Örülök, hogy feldobtam a napodat

Ám sokkal hasznosabb lenne ha kijavítanás a butaságaimat mindannyiunk okulására, mert így csak üres fecsegés

Minek... De legyen. Ha bontottál már szét PC tápot meg belenéztél üzem közben szkóppal itt ott, akkor láttad volna amit leírtam, miszerint azon az 1-2 meneten létrejövő áramjel ellenfázisban van a meghajtással.
Leírod hogy: "segít az éppen nem vezető kapcsolóelem lezárásában/zárva tartásában" amit kijavítok, de ez nem tetszik. Következő: "alacsony HFE, bla bla". Ezeknek a tranyóknak a kapcsolt áramon is van 20-40 körüli bétájuk, ha megnézed a meghajtásukat meg a báziskört, akkor látható hogy a báziskörben van ott még néhány alkatrész, és nem az áramváltó 1-2 menete fog ebben nekik segíteni. Átmegyek inkább read only-ba.

Ahogy gondolod...

Én bármit képes vagyok meggyújtani. Első körben ráteszem egy hanggenerátorra és megnézem a frekvenciamenetét.

Ha jól tudom, akkor ezek a trafók túl kevés feszültséget adnak, tehát a fet nem nyit ki. Mindenképp át kell tekerni, vagy a jó öreg tranzisztort használni, aminek elég nagy a vesztesége.

Ezt a stencilt kifejtenéd, most hallom először, mire jó és hogyan használod?

A régi PC tápoknak (nem ATX) volt egy olyan hibája, hogy ha elszállt a vezérlés, akkor nem leállt, hanem megszaladt - és mindent vitt. Nem volt standby táp, önrezgőként indult, és amikor megjelent a vezérlésen is a táp akkor bekorlátozta a kitöltést. ezekben a meghajtó trafón pozitív vcs. volt. A mostani tápokban nem tudom hogy van megoldva - de hajlok rá hogy a régi "jól bevált" megoldás van, mint ahogy még mindíg tranyókkal készül az olcsóbb kategória...

A holtidőt. Hol a szemed?

Most már stand by tápról megy a főtáp vezérlése. Ez egy segédtáp rész, ami folyamatosan megy és az alaplapnak is ad folyamatosan 5V-ot.

Pontosan. Így van. Ezt már nem reszleteztem.

A TRAFÓVAL a kis kitöltési tényezőjű PWM- et hogy transzformálják át? Pont az az egymenetes tekercs segít. És valóban a régi PC tápokban így indultak önrezgőként, aztán a TL494 fogta vissza.

Egy olyan lemez ahol pontosan a pad-eknek megfelelő furatok , rések vannak. Ráfekteted a nyers PCB-re és egyszerűen bekened pasztával a felületét egy gumis lehúzóval pedig lehúzod pont mint a csempe fugázásnál. Leveszed a maszk/stencil -t és kész is a paszta pontos felvitele a szükséges helyekre. Nagyüzemben mindig így készül. Aztán az automata rádobálja az alkatrészeket és mehet is a kemencébe.

Egy-egy prototipusért nem szoktak csinálni de sorozatgyártásnál elengedhetetlen.

Megelőztél.

Kiegészíteném, hogy házilag is lehet csinálni. Ugyanúgy ahogy náykot vasal és mar az ember. Venni kell vékony alu lemezt (0,1-0,2mm közötti vastagságút). Aztán rá kell vasalni (bizonyos lézernyomtatók a vékonyra direktben tudnak nyomtatni). A másik oldalát le kell ragasztani, majd mehet marásra.

Ha sok az SMD alaktrész (például egy panalen jó 50-100 db), akkor az én beültető emberem mindig kér vagy csinál stencilt. Onnantól kezdve behozz az áráta és időt. Gyorsan felpasztáz. A paszta kicsit ragadós így csipesszel csak bele kell nyomkondi az alkatrészeket. Nem is kell tökéletesen pontosan, mert a forrasztás során a felületi feszültség pozíciónál már.
Neten kapható lépcsős PID szabályzó kittel átalakítottam egy kis grilssütőt (alul-felül sütős), az a reflow kemenc. Belefér 3-4 panel is. 3 perc kb egy program. Gyors is és szép is.

Ügyes!

Nekem eddig otthon eszembe se jutott az egy-egy darab PCB-nek maszkot csinálni.

Én a fő transzformátorra gondoltam.
Elnézést.

Ha megnézed ennél az SG6105 Datasheet-nél az OverPowerProtection-t, itt is áramváltónak használják csak érdekesebb megoldásban a kimeneti rövidzár detektálására.

5. és 6. oldal

Szia GeLee! Volna egy gate trafós kérdésem.
IR21531-gyel kísérleteztem a napokban, kiegészítve egy-egy TC4420-szal.
A 600ns-os holtidő miatt van egy kis lépcső a jelben. A szkópon a sárga a trafó primer, a kék az egyik szekunder.
Ez így használható lenne élesben híd vezérlésre, vagy tervezzek valami más, beállítható holtidejű ícével ?

Itt a 100 Ohm+dióda+1nf Gate jelek.
2V/DIV, 200ns/DIV 2W-al terhelve:
Az utolsó a lefutás 600W-on.

Üdv!

Nem nagyon tudom hogy mit szeretnél. Ha egy teljes hidat akkor azt nem félhídmeghajtóval kellene csinálni, hanem vagy híd meghajtóval, vagy egy akármilyen vezérlővel és gate trafóval. Van akinél elvileg működik a 2db IR2110 ellenütemben hajtva, nekem nem akart, valamelyik mindig kifeküdt. A TC-t nem használtam, nem ismerem.
Ha nem csak fix kitöltést akarsz hanem esetleg pwm-et, vagy állítható holtidőt, kitöltést, akkor egyszerűbb egy pwm vezérlő meg egy gate trafó. Nekem tápként működik a 494, meg hegesztőként az UCC3808 hídban. Kell 1db primer meg 4db szekunder tekercs a gate trafóra. Az UCC árammódú tehát tudsz vele áramgenerátort csinálni ha éppen az a cél, és az RC időzítő tagokkal a holtidő is némileg állítható, pl. amiket mértem: 4n7-3k9->40kHz->520ns DT, 3n3-6k8->33,7kHz->360ns DT, 2n2-10k->35kHz->240ns DT.
Tudom, nem jó a gate trafó mert leírták, meg azt is hogy nem visz át kis kitöltést, ettől függetlenül tudsz vele olyan tápot építeni amit épp elbír a hálózati automata.

A félhídmeghajtóval ( egy darab ) az a baj, hogy akkor, amikor egyik tranyónak sem kell vezetnie a hídban, akkor a trafó tulajdonképpen lebeg a levegőben. Ha két félhídmeghajtó táplálja a trafót, akkor ilyen probléma nincs, mert az impulzus szünetekben is be van kapcsolva egy-egy tranyó a félhidakban, tehát, a trafó rövidre van zárva a primer oldalon.
Tulajdonképpen Bassmester is ezt csinálja, hiszen ott két félhídról van táplálva a trafó, tehát, a trafó nem lebeghet.
Ettől függetlenül azt tudni kell, hogy a trafó szórt induktivitása miatt a gate jelek nagyon lassúak lesznek, különösen nagy totál gate töltésű tranyóknál. Emiatt nincs is sok értelme nagyáramú meghajtó ic-nek, a szekunder oldalon úgysem lesz nagy áram. Ahol a sebesség nem annyira lényeges, ott nagyon jó megoldás, különösen a fázistolós megoldás.

Tápot tervezek, a lehető legnagyobb teljesítményre, az ésszerűség határain belül.
Félhídra már meg van a tervem, Lorylaci többször is zsűrizte menet közben, de az csak a kisebbik elképzelésemet szolgálná ki. 4 db 300W-os class D panelt kéne megtáplálni vele, persze úgy hogy csutkára ki lehessen hajtani őket. A TC-t még én sem használtam, csak ehhez a kísérlethez dugtam be a deszkapanelbe.
Gate trafót talán most jobbat sikerül összehozni mint anno, viszont ezt ki kell majd öntenem Vilepox-szal.
Egyébként megküldtem 380kHz-ig a trafót, ahol az impulzus már alig látszott ki a holtidőből, de azt is majdnem eredetibe átvitte. Majd most az jön hogy megterhelem mind a négy szekundert néhány nF-dal, aztán kiderül hogy mi a helyzet. Találtam itthon 494-et, lehet hogy áttérek arra, csak azzal az egész körítést is módosítanom kéne, amit eddig összehoztam.

A holtidőben lebeg a trafó. Vagy nem ? Bizonytalan vagyok ebben a kérdésben...

Mutathatnál egy rajzot. Mi és hogyan vagy összekötve? Csak hogy egyértelmű legyen.

Neked nem lebeghet, hiszen 2 db félhídról van megtáplálva a trafó. Amikor egyik TC kimenetén sincs jel, akkor mindkettő nullán van, de mindkettő tud áramot nyelni. Ilyenkor az egyik TC-n befelé folyik az áram, egy tanyón keresztül, a másikból meg kifelé, de nem a tranyón, hanem a mellette levő diódán. Ha nincs dióda a tokban, akkor kössél be 2-2 db 1...3 A-es schottkyt.

A lebegés akkor jön létre, ha mondjuk osztott kondikra megy a primer egyik vége, a másik meg a félhíd kimenetre. Ekkor csak a diódákon keresztül folyhat áram, vagyis a holtidőkben nem lesz rövidrezárva a trafó. Erre írtam, hogy "lebeg".

Ne egy-két nF-ot tegyél a szekunderekre, hanem a felhasználni kívánt FET-eknél nézd meg az adatlapot, hogy mondjuk 10 V-on mekkora a totál gate töltés. Mondjuk 100nC. Ezt elosztod 10-zel, akkor kapsz egy kondi értéket nF-ban. Ez most 10 nF. Na ezt teszed a szekunderekre és mindjárt fogod látni, hogy nagy teljesítményekre nagyon jó tranyó kell, különben a meghajtás elszomorítóan lassú lesz... mindenféle trükközést be lehet vetni, de nekem egyik sem tetszik. A probléma ott van, hogy a szekunder oldalon jó nagy áram kell, méghozzá jó nagy meredekséggel. Ez meg nem megy nagy szórt induktivitások mellett.

Amivel operálhatsz valamennyit, az az, hogy a trafó menetszámát minimumra méretezed. Kevesebb menet, kisebb szórt induktivitás. De vigyázz, ne telítsen be a vasmag. Meg quadrofillárisan kell tekerni a szekundereket, bele a primerbe. Ekkor az igaz, hogy kisebb lesz a szórás, de jó nagy szórt kapacitások lesznek, emiatt például kaphat némi áramot pl. egy alsó FET akkor, amikor a felső bekapcsol... még szimulátorban is le lehet modellezni. Szóval, nem egyszerű.

Most csak ilyet tudok mutatni.
A lokális puffereket, kimenetet védő diódákat és egyéb sallangokat nem rajzoltam fel.

Miért nem teszel bele két 600 Wattost? Nem kell feltalálni a nagyobbat feltétlenül.

Igen, világos. A dt-ben már zárva van a TC out a gnd felé, tehát ilyenkor a trafó primer mindkét kivezetése gnd-n van. Ugye?

Pontosan! De ugyanolyan, ha ennek a negáltja van, vagyis mindkét TC kimenet 1-ben van. Lényeg, hogy a primer meg legyen fogva egy ( majdnem ) rövidzárral. Persze, ez még nem minden, mert a szekunder felé ott a szórási induktivitása a trafónak, tehát a szekunderek jóval kevésbé vannak "rövidrezárva". Vagyis, ha az egyik szekunderen van a másikhoz képest egy jó nagy meredekséggel emelkedő feszültség, az a két szekunder között levő szórt kapacitáson átmegy és máris megjelenik a tranyó gate-jén. Mindjárt baj van... ezért nem olyan egyszerű ez a dolog. Sajnos, attól, hogy a primer rövidre van zárva, még a szekunder- és primer oldal közötti kapacitáson is átmegy az áram és be is tud zavarni a primer oldalba. Még optocsatolós meghajtásnál is, hiába csak 2 pF egy optocsatoló két oldala közötti kapacitás, de annyival nagyobb impedanciák is vannak. Tehát, nem árt ezeket a részeket nagyon kis impedanciájúra megcsinálni.

Ilyet nem kell tervezni, ott a rajzom ami működik. Az más kérdés hogy ma már a 494 sem egyszerű eset, mert amiket mostanában lehet kapni azokkal baj van, főleg az ebay-essel. Ha elkezded tekerni a kitöltést egyszer csak elbillen, és csak az egyik kimenete aktív. Ha meg változik a tápfesz gondol egyet és begerjed, meg ehhez hasonlók. De nem köztelező azzal csinálni, a négyszögjelet adhatja akármi, akár TTL IC is, ha nem kell szabályozni.
A trafós meghajtást illetően meg voltak méréseim (FET gs, ds, gate ellenállás árama), de sajnos későn hagytam fel a téves képzeteimmel, miszerint ilyeneket csak az analóg szkópon lehet rendesen látni, így ezek nem lettek dokumentálva. Most már nekem is csak DSO-m van, sokkal többet tud mint egy analóg, ezen mérések megörökítése már csak néhány gombnyomás lenne.

Akkor inkább továbbra is hanyagolom a 494-et.
A 21531-gyel még nem volt gondom megbíozhatóság terén.
Ha ezzel meglehet hajtani trafóval egy hidat, akkor jó lesz ez, erre már van egy kész nyáktervem.
A DSO valóban jó dolog, nemrég vettem, még csak tanulgatom...

Jelenleg itt tart:
Remélem pöccre fog indulni...