Van már eredményed, vagy elakadtál valahol?

A motorra mekkora kondik kellenek? Ha jól tudom kell egy a moci két lába közé illetve 1-1db a motor lábairól a motor burkolatára, de mekkorák? Amúgy ti hogyan forrasztatok a motor burkolatához? Nekem az istenért nem megy, leválik róla a forrasztás (túl nagy felület és vastag).

Kellene ez a topik elé is egy sárga ablak a legfontosabb dolgok leírva, mint pl az AVR- Miértek hogyanok topikban is van. Minden héten megkérdezi valaki hogy a kis ebay-es Arduono-t miért nem ismeri fel a gép.

Pont ma irtam a moderatoroknak errol

Sziasztok!

Arduinóval szeretnék épiteni ami a következőket méri:
-feszültség
-áramerősség
-és a legfontosabb: fáziseltolódás
Természetesen a mért értékeket egy kijelzőről olvasnám le.
Ebben tud valaki segíte?

Nagyon fontos lenne, Köszönöm!
Boldog karacsonyt!

Motor szürés

Nagyobb páka, max hőfokon. Vagy forrszemet rakni valamelyik csavar alá.

Ezt nézd meg.

Igen, ezt már láttam.
Valaki azt mondta két transzformátorral is megoldhatóak a mérések, csak nem tudom hogyan...

Az egyik trafóval a feszültséget méred, ehhez ismerned kell a feszültségáttételt a trafón, a szekunderfeszültséget leosztod úgy, hogy a csúcs ne haladja meg az 5V-ot, valamint ne menjen negatív tartományba (dióda). Az áramhoz vagy áramtrafót veszel (mint az oldalon is, a kék kis valami), vagy tekersz magadnak. Primer 1-2 menet, szekunder 20-50 menet. A primert SORBA kötöd a tehreléssel, a szekunderre mindenképp kell egy ellenállás, amin feszültséget ejt. Ezzzel a feszültséggel pedig ugyanaz a helyzet, mint a feszmérésnél.

Sziasztok,

Egy talán bugyuta kérdést tennék fel: Arduino esetén van valami előnye egy 10k-s NTC hőmérő alkalmazásával szemben egy DSxxxxx alkalmazásának, ha a pontosság a fő kritérium?

Köszi!

Jó Kérdés !
Pláne ha a NTC értékét egy érdekes több változós empirikus képlet alapján táblázatból vett értékekkel számítjuk ki.
Érdemes-e ennyire küzdeni ezzel. Aztán ott van az analóg REF pontossága ...
Esetleg labor körülménynél ahol tized fokok számítanak akkor esetleg ... de ha csak szoba termosztát ... akkor nincs jelentősége.

A DS18b20-ban is egy NTC van, csak be is van kalibrálva bizonyos pontosságra.
Ha NTC-t használsz, és be tudod kalibrálni a hőmérsékletet, vannak hozzá megfelelően pontos műszereid, akkor sok munkával össze tudsz hozni egy pontosabb hőmérőt. De értelme nincs.

Köszönöm a válaszokat. Egyelőre csak kazánvíz-hőmérsékletet mérek vele. Sima NTC-t használok most. Egy méréshez 25-ször mintavételezek, aztán az átlagot írom ki a kijelzőre. Így viszonylag hihetően konstans értéket kapok vissza

Most már csak valahogyan ethernet hálózatra kell feltennem a jeleket. 10 / 100 LAN vagy Wi-Fi a kedvezőbb megoldás? Ti milyen hálózati panelt használtok az Arduinotokhoz?

Wifinek úgy sincs sok értelme mert tápot így is úgy oda kell vinni valahogy az eszköznek.
Akkor a UTP jobb azon akár POE-t is lehet csinálni.
POE = Power Over Etetrhnet.Akkor olyan EtherShield eszközt amit az ardu alapból támogat és vannak hozzá jól használható könyvtárak és mintaalkalmazások.

ESP8266 + DS18b20. Arduino sem kell...
Személyes véleményem! Kazán, szobatermosztát, bojler, stb. hőmérséklet méréséhez, teljesen fölösleges tized pontosság. Úgy se kapsz pontos értéket, hacsak nem a vízbe rakod a szenzort, de ott sincs értelme a tized pontosságnak...

Sziasztok!

A segítségeteket szeretném kérni. Otthonra szeretnék építeni egy kis áramkört Arduinoval. Úgy gondoltam, hogy rátölteném az Atmel IC-re a bootloader-t és USB átalakítón keresztül programoznám. Ezzel kapcsolatban lenne pár kérdésem:

- olvastam, hogy a bootloadert többféle képen is át lehet tölteni az AVR-be, Arduino-ról Arduino-ra, vagy ISP-n keresztül is. Én inkább ISP-vel próbálkoznék. Meg lehet-e oldani, hogy ISP-n keresztül sketch-et is le tudjak tölteni, vagy azt csak a USB-n keresztül tegyem?
- az Uno, Due, Mega paneleken található egy USB átalakító AVR chip is. Ebbe is be tudom tölteni a bootloader-t? Ezt is az Arduino keretprogrammal tudom megtenni?

Köszönöm!

Hogyne. Egyszerűbb a kezelése. 5V-ot adsz neki és frekit kell csak mérni.

Szervusztok !
Szeretném kérdezni ha van tapasztalat hogy egy ,Szenzor páratartalom és hőmérő DHT22 .
Arduinós kialakítás esetén milyen messzire lehet egymástól az érzékelő és az Arduino.
És milyen vezeték kell árnyékolt , sima vagy sodrott ?
Nekem kb 2,2 méter távot kellene áthidalni . Fürdőszobai használathoz.
A vezérlő arduino fejmagasságban lenne ,az érzékelő meg a legrosszabb sarokba . És onnan vezérelné a ventilátort.
Előre is köszönettel a válaszért.

Igazad van, a POE miatt indokolt a 10/100-as Ethernet.

A korábbi témától picit független, inkább már érdekesség számba menő kérdésem van, kezdő Arduino használóként.

Ezt a kódot és kapcsolást alakítottam át magamnak a hőmérséklet méréshez (A kettő közül a Beta Factor Method-ot):

Bővebben: Link

A 3.3V helyett viszont az érzékelőt az 5V-os kivezetésre kellett kötnöm az Arduino UNO-mnál, mert a 3.3V bekapcsolás után "elfogyott". Az elején szépen megvolt a 3.3V-om, de utána lineárisan, kb. 2 perc alatt nullára csökkent. Így a szenzor sem működött tovább. Ha nem kötök semmit a 3.3V-os lábra, terheletlenül megmarad a feszültség perceken át (szimpla digit multiméterrel mérve).

Van az Arduino UNO esetén valami olyan tulajdonsága a 3.3V-os kivezetésnek, amit itt figyelembe kellett volna / kellene venni?

Pl. a terhelhetősége (hány mA vehető ki belőle tartósan).

A wifi modul (ESP8266-12, NODEMCU) nagy előnye, hogy közvetlenül kezeli a DS18B20-at, van benne I/O port, A/D, nincs madzagolás, csak tápfesz kell neki, nameg egy AP a közelben.
A thingspeak -nál pedig egyből grafikusan követheted a monitorozott objektumot.

A terhelhetőség egyértelmű.

Viszont ne bírna el a 3.3 Voltos pin egy NTC-n átfolyó földzárlati áramot? Kb. 4-5 kOhm az átlagos ellenállása az NTC-nek - átlagos kazánvízhőfok esetén - .
Ha ennyit nem bír el a panel belső tápegysége, akkor vigye el az ördög

Viccet félretéve, szükséges-e, lehetséges-e kódból bármit konfigurálni a 3.3 Voltos pint illetően? Vagy az simán egy konstans feszültségű csatlakozás, ami a stabilizátortól közvetlenül (nem befolyásolható módon) táplált?

Köszi!

Elkezdtem utána keresgélni de amit én találtam ott pont fordítva vannak a kondik: itt is és ezen az ábrán is. Hol itt az igazság? Odaát?

Helló! Az arduino-n levő 3.3V egy sima egyszerű lineáris stabilizátor(ált: LP2985)ról van kivezetve, se szükség, se lehetőség nincs a piszkálására. Ha a rákötött ezsköz nem vesz fel több 10mA-t, akkor nem lehet vele gond, kb 100-150mA tud simán. Ha "leszívja" a terhelés, tapintoszkóppal nézd meg, hogy nem-e melegszik nagyon. (Ha előtted van a panel, usb balra mutat, akkor az alsó két 47u kondi fölött kis sot25 tokos alkatrész a stabkocka a 3.3Vhoz)

Van egy programom ami vezérel egy 2x16-os karakteres LCD-t. Van továbbá egy nyomógomb amivel léptetek egy számlálót majd amikor a számláló elér egy határértékre kezdi előlröl a számlálást. A loop ciklusban folyamatosan nézi a gomb állapotát majd minden másodperc eltelte után behív egy másik ciklust ami frissíti a képernyőt. A problémám az hogy ha nagyon rendszertelenül nyomkodom a gombot akkor a LCD-re mindenféle krixkraxot ír ki. Miért lehet ez?

Sziasztok, arduino nanon ti nem figyeltétek meg hogy a servo rángatózna? A gyári Servo.h-t használom, középen áll a servo de kicsi rángatózások vannak és nem tudom mitől. Pendig konstans 90-es értéket állítok be neki: myServo.write(90); Találkoztatok már ilyennel? Több PWM lábon is kipróbáltam de semmi javulás.

Elég áramot kap a szervó? Ugye nem az arduino 5V kimenetére kötötted.

Szoftveres probléma lesz, a gyári minta kóddal megy... Valamit bezavar az NRF rádió library-je. Nagyon örülök! Most keresgélhetek mi zavar be, mert a rádió azért mégis csak kéne.

Ha van digitális szervód akkor tudod a hardveres pwm Analogwrite 400Hz es jeléről is vezérelni.

Ezt most nem értem, a Servo.h is a hardveres PWM-et használja nem? Különben nem csak arra a 6 lábra lehetne servo-t tenni amin van timer. Tudnál példakódot küldeni?