Nekem a képről úgy tűnik, hogy nem osztónak van használva (közép és egyik vég összekötve), tehát szerencsés esetben egy db ellenállásra van szükség. Meg kell állapítani, hogy növekvő ellenállás eredményez növekvő kimeneti feszt, vagy csökkenő. A kivett poti mérése után ennek megfelelően kell szabvány (avagy elérhető) értékű ellenállást betenni, úgy kerekítve az értéket, hogy az esetleges pontos beállítást egy másik párhuzamos taggal lehessen eszközölni. (Üzem közben csak ez a célszerű.)
A védelem kérdésében proli007 észrevétele helytálló, keresni kell egy olyan típust, ami egymaga képes a szükséges biztosíték kiolvasztására.

Sokat segítettetek! Köszönöm szépen!

Érdekes, hogy elroppantottam véletlenül az E magot, és most csak a légmagos tekercs van bent a csévetesttel együtt, és ugyanúgy produkálja a 60% hatásfokot, átviszi a 40W-ot is simán, maggal pedig 70%-os hatásfokom volt.

A 12...30V-os bemenő feszültségtartomány túl széles ahhoz, hogy az IC-t direktbe ráköthesd. A fetek többségének nem lehet nagyobb 20V-nál at Ugs feszültsége, ezért az IC-t sem szabad magasabb feszültségről járatni, hogy a meghajtó kimenetét közvetlenül ráköthesd a fetre. Ez azt jelenti, hogy valamilyen segédtápot kell neki csinálnod, ráadásul LDO-t, mert a 12V már az alsó határ közelében van.
A tervezéshez tudni kellene a kimeneti feszültséget. Úgy kell méretezni a trafót, hogy a névleges értéknél minél optimálisabb legyen a primer és a szekunder áram. Ha megadod a kimeneti feszültséget, akkor végigszámolhatjuk.
A hatásfok szempontjából az alacsonyabb frekvenciákat kellene választani (kb. 20kHz), de ekkor valamivel nagyobb trafó kell. Egy PC táp főtrafója szerintem elég lesz még így is. Jó lenne tudni annak a méretét, ami neked rendelkezésre áll (?ETD35?). Ha az anyagminőségét is tudnád, az már hab lenne a tortán, de anélkül is lehet nagyjából tudni a jellemzőit.

Szia.
A kimenő feszültséget 0-50V között szeretném szabályozhatóvá tenni, kapcsolóüzemű labortáp lenne, 60W teljesítménnyel, a bemenő feszültség pedig 12-36V között bármi lehet, amit az ember talál. Szerintem a hatásfok nem lesz valami jó, de cserébe kárpótol a max. 50V-os kimenő feszültség, és az analóg táphoz képesti jobb hatásfok. Legnagyobb terhelésen is kb. 30W hőt szeretnék megengedni.
Ha csak buck lenne a táp, akkor spéci táp kellene neki, 50V fölötti, ami nem sok embernek van. Ahhoz pedig 63V-os kondi, tehát 60V-nál nagyobb feszültség pedig már túl sok lenne. Ezek megnehezítenék a labortáp használatát.

Elsőre nehéznek érzem a 0 körüli szabályozást, és a viszonylag széles átfogást. Az IC szabályzója a belső 2,5V-hoz képest mér, ennél kisebb fesz visszacsatolásához valamilyen trükközés kell. A referencia kimenetből lehetne eltoló feszültség jelet létrehozni.
Ez az IC szerintem nem labortápnak való, de kompromisszumokkal valamit biztosan el tudsz érni. A labortápok kimenetén nem jó, ha túl nagy elkó van. Ha innen közelítjük meg a feladatot, akkor viszonylag magas vivőre lesz szükség.
Egy labortápnál a feszültség állításán túl általában az áramkorlát beállíthatósága is elvárás. Egy ilyen áram-modusú szabályzó kínálja az áramkorlátozást, de ez a limit csak trükközésekkel lesz egyenlő a kimenő áramközépértékkel.
A specifikációt lehet nem a megengedett disszipációval kellene megadni, hanem a max. árammal, mondjuk a kimenetre legyen az elvárás 0...50V, 0...2A.

Pedig pont az lenne a lényeg, hogy 50V-on 1.2A-t tud a táp, 12V-on pedig 5A-t. Minek korlátozzam le az áramot 1.2A-re alacsonyabb feszültségen? Számolgattam kicsit, kb. 110µF lesz a kimeneten, meg két induktivitás, hogy kicsi legyen a feszültség hullámossága (vagyis másodrendű LC szűrő). Ennyi kondi talán még nem gond.

Jó lenne, ha lerajzolnád legalább nagy vonalakban, hogyan gondolod az áramkorlátozást, annak állítását.
A korlátozás, az áramérzékelés esetleges kompenzálásának módjától függően szerintem jelentős kötöttségeid lesznek. A gyakorlatban is az olyanok a labortápok, hogy külön tudjuk állítani a feszültséget és az áramkorlátot, amiknek a maximális értéke általában állandó.
Segítség képen csatolok egy anyagot, amit régebben töltöttem le a nettről (most nem találtam meg a forrást), amiben az áramszabályozási megoldásokról is szó van az UC384X család esetében.

Sziasztok,
rendeltem egy ilyen feszültség szabályozó modul a nem régiben talált kis trafómhoz (aminek 16,5 V-ot mérek a szekunderén).
Azt szeretném kérdezni (elismervén, hogy a puding próbája az evés), hogy ebből -szerintetek- mennyire stabilizált feszültség jön ki? Értem ezalatt azt, hogy pl. egy kisrádió hangosan brummogni fog?
Ha ezt tapasztalom, hogyan tudok simítani a feszültségen?
Köszönöm!

Nem fog brummogni (nincs abban medve) miért brummogna?

Kb 1A -ig teljesen stabil...

Medve nyilván nincs, de biztosan érted, mire gondoltam.
Oké, ha megjön, kipróbálom.
Ez már majdnem egy labortáp...
Köszönöm!

Azt szeretném kérdezni, hogy ha egy ilyen dc-dc konvertert meg akarok védeni a vétlen rövidzártól akkor arra elég egy megfelelő értékű olvadóbiztosíték?
(Gondolom, ha véletlenül összeérintem a "+"-t és a "-"-t, akkor valami rögtön el fog szállni azon a kis NYÁK-on... )

Sosem próbáltam ilyet, de adatlap szerint az IC tartalmaz áramkorlátot. 1 próbát megér nagy veszteséged nem lesz...

Na ja... Akkor rendeljek rögtön többet?
Mi a véleményed egy -mondjuk- 2A-es üvegbiztiről?
Elképzelhető, hogy előbb kiolvad, mint a modul tönkremenne, vagy nagyobb a hőtehetetlensége a biztosítéknak?
Értem, hogy próbáljam ki - csak kíváncsiskodom...

Adatlap szerint ha megnézed, az első oldalon a hetedik pontban a következő áll:
"Thermal Shutdown and Current Limit Protection"

Hőmegfutás, és túláram védelem (elvileg).

Szóval ha 3A fölé megy az áram, vagy lekapcsol standby módba, vagy visszaveszi a kimeneti feszültséget, és átmegy valami áramgenerátoros módba.

LM2596 DC-DC konverter

Most már látom én is, mit kell nézni - köszönöm!

Sziasztok valaki meg tudná mondani ahogy az alábbi kapcsolási rajzban a D1 dióda pontosan mire szolgál? És mivel lehetne helyettesíteni?

Szia!
A dióda egyenirányít, tehát nem engedi rossz irányba folyni az áramot. Egy 2A-es és legalább 25V-os Schottky-diódával helyettesítheted.

Értem és köszönöm. Muszály schottky diódát használni? Egyszerű egyenirányító nem volna jó?

A D1 az a működés egyik alappillére. Amikor az IC az 1-es lábáról lekapcsolja a feszt, akkor az L1-ben lévő energia nem tudna semerre sem elfolyni, ha nem lenne ott a D1. Mivel ott van, az L1 árama befolyik a C2-be, az áramkört a D1 zárja, tehát azon keresztül.
Utána az IC ismét bekapcsol, áram folyik az L1-en keresztül a C2-be, majd ismét kikapcsol, és jön amit már leírtam. És ez ismétlődik, így lesz belőle step down konverter.
És igen, gyorsdióda kell, a mezei dióda oda nem jó.

Köszönöm mostmár értem, kell kerítenem schottky diódát...

Sziasztok!
Létezik már olyan szerkeztem, amivel egy DC-DC konverter hatásfokát egyből megkapom? Csak bekötök a be- és kimenethez pár vezetékeket, és már méri is a befolyó, kifolyó áramot, és a feszültségeket, majd ezeket kiírja, és összegzi egy százalékos értékkel?
60V 10A elég lenne bőven mindkét oldalon, ha létezik ilyen, és megfizethető.
Köszi.

Hello,
Hatásfokra nem tudok közvetlen megoldást, de ki és bemenő teljesítményt ezek a cuccok relative olcsón tudnak.
A pontosságukról nincs infóm.
üdv:

Érdekesek ezek a műszerek, köszi.
A gond talán, hogy nekem egyszer a sönt utáni feszültséget kell mérnem, majd a sönt előttit. Legszívesebben úgy oldanám meg, hogy lenne négy külön krokodilcsipesz, amivel a feszültséget pont a bemeneten lehetne monitorozni, így kiesne a kábel soros ellenállása. Amikor 20-24V 5A folyik be, 10V 10A pedig ki, nem mindegy, hol mérjük a feszültségeket. Érdekes projekt. Ha lesz időm lehet foglakozok vele.

Mi ebben a nehéz? Fogsz 4db műveletit differenciál erősítőként beállítod 2 a söntöknek 2 pedig a feszt mérni a procival meg összeszorzod az eredményeket. A probléma majd csak ott kezdődik, hogy mennyire tiszta DC az áram amit mérsz mert a proci nem egyszerre vesz mintát a 4 jelből és emiatt lehet mérési hiba.

Ha szeretném, hogy bárhol használható legyen, akkor kell egy olyan DC-DC konverter, ami 3.7V-ból előállít 2db +-5V-os tápot (vagy szimpla tápot, ha a műveleti erősítő megengedi), stabilizáltan, ebből az egyiknek izoláltnak is kell lennie. Két mikorvezérlő kell, usart opto leválasztással, mért értékek átlagolva, így talán elkerülhető a mérési idő miatti hiba. Így egyszerűen használható, és akár egy laptoptápot is megmérhetek a primer oldalon az egyenirányítás után (megfelelő feszültségosztóval), ha kíváncsi vagyok rá. Reméljük, hogy egyszer megvalósításra kerül ez a szerkezet.

Sziasztok!
Mostanában eléggé megfogott engem is ez a DC-DC konverter. Több kevesebb sikerrel sikerült is készíteni néhányat de a probléma az hogy kicsi a teljesítmény. Neten keresgélve rátaláltam erre de hasonló teljesítményű utánépíthető áramkörre már nem. Az lenne a kérdésem hogy "miben rejlik a titok" hogy hasolnó készíthessünk?
Gondolom fontos szerepet játszik a magas frekvencia és a komponensek tűrőképessége de valami még hiányzik számomra az életre keltéshez.

Ezzel meg lehet hajtani egy quad 405-öst?

Szia!
Ahogy emelkedik a teljesítmény, általában nőnek a kapcsolt áramok. minél nagyobb áramot kapcsolnak a teljesítmény-félvezetők, annál inkább számít a bekötésük elrendezése, a csatlakozó vezetékek hossza. Már nem elég egy jó elvi rajz, annak jól megtervezett elrendezése hasonlóan fontos.

A quad kettős tápfeszt igényel, tehát kettő kellene. Viszont kettő külön panel esetén a tápfeszültségek nem valószínű, hogy szimmetrikusan futnak majd fel, ezért koppanásgátló különösen ajánlott. Az ilyen kapcsoló üzemű tápokat nem annyira szeretik az analóg végerősítők, ezért a tápfeszültség további szűrése ajánlott, különösen a quad esetén, ami egyes végtranzisztorokkal hajlamos lehet nagyfrekvenciás gerjedésre.