Nem szeretnék Enterprise űrhajót építeni, de vackot sem.
Mikrovezérlo mindenképp kell bele, a gép vezérlése azzal a legegyszerűbb.
Ha pedig az van benne, akkor ezt is lekezelheti.
Már, ha sikerül.
Bonyolult?
Analóggal nem nagyon merek belefogni.
Magamtól nem tudok megtervezni egy ilyet.

Ezt is nagyon el lehet bonyolítani;
Az ember-gép kapcsolatban szinte nincs határ; csicsás kijelző, rengeteg paraméter, jó nagy klaviatúra vagy érintő képernyő stb.
A gyújtásszög vezérlésnek a hálózattal szinkronban kell futnia; ez a szinkronozás is több szinten bonyolítható el (PLL-es hálózatkövetés).
A járulékos bemenetek és kimenetek kialakítása; szinte egy kis PLC-vé fel lehet bővíteni
De lehet egyszerűbben is;
Már 2digites 7szegmenses kijelző is elég lehet (vagy egy LCD modul, ha azt könnyebb kezelned), néhány nyomógombbal.
A te esetedben nyugodtan lehet merev szinkronozású az egész, azaz a nullátmenetet érzékeled, és attól számolod a gyújtásszöget. Itt nem olyan nagyok a sebességek (100Hz-emként ismétlődnek a félperiódusok), és túl nagy felbontás sem szükséges, 8 bit is bőven elég lehet (100Hzx256=25.6kHz, szoftveres számláló is elég lehet).
Milyen platformon vagy járatos (melyik mikrovezérlő családban)? A feladat melyik része homályos?

Üdv.

Egy "extrák" nélküli ponthegesztő prototípus már üzemel nálam.
Most szeretnék egy dupla trafósat némi extrával. Van két egyforma 1450W-os mikróm.

Szerintetek mekkora kismegszakítót vegyek hozzá?
Jelenleginél ami kb 2V 500-600A tud ott B 10A van, még sose verte le.
Mondjuk B16A jó lenne hozzá? Vagy inkább C16A, B25A?

A másik kérdésem az lenne hogy egy ilyen Bővebben: Link feszültség szabályzó hosszútávon elég lenne ha triakot rendesen hűtöm? BTA16-os (16A/600V) triak van benne. Meg egy DB3 (2A/25-36V) diak ez nem túl gyenge?

Péter65, köszönöm a választ.
Azért nem válaszoltam eddig, mert először a lehetőségeket kell felmérni.
Tegnap este megmértem a trafót.
Üresjárásban 3 A-t vesz fel, rövidrezárt szekunderrel 14 A-t.
A hegesztőáramot nem tudom megmérni, az 1 kA-s lakatfogó mutatója durván kicsap a skála végén.
Ez azt jelenti, hogy két trafót nem tudok egyszerre használni, nem bírja a hálózat.
Visszatérve a mikrovezérlő kérdésre.
Arduino, már amennyire megy.
Nagy csodát nem tudok vele varázsolni, de az alapok mennek. Amitől nagyon fázok, az a hegesztés melletti zavarmentes működés.
A többivel talán nem lesz gond.
(már előre tudom, hogy ez nem igaz )

Primerrel párhuzamosan 100uf-os kondi,és lényegesen lecsökken az üresjárati áram, durván 1/3ára, igy talán elbirja a hálózat

Motorhoz való folyamatos üzemű kell?

Elviekben fázisjavitó kondi kellene, de ide megteszi a motor kondi is!

Az Arduino-t csak nagyon felületesen ismerem, de biztosan meg lehet vele csinálni.
A zavarmentes működés szerintem jó leválasztással biztosan elérhető; a tápellátás legyen zavar védett (kapcsoló üzemű ajánlott), az erőáramú elemeket leválasztva vezéreld (pl. optikaiak), és fizikailag is legyenek szétválasztva.
A fázisjavító kondit én nem javaslom; szerintem hegesztés közben elég ohmos a kör, nem sokat csökkent az áramfelvételen, viszont a kapcsoló elemeknek nagy problémát okoz, ha egy kapacitás van párhuzamosan a terheléssel. Ha mindenképpen be akarod rakni, akkor a kapcsoló elem elé kell tenni.
Kapcsoló elemnek jó lenne antiparallel tirisztor, mert a triakkok du/dt álló képessége sokkal rosszabb a kikapcsolási folyamatnál. A kínaiaknál elég olcsó a TYN1225, ide elég lehet, bár biztosítóval nehéz megvédeni az alacsony I2t-je miatt.

Egy agyongerjesztett mikró trafó minden csak nem Ohmos terhelés, ha már csak a mágnesező induktivitás 3 Ampert eszik,ennek a trafónak a hatásfoka katasztrófálisan rossz.

Mennyit lehet nyerni egy rendesen kivitelezett trafóval?

Vedd fel szkópon hegesztés közben a priem feszültséget és áramot. Nem nagy fázis tolás lesz köztük, ezért írtam, hogy "elég ohmos". Persze természetesen nem tiszta ohmos körröl van szó, de nem az induktív áram a meghatározó. A ponthegesztés egyébként az úgynevezett villamos ellenállás hegesztések sorába tartozik, azaz a méretezés azt célozza, hogy a felvett teljesítmény a hegesztendő anyagok villamos ellenállásán disszipálódjon el, azokat az olvadásig felhevítve. Ha jól sikerül a méretezés, a trafó mágnesező árama és szórasa nem sokat játszik.

Gyári készüléket bontottam már szét ott kb 30-40 cm2 vasmag volt. Ott a szekunder kötegelt lemezből volt szoros csatolásban, tehát a primerre tekerve, így a lehetető legkisebb a trafó szórási induktivitása...és igy vehető ki a legnagyobb rövidzárási áram.
Ettől kisebb szórást úgy tudsz kivitelezni hogy, kettéválasztod a primert és közé teszed be a szekundert, de ez a megoldás itt igy ilyen formában nem kivitelezhető szigetelési okok miatt.
Mikrótrafónál a primer mellé tudod csak betekerni a szekundert, igy nagyobb a szórásod.

Hmmm...
Lehet a mikró trafóját "pimpelni" de nagy csoda már nem lehetséges.
A fórumot újra vegigolvastam, minden teljesítménynövelő eljárás le van írva.
Háromszor legalább
A következő lépés a nagyobb trafó.
Ajánlottak is egyet, csuklónyi vastag hiperszil mag.
Sajnos a cséve nincs meg hozzá.

Tegnap beszéltem egy emberrel, aki rácsot hegeszt.
Betonvasból
A rövid oldalon egyszerre minden pontot.
Sajnos a gépet nem láttam.
Az este drótot hegesztettem
2-es drót esetén reális az 500A áram?
Egy pontot nem tudtam csinálni, mert úgy elfröccent a huzal mintha ott se lett volna.
2pont egyszerre 1kA

Meg lehet tekercselni úgy egy ponthegesztő trafót, hogy az EI vasmag közepén a primer, a két szárnyon egy-egy független szekunder?
Így, ha az egyik szekunder nagyobb áramot vesz fel, kevésbé tudná kisöntölni a másikat.
Működhet ez az elképzelés?

Nem jó ötlet, csak a baj lesz vele.
1. Nagy lesz a szórás a primer és szekunderek között, meg a szekunder-szekunder között is (fő probléma!).
2. Mi lesz, ha az egyik szekunder nem értinkezik vagy nem használod?
A terheletlen szárnyon kisebb ellenállásba ütközik fluxus mint a másik szárnyon, így a periódus kb felében arra fog menni (amíg az az irány be nem telít), tehát a másik oldal hegesztőárama ez idő alatt minimális (kevesebb mint fele lesz a tervezettnek).
Csak akkor működne jól, ha mindkét szekunderen ugyan az az áram folyna át, néhány % asszimmetriát ki tudna egyenlíteni a hegesztő körök áramai között, de szerintem nem ér meg ennyit a szórások növekedése.

Mindenképp használva lesz mindkét tekercs.
Épp az lenne a lényege, hogy kiegyenlítse a két hegesztés közötti eltérést.
Amelyik pont gyorsabban heged, ne tudja teljesen lesöntölni a trafót.

Először a hegesztési áramot kellene megfigyelni az idő függvényében, nekem nincs tapasztalatom róla. Van e számottevő változás a hegesztés alatt.

Én drótot hegesztek dróttal. Ott nő az áram, ahogy a két szál érintkező felülete nő.

Meg lehetne próbálni ez EI két szélére tekerni, de kétszer annyi menet kell oldalanként mint ami most van a közésőn. De csak akkor áljj neki ha nem probléma ha nem sikerül a dolog.

De elötte még ezt próbáld meg:
Fogy egy 150W körüli torroid trafót, a rajta lévő tekercseket hagy lógva, ne érjenek semmihez, egyméshoz se.
A lyukán vidd át a két szekundered nem azonos kivezetéseit, ugyanabból az irányból(egyiknek az elejét a másiknak a végét dugd át rajta) és próbáld ki, hogy van e javulás a torroid nélküli állapothoz képest.

Értelmetlen dolog. Dupla menetszám, fele keresztmetszet, ~nyolcszoros veszteség.
Ha már feltétlen külön akarod, egymás mellé tekerheted a két szekundert a középső oszlopra.. Külső oszlopra nem szabad. Ponthegesztőnek nagyon szoros csatolás kell. Külső oszlopon annyira rossz a csatolás, hogy még MMA (pálcás) hegesztőt se tekernek így.

Ha a középső oszlopra tekerek, akkor is ki tudja egyenlíteni a két tekercs egymás hegesztőáramát?
Az elképzelés életképes,hogy a két oldalon elhelyezett külön tekercs lehetővé teszi egyszerre két hegesztés elkészítését?
Nem mindegy, hogy 3 v 6 trafót kell üzemeltetnem.

Mármint a külső oszlopokon elhelyezett szekunder? Nem.
A középső oszlopon elhelyezett két tekercs hegesztőárama akkor közelíthet egymáshoz, ha azonos nyomással nyomja a két pár huzalt. De ez párhuzamosan kötött csúcsok esetén is fennáll.
Addig még úgy látszik nem jutottál el, hogy egyidejűleg több csúccsal hegesztéshez ipari körülmények vagy egy kisebb erőmű szükséges. Van 3 fázis, 32 A-ed?

Mértem párat reggel.
A képen látszik a két szekunder. Nem egy nagy csoda, csak a teszt kedvéért tekertem 2.2-es CuZ ból két menetet a két oldalra.
250 A folyik per tekercs. Akkor is 250A, ha csak az egyik oldalon van rövidre zárva a tekercs.
A primer áram változik, de a szekunderek egymástól függtelenül tudnak dolgozni.
Nyilván az üresjárási feszültség fele akkora, mint a középső tekercsé.
Este megcsinálom az középső hasábra tekert dupla szekundert, mérek azon is.

A fórumot olvasgatva sokan foglalkoznak ponthegesztő készítéssel.A foglalkozásomból adódóan nekem is szükségem lenne ilyen eszközre.Szert is tettem kettőre de egyik sem úgy szuperál, hogy dolgozni tudjak vele.Az egyik egy TECNA TSW1600 ebbe 3db 80000mf elkó van.Kérdés hogy tudnám a kondik kapacitását le ellenőrizni.A másik egy békebeli vasmagos szerkezet, sajnos a típusát nem tudtam kideríteni.Elviekben ez működő képes lenne csak a villamos paraméterei meghaladják a hálózatomat.Adat tála szerint10kw-os lenne 220-380-ról üzemelne.Üzembe helyezéskor 220v-ról betudom kapcsolni üres járásba de terhelésen a legkisseb fokozaton is leveri a 16-tos megszakítót.A fórumon keresgélve találtam egy kapcsolást ami szerintem orvosolná a problémámat,de sajnos néhány alkatrész adata hiányzik.Csatolom a kapcsolást hátha valaki tudna segíteni.Előre is köszönöm.

A kondik ESR értékét kellene megmérni, ezt ESR mérővel tudod megmérni. Sajnos 10Kw egy fázisra nagyon sok.. kb 45-50 Amper lenne a felvett áram, próbálj meg valamiféle ballasztot elé tenni (bár szerintem ez használhatatlanná tenné a gépedet) vagy próbáld meg a hosszabitó kábelt feltekerni mint egy légmagos tekercset , hátha..
Képen sajnos nem sok látszik, gondolom feszültség csucsnál akarod bekapcsolni.., ez a félperiódusos késés lazán megoldható 4538 monostabilossal és egy 4541 időzitővel

Nálam hozzá értőbb emberek úgy okoskodtak, hogy a képen bejelölt (C420R20) nak nevezett alkatrész valószínűleg PTK lenne,ami valószínűleg előmágnesezné a vasat.Ezzel lényegesen csökkentené a bekapcsolási áramot.A trafón vannak fokozatok amivel lényegesen alacsonyabb teljesítményen is tud üzemelni.A másik kérdés az optók előtti (szűrők értéke)lenne.A mellékelt kapcsolás innét származik. Valahol le van mentve az egész cikk majd estére meg keresem.

Mértem a középső vason, és arra jutottam, hogy nem zavarja egymást két szekunder.

Megtaláltam az egész cikket igaz szlovákul vagy lengyelül van de sok minden kivehető belőle.Egyébkén a fent említett kapcsolás mágnes kapcsoló helyett kellene.

A cikkben ismertetett hegesztő játékszer a 10 kW-os trafódhoz képest. Nem találtam a jelzett PTK adatait, de abból is ~50 A-es kellene neked. Vagy 5 db párhuzamosan. Sokat tudna a kapcsolás, a lágyindítástól a szabályzáson át az időzítésig. Persze kellene a mikrovezérlő programja is, amit talán a cikk folytatásában ismertettek.
A 10 kW-os trafódat 230 V-ról próbáld a 400 V-os bekötésén üzemeltetni.
3 * 80000 µF kondi nem túl sok, a feszültséget is tudni kellene. Na meg azt is, 3-as csapot, vagy 25-ös rudat akarsz velük hegeszteni.