Üdv!
Ahová 3, v 4 raszteros ellenállás való oda én a 0.6W os fémrétegeket használom.Ezek a legjobbak egyéb tulajdonságaikat tekintve is.

Köszönöm!

Azt a diódát(akár)30V-al is terhelheted nagyobb fesszel statikusan, nem lesz semmi baja, Ellenben az induktív, kapacitív terhelések által generált áramok zárják rövidre, nyitó irányban a tápot megvédendő. Ezért is érdemes Schottky típust berakni a kimenetre, mert nyitó fesze a Si dióda alatt van ami 0,68V (természetesen parazita módon záró irányban.) ekkor azt a dolga hogy a lehető leggyorsabb legyen, mint a táp ic-ben lévőé (ha van) és extrém esetben zárlatával védje a táp kimenetét. (Amíg szénné ég leveri a biztit, és az alatt az idő alatt nem megy tönkre a z adott áramkör.

Üdv!

Olcsón és egyszerűen megépíthető labortápot keresek. Nem szeretnék trafósat, olyan kellene ami 19-24V egyenáramról üzemeltethető, a kimenetre emiatt elég is lenne kb. 15v, 3-5A terhelhetőséggel.

Ilyet találtam az ebayen: Bővebben: Link
Külföldi fórumokon elég rosszat írnak róla, hogy pár perc után használat után a kimeneten volt a bemeneti feszültség.

Találtam egy ilyet: Bővebben: Link
Ehhez mit szóltok? Jó lehet így láthatatlanba? Elég kevés elemből össze lehet hozni.

Talán az lehet a gond, hogy ez nem labortáp. Csak állítható kimeneti feszültségű táp, kijelzővel. Én amit így veszek, az az első, hogy jól átpasztázom és nagyobb hűtőfelületre teszem.

Te használsz ilyet? Ment már tönkre ilyened? Mekkora feszültséggel és árammal szoktad használni?

A linken egy házi barkács táp van, úgyhogy szerintem nem egyről beszéltek.

Eggyel feljebb linkeltem egy ebayest. Arra kérdeztem rá.

Én másik típust néztem ki magamnak. Ezt

Te csak megveszed és tovább adod? Mekkora hűtőbordát szoktál rátenni? Akiknek adtál már el nem kaptál visszajelzést arról, hogy tönkrement?

Ha ilyet rendel esetleg valaki, jó alaposan lefotózgathatná a nyákot, nagyon kíváncsi lennék hogy milyen step-down IC, mekkora és milyen kivitelű fojtótekercs, mekkora kimeneti kondenzátor van benne és hogy nagyjából hogy néz ki a szabályozóköre.

Bővebben: Link Remélem neked is a megfelelő képeket hozza be, talán látszik valami.
Itt pl. látszik, hogy LM2576 a szabályzó IC 30V 2A-hez nem bonyolítják túl a dolgokat. Bővebben: Link Én rendeltem XL6006-ot, ez TO-220-as tokozású IC, 60V 5A-t tud 180KHz-en, kíváncsi vagyok rá nagyon. Jó lenne a szinkron egyenirányítás, de mindent sajnos nem lehet...

Nem adom el. Magamnak szoktam csak rendelni. De bármilyen kínai cuccot vettem - eleve feltételeztem, hogy nem hozzáértő, esetleg gyerek forrasztotta össze. Ezért mindig alaposan átnézem, esetleg átforrasztom, illetve a hűtések szigetelését, hővezető képességét feljavítom, amennyire lehet. Így eleve borítékolható a magasabb élettartam. Vásároltam nem kevés Cree ledes fényforrást. Utólag már nehéz eldönteni, hogy a pasztázás, a Cree ledek minősége, vagy mindkettő volt-e a hunyó, az azonban biztos, hogy miután kicseréltem a ledeket Epistarra, meghagyva a gyári drivereket, jól alápasztáztam - azóta egy sem ment tönkre. Sajnos az elején erre nem gondoltam. EGy kínai pwm-nél már óvatosabb voltam, leszereltem a gyári - igen kicsi hűtőfelületről a FET-et és a graetz-et. Átraktam, pasztáztam egy jóval nagyobb felületre. Nem volt vele gond addig, amíg én nem raktam rá nagyobb motort, mint illett volna (150W helyett 500W-ost). Ezért tanácsoltam, hogy vedd górcső alá az összeszerelést.

Az LM2576-ban sajnos bipoláris tranzisztor a kapcsolóelem ami nem túl jó, és a frekvenciája is csupán 52kHz. Azért a rajza még érdekelne kíváncsiságból, de nem találtam meg a neten.

Az XL6006 nem step-down hanem step-up konverter! Azzal csak a bemenőnél nagyobb feszültséget tudsz előállítani, így nem nagyon lesz belőle labortáp.

Szia!

Pár hsz-el feljebb linkeltem egy ebayes 5A konvertert. Itt az adatlapja: Bővebben: Link

Szerinted ez jó ic? Megéri megvenni?

Sepic kapcsolásban használnám, remélem a hatásfok is elég jó lesz. 80% körüli értéknek már örülnék a maximális terhelés környékén, tehát 100W kimenő teljesítménynél.

Sziasztok!

Van valakinek a Bolyai János MSZKI-ban készített labortáphoz kapcsolási rajza?

Köszönöm

Tud valaki szimmetrikus táphoz kapcsolási rajzot? Próbáltam nézelődni, de nem találtam semmi meggyőzőt...
Van egy középen csapolt, 2x18V transzformátorom, amit jó lenne teljesen kihasználni. Gondoltam rá, hogy 2 sima tápot ráteszek, pl lm324-est vagy 723-ast, de sajnos nem tudom szétválasztani a két szekundert, nem férek hozzá.

Tessék. De lehet hasonlót csinálni tranyókból is NPN és PNP áteresztővel, és abba optók sem kellenek. Cserébe bonyolultabb lesz.
Csatolok egy szimpla tranyós rajzot is, ami megépíthető akár szimmetrikusra is. Hogy működik-e azt nem tudom.

Nekem a második képen lévő tranyós tép majd 10 évig szolgált szimmetrikus kivitelben míg meg nem építettem az Akotó 1.4.2-es tápot. Az előtt minden gond nélkül működött, és bár másnál, de mai napig használják.

Akkor ezek szerint működik. Gondolom megcsináltad "komplementer" változatban, akkor felteheted a kérdezőnek a rajzot. Mert a szimmetrikus az ugye nem azt jelenti hogy ebből építünk kettőt és sorba kötjük, hanem hogy a földhöz képest van egy +/- kimenete a tápnak. Egyébként én is tervezem hogy csinálok ebből előbb utóbb egy szimmetrikusat, sokszor jól jönne, és szimpatikusabb mint a műveleti erősítős megoldások.
Persze először ki kellene próbálni szimplán, meg megnézni hogy milyen stabilitása és dinamikus viselkedése van, és szükség esetén korrigálni ezeket kondikkal. Azt az alkotósnak hívott műveleti erősítős tápot én már a 90-es évek elején kihajítottam, nekem nem jött be.

A második rajz, nagyon hasonlít első tápegységemhez (gyerekkoromból). Annak Ez a kapcsolása

Nem csak hasonlít, hanem gyakorlatilag ugyan az, némi finomítással. Pl. az áramreferenciát nem 1db 15V-os zéner szolgáltatja, hanem 3db soros 5V-os zéner, gondolom így jobb a hőmérsékletfüggése.

Miért jobb a komplementer kapcsolás, mint 2x megépíteni ugyanazt, független tápról megtáplálni, és sorbakötni a kimeneteket? Vagy Te egyszerre akarod szabályozni a két tápot? Sztereó potival ez is megoldható.

Mondjuk azért, mert ha nekem szimmetrikus táp kell az azt feltételezi, hogy a két kimenet közepe egy stabil földpont, és ehhez képest szimmetrikus a pozitív és a negatív oldal is. Hogy ez a földpont csak két puffer közepe, vagy éppen a doboz védőföldje is az most éppen lényegtelen. A 2db sorba kötött táp az nem szimmetrikus táp, még ha a feszültségek azok is.
Én vagy 20 éven keresztül szinte kizárólag ilyen tápokat használtam, csak ezeknek az egyszerűségükben rejlett a hátrányuk is, fix volt az áramkorlát, vagyis nem volt állítható. De a kérdezőnek csatolt képeken az E-LPS1-en állítható, meg a másikat is meg lehet szimmetrikusra csinálni.

Ha van egy dobozod, aminek van három csatlakozási pontja: +, GND és -. Szimmetrikus a feszültség a GND-hez képest mindkét ágon. Nem mindegy, mi van a dobozon belül? Lehet két különálló tápegység, közösítve is. Vagy nem értjük a felvetésed?

Vannak áramkörök, amik a belső áramköreikben nem használnak föld, azaz közös pontot. Pl egy műveleti erősítővel sem használunk mindíg közös föld pontot, a bemenetnél (vagy a kimenetnél) mégis fontos a virtuális 0 pont. Ha egy ilyen erősítőnek kell tápot adni, akkor a két plusz, és minusz tápnak is együtt kell futnia, különben a virtuális föld mászkál, meghamisíthatja a az áramkör működését.

Én nem látom azt a hatás, ami miatt eltérés lenne a két tápmegoldás között. A potenciálkülönbség az két pont között van, és a terhelés nem tudja a két pont közül melyik melyikhez képest stabil. Csak azt látja, hogy stabil a feszültség. Ha ebben nem tévedek, akkor egyáltalán nem fog imbolyogni a virtuálisnak nevezett föld pont.

Csak egy példa. Ha egy a hangfrekvenciás végfokot használsz szervo motor meghajtásra, akkor a sorosan kapcsolt két tranzisztor (ha úgy tetszik félhíd) közös pontja egy virtuális föld pont. Ez a pont jó beállítás esetén mindig a két tápfesz összegének felére fog beállni, és csak akkor lesz virtuális föld, ha a két tápfesz pontosan megegyezik. Ha ez fontos, akkor az ilyen tápokat (nem biztos, hogy labortápnak kéne nevezni) meglehetősen nehéz készíteni. (közös vezérlés, közös referencia)