Pontosan!

Sziasztok!
Lenne egy ilyen trafó amire ez van írva : isolation variable transformator .
Ez szerintetek már jó lehet biztonsági leválasztó trafónak?
Csak azért kérdezem, mert van olyan is a neten, hogy safety transformator. Akkor most mi a különbség a safety és az isolation között?

Az "isolation" leválasztott kimeneti feszültségű trafó, ennek a kimenete már "nem ráz" a talajhoz képest. De nem "safety" - azaz biztonsági - transzformátor, mert annál a primer és a szekunder külön kamrájú csévetesten van, hogy leégés esetén sem kerülhessen hálózati potenciálra a szekunder oldal- Toroidnál ez nem kivitelezhető. (és az állítható az biztosan toroid.)

Kár hogy szétbontottam (~30 éve 380-ra kapcsolta a haverom), most beképezhetném az 'antik', nem toroid, szabályozható, biztonsági trafómat; jó magas volt.

Köszi!
Azért érdekes nekem, hogy rá írják hogy biztonsági leválasztó trafó az egykamrás trafókra is. Ez kevert meg.

Nem tudom már kitől hallottam, de állítólag ez a "külön kamrás osztott cséve" téma már csak a régi szakik fejében létezik, és egyáltalán nem ez alapján történik a minősítés. Azt vélelmezem, éppen a toroidok miatt módosult a szabályozás, de ez csak feltevés.
A mostani besorolás -talán- az átütési feszültség alapján történik, és kombinálva van eleve a trafóba épített hőbiztonsági elemmel.
De ha ez téves, és neked van érvényes szabványod a témához, azt szívesen tanulmányoznám.

Hát, igen, én is ilyen vagyok - mi tagadás... Az osztott kamra nem mindig látszik, mert egymás fölött is lehet, nem csak egymás mellett.
Szabványokban nem vagyok otthon és a maiak eléggé kaotikusnak tűnnek - nekem.

Itt is felmerült a kérdés.

Ha még nem késő a hozzászólás: bakelit mindenképpen jobb. Én vastag 1mm prespánból szoktam, ha nincs épp bakelitem. Az 1 mm karton biztos, hogy jó. Azért nézd meg, hogy mennyire éghető. Én nemrég részben újratekertem egy kimenőt és nem volt kéznél megfelelő anyag, azért olyan barna textúrás papír csomagragasztó szalagot használtam, sorközi szigetelőnek. Szerencsére közben eszembe jutott, h. meg kéne nézni mennyire bírja a meleget. Hát... semennyire. Úgy égett, mintha valami benzinnel lett volna impregnálva. Rögtön áttértem a feleségem sütőpapírjára, de azt meg - mivel szilikonos - szinte lehetetlen volt rögzíteni. Na azóta ha nincs megfelelő tekercselőanyag, akkor inkább nem tekercselek.

A linked is (nem olvastam végig), és Köbzolié is megerősíteni látszik, hogy ma már nem a kamrákról, hanem sok ezer volt átütési szilárdságról szól a dolog. Pontosan erre utaltam magam is, de a részleteket nem ismerem.
Az egyik hozzászóló elég részletes fejtegeti, milyen "titulushoz" milyen paraméterek teljesülése szükséges.

A felirat alapján változtatható leválasztó transzformátort. A leválasztó annyit jelet, hogy galvanikusan szeparált a primer és a szekunder tekercs. Biztosan nem autotrafó. A változtatható legtöbbször több pontos megcsapolt primert, vagy szekundert jelent. Ezeket többféle feszültséggel lehet hajtani és/vagy többfélét lehet levenni róla. A biztonsági leválasztó trafók primerét és szekunderét galvanikusan és érintésvédelmi szempontból sokkal alaposabban szét szokták választani és korlátozott a szekunder feszültségük. A leválasztó transzformátoroknál gyakran alkalmazunk tárcsás szigetelést. Ez azt jelenti, hogy a csévetesten a tekercsek nem egymáson vannak, hanem "tárcsákban", egymás mellett. Valószínűleg erre gondolhatott Sebi, amikor a külön kamrájú csévetestet írt. Ha leválasztó trafót alkalmazol, akkor még az is lényeges, hogy a szekunder oldalon semmi sem kerülhet földpotenciálra. A földhöz felé (rajtad keresztül) nem tud áram folyni, ergo nem okoz áramütést.

Áram mindenhogyan folyik, ugyanis van kapacitás a primer - szekunder között, az más kérdés hogy ez olyan kicsi áram hogy nem fog megrázni. Mondjuk ha nyelvvel érintené az ember a szekundert miközben a kezével fogja a védőföldet, akkor lehet hogy már rázna is, nem próbáltam.
A toroid a legrosszabb ebből a szempontól, annak a legnagyobb a kapacitása. Egyszer egy 200VA körülit mértem meg, a primer-szekunder között 560pF kapacitása volt.

Az 5,6 Mohm 50 Hz -en, már csak az a kérdés, hogy a párhuzamos veszteségi ellenállás mennyi, és mennyire változik 500, vagy 1000 V mérőfeszültségnél, a kúszó utak miatt.
Egyébként valószínűleg nem külön rekeszben volt a két tekercs, mert akkor a köztük levő távolság nagyobb, így a kapacitás kisebb.

Mint írtam, toroid. A többi trafó kapacitása jóval kisebb, az elválasztotté meg nyilván még kisebb. Arra reagáltam, hogy folyik ott áram, még ha nem is sok.

Ok, értem én, végül is toroidra is lehet tenni komolyabb szigetelést, akkor viszont a szórás nő meg.

Aki látott már kibontva NDK-s modellvasút trafót, nem új neki a "nem toroid, mégis szabályozható" trafó. Ráadásul elég komoly védelmi szintet kellett teljesítenie, hiszen gyerekjáték volt.

Ja, persze, természetesen folyik a kapacitáson valamicske áram. Felületes voltam, bocsánat.
Érintésvédelmi szempontból viszont az még nem veszélyes, ha amúgy a trafó rendben van szigetelési szempontból. Ahogy pucuka is számolta 50Hz-en, 5,6Mohm, az 40uA, ha jól számolom. Ez azért legrosszabb esetben is csak csíp. Mondjuk azért én nem nagyon nyalogatnám. Sokkal veszélyesebb ha a trafó nincs rendben szigetelési szempontból és esetleg nem elég magas a szigetelési ellenállása.

Sziasztok! Egy olyan kérdésem lenne felétek,hogy nem tudtok esetleg olyanban segíteni mivel 2Z-s tekercselőhuzalra lenne szükségem.Nem nagy mennyiségben ami azt jelenti, 0,6mm-esból 40fm-0,4mm-esből pedig 50fm.De amit a neten találtam beszerzési forrást az vagy kevés vagy sok.Nekem ilyen egyszeri alkalom egyenlőre. 2db Metabó fúrógép állórészt szeretnék megtekercselni saját részre nem tűnik bonyolultnak,de ha esetleg tanács van ezzel kapcsolatban azt is szívesen venném.Ha tudnátok a beszerzési forrásban segíteni nagyon megköszönném.

Sziasztok! Van pár régi EI vasmagom, pontosabban trafóm, amikből különféle új táptrafókat akarok csinálni (újratekercselni). Szerintetek mekkora indukciós értékkel lehet ezeknél számolni a voltonkénti menetszám számításánál? Csináltam már mindegyikre egy-egy számolást, 11800Vs/cm2-vel, de ezeknél a régi magoknál nem vagyok teljesen biztos az értékben és nem szeretném, hogy a kész trafónál derüljön ki, hogy nem stimmelt. Hátha valakinek volt már dolga ilyenekkel! Annyit tudok róluk, hogy régi rádiókból való táptrafók kb. a 60-as évekből.

Ha már úgyis áttekercseled, legegyszerűbb, ha leszámolod a rajt lévő tekercsek meneteit (primert, szekundert). Ebből lehet az eredeti gerjesztésre, és veszteségre következtetni (nem elfeledve, hogy 220V-ra készültek). Előtte méréssel meggyőződni az áttétel, feszültség-viszonyokról. Itt mindegy, hogy 230V-tal hajtod, mert az áttétel nem változik. Amúgy ezek a vasak gerjeszthetők 1T-vel, főleg, ha vékonyabb, ~0.35mm-es lemezből vannak. Ha 0.5-ös, akkor inkább 0.8T, de számolás megadja. A veszteséget 10%-ra szoktuk venni, elosztva a pr. (-5% menetszám), és a sec. (+5% menet) közt. Így közelíts az eredeti menetszám értelmezéséhez.
A rádiós trafókat hosszú üzemidőkre méretezték (kissé alul gerjesztve), ha nem állandó üzemre méretezel (néhány óra,-szakaszos), akkor lehet nagyobb gerjesztéssel is, mint az eredeti, akár +0.1, +0.2T

Hívd fel a Kistarcsai boltot, ott adtak kis tételben is. Azé' a súlyát saccold meg, mert grammra mérik. Vagy keress egy tekercselő műhelyt, ahol szoktak adni kis mennyiséget.

Köszönöm, sokat segítettél. Éreztem, hogy az 1T felett sok lesz. Valószínűleg túlgerjesztett lett volna.

Sziasztok!
Ma elkészült a hálózati trafóm. A csévetest nagyobb lett, (ami nem gond)így ki kell vágnom a sasszit.
Előzmény
100 W-os izzón keresztül próbáltam, és nem volt gond vele.
A mért adatok:
Primer 0,9mm, 400menet, 3,7Ohm, 0,77H
Szekunder 0,63mm, 2x340 menet, 10,7Ohm 2H (6+5,7Ohm, 0,5+0,5H) 360V
Gate 0,5mm, 150 menet, 5,8Ohm, 0,11H 78V
Fűtés 1,3mm 12menet 1,5 Ohm 0,47mH 5,3V
Itt a gondom! 6,3 V kellene hogy legyen.
Mit tudok csinálni? Új fűtőtekercsek?

Ráhajtasz még 2 menetet, és sorba kötöd.
De az felettébb nyugtalanító, hogy a voltonkénti menetszám határozottan változik.
680/360=1,89
150/78=1,92
12/5,3=2,26
Ezeknek az eredményeknek közel állandóan kellene lennie. Ezért vagy rosszul számoltad a 12 menetet, vagy rosszul mértél. A mérésnél lehet a műszer is hibás, az adott méréshatáron. úgy ellenőrizheted, hogy ezt is abban az állásban mérd mint a többi tekercset.

Tudom megkésve - bár már írtam a múltkor is - mindig érdemes többet rátekerni - mert letekerni belőle könnyebb, ha a mérésnél alacsonyabb feszültség jön ki. Én mindig 4-5 menettel többet tekerek.

Őszintén szólva nem számoltam a fűtés menetszámát. Visszatekertem az eredeti huzalt. Jobban belegondolva, nagyobb lett a csévetest átmérője, illetve hosszabb vezeték lóg szabadon. Így lehet hogy csak 10 menet van. Nincs ilyen vastag huzalom. Gondolom az nem jó ha 0,9mm -est tekerek az 1,3mm mellé.

További utólagos tapasztalat, hogy a régen megtekert (220V-ra méretezett) trafóim nem megfelelő feszültséget adnak, mivel már 240V a hálózat. Emiatt kezdem értékelni a több megcsapolást a primer oldalon is.

Nagyobb huzalátmérőt használtam, és egy pár menettel többet tekertem rá mindenből, kivéve a fűtést.

Fogj össze két szál 0,9-es huzalt. Ez közel azonos keresztmetszet lesz az 1,3-al. Ezzel a dupla szállal tekerj fel 3 menetet, majd ha kell 1-et letekersz.

Köszönöm a tippet!

Megmértem a hálózati feszültséget. 224V (Finnország)