Nem írtad, hogy rendszeres munka, vagy csak egyszer kell pár cellát bemérni. Ha csak egyszeri, akkor megoldást jelenthet, ha multival méred, és pld. 10 percenként leírod az értéket. Vagy egyből grafikonra rajzolod, cellánként más színnel. 10 perc lehet telefonon beállított riasztás is, ne legyen elfelejtve. De ha nem pontosan azonos idők, akkor is elemezhető a grafikon.

Itt az elvetemültek egyike.
A hagyományos (625/50, 525/60 stb) video rendszerek összetevőit (kamerák,monitorok,elosztók stb) erősítőit, amik ugye egy alul áteresztő szűrőnek felelnek meg, impulzus átvitelre kell beállítani. lévén a torzítatlan jelátvitel a fő szempont,( ennek feltétele pedig a fáziskarakterisztika maximális laposságú ill, egyenletes közelítése.)
A video erősítők az átvitele nem meredeken vág le, ezért a fáziskarakterisztikájuk sem ugrásszerű.
A szkóp függőleges erősítője is max lapos fázisú, a kompenzálások (kb 10 poti/kondi) úgy vannak kiszámolva,hogy azok a pólus-zérus síkon megfeleljenek ennek, ezért csak óvatosan tekerjetek bele.
A fő különbség a két erősítő követelménye között az, hogy a video erősítőnek korlátozott sávszélességű jel (azaz véges felfutású) a bemenete, tehát a mondjuk 5MHz sávon belül kell jónak lennie, míg egy szkóp a végtelen felfutású jelet sin^2(x)alakúra formálja, tehát a sávon kívül is jónak kell lennie a futási időnek. A Tek, HP biztos jó, EMG meg mienk hát… igyekeztünk.

Pár éve és azelőtt csináltam hosszú idejű hőfok és feszültség, áramerősség, stb. ábrázolásokat basic progival. 1 db LM358, 4046 és táp kellett hozzá, LPT porton működött DOS-os rendszerben. Nem kellett mellette ülni és egész nap "mért", rajzolta a diagramot és mentette is term. Szkóppal meredek lenne megcsinálni.

Honnan vettél elö ilyen muzeumi készülékeket meg jeleket hozzá?????



Ma már gondban lennék ilyen jelet valahol találni.

Ráadásul nem is oszcilloszkóp, a felirat szerint is vektorszkóp. (az első képen meg inkább videó szkóp) Ha valami katódsugár csövet tartalmaz, attól még nem lesz oszcilloszkóp.

Igen ezek videoskopok, sok évig használtam öket ill. ujjabb verzioit. Az elsö kép oszcilloszkop kép ( ilyet kapsz bármilyen jobb szkopon), ezen azonban sorválaszto is van igy bérmelyik sort külön is meg tudod vizsgálni.
A bal oldali kép egy vektoroszkop, csak amit látni rajta (kör) az nem éppen egy jo mérökép.
Az ujabb müszereken mind a két képet elö lehet varázsolni, csak ma már nem igen van ilyen jel.

Ezzel a kör ábrával is lehet fázisszöget mérni, az X bemenetre sinωt frekvenciájú, az Y bemenetre cosωt frekvenciájú jelet kapcsolva kialakítjuk a megfelelő átmérőjű kört, és a Z bemenetre a formázott sinω+φ jelet kapcsolunk, akkor a kioltás az körön pont φ foknál fog látszani.
De ez szkópnak szkóp, de nem oszcilloszkóp, hanem egy célműszer.

Azt elvben megcsinálta maga a müszer is (Z bemenete amugy sincs), igaz ahhoz szinkronizálnia kellene a jelre).
Amugy a bal oldali kép teljesen szkopos, pontosan azt csinálja mint egy jobb oszcilloszkop. ( igaz más jelre nem fog szkoposan reagálni.).

Kb 50-60 cellát kellene kimérnem, szóval nevezhetjük rendszeresnek (de kis mennyiség). Használt laptop akkukból bányászott cellákból kell kiválogatnom melyík mit bír. Amelyík cella gyengélkedik, azt nem építeném be az akkumulátor pakkba...

Én 12V-os akkuk kapacitásméréshez csináltam egy relés öntartó kapcsolást, ami (nagyjából) állandó árammal süt ki, pl. 0,5 A-rel. A kimeneti feszültségből egy ellenállással és két diódával és egy kondival csináltam egy "elemet", amivel egy ébresztőórát táplálok. Beállítom 12 órára, a relét bekapcsolom, az akku kisül, az óra jár. Mikor a kisütési feszültséget elérte az akku, a relé kikapcsol, az óra megáll. Ha legközelebb arra járok, megnézem, hogy mennyit mutat az óra. Ha pl 6 órát ment, akkor az akku 3Ah-s.
A "feszültségfigyelést" a relé kikapcsolási feszültségével és diódák kombinációjával oldottam meg. Nyilván lítium cellák vizsgálatánál segédtáp és elektronika kell (vagy 3V-os relé...). Nem csinál kisülési diagramot, de akkuk válogatására jó lehet így is...

Szó szerint az ágy alól
Ez egy „TV VECTORSCOPE (PAL & SECAM)”
Három üzemmód: PAL vektorszkóp, SECAM szkóp (ez ritkaság volt), kalibrált fix amplitúdójú/vízszintes eltérítés idejű videojel display.
PAL színsávot ill. a kalibrációs kört fotóztam, itt van a színsegédvivő ill. annak R-Y nélküli képe. A SECAM rész kh-s, most nem volt kedve bekapcsolni.
A párja, a hullámalak monitor (sorszelektor, 100-a vízszintes nyújtás,bell szűrő, stb) tecchalott.
Ez volt a „küszöb típus”:
Tek Type529

H.sz.-om lényegéhez, miszerint lineáris áramkör beállításához is használható az oszcilloszkóp?

Nem érdemes etimologizálnod, normál szkóp fejlesztésében is részt vettem.

A baj az, hogy a számításod csak koncentrált paraméterű hálózatokra illetve hullámhosszhoz képest rövid tápvonalra, koax kábelre stb. igaz. Elosztott paraméterű hálózatokra távíró-egyenleteket oldunk meg.
Gyakorlatban: fogsz két darab 2m-es 75 Ohmos BNC-BNC kábelt (a kábelt jellemző késleltés :5ns/m),T-dugóval összekötöd őket, mindkét végére is raksz egy-egy T-t. Csinálsz egy 10ns felfutású mondjuk 1MHz-s TTL oszcillátort (jó lehet a dil tokos quarz osc.is.) ezt egy soros 75 ohmmal rákötöd a kábel egyik végére, az itt lévő T rádugod a szkópra. (A szkópon a kábelvég van, nem az oszcillátor!)
Nézegeted, hogy milyen szépek a jelalakok, ha a kábel másik végére rakott 500 Ohmos potit tekergeted a két végállás között.
Lezárod a kábelt 75 Ohmmal, és rányomod a másik csatornára, a két jel között nyilván 4*5=20nskésés van. És mi az a generátor oldali jelben a felfutástól számított 40sn-nél a negatív horpadás?
Leveszed a másik véget a szkópról, eltűnik. Na ezt csinálja a szkóp bemeneti 20pF-je, az 1:10 –es mérőfej is.
Rakj 22pF-t vagy nagyobbat a kábel közepére és örökre megtanulod a reflexiómentes átvitel feltételét.
Jó, ha a szkóp 100MHz-es, az idő alap 0,5us-os , ha nincs ilyen, hosszabb kábelt kell használni.

Az 50 Ohmos bemenetű szkópokról. Normál szkóp bemeneti kapacitását nem lehet 15-20 pF alá vinni a yaxley szórt és az első fokozat kapacitása miatt, de egyetlen fokozatét igen.
Így szélessávú, 50 Ohm/ 1-2 pF érhető el, igaz a bemeneti fesz. csak 5Vrms alatt lehet, viszont reflexió mentes mérést tesz lehetővé.

Mikor terjedt el a szonda kifejezés a mérőfej (probe,tastkopf) helyett???

Erre fognod kell egy arduino-t például, annak van 6 (8) analóg bemenete. Ezzel méred a cella feszültségét. A cellákra rakhatsz sima ellenállást is (ilyenkor ki kell számolni, hogy hány mA folyik. Esetleg lehetne számolni is, mekkora a kapacitása a cellának), vagy még jobb lenne egy olyan terhelés, ami fix áramot szív le a cellából (ekkor egyszerűbbek lennének a számolások). Amilyen sűrűn csak akarod, megméred az összes cella feszültségét, soros monitoron pedig átküldöd már a formázott formátumban, így már csak az excelbe kell átmásolnod az eredményt a mérés végén, beszúrsz néhány grafikont, és már látod is, hogy melyik cella milyen állapotban van. Akár mind a 60 cella elfér egy grafikonban. A cellákat fel kell iratozni, és így kell az excelben is feltüntetni. Ha beraksz egy csipogót, akkor tudsz magadnak jelezni, ha az egyik cella a 2.5V-ot elérte, vagy beraksz sot-23-as N-csatornás FET-eket, amik automatikusan lekapcsolják őket. Arduino mini pro-nak van 8 bemenete, és temérdek kimenete, ez neki nem nagy gond, nem tudom, egyszerre mennyi cellát szeretnél mérni?
Jó kis projekt, sok sikert hozzá!

Ez elég furfangos megoldás, de nekem mindenképp a grafikon kell. Köszi az ötletet...

Egyszerre elég csak egy cellát mérni, persze az arduinoval megoldható akkor a több cellás párhuzamos mérés is. A baj csak az, hogy nem vagyok egy nagy arduino zseni. Erre már gondoltam én is, de meg kéne valahogy oldanom az arduinoval akkor egy FET vezérlést ami konstans árammal terheli a cellát a feszültség esést figyelembe véve, úgy mint egy aktív műterhelés. Így biztos megoldható lenne a 0.5C, 1C, 2C stb terhelési grafikon felrajzolása is...

Szerintem a sima ellenállás is jó, hiszen ha annak ismerem a pontos értékét, közben monitorozod a feszültséget, akkor mindig tudod, mennyi áram folyik. És ha mind a 60 cellánál azonosak a mérés körülményei, akkor a kapott eredmények egymáshoz képest összehasonlíthatóak lesznek! Ha már csak időt mérnél, melyik cella mennyi idő alatt merül le 2.5V-ra, már az is meghatározná neked a cellák közti sorrendet! Fel kell fogadni valakit, aki megírja a progit. Ne engem

A repülő modellezők használnak spec akku töltőket, van olyan ami tud kisütni is, létezik szoftver (ingyenes) amin tud USB-n komunikálni a töltővel a számítógép, fel lehet venni kisütési diagramokat cellánként vagy a sorba kötött cellákra. Ilyen töltőm nekem is van, ára kb. 10eFt, használtan még olcsóbb is.

Ehhhhhhh, az a baj, hogy nekem is van egy IMAX B6 töltőm, (persze kínai klón) állitólag ezen lehet(ne) aktiválni az USB kimenetet. De mivel az enyém csak másolat, gondolom azért nincs benne ez a funkció... Legalább is, én nem tudom a menüben átállítani az USB -t...

Sőt már az olcsóbbak is töltés kisütés ciklus végén a kapacitást is megadják mA/h-ban.

Tudom, de én (most) nem a kapacitásra vagyok kíváncsi...

Ha van a töltőn USB kimenet akkor működni kell. Lenni kell egy illesztő adapternek ami az USB kimenet és a kábel közé csatlakozik (nekem van ilyen), ekkor már a számítógép látja a töltőt, ezután a grafikont rajzoló szoftver hardver listájában ajánlott készüléknek kell lenni az Imax.nak. Az Imax töltő menüjében nem fogsz találni semmit az USB-vel kapcsolatban (nekem sincs) majd a szoftver felismeri és teszi a dolgát. Jól működik a grafikon rajzolás, igaz már 1-2év van hogy használtam, egyébként repülő modellezéssel is foglalkozom, itt lényeges az akku kezelése, ezért tudom.
Az én töltőm a BANTAM BC6 típus, a spec szoftver a LogView. Szét kellene nézni az Imax gyártói oldalon is, lehet van megoldás közvetlenül a gyártótól.

Nekem nem kimondottan USB csatlakozó van rajta, hanem csak három érintkezős PCB tű, (mint amire jumper-t lehet dugni). Ez alapból külső hőmérséklet érzékelő bemenet, de egyes töltőknél be lehet állítani, hogy USB soros kimenet legyen, ezt pedig a töltő menüjében kell. ebben sajnos nincs USB beállítás, a hőmérséklet beállítás viszont megvan...
Ha előre tudom, hogy ez nem képes logolni, és szükségem lesz erre a funkcióra, nem ezt veszem meg...

De szerintem eltértünk a témától, és a topictól is, bocsi a többiektől...

Még egy rövid megjegyzés, oszt pöröghetnek a szkópok...
Nekem is tüskesor van a töltőn (lásd a töltő oldalán jobbra), 3-4 tüske, erre kell a kis adaptert (a piros bugyiba csomagolt panelecske a másik képen) feldugni és ebbe az USB kábelt csatlakoztatni, aztán műxik....

És nem kell a töltő menüjében semmit állítani, nincs is menüpont ami az USB-vel foglalkozna..

Most néztem meg, egy menüpont van a töltő menüjében az USB port engedélyezés, ezt kell csak OK-ni... és az USB tüskesor 3 db tüskéből áll.

Helló!
Ehhez a Q54-hez LINK jó ez a mérőkábel? LINK

Jó. A műszer adatai között:
Bemeneti impedancia: 1 Mohm II 30 pF.
A mérőfej adatai között:
15 - 40 pF közötti bemeneti kapacitáshoz illeszthető.

Ez nem volt világos! köszönöm!

Koaxiális kábel az, csak a belseje ellenálláshuzal, aminek az ellenállása kb 100 Ohm/m .
Nem az lényeg, hogy kisebb a kapacitása, hanem az , hogy mérőfej kábele így vesztességes tápvonal, ezzel kicsi a reflexiója annak ellenére, hogy a szkóp 1M/20pF impedanciája zárja le.
Mivel a NiCr huzal erős, vékony lehet a belső szál és kisebb átmérőjű lehet az árnyékolás, ezért lesz a kapacitás kb. 30pF/ m (a szokásos kb 100pF/m helyett) és ennek megfelelően nagyobb a hullámimpedanciája, kb 200-300 ohm. A cikk-cakk azért van, hogy hajlékony legyen a kábel.
Tektronix találmány, kb. 60 éves.