Szia !
Ajánlom figyelmedbe a linken lévő kapcsolást. Egyszerű könnyen elkészíthető és 5-6 kHZ 2 nS felfutású négyszögjelet ad.
Ezzel jól lehet tesztelni az oszcilloszkópokat.

A TDR áramkörrel a kábeleidet is le tudod tesztelni.
A 74AC14 ic. könnyen beszerezhető 200 Ft körüli áron.

Látod, ez a probléma. Jobban kéne nyújtani a pontosabb méréshez, de akkor már nem látod a lefutó élet. A lefutó él mindíg lassabb, mint a felfutó. A felfutó élt kéne mérned, az mindjárt az első, de ahhoz meg olyan szkóp kéne, aminek nagyon pontos a triggere, vagy van benne függ késleltetés. Vagy kétidőalapos, mert akkor ki tudod választani azt az élet, amit mérni szeretnél. Egyébként nincs túl nagy jelentősége, mert ettől még be lehet állítani a kompenzációt, ha a túllövés csökkentésével intézed a dolgot. Másra meg amúgy sem nagyon kell.
A számolásod jónak tűnik, meg látszik a képen is, hogy nem túl gyors a felfutás. Nálam teljes fényerőnél is alig látszott.

Köszi a választ. Ebből a videóból indultam ki, 10:23-nál kezdik mérni a srácok a négyszög felfutási idejét. Sajnos én az istenért nem tudtam annyira szétnyújtani a négyszöget, hogy a felfutási él majdhogynem egy 45 fokos egyenes lett.. Sőt egyáltalán nem tudtam oda triggerelni a jelet, hogy ez az él legyen középen...Valószínűleg ez a szkóp nem alkalmas erre
Mellékelek egy képet a kezelő szervekről. Erősítsetek meg, hogy ez nem alkalmas erre a feladatra.
Köszi

Ahogy mondod. A szkópod (az enyém se) nem alkalmas erre. De olyan nagyon nem lényeges, hogy küzdeni kelljen érte.

Ha a lemenö élre triggerelnéd, akkor felmenö élet látnád a képen.
De tényleg nem erröl szol az oszcilloszkop meg a beállito négyszögjel... .

Szia.
Sajnos nem tudom oda triggerelni, mert elkezd futni a kép. A képen látható ábrát tudtam kiizzadni, ez már egy fokkal jobb, mint az előző. Köszi a tippet. Ezzel az ábrával újraszámolva, már egy kicsit jobb az eredmény, 1,08us.

Nem értek veled egyet, szerintem igen is erről szól, időben változó periodikus jelek jellemzőinek mérése. És egy felfutó él vizsgálata mi más ha nem ez.

Igazad van, a beállító négyszögjel nem erre való, de miért ne mérhetném meg ennek a jelnek is a jellemzőit. Ezzel az erővel rákapcsolhattam volna bármelyik jelgenerátorom jelét.
Én a mérés elvének helyességére, és az újonnan hozzám került műszer határaira voltam kíváncsi.

Igen arra valo amit irtál, de nem arra, hogy a szkop belsö jelével dolgozz. Az kizárolag a szonda kalibrálására van, és ugyanaz a jel van a 20 MHz-s meg a 100 MHz-s szkopban ( legalábbis a Tekben teljesen azonos volt az áramkör). Ebböl kifolyolag más képet fogsz kapni, ha a 20 MHz-s szkopot vizsgálod vagy a 100 MHz-t.
Eddig még véletlenül sem találkoztam olyasmivel, hogy a gyárto a belsö jelet minösitette volna, igy erre hivatkozni enyhén szolva is kérdéses.
Márpedig az lett volna a helyes eljárás, ha egy ismert minöségü jelgenerátor jelén viszgálodtál volna. Amit te akarsz, az már a szkop kalibráciojához tartozik, ami nem a felhasználo dolga és valoszinü, hogy belsö trimmereket vagy a modern szkopban a SW-t kellene változtatni, hogy pontos képet kapj.
Azaz mérhetni mérheted a belsö jelet, de ebböl nem igen lehet minösiteni magát a szkopot, ahhoz sokkal jobb lenne a külsö, pontos és minden szempontbol ismert jel mérecsgélése...

Értem amit írsz, köszönöm. Egy általam épített XR2206CP IC-vel felépített funkció generátorom van, akkor azzal fogom kipróbálni. Köszönöm a segítséget.

Igy van, igaz ott sem lehetsz tul biztos abban, hogy az élek meredeksége mennyi. Azon könnyen el lehet csuszni elég egy rossz illesztés (kimeneti fokozat) vagy rosszabb alkatrész elrendezés ( föleg, ha tul magas frekire állitod). Mindenképpen jobb azon mérni, mint a belsö jelen.

Ebben a szkópban van késleltető művonal (Delay Line) az Y csatorna végerősítője előtt, ennek pont az a szerepe, hogy a gyors fel-le futású négyszögjelek fel-le futását is teljes egészében látni lehessen. A triggerjelhez képest kis idővel később ér a jel a ks csőre, így ha a jel felfutási szakasz közepére van triggerelve, akkor is látni a triggerpont előtti -kis- részt, azaz a felfutási szakasz elejét is. Hasonló, mint a digiszkópoknál a trigger előtti jel megjelenítése, csak itt egy pici trigger előtti jelrészlet látható.

Ha a kalibráló kimenetre gondolsz, akkor azt mondom, hogy pedig jobb szkópoknál szokás: (itt pl. 1ns typ.)

1ns?? Pff. milyen szkóp ez? Az enyém kb 1us...hobbi kategória..

Egyáltalán nem hobbi kategória, igaz nem csúcsmodell. Ne aggódj, egy 60 MHz -es szkóp saját felfutási ideje 4 - 7 ns. Azért ezt még jól lehet használni, nem feltétlen fontos a többszáz MHz -es szkóp, azok nem olcsók, és kényesek is. Attól, hogy a kalibráló generátor jelének felfutási ideje 1 us. még a szkópod nem egy rossz darab.

És ha jól tudom - javíts ki ha tévedek - akkor a sávszélesség és a felfutás szorosan összefügg, a
BW=0.34/tr összefüggés alapján. (BW- sávszél.; tr-felfutás) Úgy emlékszem, hogy ezt Sipos Gyula le is írta egy RT évkönyvben, ahol szkóp építéssel foglalkozott.

Jól emlékszel.

Húú, pedig az hetvenes években volt...Köszi !

Én is így tudtam, csak nem mertem mondani..De most hogy írtad, kikerestem én is..RT 2010/7-8. szám, Dr. Tolnai János cikke..

Ok, köszi a megerősítést ! (Egy századot tévedtem, BW=0.35/tr - a helyes képlet)

Ez egy 20 éves LeCroy. 500Mhz, tárolós. De a sajat keszitesu szkopombol is 20ns fel- es lefutasu kalibralojel jon ki. Azert egy negyszogjelet nem olyan nagy kaland eloallitani. De az teny, hogy nem ez a legfontosabb jellemzoje egy szkopnak.

Azért több légy is van a levesben.
A kolléga eddig a szkopon ( szinte mindegyiken) találhato méröjelet mérecsgélte. Ez szinte valamennyi szkopon egy fix frekvenciáju, fix szintü és fix jelalaku jel szokott lenni (többnyire 1kHz, szimmetrikus 1 vagy 5 voltos négyszög jel). A te leirásodban meg változtathato jelröl ill jelalakrol szol a fáma (Söt triggerelni is tud....). Ez olyan lenne, mint amikor valaki egy labortápot használna feszültség etalonnak...
Az nem vitatta senki, hogy nem lehet jo meredekségü jelet elöállitani, csak arrol beszéltünk, hogy szkop szonda kalibrálo (inkább beállitó) jeléröl ritkán tudjuk, hogy valojában milyen minöségü, azon kivül ami fel van tüntetve. Arra viszont tökéletes, hogy a szondát ( s nem a szkopot!) optimalizáljuk (legjobb jelalakot kapjuk), illetve, ha kell, a skálát/rasztert ellenörizzük, hogy stimmelnek-e az osztások ( néha el lehet sok mindent tekerni egy szkopon )
A harmadik gond (most, hogy elárultad milyen a szkopod) meg az, hogy neked bizony az 1ns jelél sem lenne elég, mert az alábbiak szerint a te szkopod (500MHz) 0,7ns meredekségü, amit igen nehéz lenne 1ns jellel kalibrálni.
Ezért kerültünk elég ingoványos mezöre. S valoban nem erröl szol egy szkop.

Sziasztok.
A szkóp GND-je össze van kötve a védőfölddel, és egy laptoptáp kimeneti GND-je is védőföldön van, akkor mit lehet tenni, hogy ne csak a GND-hez (védőföldhöz) képest tudjak mérni?
Köszönöm.

Hello! vagy valamelyiket földfüggetleníted (célszerűen a tápot), vagy ha a két Y bemenet kivonását tudja a szkóp, akkor mérhető. (negát és ADD)

Szia!
Ez a felállás miért probléma a számodra?

Nem probléma, csak nem akarom tönkretenni a szkópot, és nem mindig a védőföld potenciáljához képest akarok mérni. Sőt. Nagyobb áramoknál feszültség esik, a szkópnál 1V-tal magasabb potenciál van, mint a tápnál, ahol a védőföldre csatlakozik. Szerintem ez nem túl jó dolog.
Egyébként megmondom őszintén, szikrázott a GND csipesz, és megijedtem.
Proli007: Köszönöm. Gyári tápról lenne szó, még sosem volt szétszedve, csak az áramkört, amit róla hajtottam, azt méregettem. A szkópot nem szeretném bántani. Akkor ha jól sejtem, a legeslegjobb megoldás egy kb. 100W-os leválasztótrafó lenne, aztán abba bármilyen eszközt bedughatok, és bárhol mérhetek, a GND csipeszt pedig oda rakom, ahova akarom.
Az akkumulátoros szkópok ilyen szempontból akkor veszélyesebbek? Mármint a normál tápos, védőföldes szkópnál hiba esetén a védőföld megvéd. Az akkumulátorosnál mi a helyzet?
Ez egyenértékű lenne azzal, ha kapna a szkóp egy leválasztótrafót, vagy ha simán földeletlen konnektorba kötném (vagy kikötném a védőföldelést)?
Köszi.

Az aksis szkópoknál, általában odafigyelnek a földfüggetlen mérésre. Vagy is a kezelőszervek és a bementi csatlakozó (ha egyáltalán van) GND pontja is szigetelt.
A szkóp leválasztása azért veszélyes, mert háza és kezelőszervei arra a feszültségre kerül, amit mérsz.

Ha a két védővezető között feszültségkülönbség van, akkor az már régen rossz. Nézd át a rendszered, mert itt valami sántít. Két védővezetőre kötött GND-vel rendelkező eszközt teljes nyugalommal össze lehet kötni, ezekhez nem kell leválasztás.

Úgy értettem, hogy ha van egy tápom, aminek a bal oldalán van egy védőföldi csatlakozás, ami a konnektorba megy, majd rárakom a szkópot a fogyasztóra, ami mondjuk 1m kábelen lóg, és ott a GND potenciálja 1V-tal magasabb az áram miatti feszültségesés miatt, akkor a szkóp GND-jén keresztül a védőföld párhuzamosan fog kapcsolódni az 1m kábel GND-jével, és a védőföldön is fog folyni áram, tehát megnövekszik az 1m kábel GND erének a keresztmetszete. Ez elméleti dolog, nem létező környezet. A szkóp GND-je pedig biztosan a védőföldön van, nincs köztük nagy értékű soros ellenállás, mert különben nem szikrázott volna, mikor a GND csipeszt pakoltam. A szkópkábel csipesz része még nem is volt csatlakoztatva, néztem is nagyot, hogy honnan jött a szikra, meg a potenciálkülönbség.

Itt mintha keveredne a GND megnevezés alatt a védővezető, és a nullavezető. Normál esetben a kettő csak egy ponton van összekötve a lakásban, ha máshol összekötöd, az nem jó. És ha van fi reléd, akkor ezt az összekötést észre is fogod venni, mert leveri.
Tehát amikor a tápba bemérsz, és a szkóp test csipeszét rákötöd a nullára (nem a védővezetőre), akkor ugyan nem ráz meg, és nem durran el, mintha a fázisra kötnéd, de nem jó és valószínűleg a mérést is hamisítja. Már ha jól értem a mérési elrendezésedet.
Szóval minden esetben a leválasztó trafót javaslom, mert így egy apró félrenyúlásnak, egy lecsúszó mérőcsipesznek is kelletlen következményei lehetnek rád, a szkópra és mérendő áramkörre nézve.
Egyébként ha van kéznél, egy UPS kiváló leválasztó lehet, ha akkuról járatod és abszolút nincs a 230-ra kötve. Feltéve, ha a mért áramkör megengedi az ilyen jellegű táplálást.

A konnektorban levő zöld-sárga érre gondolok, mikor védővezetőt írok. Akkor beszerzek egy leválasztót mindenféleképpen.