C29-30 kondik között a feszültség nem állandó. Bár lassan, de folyamatosan növekszik. Bekapcsolás után kb. 5V és néhány másodpercenként nő 0,1V-al. A potik tekergetése nélkül.
555 rendre megkapja 16 Voltot.

A tünetek semmit sem változnak, ha leszedem a segédtápot. Pedig az rendben előállítja a +-5Voltot.
Az IRL540 G és D lába között gyakorlatilag rövidzár van. Vagyis kb. 4ohm. Ez normális? :O

Az 555 körül nézd át a forrasztásokat,sípoldd ki a vezetőszálakat ott lesz a probléma.Ha gyári nyák akkor csak forr hiba lehet.

Elkezdem átnézegetni, de szerintem nem ott a hiba. Vagyis nem csak ott. A leírásban az áll, hogy a főszabályzó az előszabályzó nélkül is képes működni rövid ideig.
2 darab épül a tápból és a másik táp esetén az IRL540 D-D lábai között nagyságrendekkel nagyobb ellenállás van. Ennek akörnyékén nem találtam sem szakadást sem záraltot egyiknél sem. Kiforrasztani viszont leghamarabb holnap tudom.

Szerintem a T16-BC817-tel lesz gond. Sajnos ezt nem tudom egyelőre ellenőrizni.

Sajnálom, hogy teleírkálom a topikot, de hátha valaki rájön mi a gond.
Befejeztem a másik tápot, de pontosan ugyanazt csinálja mint az első. Kimeneten 1,1V és C29-30-on folyamatosan növekszok a feszültség. Nem reagál a potik tekergetésére. az egyik led nagyon halványan de világít.
Ennél viszont az IRL540 G és S lábai között nem 3-4ohm van, hanem kb. 1,7k. Előző hozzászólásookban tévesen G-D lábakat írtam... Ezek szerint az egyiknél van még valami hiba, de valamiért egyik sem jó és ugyan azt csinálják. Végigcsipogtam az 555 környékét, de minden jónak tűnt.
Már nem nagyon tudom hol keresgéljem a hibát.

Akkor az irl rossz,vagy zárlat van.Ott szakadást kéne mérned.Vagy pár megohmot.Forraszt ki és mérd meg,de a helyét is és megtudod hogy jó a fet vagy zárlat van.

Kiforrasztottam, de nem az IRL miatt volt zárlat. Szerintem a BC817 a rossz és az okozza a zárlatot. Ezt sajnos nem tudom most cserélni. A másik tápban megohmos nagyságrendű ellenállás van az IRL-nél, thát ott sincs vele gond. A tünetek viszont mind a két tápnál azonosak. A diódák, iC-k jó irányban vannak és elméletileg mindenhol a helyes alkatrész van. Sajnos semmi ötletem nincs, hogy mi a gond, de az nagyon furcsak, hogy mindkettőnél ugyan az a gond.

Kicseréltem az IRL-t és átforrasztottam néhány dolgot. Ha egy pillanatra rövidre zárom a bemenetet akkor indul a táp. Olvastam, hogy néha beragad, de nálam mindig. Remélem mostmár tartósan jó lesz.
Már csak a panelmérőbe kell életet lehelni.

Köszönöm dara a segítséged.

Nyilvánvaló volt a fet hibája, csak valamiért nem hitted el.
Nálam is rövidre kell zárni a kimenetet egy pillanatra, de engem ez nem zavar. Utána tökéletesen megy. A fet hűtését jól kell megoldani, mert nálam az alapfelállás nem vált be. Vélhetően rosszabb szériás fet-eket vettem, de leszorító kengyellel kiegészítve nagyon megbízható lett.

Sziasztok!
Sikerült megtalálnom a labortáp kijelzőjének a hibáját. Ahelyett hogy alaposan átmértem volna mindent, itt siránkozok segítségért. Magam mellett szóljon annyi, hogy három napig ágynak estem derékbántalmaim miatt és nem tudtam a műhely asztalhoz ülni, közben az ágyban elméleteket gyártottam, hogy miért nem működik helyesen a kijelző.
Ma sikerült asztalhoz ülnöm, és kivettem mindent ami ic foglaltban volt a függőleges panelen. Egyenként elkezdtem leellenőrizni a vezető sávokat és közben zárlatot is keresni. Hamar meg lett a baj, a kijelző szegmenseknél zárlat volt az "a" és "g" szegmensek között. Szemmel alig látható ón volt a hibás a vezető sávok között. Természetesen a hibát kijavítva, működik a kijelző ahogy kell.
A fő tápot ráadva szépen kiírja a beállított értéket. Eddig csak 100-200 mA-rel próbáltam le a labortápot. A napokban szeretném leellenőrizni az előszabályzót, és csak ez után merem jobban leterhelni a tápegységet (1-8A), de azt is csak apránként. Nem szeretnék úgy járni, hogy az előszabályzó rossz működése miatt elfüstölnének a fet-ek.
Köszönöm mindenkinek aki olvasta a problémám és gondolkozott rajta.

Ha az előszabályzó nem működne,többi sem működne.Vagy is működik az előszabályzód.

Annak igazán örülnék ha minden rendben menne a továbbiakban. Volt itt a fórumon olyan, akinek rossz volt az előszabályzója, és a főszabályzó is működtette az áramkört egészen 3 amperig aztán az felett elfüstöltek a fet-ek.

Ha rossz az előszabályzó nem működik a fő szabályzó.Remélem el olvastad a cikket?Ott egyértelműen leírja hogy is kell beállítani és működnie.Rossz előszabályzóval nem működtetünk,vagy is zárlatos volt a fetje,és mégis próbálkozott,az eredmény meg volt.

Oké értem, eddig csak jóval egyszerűbb kapcsolásokat készítettem, ezért "izgulok" egy kicsit. Természetesen a leírást elolvastam, és az alapján szeretném éleszteni és hitelesíteni a tápot.

Lehet kicsit elhamarkodott volt az örömöm. Miután már minden működött rajta kikapcsoltam, de a következő bekapcsolásnál semmi... Pedig semmit nem csináltam vele. Próbálkoztam, de nem találtam semmi hibát. Félretettem, majd néhány óra múlva újra próba. Amilyen rejtélyesen jött a hiba úgy el is tünt. A táp elindult. Feszültséget lehet szabályozni. Viszont a C29-en a kimenethez képest 1Voltos különbség csak nagyon lassan áll be. Ha feltekerem a feszültséget, majd lecsökkentem, akkor csak szép lassan kezd csökkenni a feszültség.
Van tipp, hogy ez miért lehet? :O

Terheld meg egy kicsit, és úgy is próbáld ki. Nem kell 10 A, elég pár száz mA.

Így be is áll rendesen. Nem mertem terhelni. :O
Ezek szerint a két táp közül az egyik már jó.
Köszönöm!

Ha feltekerem lecsökkentem csak lassan csökken a feszültség?Mennyi az a fesz ami nagyon lassan csökken?Terheld le a kimenetet,úgy próbáld.Ha nincs terhelés a kimeneten,persze hogy lassabban szabályoz vissza.Én még midíg forr hibára gyanakodok.Mult héten összeraktam egyet saját gyártású nyákra,pöccre indult.A tied úgymond gyári.Ott csak forr hiba lehet.

Szeretnék építeni egy ilyen labortápot, viszont nincs ekkora feszültségre szükségem. Úgy gondolom, hogy 24-28V elég lenne nekem. Van is egy 24V 250VA-es trafóm, amiből megépíteném a labortápomat. Szerintetek kell valamit változtatnom ehhez a verzióhoz az eredetihez képest?

Sziasztok!
Sikerült a végére érnem, az Attila86-féle labortápegység 1-es verziójának megépítésének, és élesztésének. Nagyon meg vagyok vele elégedve, köszönet érte! A disszipáció tényleg minimális.
Ami még vissza van, az a dobozolás.

Szia!
Attilának van kettő féle is, akkor melyiket is? Mint ahogy Attila számtalanszor leírta 24V váltóról is lehet módosítás nélkül használni őket, de az SMPS II biztos. Szépen megkérlek ha nekifogsz a táp építésének akkor minimum ezt a 15 oldalt olvasd át és értelmezd, egyből más lesz a szemléleted, és még annyit a SMPS II-t csak akkor ajánlom ha tényleg érzed magadban a tudást, és stabil a kezed, én már hármat építettem, de hidd el hullott a hajam mire életre keltek és mint olvashatod mások sem kevesebb élményekkel voltak gazdagabbak, de így végeredményben azt mondom megérte mire elkészült.
Szóval csak okosan.

Sziasztok!
Ha a labortáp előtt kapcsolóüzemű előszabályzó van, akkor olyan szerencsés esetben vagyunk, hogy minél kisebb feszültségre van szükségünk, annál nagyobb áramerősség áll a rendelkezésünkre. Ez problémát is okoz, miszerint hány A-re méretezzük a labortápegység analóg részét?
Digitális a vezérlés, tehát akár lépcsőzetesen is csökkenhet az áramkorlát maximális értéke, csak nem tudom, hogyan szokták ezt megoldani az életben. Olyan tápot már láttam, ahol a készülék elején volt 3 nyomógomb, és azzal lehetett választani 3 érték közül, pl: 30V 2A, 24V 2.5A, és 20V 3A között. De hogyan nézne az ki, ha magától állítódna az áramkorlát maximális értéke?
Egy laptoptápot alakítok át, 90W-os, 34V kimenő feszültséget szeretnék kapni tőle (ha tudja), így 5V-on akár 12 A-em is lehetne. Arra gondoltam, hogy 4A-nál határt szabok.
30V-24V között 2A, 24-15V-ig 3A, 15-0V-ig 4A. Jó ez így? Persze egy kis hiszterézist be kell állítanom, mondjuk fél Volt elég lenne.
Szerk: Extra lehetőség, amit szeretnék beépíteni: normál áramkorlát, visszahajló áramkorlát, és olyan mód, amikor a kimenetet azonnal lekapcsolja túláram esetén. Ezt pedig menüből lehet állítani.

Az analóg részt a maximális áramra kell méretezni. A maximum kimeneti áramot teljesítményben is meghatározhatod, ha nem kell a pontos lépcsős megadás (pl. 0-30V, 0-10A, max. 60W).

Az analóg rész sokkal többet is bírna, úgy méretezem, lehet rosszul fogalmaztam. Arra gondoltam, hogy az áramkorlát felső értékét mennyiben szabjam meg?
Most így gondolom: 30-25V-ig 2A, 25-16V-ig 3A, 16V alatt 4A. Talán még a hiszterézist is elhagyom. De ez a maximális kimenő teljesítmény korlát is jó ötlet, ezt is felhasználom, köszi!

Kedves Barátaim!
Köszönet Attila86-nak (és általa felsorolt segítőinek) a remek cikkért, de...
Segítsetek nekem megérteni a következőt. Ha a mellékelt kapcsolásból készített vázlatocska helytálló, akkor a Q10 a vezérlőjelét az R56 (védő?)ellenálláson keresztül R45-C35-ről kapja (a D16 miért kell?). Ebbe avatkozik bele D20-D19-R47 úgy, hogy a Q6-on mindég tartani igyekezzen a 0,6V maradékfeszültséget mégpedig olyan rafinált módon, hogy én fel sem bírjam fogni. Azt értem, hogy D19-D20 maradékfeszültsége kb 0,6V, és utána? És ha a vezérlést befolyásolja a D19-en megjelenő kimenőfeszültség, akkor (eltekintve a kimeneten lévő C15, C36, L2-től ) az miért nem hullámos?

Köszönöm válaszotokat.

Talán még annyit, hogy a Skori-féle 555-Q7 előszabályzó teljesen tiszta, de ez a Q6 a diódákkal nem fér a fejembe...

D19, D20 és környezetére alapjában véve azért van szükség, hogy Q10 bázisárama ne a kimenet felé folyjon, mert akkor pl. nem lehetne nulla áramra vagy nulla feszükltségre leszabályozni. Az R47 lefelé húzza mindkét dióda katódját, így az kb 0,3V-al a kimeneti feszültség alatt van. D20 anódja ezért kb a kimenettel megegyező potenciálon lesz, annak ellenére hogy ezen a diódán keresztül semmiképpen sem folyhat áram a kimenet felé. R45 a dióda nyitóáramát adja, illetve ezen át el tud vezetődni Q10 bázis árama (ill. a bázis diódában tárolódó töltés is). R56 a Q10 bázisáram tranzienseit korlátozza. D16 a fordított irányú bázisfeszültséget korlátozza, mivel ez C35 miatt előfordulhatna, a kimeneti feszültség gyors változásakor. C35-re a kapcsolóüzemű szabályzó stabilitása érdekében van szükség. Ennek a kondinak a feszültsége nagyjából a kimeneti feszültséget követi, ahhoz, hogy a Q10 nyitás/zárás határán tudjon dolgozni, a C25,C26-nak ennél kb 0,6V-al magasabb értékre kell beállnia. C35 gyakorlatilag a C25,26 ESR-én létrejövő, kapcsolófrekvenciás tranziensek szabályozókörébe való visszajuttatásával biztosítja az 555ös step-down stabilitását. Sajnos ennél egyszerűbben nem sikerült leírnom, remélem azért hasznát veszed!

Rövidebben: az előszabályozó akkor is jól működne ha R56 jobb oldala simán a kimenetre lenne kötve, az egész diódás rész elhagyásával, azonban az ezen folyó áram miatt elrontaná a disszipatív szabályozó rész működését. D19 D20 szembekapcsolt diódák viszont szétválasztják az R56-ot és a kimeneti FET source lábát, úgy hogy eközben nagyjából mégis egyforma feszültségpotenciál lesz a diódák anódján.

Köszi, én is nézegetem már egy ideje azt a részletet! Annyit hozzátennék, a D19 és D20 a 0V-ra van kötve 33K-n keresztül, nem a kimenetre, de a magyarázat tökéletesen érthető, ez a lényeg!