Fórum témák
» Több friss téma |
Fórum » Transzformátor készítés, méretezés
Ha kérdésed van, az alábbiak segítenek a hatékony választ megadni:
Mag típusa: M, EI, UU/LL esetleg I-kből összerakott, tekercselt, toroid. Lehetőség szerint képpel.
Méretek: magkeresztmetszet a*b (amit a tekercs körbeölel) ablakméret, lánc és toroidnál, belső-külső méretek.
Primer-szekunder feszültség(ek), teljesítmény igény.
Bocsánatot kérek hogy így beleszólok! Ha valakinek nem nagyon van otthon trafó lemeze, az csinálhat normálisabbnak mondhatót konzervdobozokból? Az is vékony csak max a lemezeket külön szigetelném papírral. Szerintetek?
Tömör válasz: Nem.
Kicsit bővebben, kicsit konyhanyelven: A transzformátor lemez nem véletlenül másmilyen vas, mint pl. a konzervdoboz. Az egyik legfontosabb tulajdonsága a remanens mágneses tulajdonsága, más néven a maradó mágnesesség. Ez azt jelenti, hogy az egyik irányba való felmágnesezésnél "úgy marad" a mágneses pólus, emlékszik még. Ezért a következő irányú mágnesezésnél az energia egy része ennek a mágnesességnek az eltüntetésére fordítódik. A másik probléma a papír szigetelés. Nagyon vastaggá teszi a köteget, ez is az átvihető teljesítményt rontja. Szóval elvileg lehet csinálni, de a te jelződdel élve "normális" soha nem lesz.
Ezzel a bekötéssel semennyi feszültséget nem veszel le róla, mivel a két tekercset szembe kapcsolod, így gyakorlati oldalról nézve kivonódnak egymásból a feszültségek, a valóságban pedig kioltja egymást a 2 mágneses tér. Nem véletlenül van megjelölve minden transzformátornál a kezdő kivezetés. Úgy próbáld meg elképzelni, hogy elemeket kötsz sorba. Fontos a polaritás, ami a trafónál a fázishelyzet megfelelője.
Értem, és a szekunderen is ugyanúgy kell a kivezetéseket összekötni mint a primeren? Tekercsvéget tekercsvéggel a tekercskezdetek pedig a kivezetések?
Nem, de nem csak azért, amit Josi77 mondott. A konzervdoboz lágyvas, és valóban fel tud mágneseződni, ami egy trafónál hátrány, növeli a vasveszteséget. A trafólemez speciális vas ötvözet, vas és szilícium ötvözet, a Si tartalma 3 - 4 %. Nem jó ha több, de az sem, hogy kevesebb. A Si csökkenti az örvényáramú veszteséget, mert ugyebár a lágyvas viszonylag jó áramvezető is, amiben a váltakozó erővonalak áramot indukálnak, mint egy rövidrezárt menetben. A Si atomok ötvözéskor beépülnek a lágyvas kristályszerkezetébe, és kvázi megszakítják a vas rövidrezárt menetét. Ez az ötvözési, és hőkezelési, valamint hengerlési folyamatokkal lehet előállítani jobb, gyengébb trafó lemezanyagokat. A lemezek közé is hasonló okból tesznek igen vékony papír szigetelőanyagokat, vagy kémiai úton passzívált felületeket hoznak létre.
Akkor, teszem fel, van nekem itthon egy rakás mikrosütő transzformátorom. Annak a lemezeit szétvagdalom egyesével, azután összerakom őket akkorára amekkora nekem kell (persze jó szorosan egymáshoz {síkban}) az úgy jobb lenne? Mert az a bajom hogy normális trafó lemezem nincs, ráadásul a MÉH-nél sem találok soha mikor megyek.
Igen, onnan is kinyerhetsz trafó lemezt. Neked nem kell összehegeszteni, az eredeti helyén is csak azért kellett, hogy a forszírozott igénybevétel esetén se zizegjen.
Azonban az csak egyfajta mag, ha éppen nem megfelelő, akkor más forrás után kell nézned. Az a baj, hogy az ablakméret adott, így hiába készítesz nagyobb (vastagabb) pakkot, a huzal nem fog elférni az ablakban. Más méretű magokhoz hozzájuthatsz kész trafók bontásából, vagy áttekeréséből. Sajnos beszerezni elég nehéz, MÉH -nél is csak kész trafót találhatsz, de azt is érdemes elhozni, kilóra.
Pontosítsunk egy kicsit, ha nagyobb méretű magot készít, akkor nagyobb a vaskeresztmetszet, tehát kevesebb menet is elég rá.
A lényeg, ha minél nagyobbat készít, akkor nagyobb az esély rá, hogy ráfér a szükséges huzalhossz, és menetszám...
Ezt próbáld ki, mielőtt elhinnéd magadnak. A valóság éppen fordított. Hiába kevesebb a menet, ha vastagabb a huzal, akkor egyre több hely kell neki.
Igyekszem pontosítani amit írtam , vagyis érthetőbben leírni. Az a lényeg hogy az össze hegesztett mikrosütőtrafó vasmagját lemezeire bontani, azokat a lemez darabokat szét darabolnám , így kapnék belőlük egy csomó téglalap alakú trafólemezt. Azokat a lemezeket szorosan egymás mellé rakva készíteném a vasmag egy darab lemezét, de ilyen lemezből viszont annyit csinálnék ami kiadná a szükséges keresztmetszetet. A lemezkötegeket egy előre elkészített sablon tartaná össze, és erre menne a csévetest. Kicsit érthetőbben egy móricka-rajzon ábrázolnám hátha érthetetlenül magyaráztam volna (a rajz minőségéétr előre is bocsi).
A hozzászólás módosítva: Márc 27, 2016
Ahány illesztés, annyi légrés. Ez csökkenthető ugyan átfedéssel, de azzal meg a hasznos keresztmetszet csökken. Jobb híján lehet szórakozni vele, ha már nincs más lehetőség.
Azt azonban vedd figyelembe, hogy a szilíciumos vas nagyon rideg, kemény anyag, a vágóélt rendesen igénybe veszi.
Felejtsd el. Nem fogod tudni szétszedni sem normálisan, meg utána összerakni sem, jó nagy lesz az eredő légrés. Ezekkel egy dolgot lehet csinálni ha nagyobb teljesítményt szeretnél kivenni belőle. Az E-ből kell 4 vagy 6 egyforma darab, kettőt-kettőt szembefordítani, és ezekből kettőt vagy hármat egymás mellé tenni.
Az ablak mérete csak a duplája lesz (ha EI volt előtte), de a keresztmetszete is a duplája, vagy a háromszorosa, attól függően hogy mennyit raksz egymás mellé. Tehát lesz duplája hely a huzalnak az ablakban, amibe fele-harmada menetszámot kell beletekerni, tehát jóval vastagabb huzallal is megtekerhető. Persze egy combos hegesztőtrafótól még így is messze lesz, ahhoz még így is kicsi. Ha nem az ország másik felében laknál, tudnék adni a képen látható trafóból néhány darabot, nem is horror áron. Egyébként tavaly javítottam egy olyan hegesztőtrafót amiben zömében mezei 0,5-ös festett vaslemez a mag, meg van benne itt-ott néhány horganyzott, meg egy pár darab trafólemez is, gondolom amit 40 évvel ezelőtt éppen talált a készítője a műhelyében. Üresen 9A-t vesz fel a hálózatból, lehet vele dolgozni, és a pamut szigetelésű primer is kibírt 40 évet mielőtt szétdörzsölve magát menetzárlatot csinált a két sor között. Persze ezzel nem azt akarom mondani hogy ez a követendő példa, csak hogy nem volt lehetetlen, amikor a szegény ember még vízzel főzött. Ma már egy ilyennek az árából össze lehet rakni 2db invertert, ami sokkal sokkal jobb mint egy ilyen trafó.
Akkor ha konzerves dobozokból csinálnám meg működne, csak nagy lenne a nyugalmi áramfelvétele? Ha igen akkor nem fog túlzottan érdekelni, van csatorna lemez dögivel , meg 1.5mm2 háztartási rézkábel! Ha arról lenyúzom a PVC-t 2 szálával tekerem az már 3mm2, apósomnak meg van tán 25mm2 vagy 50mm2 alumínium vezetéke, abból már szép monstrum készíthető ! Ha jól csinálom meg még tán az én 10A-kismegszakítóm is bírni fogja otthon (vagy megépítek egy másikat csak kisebbe) Szép trafó amúgy Honnan szerezted? (ha nem vagyok túl indiszkrét)
A hozzászólás módosítva: Márc 28, 2016
Most kíváncsiságból megnéztem az elektronikus használtpiacon...10- 15ezerig féltucat van az első oldal elején. Még új is!!!
Szóval van sok minden, amit meg lehet csinálni, meg van, ami komolytalan. Felásod a szomszéd néni kertjét és van egy trafó ára....
A konzervdobozt nem ismerem ilyen alkalmazásban, úgyhogy erre nem tudok mit mondani. Összeraksz belőle egy pakkot, és mondjuk 12V-ról kipróbálod. Nem lesz kicsi az biztos.
Lényegtelen hogy a trafóm honnan van, de 2db ilyenből már építhető egy normális hegedű. De ahogy előttem is írták, egyszerűbb venni egyet használtan.
Idézet: „Felásod a szomszéd néni kertjét és van egy trafó ára....” Dolgozni vagy gondolkozni nem volt a választható lehetőségek között
Na igen , lehet hogy annyi, de nem mindegy hogy mire kell! Nekem kell hogy normális mélységig lehessen vele dolgozni, és szinte egész nap ha kell tolja nekem a 3.25-ös pálcát. Egyenirányítva, kondikkal megpakolva vigye a bázikust, meg az öntvényt is! (Ha már építek, egy életre tervezek, nem csak szikrát csiholni mint ahogyan azt az olcsó gépek teszik!) Persze nem két nap lesz mire össze szerkesztem ez tuti. De mivel lósz*rból várat nehéz csinálni, de mégis meglehet! (Kiveted mint a vályogot és kész is).
Csakhogy az a vár nem egy életre szól, csak az első esőig. (a vályogot az ősember feltalálta, a transzformátorra kellett várni párezer évet)
Ha egy életre akarsz hegesztő trafót, ráadásul mindenevőt, az komoly tervezési feladat. Ahhoz megfelelő anyag kell, nem lehet csak úton útfélen összeszedett lim-lomokból összerakni. Mondjuk nem ártana megfelelően megtervezni sem, ahhoz pedig tudni kéne egy keveset a mágnes körökről is. A hozzászólás módosítva: Márc 28, 2016
Ezzel teljesen egyetértek, de láttam már olyan trafót is ami szinte ellent mondott a fizikával, mégis működött! (A ház nem ázik széjjel ha teszel rá tetőt )
Vasmag nélkül is lehet trafót csinálni, csak sok réz kell hozzá.
A fizikának nemigen lehet ellentmondani, csak az ismeretek hiányosak. Ha ellentmondást látsz, akkor még tanulni kell. A hozzászólás módosítva: Márc 28, 2016
Szia ! Én már készítettem olyan transzformátorokat amilyet te akarsz . Ha információkra van szükséged (mert szerintem igen ) akkor menj át abba a topik-ba és ott igencsak ki van tárgyalva a téma + vannak képek és rajzok is számításokkal . Nem ijesztgenti akarlak de ha alumíniumot is felraktad a listára akkor olyan 300 Amper körül tervezz mert különben csak szikrázás és salak takarítás fog történni.
A segítséget mindig elfogadom , az új ismeretek mindig jól jönnek! Számításoknál bajban szoktam lenni mert még nem nagyon számolgattam ilyesmit, nem nagyon van aki rábólint hogy jól csináltam e. Most megyek haza, szétnézek, mert addig amíg nem lesz meg a normálisabbik hegesztőm, addig is kéne valami ami működik, és nem kell neki a vizes szabályozó! (Az egy életveszély!) Ha minden jól jön össze egy láncszem típusút össze tudok ütyködni, képet feltétlen hozok! (Már amilyen jót készít a telefonom)
Nem vizes szabályzó kell, hanem mágnessöntös. Abban nincs semmi villany, csak tekerni kell ki - be.
"Van nekem itthon egy rakás mikró trafóm". Ha 4(6) egyforma van, lehet vele kezdeni valamit. A 2-2 E alakot szembefordítod, és duplázod(triplázod) a keresztmetszetet. Így elég nagy ablakod lesz, az egyik E-re rakod a primert, másikra a szekundert, a két vasat összeszorítod, és a tekercsek közt hagyott résben tologathatod az eredeti söntöt (szabályzás). Ez működött ~10 évig, míg el nem lopták.
Sziasztok azt szeretném kérdezni,hogy egy EI vasmagos trafó 230-as tekercse kb hány ohmosnak kell lennie,mert van itt egy elég sok ággal rendelkező trafóm és szeretném kipróbálni de nem tudom melyik tekercse a primer.
Köszi. Vagy hogy tudom megállapítani? A hozzászólás módosítva: Ápr 3, 2016
Amelyiknél a legnagyobb ohmot méred az a 230-as.
Köszönöm akkor létezhet ,hogy 5.6 ohmos lenne ,csak mert olyan trafóim amiknek tudom a bekötését biztosan 80 - 100 ohm körül vannak ennek meg ez a legnagyobb a többi5.4 5.2 4.6 és a szekunderek meg 1-2 ohmosak.
Itt egy kép
A hozzászólás módosítva: Ápr 3, 2016
|
Bejelentkezés
Hirdetés |