Kedves Ge Lee!
Távol álljon tőlem, hogy olyan dolgokban más véleményre helyezkedjem, amiket Te teljesen nyilvánvalóan sokkal mélyebben ismersz, ezért kérlek nyugodtan javíts ki, ha tévednék.
De...
Eddig úgy tudtam, hogy ha van egy adott vasmagunk, akkor az átvihető teljesítmény az abban szaladgáló maximálisan létrehozható erővonalak összességétől függ, hiszen ezek a nyomorult mágneses erővonalak viszik át egyik tekercsből a másikba az energiát az által, hogy a primerbe befolyó áram változó mágneses erőteret hoz létre a magban, és a változó mágneses erőtér erővonalai indukálják a szekunderben a feszültséget (a nem változó nem indukál semmit a szekunderben). Szorosan vagy szórósan azt most ne feszegessük, és maradjunk az 50 Hz-nél.
Ha mélyenszántó gondolatom igaz lenne, akkor ezzel az én egyszerű gyakorlati nyelvezetemre lefordítva el is dőlt az adott vasmaggal átvihető teljesítmény, hiszen bizonyos (telítési) határ felett hiába gerjesztjük, a változást nem képes átvinni, mert a telített vas erővonalai nem változnak, tekerjük bárhogyan is a huzalt.
Kérlek világítsd meg nekem ezt kissé részletesebben.
Természetesen megnéztem a helyettesítőképet, gondolkoztam is rajta, de fentebbi okfejtésemen, hiányos ismereteimen mit sem változtatott.
Esetünkben ráadásul akkora csodával állunk szemben, hogy a szórótrafóként, egy oszlopon külön primer és tőle 70 mm-re külön szekunder elrendezés ne követte azt az alapvetőséget sem, hogy a menetszámok aránya (legalábbis ürsjárásban) nagyjából megegyezzék a menetszámok arányával; 2:1 menetszámáttétel 4:1 arányú feszültségáttételt eredményezett a tekercsek elhelyezkedésétől függetlenül.
Köszönettel;
Tambi

Szia Pisti!
Nyilván feszültségtűrési okokból javasolod. Eredetileg SKBPC3516 3 fázisú hidak lettek volna, de hűlési (meg hűtési) okokból jobbnak tartottam az egyfázisú hidakat alkalmazni, így egy tokban 6 dióda helyett 4 van, ami a párhuzamosítás miatt csak 2. Az együttfutás majd elválik...
Mindenesetre megfogadom a tanácsodat, és minél nagyobb feszültségűt alkalmazunk.
Köszönettel;
Tambi

Szia Hulala!
A 254V nagyon sok, ha vágófeszültségnek tekinted. Ha figyelembe veszed, hogy a majdani plazmaív az izzókkal sorba kapcsolódik, akkor lényegesen kevesebb lesz a vágófeszültség. Nyilván a jelenleg alkalmazott (15 db) izzók számát a szükséges mértékben növelni kell, ha 100A-el akarunk vágni.

Nem kimondottan a topik témája, de belekapcsoltad a kérdést. Jól írtad: "adott vasmag". De az adott vaskeresztmetszeten átvihető teljesítményt akkor sem ez határozza meg, csak megköti (nem tudsz több huzalt az ablakába préselni). Hogy ezt bizonyíthasd a magad számára, végezz el egy kísérletet, ha már van lemezed és időd bőven.
Fogsz egy kész kisebb trafót, legyen mondjuk 2cm² vaskeresztmetszete (vagy amilyet éppen találsz otthon), amihez tartozik egy adott teljesítmény. Most fogd azokat a nagy lemezeket, és rakjál belőlük össze szintén 2cm²-t, és tekerd meg mondjuk háromszor - négyszer vastagabb huzallal (helyed lesz bőven) mint amilyen a kis trafón van.
Ha az elméleted helyes lenne, akkor ebből a trafóból sem jönne ki nagyobb teljesítmény mint a piciből, ennek ellenére sokkal több fog kijönni. Az új trafód mérete jóval nagyobb lett, de a vaskeresztmetszete az ugyanannyi. Remélem így már érthető hogy miért sántít az a fajta kifejezés, amit sokan helytelenül használnak.
De jó példa erre a toroid vs. EI, azonos keresztmetszettel is, és nem csak azért mert a toroid jobban gerjeszthető. Azonos gerjesztés mellett is több teljesítmény vihető át rajta.

Köszönöm Ge Lee!
Remélem, egyszer tényleg lesz annyi időm, hogy kipróbáljam.
Abszolút elfogadom az általad leírtakat, nem is kötözködés képen mondom, de eleinknek -mikor az EI vagy M méretsort meghatározták- nem volt annyi szakmai ismeretük, hogy a legtöbbet hozzák ki egy adott anyagból?

Kedves Pisti és többi Barátaim!
Ahogy már eddig is többször, és attól tartok nem utoljára, ismét fejemen találtad a szöget!
Ma műszak után (nincs annyi energiánk, hogy napközben "kivegyünk a termelésből" 25kW-ot) esment próbálgattuk a szerkezetet, ragyogóan működött, tekercsek, diódák hidegek maradtak, kivéve a "műterhelés" 25kW-nyi izzóit, melyek 2 m-ről is égettek. Így telt el majdnem teljes egy perc, majd szép csendben leoldott az automata. Visszakapcsolva ismét leoldott.
Ekkor hibakeresésbe kezdtünk, és nagy bánatomra a három diódahídból a középsőként szerelt "alsó" (negatív felé néző) diódája zárlatos lett. Hát ennyit az elmúltakban említett együttfutásról.
Beszerezhető olyan 160A-es, 1600V-os dióda, mely valószínűleg kibírja, de a 6 db ára + szállítás meghaladja a 30eFt-t. Nyilván egy ekkora plazmavágót nem adnak ingyen, de amilyen fukar vagyok, meg kell kérdeznem, tudsz-e valamivel olcsóbb, de még inkább üzembiztosabb megoldást?
Köszönettel;
Tambi

És egy általatok nyilván ismert, de számomra nagyon is újdonság a mellékelt kép és adatlapok.
Természetesen a HETRA200 egyenirányítójáról van szó, és az abban levő BYY57 ill 58 diódákról, melyek hivatalos, folyamatos árama mindösszesen 35A, IFSM 600A ( a tönkrement hídé 50A, IFSM 400A volt), mégis évekig lehet vele 200A-rel hegeszteni (ha le nem kapcsolt, akkor is a trafó túlmelegedése miatt).
Hogyan lehetséges ez????
A neten látok 700, sőt 1200V-os példányokat is. Hol lehet hozzájutni???

Plazmavágóhoz a legmegfelelőbb a max. teljesítményhez méretezett diódákból összeállított híd, vagy a készen vásárolható plazmavágó híd, - de ez utóbbi bizony nem olcsó. Diódákból bőven elég a 100A 1200V-os, de ha nem hajtjátok mindig a csúcson akkor a 75A-es is elégséges. Érdemes megnézni aukciós oldalakat, néha lehet venni egészen elfogadható áron ilyen diódákat, sőt, néha komplett 3 fázisú hidat is. Ami fontos, a szupresszorokat nem lehet kispórolni a végső kapcsolásból, most még nem számít, de üzemszerű használat mellett biztosan jó szolgálatot tesz. Ezt érdemes lenne megkérdezni.Bővebben: Link

Ezzel csak az a baj hogy a benne levő diódák párszáz Voltosak(ha jól emlékszem 200 és 300V-os típusokat használtak), tehát a plazmavágó közel 300V-os üresjárási feszültségénél az összesnek kifolyna a lelke. A hozzájutás mindig szerencse kérdése. Én már néhányszor rendeltem eleve hegesztőgépbe gyártott példányokat, de a minimális rendelési mennyiség baráti alapon is 50-50db volt, jó kapcsolattal rendelkező nagykereskedőn keresztül. A rendes rendelési mennyiség a legkisebb kiszerelésnek megfelelő csomagolási egység. Ez pedig 100 vagy 500 db szokott lenni. Néhol lehet venni darabonként is ,aranyáron. Azt egyáltalán nem éri meg Akkor inkább 6db KBPC 5012 vagy 12db 3512 tisztességes hűtővel. Inkább 12db 3512, mert a blokkok bevezetési keresztmetszete nagyon sovány, a melegedés nem a kristályon hanem a hozzávezetéseken keletkezik főként, ezért jobb a megfelelő modul vagy becsavarható dióda.

De igen. Éppen ezért annyi az annyi. A trafó nemcsak vasból és rézből készül, hanem elsősorban pénzből. A vas már akkoriban is sokkal olcsóbb volt, mint a réz. Egy trafó teljesítményét ezért, mint már sokszor leírtam, nem a vas vagy a réz határozza meg, hanem gazdaságossági számítások.
Egy gyárban pedig nem egy-egy trafót készítenek, hanem sokezret egy-egy változatból. Ma már a munka az egyik legdrágább tényező, emiatt teljesen kikopott az M típusú mag. Ezért hegesztik az EI magot. Még a látszatra babramunka toroid is nagyon jól automatizálható.

A kínai félvezetők nagyon olcsók. Kellő rátartással nem szokott baj lenni velük.
Bővebben: Link
Bővebben: Link

Köszönöm Erbe!
Teljesen világos minden.

De, sőt eleink nem csak jó szakemberek voltak, hanem jól tudtak kompromisszumot is kötni. Linkelek még némi irományt ahol szó esik pl. a trafó hatásfokáról is, és arról is hogy a gyakorlatban miért nem készítenek jó hatásfokú trafót. Ez részben magyarázatot ad arra is, hogy miért éppen úgy és akkorára készül egy EI vagy egy M mag, ahogy és amekkora.

Köszönöm Péter!
Rögtön megrendeltem 2 db 200A 1600V-osat. 250V körül 100A-t csak elvisel majd.

Remélem, mire megjön elkészül az asztal is...és talán a doboz is hűtéssel és egyebekkel...

Köszönöm Ge Lee!
Már a kezdeteknél sejtettem, hogy eleink is értettek a transzformátorhoz (nálam biztos jobban), de az 1.15 ábra mindenkit meggyőz, hogy a hiedelmekkel ellentétben nem az a legjobb trafó, ahol a vas kihasználtsága maximális, sem nem az, ahol a tekercsveszteség a minimális, hanem az, ahol a kettő egyenlő. Vagyis a transzformátor "pénzből épül" (nagyon jó!!!)
Pedig milyen egyszerű....így utólag.

Kissé más téma:
Talán annak megértésében is tudnátok segíteni, hogy az autók gyújtótrafója miért szolenoid, mért nem köpeny trafó.
A plazmavágó gyújtásával kapcsolatban van némi aggodalmam. Én ugyanis U57 sorkimenővel ferritjével gondoltam megoldani a kicsatolást. Egy autó gyújtótrafója 230VAC-ről triakkal állítja elő a nagyfeszt, amit Tesla elrendezése követ. Működget, kb 8-10 kV is lehet a sorkimenő 15 menetes szekunderén (amin majd 20-30A pilotáram is átfolyik), de csak ferritrudas vagy légmagos gyáriakat láttam eddig. Ennek is nyilván oka van. Mi az???

Szia Pisti!
Hurrrrrrrááááááááááááááááá!!!!!!!!!!!!!!!!!!
Megfogadtuk a tanácsodat, 7 db SKBPC5016 + 3 dbSKBPC3516-ot rászereltük egy 1 m hosszú METALLÓ-s hűtőbordára, mindegyiket külön-külön, egymástól függetlenül megterheltük 2-2 db 230V/1500W izzóval, ami 13-15A háromfázisú hidanként.
Rossz gyerek módjára mi is a "mennyit bír" kategóriával kezdtük, mivel a 20 db izzó összességében 30kW!!! körüli teljesítményt képviselt (szemben a 25kW-ra méretezett trafóval), a hidakon mért feszültség 232-233VDC körül alakult. Röpke 170 másodperc után a hálózati megszakító megunta és lekapcsolt. A hidak és a 8x1,5 szekunder kb 40-50 fokra melegedhettek fel.
Ekkor kivettünk 5 izzót, amitől a feszültség 244-245VDC-re emelkedett, de a trafó és a hidak negyedórás üzemben tartották a hőmérsékletüket. Egyenlőre kényszerhűtés nélkül!
Összefoglalva csináltunk valami eszetlen nagy energiájú eszközt (már hogy a mi fogalmaink szerint nagyon-nagy), de hogyan szabályozzuk? Maradjon az izzó? Vagy tekerjünk primer meneteket megcsapolásokkal a szekunder fölé? Helyünk van, de a szekundert már nem szívesen szedném le, így pedig a csatolás pedig jó szoros lenne.
A plazmaívnek milyen "jellege" van? Induktív, kapacitív vagy ohmos, vagy mindenféle?

Kedves Barátaim!
Írjátok meg a tapasztalataitokat, tanácsaitokat, biztos kijön belőle a legjobb.

Köszönettel
Tambi

Nincs plazmavágóm, amit meg meg tudnék nézni belülről az nagyon messze van, így a gyújtásról nem tudok mit mondani. Egyébként a linken arra is találsz választ, hogy a középső oszlop tekercsének miért tér el az üresjárati árama a szélsőkhöz képest.

Talán segít.

Nekem ilyen gyújtóköreim vannak - ezeket tudnám lemásolni .

Vagy még ezt :

Köszönöm Phile!
Agyam legrejtettebb zugában felmerült, hogy mellékletedhez hasonlóan szekunder oldali kapcsolóüzemű tranzisztorral és egy erőteljes induktivitással kísérletezzek, de ezt gyorsan elvetettem, és nem csak félvezető ellenességem miatt. Arra gondoltam, ha már a frekvenciát belekeverjük, akkor teljesen felesleges egy drága 50Hz-es hálózati trafó, töredékéért megvehető lenne a ferrit és a hozzávaló néhány deka huzal, a többit meg úgy is bele kell rakni (szinte), ilyet biztosan nem csinálnak. Nem utoljára tévedtem...
Nagyon egyszerű, "elegáns" a HF, és az alkalmazott FS1X-1G szikraköz. Jó lenne megtudni a rákötött tekercs adatait...

Köszönöm Hulala!
Nagyon beszédes. Vélelmezem, hogy a trafó 1-2kV feszültséget állít elő, és ebből "készül" a HF.

Bizonyára tudod, hogy "ha az ember a kis ujját nyújtja...", szóval megkérlek szépen, a kicsatoló tekercsről is készíts néhány képet.
Köszönettel;
Tambi

Ez nem plazmavágóban van, hanem egy TIG hegesztőben, de ugyanaz a kapcsolás. A menetszámok variálásával be tudod állítani a kívánt nagyfeszt. A harmadik képen lévő gyújtó is egy plazmavágóból van.

Ezt ne másold le , nem érdemes. Egyébként, szerintem nem Fronius hanem Iskra.

Köszi Phile!
Mit szóltok ehhez a szikrához? Ez az egyszerűcske kapcsolás csinálja a nagyfeszültséget. Működik is rendesen, a fotó alsó harmadán (egyenlőre) két ónozott vezeték között mintegy 8 mm íveket húz (SZK1). A huzalokat széthúzva tud 20 mm-t is, de a kondik érdekében ezt nem szeretném.
A kicsatolás (szinte) megegyezik 20150828_110315 képeden láthatóval, azzal a különbséggel, hogy az én szekunderem lényegesen vékonyabb, mivel ezen nem a hegesztő (vágó) áram folyik keresztül, csak ideiglenesen a pilotáram 20-30A-e.
A 2,2 mm zománchuzalok végei között, nagyjából a kép felső negyedében látható egy csenevész, 3 mm ívecske látható, melynek majdan a pilotáramot kellene beindítania 1 mm résen(ez képezi SZK2-t). A szekunder ív hossza legnagyobb erőlködésemre sem megy 5 mm fölé.
Próbáltam 4 pár U57-el, olyan drabális U maggal is, mely 30x30 mm keresztmetszetű, de komoly változást nem értem el.

Barátaim! Jó lesz ez így, vagy még erőlködjek kicsinyt????

Nem is írtam sehol , hogy "Fronius" - csak a fényképalbum elnevezése az amely rengeteg fényképet tartalmaz és te tudod (telefonos beszélgetésünk alapján), hogy van több fajta HF-es gyújtóm . Igen azon a képen Iskra adapter gyújtója látható .

Van is róla kép de készítek majd jobbat . De itt nincs becsatoló tekercs . A fojtó után van egy ferrit rudas HF-es szűrő onnan van a test kimenetre ( M6-os csavar a képen ) és a nagyfesz vezeték arra van kötve közvetlen . De van más fényképem ( a második) - ott az egyszerű szikraköz megoldás amit a figyelmedbe ajánlok . A gyári invertereseken a becsatolót amit láttam ( 40 A-es gépen) pedig vastag 25 menetes fazonhuzal és közötte 8-10 menet vékonyabb jól szigetelt vezeték és közepén ferritrúd rajta zsugorcső . Mostanában tudomásom szerint "pokpeti" készített működő becsatoló tekercses HFes gyújtókört - ő is biztosan tudna segíteni ötleteivel .

Bocsánat !!! Elnéztem a fényképen - nem a testre menő vezeték a HF-es nagyfesz vezeték hanem a kép alján lévő csavarra ( pilot kör) van kötve .

Köszönöm Hulala!
Valami ilyesmire gondolsz ott a balszélen keresztben? Hol lehetne ilyen ferritet szerezni, mert én nem lelem?
Köszi.

Szia . Erre nem tudsz valami olcsó helyettesítőt :FDF60BA60 ? Ez egy ESAB inverteres plazmavágó egyenirányítója és persze szeretném olcsón megúszni a pótlását .