Nem írtad, milyen módon kívánod feldolgozni a szkópon látható jelet. Attól, hogy a jel "sűrűsödik" még nem biztos, hogy PWM. Csak a négyszögjel frekvenciája változik, attól még négyszögjel marad.
Ha abalóg feldolgozást szeretnél, akkor meglehet, hogy nem kell foglalkozni a zavarjellel.
Ezesetben elég egy Schmitt trigger bemenetű monostabilt meghajtani vele, Ez egy PWM szerű jelet fog generálni, a monostabil miatt a frekvenciával változni fog a kitöltési tényező is, ennek az átlagértéke viszont a frekvenciával, azaz a fordulatszámmal lesz arányos. Ez az átlagérték képző pedig egy inztegráló tag, ami egyben a szűrést is elintézi.
Ha a frekvencia mérésével intézed a fordulatszám mérését, azon is segít a Schmitt triggeres bemenetű monostabil, ha olyan kicsire állítod a visszabillenés idejét, ami még a zavartüske előtt van.

A kapcsolótranzisztoron a relé áramának kell átfolynia úgy, hogy a tranzisztor ne melegedjen feleslegesen.
1. Meghatározod a kollektoráramot úgy, hogy a relé tápfeszültségét elosztod a relé tekercsének ellenállásával.
2. Meghatározod a szükséges bázisáramot úgy, hogy a kollektoráramot elosztod a tranzisztor bétájával (ha egy tól-ig határ van az adatlapban, akkor inkább a kisebbel)
3. A tranzisztort kiszámolt bázisáram tízszeresével (!!) kell vezérelni, mert a tranzisztornak jól ki kell nyitnia (telítésbe kell kerülnie), hogy a lehető legkisebb feszültség maradjon a kollektor-emitter között.
4. A vezérlőfeszültségből kivonod a tranzisztor BE feszültségét (különösen fontos, ha netán a tranzisztor darlington, és kicsi a vezérlőfeszültség), majd ezt a feszültséget elosztod a tízszeres bázisárammal.
5. Ha nagy bétájú a tranzisztor, akkor célszerű a bázis-emitter közé a bázisellenállás öt-tízszeresét berakni, hogy le is tudjon zárni a tranzisztor.
Röviden, "konyhatervezéssel"...

Helló!

Hátha tudtok tanácsot adni.
Mekkora ékszíjat kell vennem abba a magnóba amiben a kifeszített méret 22cm?
Az eredeti megnyúlt, az már nem jó mintadarabnak.

Sziasztok

Lambda szonda vizsgálatához elég a 20MHz-es szkóp?

Sziasztok! Elméleti síkon kérdezném, hogy milyen módon lenne érdemes egy nagy kapacitású (~36Ah) zselés akkut, (vagy két kisebbet párhuzamosan kötve) tölteni?
Az akku(k) feladata egy pár eszköz (modemrouter, switch, RPi) szünetmentesítése lenne, egy pár órára. A két irányvonal, hogy pufferüzemben használni az akkut, és 13,7V-on tartani folyamatosan, vagy, valami intelligensebb töltővel ciklikus használatban járatni. Az lenne a kérdésem, hogy melyiket érdemes használni, illetve hozzávetőlegesen, melyiknek nagyobb az élettartama mind az akkura, mind az áthidalt időre nézve? Ha a pufferüzemet választanám (ezt preferálom egyébként), egy stabil 13,7V-os tápról ("ipari" 12V 5A tápom van, lehet állítani a feszt 11-14 között) töltené az akkut, és egy DC-DC konverterrel adnám az 5V-ot a Pi-nek, az akkufeszt pedig nyersen a modemrouter és a switch kapná. Kérdéses, hogy ezek mit szólnak a kb. 1,7V többletfeszültséghez?
Valamint, egy fontos dolog, hogy amikor az akku eléri a 11V-ot, valamivel le kellene választanom a kimenetet, de előtte a Pi-t biztonságosan leállítani, és arra időt hagyni is illene. Ezt mivel lehetne megoldani? Esetleg egy mikrovezérlővel figyelni az akkufeszt, és amikor eléri a kritikus szintet, jelet ad a Pi-nek, és kis késleltetéssel egy relével leválasztja akkut? De a relét is valamivel meg kell hajtani, és tulajdonképpen a figyelőáramkör maga alól (és a többiek alól) rántaná ki a tápot, ezért indításkor a relét át kellene hidalni, hogy egyáltalán indulhasson az egész. Vagy esetleg más megoldás, ami úgy tud átkapcsolni, hogy nem külön tápellátás neki?
A kisregény miatt elnézést kérek. A válaszokat előre is köszönöm. Üdv, Gábor.

Bőven elég, sok is. Pár hertzes nagyságrendben kell mérni.

Sziasztok 4017ic nél melyik láb dönti el hogy "fútófény " vagy "
Knight-rider"?

Sziasztok!

Olyan kérdésem lenne, hogy UPS tápnál azt tapasztalom, hogy egy sima hálózati tápra csatlakoztatva (230 -> 12V) 5 perc után kikapcsol az UPS-m.
De ha egy pc tápra csatlakoztatom akkor nem kapcsol ki 5 perc után, lemerül egy szint alá aztán akkor kapcsol ki.
Miben más egy pc táp egy sima adaptertől? Hiszen mindegyik kapcsoló üzemű.

Ilyen lába nincs. 0-9.ig lépteti előre a clock lábra adott jelre. Diódákkal vissza lehet vezetni a korábban már kapcsolt pl. ledekhez., de akkor csak 5 állapota lesz.

Semelyik, diódákkal szokták kikapuzni az oda-vissza megoldásnál. Az első 5 kimenet sorban az öt ledet végiglépkedi, utána a hatodik kimenet megint az 5. ledet működteti, a hetedik kimenet a 4. et a nyolcadik a 3. at stb... Így egy IC csak 5 ledet tud hajtani. A diódák a kimenetekre azért kellenek, mert két ellentétes logikai szintű láb lenne összekötve, visszafolyna az áram a magas kimenetből az alacsonyba, és túlterhelné az ic t.

Áhááá köszönöm a segítségeteket.

Én is pufferüzemben használtam (használom) az akkukat szünetmentesítésre. Annyi a különbség, hogy a két akku sorba van kötve. A "nyers" 24V-ot olyan eszközre kötöm, ami 10-30V-ig működőképes (PLC). A 24V-ból kényelmesen elő tudok állítani 12V-ot, 6V-ot, 5V-ot. Vagy két évig két 12Ah-s akkut használtam (most már két 18Ah-s van), nem vettem észre rajtuk hibát. A két 12 Ah-s most is hasonló módon táplál egy csak 12V-ról működő számítógépet. A számítógép egy Alix1E alaplapú. Ehhez elég jó dokumentáció van (komplett kapcsolási rajz például), elvileg akár 16V-ról is tudna működni, de a minimális működési feszültséget nem találtam leírva. Egy akku akár 10,8V is lehet a lemerüléshez közeli állapotban, inkább nem próbálnám ki, hogy meddig marad élve a gépen futó windows.. Egy csomó eszközről meg specifikáció sem szokott lenni, csak azt szokták írni, hogy a saját adapterével kell táplálni.
A mostani 18 Ah-s akkut úgy töltöm, hogy az ipari tápegység és az akku között van egy 12V-os izzó sorosan. Ez azért van, mert amikor nagyon le volt merülve az akku, a táp túlterhelésvédelme bekapcsolt, és ki-bekapcsolgatta a kimenőfeszültséget, és nem töltötte az akkut.
Lekapcsolás:
Csináltam egy olyan "akku kapacitásmérő" szerkezetet, ami egy öntartó relén alapul ( a bekapcsolási időt egy mutatós ébresztőóra méri, ami a reléről kapja a 1,5V-os feszültségét). Diódákkal megoldottam, hogy 10,8V akkufeszültség körül engedjen el a relé (a 12V-os relék elengedési feszültsége jóval kisebb, mint a meghúzási, de még a meghúzási is kisebb 12V-nál. A beindítás egy kapcsolóval történik, öntartáskor a bejövő feszültség már a relé érintkezőkön és feszültségcsökkentő diódákon keresztül kerül a tekercsre. Ebben a diódán kívül semmi elektronika nincs, nyilván elektronikával sokkal pontosabb, okosabb lekapcsolást lehet csinálni. Ha a tárolás 24V-on történik, akkor a stabil 12V-ot biztosító DC-DC átalakítót külön is le lehetne elektronikusan kapcsolni (az egész vezérlését biztosító mikrovezérlő áramát meg már lekapcsolhatja saját maga, miután a kényesebb eszközöket már leállította)

Helló! Volt egy ugyanilyen gondom, én megpróbáltam kitrükközni, de inkább hanyagoltam.
Bővebben: Link Az alaphelyzet az, hogy van egy minimális terhelés, ami alatt ő inkább kikapcsol, minthogy szünetmentes legyen.

A lelkébe bele lehet nyúlni a UPS nek?
Soros porton? Vagy a soros port csak monitorozásra van csak?

Helló! Köszi a választ.
12V ként szertném tárolni, párhuzamos kötött két akkuval, mert így talán több időt tudok áthidalni. Mellesleg nincs veszteség a dc-dc konverteren, ugyanis a fogyasztás nagy része a12V-os ágon van, nem az 5-ön.
A "tápegység és az akku között van egy 12V-os izzó" rész folyamatosan bennne van? Vagyis, a rajta levő terhelés árama is az izzón keresztül folyik? Vagy ezt hogy kell elképzeni?
A többi része világos, én is gondolkodtam egy relé elejtési feszültség-trükközéssel, csak ez "nem szól előre" hogy le kell állítani a dolgokat, lehet, hogy egy kis mikrokontrollert még odahajítok a lekapcsoláshoz, egy jó nagy pufferelkóval, hogy ne maga alól rántsa ki a tápot azonnal.

Nekem semmi ilyen port nem volt rajta. Esetleg a tipusát ha megkeresed a neten, biztos megoldotta már valaki, vagy legalább már más is járt így vele. Esetleg, ha nem ír sehol minimal load-ot, akkor lehet, hogy más gond van ott.

Blazer 400 -s szünetmentes táp.
Nem tudom, hogy google ben milyen kulcsszó alapján keressek rá.

Hello! Ez egy túlfeszültségvédő kapcsolás, (pld. egy OPA bemenetén, de soros ellenállás is kall, különben megpusztul.) mely "kétirányú", így váltófeszültséget is képes védeni. A tranyó bázis-emitter záróirányú lavina hatását használja ki, ami kb. 6..7V.

Igen az izzó folyamatosan benne van. Nem mértem meg mekkora az áramfelvétel, de ez egy fényszóróizzó, párhuzamosan kötve a két izzószál. Feltöltött akku esetén 150mV esik rajta. Mikor le volt merülve csutkára az akku, akkor viszont világított rendesen (kiment az akku biztosítéka egy rövidzárnál, és csak a következő áramszünetnél vettem észre, hogy nincs szünetmentes )

Megtaláltam a kapcsolási rajzot hozzá.

Bővebben: Link

Értelek. Még egy kérdés, lehet, hogy triviális, de az izzó csak az akku ágban van benne, vagy a főágban? Mert gondolom, ha csak az akkuágban, akkor amikor van tápáram, akkor a kimeneten a táp feszültsége van, és nem a töltendő akkué. Gondolom én. Nekem az alsó a logikus.

Az első változat van, az akku pufferként szerepel. Így impulzusszerűen sokkal jobban terhelhető, mint maga a táp. Most megmértem, 2A körüli az állandó áramfelvétel.

Hogyan kell lemérni egy tranzisztort?

Legjobban egy műkapcsolásban.. adsz neki bázisáramot, kollektorellenállást, tápfeszt és méred a kollektoráramot.
A "diódás" kontroll nem mindent mesélne el.

Mivan?

Ez van.

KÖSZI.

Helló!
Köszi a válaszod!
Jobban örülnék, ha a felfutó éleket tudnám számolni egy Arduinoval (van 1 fölöslegben egy arduino nano), és abból már nekem jó lenne a digitális jel (csinálok egy számlálót és leosztom valami idővel). Ehhez közel 0-5Voltos jelre lenne szükségem.
PWM is jó lenne talán, mint analog de félek,hogy az nem lesz pontos.
A tüskéken nem tudna segíteni egy 1µF vagy 1pF-os kondit párhuzamosan bekötöm a jel és a föld közé? Változtatna valamit?
Hétvégén szerzek egy schmitt triggeres ic-t és akkor tudok vele játszani.

Aha. Annyit esetleg megtennél még, hogy leírod, hogy milyen teljesítményű izzót használsz, és mekkora akkuhoz? Köszönöm az eddigi segítséget

Sziasztok! Nem találtam megfelelő topikot. Vettem egy ilyet légpumpa akváriumba. Beüzemeltem, maga a készülék nem hangos,hanem a levegőcső végére tett porlasztó - nál ahol nyomja ki a buborékokat ott iszonyú hangos. (ha lehúzom a porlasztót csak csővel még hangosabb). A kérdésem az lenne ha valaki jártas ebben,mivel lehetne halkítani? ,mert a másik kérdésem meg az lenne hogy ennek a teljesítményét nem lehetne valahogyan csökkenteni ? valami kis elektronikával ami esetleg még a dobozába beleférne (elég lenne a fele is amit adagol).
Válaszokat előre is köszönöm!