet_meretei.pdf A 2. oszlopban a menetek emelkedése van, a gépészek néha az emelkedési szöget is használják. /sajnos nem megy a linkelés, amint rákattintok egyböl bezárja az ablakot /
Elbeszélünk egymás mellett, én a témához kapcsolódó szárnyról / légcsavarról beszélek, a csavar példám csak a megértést szolgálja, nem tudom miért kell ezt a csavar kérdést többedjére is bizonyítéknak felhozni. Két külön szakma, tartsuk is meg a határt.
Nem bizonyíték a légcsavar emelkedési szögére az, hogy az M6-os csavarnak is "menetemelkedése" van, én sem hallottam még a menetemelkedést nem menetemelkedésnek hívni. Ha már itt tartunk, ez ki_csavar_ása a kettejük közötti kapcsolat értelmezésének. Nagyon-nagyon sánta az M6-os csavarral indokolni. A hozzászólás módosítva: Máj 27, 2015
Mert a légcsavar annak az elképzelt csavarnak a szegmense, és pontosan ugy, ahogy te is irod, a légcsavarnál is arrol van szo, hogy fordulatonként mennyivel emeli meg a levegöt, hasonloan a csavar mennyivel emelné meg a csavaranyát.
Kár ugyanarra a fogalomra egy uj kifejezést találni....föleg akkor, ha már légcsavarnak hivjuk a nevezett alkatrészt, igy rá is a csavarra jellemzö kifejezéseket kéne használni. A hozzászólás módosítva: Máj 27, 2015
Idézet: „ha már légcsavarnak hivjuk a nevezett alkatrészt, igy rá is a csavarra jellemzö kifejezéseket kéne használni.” Szerintem meg a repülés szakkifejezéseit.
Ha ez igy is lenne, akkor adtunk megint egy pofont a nyelvünknek, mert pl. a hajosok is szögröl meg emelkedésröl beszélnek:
Bővebben: Link A hozzászólás módosítva: Máj 27, 2015
Már megtaláltam mivel keveritek a fogalmakat (a magyar wiki is).
A modern propelleres repülögépen lehet csavargatni a lapátokat ( pl az ATR-n vagy egy skála is a propeller agyán és az mutatja mennyivel vannak elforditva a lapátok). Ez a propeller állásszöge, de nem az emelkedése! A propeller csak egy optimalis állászögben dolgozik hatásosan a többiben ettöl rosszabbul, söt pl. landolásnál negativ állásszögbe forditja a pilota, hogy fékezzen. ( mindig egyirányba forog!) A multikopter lapátjai viszont fixek mint a hajdani repülögépeken a fa propellerek, igy ezeknek csak emelkedési szöge van, állászöge nincs.
Nem tudom miért tegnap 22 ora ota, ha rákattintok bezárja az egész oldalt..sajnos. Kösz a javitásokat.
Nagyon jó cikk, nekem új nem volt benne de nagyon szépen össze vannak szedve a dolgok.
Tudsz adni hozzá forrást, honnan származnak az infók? Köszi!
Gyerekek!
A csavarokat hagyjuk meg a lakatosoknak, a nyelvészkedést Grétsy Lászlónak, mi meg beszéljünk ESC-ről , IMU-ról, PWM-ről, meg quad - vagy bánja a fene - quadrokopterről. Értem én, hogy ezek elvi kérdések, de inkább fókuszáljunk arra, amiről a topic szól. Még mielőtt a Moderátor megunja az offolást. (ez is milyen szép magyar szó )
Itt a képe:
Itt láthatod egy modern gép propeller agyát, ahogy azok forgatják a lapátokat ( hasonlo mint a helikopter lapátforgato mechanizmusa). A másik képen meg olyan állásban van a lapát, amilyenben a levegöben aligha lehet. Ezek fejezik ki a proeller állásszögét, de nem magának a lapátnak az emelkedését. Az természetes, hogy ilyen propellerekhez még bonyolultabb geometria kell, mert minden állásban más az elméleti csavar emelkedése, de a lapátforma azonos), azaz olyan formát kell keresni ami minden állásszögre elfogadhato eredményt ad. Nem egyszerü, a kezdetben csak 2 állásszög volt.
Én is gratulálok a cikkhez. Jelenleg tanulni szeretnék mint quadcopter pilota így marad egy használható gyári eszköz de már várom a cikked folytatását mint a többiek hogy egyszer meg tudjam építeni a sajátomat amit már akkorra "profi pilotaként" tudok kezelni és ezzel kivédem a kezdeti félelmekkelteli rutintalan repülést.
Amúgy a minap szereltem össze egy hexacoptert ami tapasztalatom alapján már haladoknak lett tervezve. Volt benne egy nagyon jó funkció (nem a csilli-villi), több fokozatban lehetett állitani az érzékenységet és a hozzá kapcsolodó müködés reakcióját, ez akár egy komolyabb többrotoros repülöeszköznél is segítség lehet hogy ne törjük össze magunkat első alkalommal.
Sziasztok! Topi nagyon jó a cikk, várom a folytatást. (Szerintem a légcsavarnak menetemelkedése van, mivel az "állásszöge" minden metszetében - ahogy a közepétől megyünk a vége felé - csökken. Állásszöge a repülőgép szárnyának és a helikopter forgószárnyának van, ezeknek az állásszöge teljes hosszukban azonos. A szárnyvég elcsavarásától most eltekinthetünk mivel az csak a turbulens leválást csökkenti. A helikopternek azért van forgószárnya, hogy autórotációval leszállhasson hajtőmű leállás esetén, ez propellerrel nem lehetséges. )
Nem kötözködni akartam, köszönöm a cikket. A hozzászólás módosítva: Máj 28, 2015
Köszi a hozzászólásod! Az a baj, hogy mindegyik álláspontot alá lehet támasztani okfejtéssel, de hogy hűek legyünk a topikhoz és ne offoljunk én abszolút tettrekész vagyok emelkedési szöget / menetemelkedést használni, de szeretnék előtte egy hivatalos tananyagot / tanulmányt / szaklapot kapni attól aki felveti.
Szerk: Megkaptam egy fórumtárstól, bár nem hivatalos értekezést, de felvetése kapcsán egy nagyon egyszerű indoklást találtam ki rá, így kiegészítettem a cikket: Idézet: „Kiegészítés (2015.05.28): Fórumtársak felvetése kapcsán tisztázni szükséges az állásszög és a légcsavar emelkedés közötti különbségeket. Mivel a hagyományos csavarnak is menetemelkedése van és a menetemelkedést nem fokban (szög mértékben) definiáljuk hanem mm-ben (hossz mérték), így a légcsavarnál is hosszmértékben megadott adat emelkedésként értelmezendő.” Szerk2: Időközben egy másik érkezett felvetés okán, a Roll, Pitch, Yaw és Throttle boncoláshoz odaírtam a "butított helyes" magyarszki kiejtést, és a pontos IPA kulcsokat. A hozzászólás módosítva: Máj 28, 2015
Szia Topi!
A cikksorozatodról a 2. részt olvasva is az a véleményem, hogy: Még, még, még! Gyorsan, gyorsan, gyorsan! Egy kérdés merült fel bennem: Az ESC-k PWM-mel való vezérlése szerintem az őskorból maradt fenn. Ha úgyis magad építed a vezérlőd (no meg a távirányítót is), akkor miért nem használsz SPI vagy I2C kommunikációt? Pontosabb, gyorsabb kommunikáció lenne (20 ms-os periódusidő? ráadásul átlagolni kell? kész vicc). Vannak ilyen ESC-k, szerintem semmivel sem bonyolultabbak, mint az olcsó AVR-es hagyományos típusok. |
Bejelentkezés
Hirdetés |
