Hallottam már róla, hogy nem indulna el, de a telefontöltők is kapcsolóüzeműek nem? Ott pedig mindig van , igaz most mértem és duplája mint kéne (igaz terheletlen), ezek szerint ezek mérések mind hamisak? Sajnos nincs más műszerem. Esetleg egy kicsi analóg műszer.

A telótöltő DC-t ad ki, a halogén táp pedig nagyfrekit, azt pedig a multi nem tudja mérni.

Nah mostmár ezt is tudom. Köszi! Amelyik táp végén DC jön ki azt mind lehet mérni multival?

Lehet persze, de általában a névlegesen terhelt feszt írják rá.

Jelentem alásan, hogy kinyírtam végre 4 FET-et. A kínai olcsó IRF740 egy rövidzárvédelmet sem bírt ki, a TME-s IRF740 10µF + 3x270k töltőellenállással folyamatosan bírta, viszont amikor 10µF-ot cseréltem 100µF-ra, hogy lasabb legyen a kibe kapcsolgatás, na a második vagy harmadik visszakapcsolás vitte a FET-eket. Mivel mindegyik kivezetése zárlatos lett, tuti hőmegfutásban szenvedte halálát.

A következtetésem az egész táppal kapcsolatban annyi, hogy ha valaki megépít egy ilyen egyszerű tápot, akkor a triak-os védelem sokkal jobb megoldást mutat, mint ez a tranzisztoros hókuszpók. Az áramváltós triakos a mai napig megy mind a kettő, ha a rövidzár folyamatosan fennál akkor is.

Ugye volt szó arról, hogy lassú a triak. Viszont jól teszi a dolgát ez a kicsi 1A-es. Legalább rendesen lerántja a tápot az IC-ről, és azokban a kapcsolásokban 100uF!!! kondit kell kisütnie.


Még annyit hozzátennék, hogy a jelenlegi 3. verziós nyákterv vagy a trafó miatt, jóval nagyobb áram szedhető ki a tápból. Viszont most 170W terhelésnél azért melegszik a fet egy fél óra járatás után.

Az előző verzióknál, ahol nem lett ennyire közel téve az IC-hez a FET, és a többi hibák ellenére is szinte egyáltalán nem melegszik egyik MOSFET-sem fél óra folyamatos tehelés mellett sem. Érdekes...

Értem. Két ilyen tápot össze lehet kötni, hogy 23V legyen belőle? Vagy egyáltalán elhajtana ez egy kattogós Wellert?

NEM....

Még nagyon sok tranyó fog megpusztulni így... még véletlenül sem fogadod meg a tanácsaimat. Akkor már csak egyet tudok mondani: próbáld megérteni, hogyan működik ez az egész szerkezet... anélkül csak olyan, mint a kaparos sorsjegy: nem nyert.

Hú akkor mire lehet ezt még használni azon kívül amire hivatott? Van 3db. Gondoltam hátha így meg lehetne csinálni, de h nem akkor nem tudom mire tudnám így használni. Jól gondolom, hogy ez a 11.5V effektív érték nem ugyanaz mint egy mezei trafó 230/11.5V-ja?

Teljesítményre azonos kb.

Tirisztorral tudnád reteszelni, Szekunder vagy primer oldalon van egy ellenállás sönt. Ha azon hibajel jelenik meg, egy műveleti erősítőn keresztül reteszelhetne.

Elmagyaráznád miért nem lehet sorbakötni őket? Nem értetlenkedés végett, csak tanulni szeretnék belőle!

Sajnálom. Ellenben nézd az előnyét, ha sikerült végre megsütni, akkor az előző relatíve jól működött. Most esett le hogy tirisztoros volt az elődje.

1., biztos, hogy nem azonos frekin mennek, akkor pedig mindenféle interferencia lenne és nudli teljesítmény;
2., a nagyfrekit nem cipelheted akármilyen hosszú kábelen, mert mint induktiv ellenállás, csökkenteni fogja az átfolyó áramot, ezzel a teljesítményt is.

Azt kellene igazolni, hogy a távolság és a kivehető teljesítmény között van az összefüggés és nem más okozza pl más anyagú trafó vagy másik fet vagy elcserélt alkatrész.

Ha elő terheled, például egy 10 wattos izzóval darabját, és teszel mindkettőre graetz hidat lehet használni, de körülményes és kompromisszumos.

... schottkyból...

Áhá értem. Már látom, hogy ebből nem igen lesz használat, azért megkérdezem mi lenne a kompromisszum?

2.Akkor ez igaz mindenféle kapcsolóüzemű tápra?

Ne keverj egy kapcsüzemű tápot egy tápegység kimenetének tulajdonságával: lásd DC, AC, nagyfrekis, stb...

Eddig minden világos volt, ezt viszont nem értem.

Az előbb volt leírva, olvass vissza párat: teló töltő és halogén tápja... egyik dc kimenetű, másik ac ÉS nagyfrekis is... de ez a téma szerintem a kezdő topikba való.

Rendben, köszönöm az eddigi segítséget!

Érdekes következtetéseket vonsz le a dologból, de ez számomra érthető is. A triakos nem azért jobb mert nem lassú a triak. A triak igenis lassú, nézz adatlapot, vagy próbáld ki a gyakorlatban hogy mennyi idő alatt kapcsol be egy triak, meg mennyi idő alatt kapcsol be egy tranyó.
A triakos azért lett jobb, mert az utolsó előtti pillanatban amikor már majdnem eldurranna a FET, akkor a triakod bekapcsolt (ms-os nagyságrend), és 3 másodpercig állt a táp, ez idő alatt a fetek pihentek. A tranyós LED-es (nem is értem ) megoldásban meg nagyon rövid volt a kikapcsolt idő, és sűrű volt a visszakapcsolgatás, a fetek szinte folyamatosan igénybe voltak véve. Össze sem lehet hasonlítani a kettőt, ahogy az áramváltót sem a kondin felszaladó feszültséggel.
Érzékelni nyilván az áramváltó a legjobb, de nincs semmi baj egy optóval sem, mert az is bekapcsol néhány us alatt, jóval gyorsabban mint egy triak.
A méretezésnél igazából az a lényeg, hogy az indulási áramlökést a táp tudja külön kezelni a rövidzártól. Indulásnál nagy áram folyik, de rövid ideig, és nem egészen akkora mint rövidzárban.

Ugye, ha jól emlékszem még a triak bekapcsolása is lassítva volt kondival. Tehát van ott túláram bőven, mert még a triak is lekapcsolgatná önmagában is úgy a tápot, hogy nem is indulna el, mert nem tudna rendesen feltöltődni a kondi. De azt hiszem erről írtál is mint probléma. Tehát nyugodtan kijelenthetjük hogy ebben a formában ez nem korrekt, csak a szerencsének, meg az átlagnál jobb minőségű fetnek köszönhetően működik (olyan mint 1kW-ra az 1db NTC, mert az bírja, de lehet hogy a tizedik bekapcsot már majd nem fogja). Ha nincs a körben szórás ami csökkentené az áram felfutási meredekségét, akkor időzítő kell, nem a védelem belépésének lassítása, mert abból előbb utóbb csak baj lesz.

Én tökéletesen értem katt érveit. Ez egy teszt volt, aminek kb. lehetett tudni a végeredményét. Direkt rászántam a FET-eket. De többet már nem pukkantok. Most jelenleg működőképes a tápegység.

Viszont ha rendesen van indítva a táp - ez alatt azt értem, hogy nincs rövidzárlat a szekunderen - akkor remekül működik a táp, ha kell milliószor is indulni fog hiba nélkül. Még ha ingadozik a betáp, hirtelen elveszem és visszakapcsolom, akkor is rendesen megy.

Ugye arról volt sokáig a magyarázás, hogy harswitch és lágyindítás kell, relés, triakos, akármilyen. De kérdem én így minek az, ha nem emiatt pukkan el?

A triakos áramvédelem, meg működik remekül az előző verzióknál. Akkor hova többet?

Elfelejtettétek azt a kikötést, hogy IR2153 -al kell mindenképpen megoldani a feladatot.

Még a rezonáns mód nincs elfelejtve és a szőnyeg alá seperve.

Ebben a legutóbbi tápban folytó sincs a szekunder oldalon. Még se durran el amitt a FET.

A gyakorlatban úgy néz ki bírja a gyűrődést.

Ezek az inverterek előterhelés nélkül nem indulnak el. Tehát fűtened kell valamit. AC nagyfrekvencia jön ki belőle és egyenirányítani kell shottky diódával. Maga az elő terhelési igény már kompromisszum. Egyszerűen nemi ilyen célra tervezték, de kísérletezni jó lehet.

Egyetértek olyan téren, hogy a tranyók sokkal gyorsabbak mint a triakok. De itt a trika kisütő árama többet ér, mint a gyorsasága, és a 3mp alatt ha kipiheni magát a fet, akkor jólvan.

Ezt a kondis feszosztós áramvédelmet javasolta itt vteo. Ő linkelt képpel rajzzal, amin pontosan IR2153-as szerepelt megvalósítva. Ezért mertem megépíteni. Csak a teszt kedvéért másoltam a kapcsolást. Bővebben: Itt van a hozzászólás a képen ugyan így LED-el megoldva. ...t se.

Ezt a triakot használtam: Z0103MN 600 V 3 mA SOT223, viszonylag kis áramú és elég gyors.

Értem, köszönöm. Akkor megmaradnak kíséreti célokra.

IR2153 belső

Ha az IR2153 belsejében is a CT lábon van a FET ami tilt, akkor én is rámehetek a CT lábra. Úgyhogy ez lesz a következő játék.

Szerintem már rájöttél arra, amit itt sokan írogattak neked. Ez a táp ismeretszerzésre jó volt, másra nem igazán. Attól még, hogy éppen megy, és kibírt n db zárlatot, bármikor elpukkanhat a következőtől. Ha akarsz normális, megbízhatóbb tápot is csinálni, akkor talán itt az ideje nekiállni mondjuk tekercset készíteni.