Fórum témák
» Több friss téma |
Fórum » Napelem alkalmazása a lakás energia ellátásában
Témaindító: Router, idő: Júl 15, 2006
Témakörök:
Itt 200-300m3 anyagról van szó, azért kell nagyon olcsónak lennie pl. víz, agyag stb.
Olaj, paraffin, zeolit és más fázisváltó és vegyi hőtárolók megfizethetetlenek ekkora szezonális tárolókban. 1-2 m3 napi/heti tárolásra az más tészta. Ha azt vesszük hogy kb. 70-80°C-ra kell felmelegíteni a szondákat akkor a legkézenfekvőbb és a legolcsóbb megoldás a vákuumcsöves kollektor egy keringető szivattyúval, ami egy kipróbált rendszer 80+%-os hatásfokkal. Ami azt jelenti hogy ugyan annyi felülettel 5x annyi hőt tudsz termelni mintha simán csak elfűtenéd. A másik felfűtési lehetőség napelemmel táplált levegő/víz hőszivattyúk, mikor kint 30-35°C kánikula van a levegős körnek ami elvonja a hőt a környezetből, akkor a vizes kör simán le tud adni 65-70°C-ot a szondákba elfogadható 2,5-3 COP-al. Ez drága mulatság, nem férne bele a 9000€-s bekerülési költségbe. A legegyszerűbb és legolcsóbb megoldás a nyáron túltermelő napkollektorok, mert a sok felesleges hőt maximum a medence fűtésere tudod elpazarolni, így meg lemegy a ház alatti tárolóba aminek a felét télen hasznosítani tudod.
Elméletben igazat adok neked - a gyakorlat más. Nekem van napkollektorom - és isteni dolog. Márciustól októberig majdnem ingyen, közte a téli időszakban is viszonylag olcsó a melegvizem. De... fűtésre abszolút alkalmatlan, holott a jobb hatásfokú csövekkel szerelt változatom van , nem a gagyi 1,8kW-os verziók. Nyáron 500l vizet melegít fel 86 fok fölé télen 200l-t 30-35 fokon tart, de ez nagyon köd, és hó és éjszaka függő, hiszen a téli nappalok jóval rövidebbek. Azt pedig sok helyről hallottam már, hogy majd nyáron jól betárolják az energiát és télen csak ki kell venni. Egyedül a tárolóképesség az ami nem nagyon jön össze a gyakorlatban.
Heló
Talán napkollektorral elképzelhető,annak a hatásfokából még lehet faragni és nyáron amúgy is csak HMV-re jó.A napelem már semmiképpen nem visel el ilyen hatásfok rontást.Én on/off hőszivattyúval fűtök és amikor már kicsit melegebb van,nem lehet visszafogni a teljesítményét,csak kapcsolgatni,de nem akarok puffert betenni a veszteség miatt,inkább átalakítom inverteresre.Mekkorának számoltad azt a földtömeget,ami a évi 10000kWh-ból megtartja egy közepes lakáshoz szükséges kb 5000kWh-t?Szerintem iszonyú költségekkel lehetne egy ekkora hőtárolót kivitelezni.
Bocs,nem olvastam el a későbbieket,kb kaptam választ,de ez a szondás dolog drága lesz.
Idézet: „Egy ilyen szezonális ház alatti hőtárolóról mi a véleményetek.” Ahogy elnézem a harmadik rajzot (bekerülés/nyereség az idő függvényében), látszik, hogy a hagyományos módszer az elején kis költség, a végén nagy. Körülbelül félidőben van egyensúly. De: a görbék alatti területek nagyjából azonosak, azaz a 30 évre nézve nincs semmilyen megtakarítás a csoda módszerrel. És akkor még nem beszéltünk a jövőben kitalált korszerűbb (vagy teljesen új) energia előállítási módszerekről. 30 év ilyen fejlődés mellett nagyon nagy idő. Ezért elfueserált ötlet a Paks 2 is.
Szia
Az "ENERO" görbét nézd, az elején 7000€ beruházás, majd 30 év után 9000€ összköltség, ami annyit jelent hogy 30 év alatt 2000€ a karbantartás és működési költség. @gaspa: Ha azt vesszük hogy a ház alapja 10x10m, akkor a szondák egyszerű 4-5m mély talajszondák. Szerintem 9 darab lehet belőlük, és keringeted benne a kollektorból jövő forró folyadékot. A legdrágább szerintem a 50-60cm szigetelés.
Idézet: „Az "ENERO" görbét nézd, az elején 7000€ beruházás, majd 30 év után 9000€ összköltség, ami annyit jelent hogy 30 év alatt 2000€ a karbantartás és működési költség.” Ne értsd féle, de a függvény alatti terület arányos az összköltséggel, az pedig nagyjából egyforma (mint már írtam). Ez matematika. Én nem értek a hőerőgépészethez, de matekból szigorlatoztam annakidején.
Te se értsd félre, de nem kell a görbék alatti területet integrálni. Félreértelmezed a grafikont, mert a görbék a eltelt év/összköltség -et rajzolják le.
Sziasztok!
Egy kicsi visszatáplálós rendszert szeretnék a lehető legolcsóbban kivitelezni. (pár 100e -ből) Ezzel kapcsolatban lenne kérdéesen, de természetesen javaslatokra is vevő vagyok. (Eléggé) elvileg, de az áramszolgáltatós rész megoldható. Doboz, szerelvények megvannak amikbe elvileg (mostmár kizárólag) földkábellel beköt az e-on (titász). Doboztól a régi óráig földkábel adott. Napelem 2 darab 220-250W (30-37V 7-9A) . Jelenleg ezt futja a keret. Ezek elegendőek-e (ha igen akkor milyen) engedéllyel rendelkező visszatáplálós inverterhez? Kezdésnek a legolcsóbb is megteszi? Milyen buktatók lehetnek még? A hozzászólás módosítva: Aug 3, 2015
Milyen invertert fogad el a szolgáltatód? Ez eléggé kardinális kérdés. Mi 400.eFt/kW áron dolgozunk. Kompletten. Ez is néhány százezer Forint. Ha kis lépésekben akarsz haladni - csak buktatók lesznek. Inkább spórolj össze egy rendes rendszerre valót. Ha nem hálózatra visszatáplálós rendszerben gondolkodsz - az hobbi szint. Amiről írsz - az már nem annyira. Ma kötöttem be az ötödik és hatodik rendszeremet egy projektben. Itt például csak Growatt Invertert fogadnak el, Van ahol SMA-t, van ahol Froniust. Van ahol előírják a villámvédelmet, van ahol nem. Teljesen szolgáltatói terület és hasraütés-függő.
A hozzászólás módosítva: Aug 3, 2015
E-on táblázat szerint elfogadnak sok tipust. Sajnos ami megfizethető inverter annak kell közel 200v bemeneti feszültség. Gondolom nem reklám ha megkérdezem nállatok mi fér bele (bruttó)400-ba? ( fel sem merül bennem hogy nettóra gondoltál
![]() A hozzászólás módosítva: Aug 4, 2015
Nálunk minden. A napelemek tartószerkezete, a napelemek, az inverter, a védelmi berendezések, túlfesz, túláram, kábelezés, kulcsrakész állapot. A többi részlet magánban ha tényleg érdekel. Nyilván a legmacerásabb, a szolgáltatónál az ügyintézés. Ott is csak az idő miatt, amit várni kell, mivel nekik nem olyan sürgős. Azok az inverterek, amiket felsoroltam - a jobbak. Van más is, de ezek a legkevésbé problémásak hosszú távon.
E-on táblázat szerint elfogadnak sok tipust. Sajnos ami megfizethető inverter annak kell közel 200v bemeneti feszültség. Gondolom nem reklám ha megkérdezem nállatok mi fér bele (bruttó)400-ba? ( fel sem merül bennem hogy nettóra gondoltál
![]()
Nem fogsz olyat látni mint én Fronius 3KW-ra akasztva 2,5KW és naplementekor 4W!!
Nem tudnál érthetőbben írni? Nem mindenki szakos a témában, azért kérdez. Egy mondattal több még mindenkinek belefér az idejébe.
![]()
Ne haragudj, kérdezz! Annyi hogy minden inverternek van minimum indulási feszültsége. Szerintem kevés napelemmel nem lehet kihasználni a maximumig. Nálam a legkisebb energia termelése naplementekor a 4W, nem sok de az is ingyen energia.
Polikristályos napelemtáblákkal láthatsz ilyet. Az rossz időben és naplementekor is termel. A Froniust konkrétan a legkevésbé ajánlanám. Egy alkatrésztemető - sokszor annyi hibalehetőséggel is. A 200V minimális feszültség egyértelmű, hiszen stringekre épülnek az inverterek, nem egy napelem táblára. Egy string 6,8,10 napelemtábla soros köre. 250W-os napelemtábláknál 37,7V-os nyitott köri feszültséggel számolva ez legalább egy hat táblás string. Ez teljesen standard. Ezért írom én is sokszor, hogy lehet persze házilag napelemtáblákat saját ötlettől vezérelve készíteni (sőt néha kell is), de az inverterek bemenete - legalábbis a gyáriaké - a string szervezéshez igazodik mind feszültség, mind pedig áramértékekben. Azaz ha valaki házilag akar napelemtáblát is készíteni - először jobb ha elővesz egy-két inverter gépkönyvet először.
Az általad mellékelt képen lévő napelem a 86V-os feszültségével a legkevésbé használható ilyen feladatra. Nálam 12V/12Ah-s akksi van töltve ~28V-os feszültségű tábláról. Ahhoz vannak standard eszközözök, mint például a PB137. De 86 V-ról? Kinek éri ez meg? Többe kerül a leves, mint a hús. Neked szerintem ilyesmi kellene inkább+ PB137 szabályzó+ két kondi.
Igazabol egy egeszen egyszeru kapcsolouzemu fesz. stabilizatort erdemes epiteni hozza es akkor jo hatasfokkal lehet kihasznalni a vekonyreteg modul adta elonyoket (hatranyokat). De erzesem szerint akkutoltesre igy is ugy is erdemes egy jo hatasfoku elektronikat alkalmazni mert a veszteseg mar alapbol hatalmas.
Szívesen.
Idézet: A kapcsolóüzemű, magas hatásfokú dolgot érteni értem, de egy meglévő napelem táblánál, amiről egy akksit kell tölteni, ingyen energiáról? „Igazabol egy egeszen egyszeru kapcsolouzemu fesz. stabilizatort erdemes epiteni hozza es akkor jo hatasfokkal lehet kihasznalni a vekonyreteg modul adta elonyoket (hatranyokat)” ![]()
örülök, mert a kapum ingyen nyílik, csukódik. Egy ilyen kaput én is szeretnék. Persze olyan legyen, amire nem kellett előtte százezreket költenem.
Idézet: Ez rajtad áll. Főleg elhatározás kérdése. Van aki dohányra költ, van aki erre. „Egy ilyen kaput én is szeretnék. Persze olyan legyen, amire nem kellett előtte százezreket költenem.” ![]()
Nem teljesen ertem mire gondolsz. Erzesem szerint az a lenyeg, hogy a napelem minel jobb hatasfokkal toltse az akkut. En a magasabb feszultegu vekonyreteg modul miatt irtam ezt. Bar mondjuk a 30V-os modulok eseteben is ez a helyzet.
Én nem értem a hatásfok kérdést. A napelem eleve nem 100%-os. Egy olcsó szabályzó 150-200Ft. Ha tölti az akksit a névleges kapacitással, azon mennyit tudsz javítani? Egy 12V 12Ah-s akksinak 1,2A elég A PB137 tud 1,5A-t és egy sima háromlábú tok, amit fel tudsz csavarni a napelemre, amin meg is kapja a hűtését. Ha 4-7000Ftért veszel egy kész táblát, ami ehhez illeszkedik, mit akarsz ezen javítani? A hatásfokod nem az elektronikától lesz jó, hanem az időjárástól. Ha polikristályos a napelemed, akkor rossz időben is elfogadhatóan tölt - ez meg adottság. A többi - felesleges kínlódás, ha a feladat megoldása a cél. De ez magánvélemény.
En nem igy kozelitenem meg a dolgot. Van egy 12V-os akkud eddig nem tudtam pontosan, hogy mekkora kapacitasu akkurol van szo. De tetelezzuk fel, hogy 12V 20Ah es van egy napelemed ami 90V 1,2A peak. Ezt most akkor hogyan illeszted?
Nem azt mondtam, hogy nem lehet PB137-el megoldani de eddig nem lattam, hogy 12Ah akku toltese a cel. Es mint emlitettem en abbol indultam ki, hogy belett linkelve egy 90V-os vekonyreteg modul ami eseteben kar lenne nem kihasznalni a lehetosegeket.
Röviden : sehogy. 1,2A-el ne akarj 20Ah-s akkut tölteni. Annak kell a 2 A. Mire megcsinálod a szükséges feszültség/áram konverziót, többe kerül a leves, mint a hús. Esetleg ha nem beszélne mindenki rébuszokban mostanában - könnyebben kapna választ a kérdésére is. Szerintem ez a vékonyréteg panel egyszerűen nem való akkutöltésre, hacsak nem más a feladat. Én sem akarok kalapáccsal forrasztani. Bármilyen jó szerszám is. 90V 1,2A ről lehet tölteni mondjuk sorba kötött 12V/12Ah akkukból 6-ot. Ahhoz elegendő a feszültség és a feszültségtartalék. 6x14,4= 86,4V azaz marad éppen 3,6V szabályozni - ami megoldható egyszerűen- Persze ha nem süt a nap rendesen - még a 12Ah-as akksi sem kapja meg a szükséges, minimális töltőáramát. Használhatsz még esetleg valamilyen gyári MPPT-s megoldást, de ott sem ilyen elrugaszkodott feszültségkülönbségek vannak. Mindegyik elektronikának van egy minimum és egy maximum értéke, aminek igazodnia kell a felhasznált napelem típusához. Ezek eddig konkrétumok.
Szia Tamás!
Szia Zoltán! Olvasom az oda-vissza hozzászólásokat és azt látom, hogy nagyon elbeszéltek egymás mellett. Meggyőződésem, hogy mindketten megalapozott tudással bírtok elektronika terén, de itt és most valamiért nem találkoznak a gondolataitok. Javaslom mindkettőtöknek, hogy olvassatok vissza néhány oldalnyit és akkor helyükre kerülhetnek az infók. Üdvözlettel, Laci |
Bejelentkezés
Hirdetés |