Eszerint a legközelebbi 8 év múlva lesz.

Köszi a választ. Igen, elvileg tényleg nem kéne különbségnek lennie, de úgy tudom, hogy az ECC83-nak igazi, "meleg" csöves hangja van, csilingelő magasakkal, amit valaki szeret, valaki nem, erre lennék kíváncsi, hogy a 6n2p ehhez képest milyen, mennyire színezi el az eredeti hangot?

Az oroszok nagy kutyák, még az is lehet, hogy csak orosz elektromos árammal működik!
Az AZ4-nek milyen foglalatja van? És mennyibe kerül átlagban? G807 ugyancsak...

Persze, hogy nem, de ha megnézed a két cső fizikai felépítését, eléggé másképpen néznek ki. A két csőfél közti árnyékoló lemezről nem is beszélve.

Ez aztán tényleg tőled, a tervezőjétől függ.
Egy cső meghatározott célra készül, (ezért van annyi féle) és ennek a célnak felel meg a belső felépítése. (ebből a szempontból a két csőfél közötti árnyékolás közömbös,a szórt kapacitások csökkentésével nagy frekvencián csökkenti a két csőfél egymásra hatását, (áthallását). Ha a megfelelő paraméterekkel rendelkező csövet a legjobb beállításában használod, meglehetősen egyforma eredményt várhatsz tőle. A hang "színezése" függ a torzítástól, az átviteli sáv nagyságától, az átviteli sáv amplitudó, és fáziskarakterisztikájától. Megfelelő tervezés esetén ezek azért jól kézbentartható dolgok.
Az ECC83 kifejezetten kisjelű cső, nagy erősítéssel. Ez a hangfrekvenciás bemeneti fokozatokhoz készült. (a 6N2P -t nem ismerem) Ez egyben azt is jelenti, hogy nagyjelű fokozatokba, (fázisfordító, végcső meghajtó) nem annyira alkalmas, nagy jelek esetén a torzítása is nagy lesz. Amíg kis jeleket kell erősíteni, addig mindig lehet találni a csőkarakterisztikán egyenes, vagy nagyon jó közelítéssel egyenesnek tekinthető tartományt. Ehhez tanulmányozd a cső bemeneti (Ug/Ia) karakterisztikáját. Láthatod, hogy a lezárási tartomány felé a karakterisztika erősen görbül, ennek a tartománynak a használatával (nagy kivezérlés esetén) a torzítás is jelentősen megnő.
Ha ez a bemeneti karakterisztika, meglehetősen hasas, görbe, nagyobb jeleket erősíteni nem lehet vele, viszont kis jelekre nézve a munkapont tologatásával változó erősítésű fokozat hozható létre. Ennek is lehetnek előnyei, ha jól használod. A cső linearitását jelentősen lehet javítani, a vezérlőrács kivitelezésével, (keretrácsos csövek), és az elektron sugár terelgetésével. (sugár tetróda, pentóda)

Azért ez nem teljesen így van. Akkor van jelentősebb hangi változás, ha gitárerősítő előfoka, de ott még gyártók csövei közt is van különbség. Zenehallgatós erősítőnél szerintem mindegy.

Sőt, azonos gyártó más szériája között is van különbség. Ezért csőcsere esetén, még azonos típusúaknál is mukapont utánállításra lehet szükség. Gitárerősítőnél ha mindjárt az elején túlvezérled, mire számítasz azután.

Urak, és szép Leányok!
Ismét eltelt 3 hét, újra itt van a kérdés, hátha valaki olyan jár itt aki megfejti.

Próbálhatnál egy kicsit még közelebbi képet készíteni! Ami nem feltétlenül a fényképezőgép közelebb vitelével egyenértékű! Én ha nem tudok jó közelit csinálni, zoomolok és növelem az expozíciós távolságot.
Ha nem tudok leolvasni valami alkatrész típusjelölést az áramkörön, így szoktam csinálni.
Arra a spirális rácsra lennék kíváncsi!

Volt egy rádióamatőr kollégám, ő talált ilyeneket. Állítása szerint meteorológiai léggömb jeladója volt. Természetesen volt egy kis panel, a telep már nem volt rajta, a csövessel nem foglalkoztam különösebben mondván, hogy úgysem tudok vele mit kezdeni. Később volt egy SMD félvezetős változat, azt már magamhoz vettem. Gondolom, az elektroncsöves változat még a Kádár korszakból származhatott, a katonaságnál láttam szovjet rádiókban hasonló ceruza csöveket. A rajz alapján én is triódának nézem. Ha találtad, akkor ez is egy lepottyant léggömb jeladója lehetett, a többi rész azért nincs meg, mert valakik már belezték, ezt meg elvesztették. A félvezetős változat pedig már rendszerváltás utáni példány lehetett. Azon viszont jóval több alkatrész van, a csöves csak egy sima oszcillátor lehetett.

Ezt is a fiam csinálta (én nem értek hozzá). Nagyon kis résen látni a ~1mm-enként, ~2cm hosszan, 2 tartópálcikára feltekert 'huzalt'. Megpróbálhatok jobb, nagyobb képet, csináltatni vele. Semmilyen felirat nincs a csövön, 5 lába van, ilyen lábkiosztást az egész Frank's-ban, Vademecum-ban nem leletem.

Az előbb leírtam, hogy a csöves nincs meg, mert nem érdekelt. Ez a félvezetős változat. Sajnos tényleg OFF A csöves panelen alig volt valami, az csak egy nagyon egyszerű oszcillátor lehetett, ezért nem igazán érdekelt, hogy megszerezzem. Nem mintha ezt megfejtettem volna van rajta 2db hex inverter CD4069 egy 8 lábú nem tudom mi, és tranzisztorok, ellenállások, és szép a fóliából kiképzett rezgőkörök.

Szevasztok!
Ezt a csövet kellene beazonosítani, ld. kép. Meg ezt az IC-t: uPC1001H2 (nem találtam adatlapot). Nem akartam külön az "ez milyen.."-be rakni. Valamint a 6ж7 nevűt, mert nem volt a Frank's-ben.
A jun. 28-i kérdésem is aktuális még!

Kérem

Pont ezt (vagy melyiket)? Neked adom, ha megmondod, mi ez.

Én ezt a csövet AZ21-nek vélem, de furcsa az anód...
A uPC1001H az régi autórádió végfok 5W körül - úgy emlékszem.
Találtam a gépen egy másik adatlapot, de ha a tokozás ilyen, akkor jó lesz a bekötés is.

Dicsèretes az igyekezeted! Koeszoenoem! Sajnos versenyen kivuel indultaal, igy diszkvalifikàlni kellett. Viszont igy Gàbor sem nyert; a csoe (sajnos )az enyèm marad. Ippen most kaptam hozzà valo foglalatot is.

Koeszoenoem Neked is! Mi furcsa az anodon?
Ezt tudtam (autorèdio), de megnèztem volna az adatlapjàt (ha mèg fellelhetoe). Ennek 10 làba van. Talàltam hasonlo 10 làbut (Datasheet Archive), akkor aszerint koetve jo lehet. Mivel mèg nem volt beèpitve, kiprobàlom.
A 6Zs7 (6J7)-et megtalàltam a Vademecumon, de ilyen lapot nem; koeszoenoem ezt!

Helló!
EZ 80-ról tudna nekem valaki mondani 1-2 adatot?
Köszi!

Köszi! Ezt én is megtaláltam!
Akkor úgy kérdezem, hogy 230V -ot tud e egyenirányítani 2db ECL 86-nak? Mert a Datasheet nem világos.
Köszi!

Az a ,,baj,, hogy csak EZ 80-am van itthon. És ezzel kell megoldanom.

EZ80 -ból kettővel megolhatod. Mindkét csőnél összekötöd az anódokat, és két csővel oldod meg a kétutas egynirányítást. Így nagyjából dupla áram terhelhetőségre számíthatsz. (a feszültség tűrés nem változik)
Egy csővel, kétutas egyenirányításnál:
Az EZ80 -al max 2×350 Veff -et egyenirányíthatsz 90 mA terhelhetőséggel. (puffer max 50 uF)
Az EZ81 -el max 2×450 Veff -et egyenirányíthatsz 100 (kisebb feszültségnél 150-160) mA terhelhetőséggel. (a puffer max 50 uF)

Egyébként 1 db is elég lenne? (csak kérdezem )
EZ81-et nem biztos, hogy tudok szerezni.

Helló,
(ide lettem irányítva, mert itt vannak a *csövesek* )

Kezembe akadt egy cső, ami vagy valami vagy megy valahova (pl. szemetesbe).
Felirat nem sok van rajta csak cirill betük. Talán valaki tudja, mi ez, mire használható?

Közvetett fűtésű triódára tippelek, ha megadnád a cirill feliratot, akkor bizonyára azonosítható lenne.

Szerintem, ha a felirat 1Ж18Б, akkor egy 1zs18b típusú pentóda leginkább...

Sikerült kibetüznöm: 1H185

(az a H betü talán N oroszul)

Az Én verziómmal jobban jársz Bővebben: Link

És tényleg, most megnéztem nagyitóval. Az tényleg ZS (rajz) betü meg a vége se 5 hanem Б.
Használható ez valamire? Kell valakinek? Még új, ki se volt fordítva egyszer se.

A linkemen látható, hogy mire jó. Nyilván más pentódás kapcsolásokban és triódás kötésekben is használni lehet. Az adatlapja 1zs18b Van aki szeret ilyenekkel bütykölni.