Köszönöm válaszod. Ezt a kapcsolást már megépítettem miután kissé csalódtam az IRS27951ben, ki is hoztam belőle 800W, de nem igazán tetszett mert nem rezonans és jó nagy tüskék voltak a nagyon szoros csatolás miatt, és nagy disszipáció a snubbereken, akkor viszont hamarabb kezdett az áramtrafó korlátozni, amint próbáltam jobban szürni a tüskéket. Most újból nekirohantam az IRS27951 nek egy IR2110 el kiegészítve, ügyes is volt az impulzus formája mindaddig míg nem köttem rá terhelést. Akkor a felső feten nőtt a kitőltés, az alsón pedig csökkent és az alsón a frekvencia is váltakozott. Ekkor elővettem az sg3525 +ir2110 es öcsipanelt, és azzal is ugyanaz volt a hatás. Mivel hogy erre a jelenségre nem kaptam választ a fórumon, kénytelen voltam megmérni egy LCD TV tápot, és láss csodát ugyanaz a viselkedés. Jelenleg újra terveztem az IRS27951 + IR2110 nyákot, kicsit utánna számolok az értékeket és akkor lássam mi történik. Akárhogy szerintem rezonáns tápokat kell építeni audió alkalmazásokra mert jóval előnyösebbek zajkibocsájtás céljából.

Úgy bizony.A rezonáns tápok minden helyzetben előnyösebbek.Akár csöves erősítöknél is.

De az is igazából akkor jó, ha csővel van megcsinálva...

A jó multkor olvastam már nem tudom hol erről. Csővel kapcsolóüzem.

Tirátronnal menne. Csak pár kilohertz lenne a kapcsolófreki, főleg a higanyosaknál.

Még csökkentsek a menetszámon?
Én arra gondoltam, hogy növelném ezzel csökkentve az indukciót(és melegedést).
Ennek a ketyerének a 40 fokos melegben is működnie kell non-stop és 100W/100kHz-et kell megvalósítani EC35 vassal.
Van hely bőven a trafón még réznek: Bővebben: Link
Nem jó az elgondolásom?
Bár a szórt induktivitások adottak az elválasztóm miatt, de 100W-ra szerintem jó lesz, ha növelem is.
Lorylaci excel táblázata 0.2T-re adta ki a 30 menetet!

Szkópban láttam stabilizált kapcsolós csöves tápot. ECC volt az inverter (önrezgő). Vissza volt csatolva a nagyfesz.

Én is kiváncsi vagyok a trafómra mikor betáplálom 310V ról, mert Lorylaci excel táblázata alapján tekertem, és pont fele a menetszám mint amit az AN 1160 ban számol.
Np=Vin min * Dmax/2*B*Ae*Fmin

Egy kollégánk akart íilyet csinálni nagyáramú csövekkel. Sajnos, már nem tudja megvalósítani egy szerencsétlen baleset miatt.
Egyébként, miért ne menne csövekkel? De tranyóval egyszerűbb, meg jobb is.

Az igaz, hogyha növeled a menetszámot, csökkenni fog az indukció, kevesebb veszteség lesz a vasmagba, de a több menetszám hosszabb huzalt eredményez, tehát azon nőni fog a veszteség. Egy trafó akkor a legjobb hatásfokú, ha a vas- és a rézveszteség egyforma. Persze, ezt elég nehéz bejátszani. Ennek akkor van jelentősége, ha van egy dobozod és arra törekszel, hogy minél kisebb legyen a benne keletkező hőmennyiség, vagyis az egész tápnak minél jobb hatásfok kell. 40 fok környezeti hőmérsékletnél még annyira nem éles a dolog, de 60-nál már nagyon...

Megtekertem 60/8/8 menettel, freki=90kHz
Még így is va hely bőven az ablakban.
0.4-es a primer 100W-ra. Szek.: teszt acetát.
Most jön a szórás mérése, csak elment egy időre a kolléga, akinél a műszer van.
Küldöm a legújabb excel táblát is, remélem passzolni fog.

Azt tudom, hogy akkor jó, ha a két veszteség megegyezik, olvastam egy ANxxxx.pdf-ben anno.

@lorylaci:
Jó IC-t kaptam? (ezen a felirat jól olvasható)
Itt van egy alap meg egy komolyabb teszt:
Youtube teszt3
Teszt3 +4,7nF + PC817

@lorylaci, Katt segítsetek:
Bekötöttem egyből éles 230-ra(bíztam magamban), működik is, csak a fesz. esést sokallom.
Trafó szórásai kb. 10-20% a táblázathoz képest.
Itt egy rövid videó a megvalósításról és tesztről: Youtube IRS teszt

Lemaradt: Uds, Ugs 2us/DIV terhelve.

Üdv. Egész komolyan szól a végfokod, nem semmi a teljesítménye. Grat hozzá! Egy kapcsolási rajzot és nyáktervet tudnál linkelni? Köszi!

Szia!
A rezonáns kondi értékével kellene játszani egy kicsit szerintem. Mivel az ábrákon ugye nem lineáris az átvitel, egy meredekebb szakaszt kéne elérni.Esetleg csökkenteni kell a frekvenciát.(viszont feljebb mehet az üresjárati fesz.) A vasmag úgysem telítődik, mert a légrés elég sok gerjesztés elvesz a vasmagtól.
Sajnos a sajátom most készül,még nem tudok többet én sem.

Ha feltételezzük, hogy a szekunderfesz nagyjából állandó, akkor a légrésnek semmi köze nincs a trafóban levő indukcióhoz.

A mágneses gerjesztésben a légrés minrt soros mágneses ellenállás szerepel,tehát mi köze is van a szekunder feszültséghez? Kérlek mondd el.

Egy transzformátorban ébredő fluxust, egy tekercsére kapcsolt feszültség- és az idő szorzata adja meg. Az idő az, ameddig a feszültség rá van kapcsolva a tekercsre. Az indukció, a fluxus ( lehet mondani tekercsfluxusnak is ) egységnyi felületre eső része. Innen a mértékegysége, hogy Vs/m2, vagyis Tesla. Az idő helyett be lehet helyettesíteni a frekvencia reciprokát is. Ugye, nincs olyan transzformátor menetszám méretező program, ami megadja valamelyik tekercs menetszámát és szerepel benne, hogy mekkora légrés van benne? Vagyis az indukció kizárólag a menetszámtól, a mágneses keresztmetszettől és a rákapcsolt feszültség-idő területtől függ. Az is következik ebből, hogy a tekercsre kapcsolt feszültség-idő terület nem más, mint a félperiódusra ( váltakozófeszültség esetén ) számolt feszültség középérték. ( integrál, vagyis a görbe alatti terület ) Az effektív értéknek elvileg semmi köze nincs a menetszám méretezéshez. A gyakorlatban ezt a nagyon egyszerű képletet kissé elbonyolították azzal, hogy becsempészték az effektív értéket, de nem árt tudni, hogy ezek a képletek, csak szinuszos feszültség esetén használhatók. ( Szinusz esetén az effektív- és középérték viszonya 1,11. Innen mindenféle okos dolgot ki lehet találni...de valójában arra való, hogy az effektív értékkel lehessen számolni, mert kevesen tudják mi az a középérték... de ez csak szinusz esetén használható )

Az is következik az előbbiekből, hogy a vasmagnak sincs semmi köze egy trafó méretezéséhez. Tehát, ha a trafó légmagos, akkor is ugyanezek az összefüggések vannak. Ugye nincs benne egyik méretező képletben, hogy bilivas, vagy mondjuk permalloy?

Az más kérdés, hogy a légrésnek sokkal nagyobb a mágneses ellenállása, tehát, ahhoz, hogy ez a légrést átmágnesezzük sokkal nagyobb áram szükséges. Más megfogalmazásban, légrés esetén kisebb lesz a tekercs induktivitása, vagyis, nagyobb ( többnyire medddő ) áramot fog felvenni a tekercs. Ha meg nincs is benne vas, akkor még kisebb az induktivitás, vagyis még nagyobb mágnesezőáramot vesz fel a tekercs. Az is érthető, hogyha a vasmagnak végtelen kicsi a mágneses ellenállása,akkor végtelen kicsi mágnesezőáram fog csak folyni. Vagyis a tekercs+vas elrendezés végtelen nagy induktivitású. Nyilván, valahol a két érték között használunk egy trafót, legalábbis erőátviteli célokra.

A szekunder feszültségnek sincs semmi köze a légréshez, csak azért hivatkoztam erre, mert elvileg ott van a primer szórás ( illetve nem csak ott ) és nem akartam, hogy ez bezavarjon. A szórások ellenére továbbra is igaz, hogy a szekunderen indukálódó feszültség az áttételtől függ. ( persze, figyelembe kell venni terhelt esetben a szórásokon ébredő feszültséget. Ettől, még a trafó helyettesítő képe, meg az egész számolás igaz. )

Bocsi a belevauért, de a trafós képlet azt az esetet feltételezi, hogy a csatolás 1. Jól látom? Mert ha nem 1, hanem ettől eltér, akkor már a szekunderben nem az áttételnek megfelelő feszültség fog indukálódni.

Szia!
Azt hiszem, sőt biztos, hogy sok a szórás, bár nem emlékszem pontosan, de 275uH-rémlik(reggel mértem), ami iszonyat eltér a 203-tól(nem, +20%), nem beszélve arról, hogy szerencsétlen IC max. 90kHz-ig tud lemenni, a rezonancia freki meg kb. 77kHz-en van(15,66nF), azaz csoda, hogy csak ennyit esik. Cserélem is Rmint-t 15k-ra, de lehet berakok 6,8k-t sorba egy 10k trimmerrel.
Ma mérek, beviszem a céghez a PIC-es(16F628) LC mérőm, összehasonlítom a gyárival(1kHz), az nagy frekin mér 1nF referenciával.
Az ide mennyire használható? (szórás mérésére)

Upsz...Lsz=300uH... nincs kérdésem egyelőre...
A PIC-es mérőm meg otthon hagytam, nem baj, ma hazaviszem a trafót...

Itt az új tábla is, lemegyek frekibe, felmegyek B-vel: Rmin-nek nem kicsit rossz a 10k! Upsz...ez volt SMD-ben.

Megjavult! 10k kicserélve lábas 27k-ra: Youtube - eredmény
Csak egy kis mérés és számolás kellett hozzá. Na meg Laci Excel táblája, Köszi!

Szia!
Teljesen igazad van, de ha megnézed a hozzászólásom mire is irányult...
Egy adoott már elkészült trafóra, aminek előre kiszámolták a paramétereit, és ezután a légréssel beállították az induktivitását. Tehát a vasmag gerjesztése a több légrés miatt kyázi lecsökken illetve a gerjesztés egy részét a légrés veszi el. Ezért némileg lejjebb mehet a frekvenciával.

Szia!
Örülök, hogy sikerült.

Ebből még baj lesz. Megint leírtad hogy a magnak nincs köze a trafó méretezéséhez, holott a trafós topikban rendre azt ecsetelték, hogy a mag az egyetlen paraméter ami mindent meghatároz, a kivehető teljesítménnyel az élen.

Köszi!
Már csak egy van hátra, amitől félek kicsit:
IRS27951S+MMBT2222A/2907A+47N60C3+ZVS kondik+ETD49(N87)= 1kW szabályozott.
Erre még gyúrni kell...lehet lesz egy-két IC, FET pukkantás, de rendeltem 3 IC-t és van 10 FET-em.

Nem. Eleve, nagyon szerencsétlen szóhasználat a "gerjesztés". A gerjesztés a menetszám- és az átfolyó áram szorzata, nem pedig a fluxus, vagy indukció előállításának a folyamata. Ugye, a képlet valami olyasmi, hogy Ipx Np = IsxNs. Ez a gerjesztések egyensúlyát jelenti. Vagyis a két oldal gerjesztésének egyformának kell lennie. Ez az egyformaság magából a transzformátor működési elvéből következik és magától be is áll, ha a trafó ideális.

Ha légrést teszünk a vasmagba, az csak azt jelenti, hogy a primer áram nagyobb lesz, hiszen azt a légrést sokkal nehezebb mágnesezni, vagyis a primer áram megnövekszik a mágnesezőárammal. Ettől még minden igaz marad. Úgy lehet könnyebben elképzelni, hogy párhuzamosan kötünk a primerrel egy fojtótekercset. Az ebbe folyó áram modellezi a trafó mágnesezőáramát. Ezért nagyon lényeges a helyettesítőképek megismerése, használata.

Más felől megközelítve, az indukció, vagy ha úgy tetszik erővonalak, a mágneses felület teljes keresztmetszetében mennek. ( nagyjából ) Nekik teljesen mindegy, hogy vasban mennek, vagy légrésben. Ha lecsökkentjük a frekvenciát, akkor nagyobb feszültség-idő területet kap a tekercs, nagyobb lesz a fluxus és így a veszteség is.

Igen. Ezért írtam azt, hogy figyelembe kell venni a szórásokon eső feszültséget is. Ha pedig van szórás, akkor a csatolás nem 1. 1-es csatolás csak az ideális trafónál van. Még ha nagyon kicsi is a szórás, terheletlenül sem lesz a szekunder feszültség pontosan az áttételnek megfelelő, hiszen folyik valamennyi mágnesezőáram, ami feszültséget ejt a primer szóráson, vagyis ennyivel kevesebb ( vektorosan, mert még ohmos feszültségesés is van, meg vasveszteség, ami szintén ohmos jellegű... ) feszültséget kap a primer. Ha a szekunder nincs megterhelve, akkor a szekunder szóráson nem folyik áram, vagyis feszültség sem esik rajta.

Hát, a mag anyagának nincs köze hozzá, csak a mágneses felületnek, vagy keresztmetszetnek.

Az, hogy mi vasat teszünk az indukció vonalaiba, azért van, hogy kisebb legyen a mágnesezőáram, jobb legyen a csatolás, hogy valahogyan mégiscsak lehessen csinálni egy elfogadható méretű trafót. De ettől még az elmélete igaz.

( mindenki tud autót vezetni anélkül, hogy tudná mi az az EGR szelep... )