Beállítani sok mindent lehet. De az egyetlen tranyó ami az áramszabályzásban az aktív elem, annak minden hibája ott lesz a kimeneten!
Magyarul nyúlik az egész, melegedésre mászik, nincs rendes könyökpont.
Rövidzárlatra jó igazán, ez a én tapasztalatom.
Persze lehetséges hogy az enyémbe tolt el valamit az eredeti konstruktőr.

Annak a tranyónak semmilyen hibája sincs. Milyen hibája lenne? A 723-al egyetlen gond szokott lenni, az pedig a referencia. Némelyik példányban ez rossz, hogy maga a dióda, vagy az áramgenerátor része azt a fene tudja, és a hőmérséklet változására elmászik, meg elmászhat még a terhelés változásra is.
Mivel a feszültség és az áram szabályozása is a referenciához képest történik, így ha azzal gond van, akkor gond lesz a szabályozással is. Nekem van belőle ilyen is meg olyan is, amelyik példány jó, azt teljesen mindegy hogy mekkora áramértéken zárom rövidre, mert akkorára szabályozza az áramot ahova állítottam, és a rajta lévő terhelésen is annyit folyat át. Amelyik meg rossz, annál amíg melegszik addig elmászik a fesz is, meg a beállított áram is.

Nem úgy hibás!
Hiba alatt a hődriftet, és egyéb alkatrész paramétereket értek, ami változik, emiatt vándorol a beállított áram érték. A gyenge erősítés (műveleti erősítővel összevetve) miatt a feszültség- áramgenerátoros mód közötti átmenet, azaz a könyökpont túl széles!

Nálam tökéletes a fesz tartás! De az áramszabályzás sem vándorol, ha bemelegedett és nem változik a külső hőmérséklet. De könyökpont akkor is szar.

Amit az a tranyó változik az szinte semmi, mint írtam a referenciával van inkább gond. Mondjuk ennek utána lehet járni, mert a lábai ki vannak vezetve.
Kezdem érteni hogy mit akarsz írni. Az a bajod, hogy az áramszabályozás nem hirtelen, olyan komparátor átbillenés szerűen lép be, hanem lágyan. Szerintem ez nem baj, épp ellenkezőleg. Ha hirtelen lép be, akkor ha a beállított érték körüli áram folyik, és a küszöb környékén (amit könyöknek hívsz) nincs átmenet hanem billenés van, akkor ki-be fog kapcsolgatni ahhoz, hogy azon az értéken tudja tartani az áramot. Kell ez nekünk egy analóg tápban? Nem.
Tehát szerintem nagyon is jó az a tranyós megoldás, emelkedik az áram, a CL tranyó szépen kezd nyitni, és húzni lefele a kimeneti tranyó bázisát.

Hát én ezzel nem tudok kibékülni!!
Ha egy fogyasztó eszik 1,25A-t akkor az 1,40A zárlatnál beállított áramnál még ne nyúljon bele a feszültség értékbe! De ez a f..s belenyúl!!!

Sziasztok!

Még régebben megépítettem az LPSU3A50V-os tápegységet és most készítek hozzá egy panelmérőt is. Viszont akadt egy kis gondom a méréssel ugyanis a söntellenálláson nem lineárisan változik a feszültség az áram növekedésére. A mérésekről készítettem egy táblázatot ahol látni lehet, hogy mekkora a gond. És hiába kalibrálom a műszeremet nem lesz pontos csak a bekalibrált értéknél. A panelmérőm pontosan mér mert teszteltem, így már csak a labortápra tudok gondolni, hogy ott lehet valami gubanc. Esetleg valaki csatlakoztatott már panelmérőt ehhez a tápegységhez?

Szia!
Ha megnézed, mindössze 3-5 SZÁZAD eltérés van a számított és a mért értékek között. Na most ebbe az is beletartozik, hogy az a 0,22R sönt, nem feltétlen 0,22R, azon túlmenően ha az elkezd melegedni, még változik az értéke is. A PIC-es panelmérő gondolom nem a szokásos 2-3 digites felbontást használja, ahol az áramot 1-2 tizedesig jelezzük ki, sajnos ez a hátránya megvan ezeknek a műszereknek, hogy 1-2 század vagy ezred eltérés után már hibásan jeleznek ki, mert ezred voltok is számítanak, míg egy mondjuk 1 tizedesig kijelző műszernek nem szükségeltetik az ezred pontos feszültségesés a söntön.

Szia!

A söntöt fogtam és semmit nem melegedett. Azzal nincsen semmi gond, hogy a sönt nem pontosan olyan értékű, és szerintem nem sokat változik az értéke az áram hatására. A gond ott van hogy az a hiba ami előjön az nem lineáris hiba. Tehát amíg 0,5A-nél 18mV a hiba addig 1A-nél 34mV ami már egy kicsit nagy eltérés és emiatt eléggé pontatlan lesz a műszerem még akkor is ha csak a tized ampereket írnám ki.

2A-ig kéne mérnem ami annyit jelent, hogy 2A-nál a söntön van 0,5V-os feszültségem. Ebből ha kiszámolom 100mA-re a feszültséget akkor kijön 25mA. Ha ehhez én hozzáadom azt a 60mV-os hibát ami 2A-nél keletkezik akkor már nagyon rosszat fog mérni a műszerem.

Furi formátum, mivel tudja ezt egy földi halandó megnyitni? De ha esetleg sikerül, és bele tudunk nézni, akkor mivel mérted az "1" oszlop adatait, és hol mérted?

Én inkább azt néztem, hogy a mért feszültséget elosztottam a számítottal. (=Cx/Dx) A mérésedben 1.182 és 1.136 között ingázik, a 0.4A és 0.8A-nél van két minimum. Ha konstans lenne, jó lenne, de ennyi még lehet mérési, leolvasási, kerekítési hiba is. Berakhatnál még egy söntöt, amire csak a műszer csatlakozik, hogy akkor mi történik, vagy kiforraszthatnád ezt a söntöt és egy teszt áramkörben is lemérhetnéd a rajta eső feszültségeket.

Open office, ingyenes cucc.
mod.: ha már nálam úgy is nyitva van, kimentettem képként.

Tessék egy kicsit gondolkodni! Hol van itt nonlinearitás? Tudod mit jelent az hogy valami lineáris?

Hmm... tehát kétszer akkora áramra kb kétszer akkora az eltérés. Hol itt a hiba? Hogy 34mV és nem 36mV (2*18mV)? Mivel mérted az áramot? Egy digimultival? Tudod, hogy a digimultival nem lehet áramot mérni?
Az hogy rá van írva meg van hozzá banánhüvely nem jelent semmit. Az az áram körülbelüli indikálására alkalmas csupán. Aki nem hiszi, az kössön sorba 4-5 digimultit és folyassa át rajtuk ugyan azt az áramot. Már az áram rákapcsolásának pillanatában mást fognak mutatni, pár másodperc elteltével pedig mind kisebb-nagyobb mértékben elkezd mászni, ráadásul más-más irányba és más-más sebességgel.

Aki áramot szeretne hitelesen mérni az vesz egy ilyet: Bővebben: Link

A táblázatodban a legnagyobb áramértéknél a mért és a számított feszültség közt egy 1,154...-es szorzó van (az 5-ös és a 4-es felett pont, végtelen tizedes tört), ha a számított értékeket ezzel felszorzod és így nézed a differenciát, rögtön jellemzően 0,001V körüli lesz csupán differencia. Ezeket a minimális eltéréseket pedig bőven okozhatja mérési hiba, leginkább az amit az imént írtam.

Lehetett volna menteni .xls -be is.

Kérlek. (Képhez nem kell külső program, ezen táblán meg túl sokat már nem hiszem, hogy varázsolunk)

Libreoffice-al meg lehet nyitni. A mérést egy digitális műszerrel végeztem és a következőképpen volt bekötve:

Táp OUTP és SP összekötve --> Ampermérő +
Ampermérő - --> terhelőellenállás --> táp outN és SN összekötve.

De most jól belegondolva lehet hogy a terhelőellenállással lesz a gond mivel az eléggé melegszik és annak változhat annyit az ellenállása hogy a méréseim rosszak legyenek.
Mivel volna érdemes terhelni a táp kimenetét, aminek az ellenállása viszonylag stabil marad amíg mérek?

A tápegység áramgenerátor módban szerintem jó ehhez. Végül is nem annak a stabilitásával van gondod, csak a méréssel.

Szia!

Rosszul gondolkoztam, rascal is rámutatott a lényegre.

Azt viszont nem tudtam, hogy digitális multiméterrel nem lehet pontosan áramot mérni. Gyorsan le is teszteltem két digitális multiméterrel amik teljesen különbözőek, de mind a kettő ugyan azt az értéket mérte. Az egyik egy olcsó 10 eurós a másik pedig egy valamivel drágább 25 eurós multi.

Amperokat folyass rajtuk.

Két amperig mentem csak fel mert annyit tud a tápegységem.

A mérésed közel lineáris, az a néhány % eltérés ami adódik az pedig simán benne van a műszer pontosságában, meg a sönt melegedésében.

Üdv. LM723CN-hez keresek olyan kapcsolást ami 0-30V közt tud szabályozni,az áram pedig max 5A. A tranzisztorok a tápban TO3-as tokozású 3055-ösök lennének. A kettő együtt működőképes dolog lenne?

Itt van a rajz néhány hozzászólással feljebb. Ha teszel bele még 1-2 áteresztőtranyót pluszban, akkor már tudja is az 5A-t. Mondjuk alapból az IC-t nem lehet 0V-ra letekerni a feszpotival csak úgy, ha az árampoti is le van tekerve, egyébként 0,95V a minimum, de szerintem ennyit megér az egyszerűsége.
Az 5A-t meg inkább úgy csinálnám hogy 12-13V körüli trafó, és egy billenőkapcsolóval átkapcsolható graetz, illetve feszkétszerező egyenirányítás. Így a puffereken az egyik állásban 17-18V körüli fesz lesz, a másik állásban meg a duplája. Ezáltal csökkenthető a disszipáció, akár 2-3db tranyó is elég az 5A-re.

És ebbe a kapcsolásba megfelel a 3055? Nem igazán szeretném kapcsolósra (fokozatmentesre volna szükségem) az a minimum 1V nem probléma.

Megfelel, mondjuk én 3055-öt ma már a csúzlin kívül másba nem tennék. Attól még fokozatmentes hogy van benne egy kapcsoló mint lehetőség a disszipáció csökkentésére. Olyankor jön jól, ha mondjuk 12V-on kell nagy áram, mert úgy nem 180W-ot (36Vx5A) kell eldisszipálni a tranyóknak zárlatban hanem csak fele annyit.

Sziasztok! Valaki tudna a mellékelt paneltervhez, egy pozicióhelyes beültetést mellékelni értékileg, ha a tervező ezt elfeledte? Nincs kedvem kivakarni a kapcsolási rajzból mert a poziciószám a penelen és a rajzon teljesen mások. Aki megépítette esetleg, kérném segítsen már ha tud, mi milyen érték.
A panelterv szuper, csak nem hasonlít a kapcsolási rajz számozásához.
Köszönöm

Alaptalan dolgokat állítasz.
A kapcsolásnak és a paneltervnek is lényegesen frissebb verziói érhetők el.

Kérlek a beültetéshez tartozó txt-t mellékeld légyszives, mert a rajzon ez van a panelon meg amaz....

Ráadásul az a nyákterv hibás is. A graetz-ről először rámegyünk a puffer lábaira a két vonallal, és csak onnan megyünk tovább bárhova, nem pedig a puffer lábát megkerülve.

kimarattam már, akkor felejtős ezek(_)szerint... kuka. Általában ha poziciószámmal tervez valaki valamit, van egy txt amiben a beültetés értékei találhatók.

Szia!
Alkotó rengeteg panelt tervez, mint látod, nem is akármilyen minőségben. Ezeket méretarányos PDF-ként közzé is teszi hogy a hozzád hasonló "lelkes" utánépítő abból dolgozni tudjon, egy kapcsolási rajz társaságában, ami tartalmazza az alkatrészek pozíciószámát és értékét. Az, hogy Te magad nem tudsz, vagy lusta vagy alkatrészlistát készíteni, az a Te bajod, mint ahogy az is, hogy a keresőt nem tudod használni, de ezeket legyél szíves ne kérd számon a tervezőtől, és a forrásfájlt se, mert ezeket sem lenne kötelező tervezőnek adnia. A paneltervhez tartozik egy kapcsolási rajz, mint ahogy Alkotónál MINDEN paneltervhez KÜLÖN kapcsolási rajz tartozik, ha azon módosít valamit, amelyeket verziószámmal lát el, hogy meg lehessen találni, a kereső megfelelő használatával. Rendkívül gondos dokumentációs rendszerben. Én rengeteg általa tervezett nyákot készítettem és ültettem be, eddig semelyikre nem volt gondom, pláne nem ilyen, és ha visszaolvasol, több száz után építőt tudhat maga mögött.
De ha már itt tartunk: Nézz bele egy régebbi készülék belsejébe Pl. Videoton, Orion, BEAG, stb... Rajta van a nyákon a pozíciószita, az alkatrész pozíciószámával, de semmi mással. Ahhoz tartozik egy kapcsolási rajz, és semmi több, amiből ki kell bogarásznod az alkatrész értékét, ha épp azt nem tudod leolvasni magáról az alkatrészről. Szerintem az alkatrészlista már itt is luxus lenne! Azt hiszem, hogy ezek a dolgok, amiket Alkotó közkézre ad úgy, hogy Neki azt valójában nem is lenne kötelező, bőven elegendő egy után építéshez. Amellett, amennyit Ő ezekkel a tervekkel dolgozik -mert nem egy-két órát vesz igénybe egy jó terv- amellett ennyit Te is megtehetsz, hogy készítesz magadnak egy alkatrészlistát, közel sem fog annyi időt igénybe venni, mint amit a tervező ezek gondos megtervezésével eltölt. Ha meg akarod építeni, akkor egy kicsit Te is mozdulj meg érte, és ne támadd le azt, aki épp eleget dolgozik vele, jó szívből adja amije van, és semmi mást nem vár érte, csak némi tiszteletet és elismerést, helyette kapja a lehurrogást meg az elégedetlenkedést.
Legyünk szívesek, kicsit önállósodjunk, olvassuk át a fórumtémát, a keresővel egészen konkrét dolgokra is rá lehet keresni, használjuk ki ezt a funkcióját, illetve, tanuljuk meg az oldalt használni, mert ez nem egy átlagos fórum -bármennyire is annak tűnik.
Ne vedd személyeskedésnek, de vedd észre: Neked sem esne jól X óra munka után, ha valamit jó szívből csinálsz/adsz, és azzal más elkezd elégedetlenkedni.