Köszi! Közben rátaláltam. A poti adatlapja szerint 100mA-t ír maxmimumnak. Ennyivel szerinted leterhelhetem?

Egyszerűbb lesz, ha leírod mit szeretnél. Ez a gép a sztatikusz elektromosságot termeli és raktározza, majd ha elég összegyűlt akkor a szikraközön keresztül kisüti.

Nem tudom milyenről van szó pontosan. Általában maga a szénréteg sokkal nagyobb áramot bír, mint a csúszka érintkezője. Ha belinkeled a potid adatlapját akkor láthatjuk, hogy a szénréteg bír ki 100mA-t, vagy a csúszka érintkezője.

Leírtam mit akarok , kisebb feszültséget , nagyobb miliampert/ ampert, érdekel lehet-e.

Bővebben: Link
Egyébként feszültségosztóként melyiket jobb használni a lineárist vagy a logosat?

Házikészítésüeknek kb mekkora a feszültsége , hogy lehet mérni nagy feszt?
(Gondolom nem multiméterrel)

Ennél az ív hosszából tudsz következtetni rá.

De azt nem tudod mitől függ a feszültség hogy kell építeni , vagy fordulat , lemezek száma???

A csúszkán nem engednék át 100mA-t jó szívvel. Szerintem füstölne.

Szerinted mennyi lehet amennyit kibír? Jelenleg 0.4W a terhelése (5V-on kb. 8mA) ez a duplája az adatlapon lévőnek. Hosszabb használat esetén károsodni fog?

Biztos találsz építési leírást, én ezzel soha nem foglalkoztam, csak annyit amennyit az alapiskolai fizikaórán kellett. A sztatikus elektromosság nem a kedvencem az elektrotechnikából.

A lineáris és a logaritmikus között az a különbség, hogy a lineáris forgatás közben lineárisan változtatja az ellenállását, a logaritmikus nemlineárisan változtatja az ellenállását.

Annyit tudsz esetleg pl. táblázatot a neten hogy hány mm cm mekkora feszültség ,még nem találtam semmit.

Még egy kérdés: feszültségosztásra melyiket érdemesebb használni az alacsonyabb ellenáláás értékűt (pl. 1-10KOhm) vagy a magasabbat?

Átütési szilárdság néven keresd.
A levegőé:21kV/cm.
forrás
Jó keresgélést.

Függ a körülményektől, de én ha DC-t szeretnék osztani akkor a 10k-sat választanám, mert kisebb áram folyik rajta keresztül üresjáratban. Persze, ha már terheled a kimenetet akkor nem.

Rendben, köszi a segítséget! Próbálkozok vele.

Sok sikert és kevés füstöt!
Amúgy, a potenciométerbe ne képzelj semmi misztikumot, valójában két sorba kötött ellenállás, csak Te állítod be, hogy hol legyen a középső leágazás. Pl. egy 10k-sat ha középre állítasz elképzelheted úgy, mint két sorba kötött 5k-sat, a csúszka az összekötési pont. Persze csak ha lineáris.

Köszönöm.

Az ívkisülés ha minél vastagabb , fényesebb annál nagyobb az áramerősség?

Ez csak természetes - több elektron, több ionizált oxigénmolekula, stb.- ezért lehet ózonszagot is érezni ilyenkor ( + még UV sugarak ).

Sziasztok!
Egy astabil multivibrátornál szeretném kiszámolni a tranzisztorok "nyitvatartási" idejét.
Azt szeretném hogy az egyik led 1mp-ig a másik 0,1mp -ig világítson.
A rajzomon beírtam az értékeket de nem biztos hogy jó. Úgy számoltam hogy T1(megközelítőleg egyenlő) 0,7 * R1 * C1.
A T2-t ugyanígy 0,7 * R2 * C2. Jó ez a képlet vagy nem 0,7 -el kell szorozni?
Előre is köszönöm a segítséget!

Hello! Egy egyszerű tranyós kapcsolásokban, sokkal több a bizonytalanság, mint ha egy összetettebb kapcsolású IC-t használsz.
- De egy astabil időzítését, a kondi és a bázisellenállás határozza meg alapvetően. Mert a "kollektor ellenállás - kondi - bázis" útvonalon, sokkal gyorsabban feltöltődik a kondi, mint a "kollektor - bázisellenállás" útvonalon kisülne. Tehát pld. a T1 zárva tartási idejét, (Led1 sötét) az R3-C2 befolyásolja.
- A képlet hozzávetőlegesen jó, (csak másik alkatrészeket kell beírni) de tápfesz, Led, tranyó béta és egyéb is befolyásolhatja. Viszont nagyon eltérő időket a kapcsolás nem igazán szereti, mert pld. a C1 kisütése alatt, a C2-nek fel kell tudni töltődni.
- A bázisellenállások sem változtathatók tetszőleges nagy tartományban, mert ha kicsi túlságosan ki van nyitva a tranyó, ha nagy esetleg nem tud kinyitni. (Ic=béta*Ib -nek teljesülni kell). Így eltérő időket célszerűbb a kondik eltérő megválasztásával megoldani.

Értem már. Köszönöm.
Esetleg érdemesebb lenne egy 555-el csinálni egy impulzusgenerátort, mint így?

Elég nyilvánvaló. Sokkal egyszerűbb, a két Led-et meg tudja hajtani (ha ez az igény), az időt meg a segédprogrammal meg tudod választani.

Igazából egy olyan impulzus generátort szeretnék csinálni ami kb: 1-2mp-ként ad egy rövid kb:0,05-0,1mp-es impulzust. Nagy áramot kell meghajtani (2,3-2,8)A, de ezt már egy darlingtonnal megoldom. A folyamatos rövid impulzus lenne most a lényeg csak nemtuom hogy hogy bírná az 555-ös hosszú távon. Ezért gondoltam inkább az egyszerűbb analóg módszerre.

Hello!

Olyan áramkört keresek ami egy audio kimenetből több kimenetet csinál, legalább hatot.

Tekintettel arra, hogy ebben az esetben az 555-nek csak pár mA-t kell adni a darlington bázisába, nagyon sok évig is elmegy.. - az 555 tápját ne lépd túl, az a lényeg.
A kimenet max árama 200 mA, ebből neked semmi se kell jóformán, az impulzus rövidsége pedig méginkább semmi terhelés.

Kis szerencsével egy darab drót.
Különös tekintettel arra, hogy a kimenet alacsony impedanciás szokott lenni, a bemenet meg nagy. Tehát alapesetben nem terheli túl a több bemenet a kimenetet, a bemenetek meg nem hatnak egymásra.
De megfontolt válaszhoz több információ kellene.

Igen lemaradt a lényeg, sima egyszerü magnó és annak a jelét kéne több legalább 6 fejhalgatora leosztani.