Fórum témák
» Több friss téma |
- Ez a felület kizárólag, az elektronikában kezdők kérdéseinek van fenntartva és nem elfelejtve, hogy hobbielektronika a fórumunk!
- Ami tehát azt jelenti, hogy a nagymama bevásárlását nem itt beszéljük meg, ill. ez nem üzenőfal! - Kerülendő az olyan kérdés, amit egy másik meglévő (több mint 17000 van), témában kellene kitárgyalni! - És végül büntetés terhe mellett kerülendő az MSN és egyéb szleng, a magyar helyesírás mellőzése, beleértve a mondateleji nagybetűket is!
Köszi! Közben rátaláltam. A poti adatlapja szerint 100mA-t ír maxmimumnak. Ennyivel szerinted leterhelhetem?
Egyszerűbb lesz, ha leírod mit szeretnél. Ez a gép a sztatikusz elektromosságot termeli és raktározza, majd ha elég összegyűlt akkor a szikraközön keresztül kisüti.
Nem tudom milyenről van szó pontosan. Általában maga a szénréteg sokkal nagyobb áramot bír, mint a csúszka érintkezője. Ha belinkeled a potid adatlapját akkor láthatjuk, hogy a szénréteg bír ki 100mA-t, vagy a csúszka érintkezője.
Leírtam mit akarok , kisebb feszültséget , nagyobb miliampert/ ampert, érdekel lehet-e.
Bővebben: Link
Egyébként feszültségosztóként melyiket jobb használni a lineárist vagy a logosat?
Házikészítésüeknek kb mekkora a feszültsége , hogy lehet mérni nagy feszt?
(Gondolom nem multiméterrel) A hozzászólás módosítva: Júl 7, 2015
Ennél az ív hosszából tudsz következtetni rá.
De azt nem tudod mitől függ a feszültség hogy kell építeni , vagy fordulat , lemezek száma???
A csúszkán nem engednék át 100mA-t jó szívvel. Szerintem füstölne.
A hozzászólás módosítva: Júl 7, 2015
Szerinted mennyi lehet amennyit kibír? Jelenleg 0.4W a terhelése (5V-on kb. 8mA) ez a duplája az adatlapon lévőnek. Hosszabb használat esetén károsodni fog?
Biztos találsz építési leírást, én ezzel soha nem foglalkoztam, csak annyit amennyit az alapiskolai fizikaórán kellett. A sztatikus elektromosság nem a kedvencem az elektrotechnikából.
A lineáris és a logaritmikus között az a különbség, hogy a lineáris forgatás közben lineárisan változtatja az ellenállását, a logaritmikus nemlineárisan változtatja az ellenállását.
Annyit tudsz esetleg pl. táblázatot a neten hogy hány mm cm mekkora feszültség ,még nem találtam semmit.
Még egy kérdés: feszültségosztásra melyiket érdemesebb használni az alacsonyabb ellenáláás értékűt (pl. 1-10KOhm) vagy a magasabbat?
Átütési szilárdság néven keresd.
A levegőé:21kV/cm. forrás Jó keresgélést. A hozzászólás módosítva: Júl 7, 2015
Függ a körülményektől, de én ha DC-t szeretnék osztani akkor a 10k-sat választanám, mert kisebb áram folyik rajta keresztül üresjáratban. Persze, ha már terheled a kimenetet akkor nem.
Rendben, köszi a segítséget! Próbálkozok vele.
![]()
Sok sikert és kevés füstöt!
![]() Amúgy, a potenciométerbe ne képzelj semmi misztikumot, valójában két sorba kötött ellenállás, csak Te állítod be, hogy hol legyen a középső leágazás. Pl. egy 10k-sat ha középre állítasz elképzelheted úgy, mint két sorba kötött 5k-sat, a csúszka az összekötési pont. Persze csak ha lineáris.
Köszönöm.
Az ívkisülés ha minél vastagabb , fényesebb annál nagyobb az áramerősség?
Ez csak természetes - több elektron, több ionizált oxigénmolekula, stb.- ezért lehet ózonszagot is érezni ilyenkor ( + még UV sugarak ).
A hozzászólás módosítva: Júl 8, 2015
Sziasztok!
Egy astabil multivibrátornál szeretném kiszámolni a tranzisztorok "nyitvatartási" idejét. Azt szeretném hogy az egyik led 1mp-ig a másik 0,1mp -ig világítson. A rajzomon beírtam az értékeket de nem biztos hogy jó. Úgy számoltam hogy T1(megközelítőleg egyenlő) 0,7 * R1 * C1. A T2-t ugyanígy 0,7 * R2 * C2. Jó ez a képlet vagy nem 0,7 -el kell szorozni? Előre is köszönöm a segítséget!
Hello! Egy egyszerű tranyós kapcsolásokban, sokkal több a bizonytalanság, mint ha egy összetettebb kapcsolású IC-t használsz.
- De egy astabil időzítését, a kondi és a bázisellenállás határozza meg alapvetően. Mert a "kollektor ellenállás - kondi - bázis" útvonalon, sokkal gyorsabban feltöltődik a kondi, mint a "kollektor - bázisellenállás" útvonalon kisülne. Tehát pld. a T1 zárva tartási idejét, (Led1 sötét) az R3-C2 befolyásolja. - A képlet hozzávetőlegesen jó, (csak másik alkatrészeket kell beírni) de tápfesz, Led, tranyó béta és egyéb is befolyásolhatja. Viszont nagyon eltérő időket a kapcsolás nem igazán szereti, mert pld. a C1 kisütése alatt, a C2-nek fel kell tudni töltődni. - A bázisellenállások sem változtathatók tetszőleges nagy tartományban, mert ha kicsi túlságosan ki van nyitva a tranyó, ha nagy esetleg nem tud kinyitni. (Ic=béta*Ib -nek teljesülni kell). Így eltérő időket célszerűbb a kondik eltérő megválasztásával megoldani.
Értem már. Köszönöm.
Esetleg érdemesebb lenne egy 555-el csinálni egy impulzusgenerátort, mint így? A hozzászólás módosítva: Júl 8, 2015
Elég nyilvánvaló. Sokkal egyszerűbb, a két Led-et meg tudja hajtani (ha ez az igény), az időt meg a segédprogrammal meg tudod választani.
Igazából egy olyan impulzus generátort szeretnék csinálni ami kb: 1-2mp-ként ad egy rövid kb:0,05-0,1mp-es impulzust. Nagy áramot kell meghajtani (2,3-2,8)A, de ezt már egy darlingtonnal megoldom. A folyamatos rövid impulzus lenne most a lényeg csak nemtuom hogy hogy bírná az 555-ös hosszú távon. Ezért gondoltam inkább az egyszerűbb analóg módszerre.
Hello!
Olyan áramkört keresek ami egy audio kimenetből több kimenetet csinál, legalább hatot.
Tekintettel arra, hogy ebben az esetben az 555-nek csak pár mA-t kell adni a darlington bázisába, nagyon sok évig is elmegy..
![]() A kimenet max árama 200 mA, ebből neked semmi se kell jóformán, az impulzus rövidsége pedig méginkább semmi terhelés.
Kis szerencsével egy darab drót.
Különös tekintettel arra, hogy a kimenet alacsony impedanciás szokott lenni, a bemenet meg nagy. Tehát alapesetben nem terheli túl a több bemenet a kimenetet, a bemenetek meg nem hatnak egymásra. De megfontolt válaszhoz több információ kellene. |
Bejelentkezés
Hirdetés |