Szia! Milyen fajtájú motor van benne?

Az nem véletlen, hogy szinte minden frekvenciaváltó háromfázisú motorhoz van.
Az nehezítés, hogy az egyfázisú motorok többsége vagy rövidrezárt forgórészű, vagy kondenzátoros (ez utóbbi esetben már ugye azonnal nem "egy fázis" ).
De ha van jó megoldás, akkor engem is érdekel

Pontosítás: a kondenzátoros is rövidrezárt forgórészű, tehát nem vagy-vagy.

Igazad van. Amire én gondoltam, annál kicsi rövidrezárt menet "tolja a fázist".
Azt még nehezebb frekvenciaváltóval...

Nem a fázist tolja az a rövidrezárt menet, hanem a pólus törzsben a mágnesmezőt torzítja féloldalasra. Ettől forog a rövidrezárt forgórész. Ez a hatás frekvencia független, viszont igencsak veszteséges. Ezért csak kisteljesítményű motorban használatos.

Azt hiszem, egyenáramú.

Üdv mindenkinek!
Két dologban kérném a segítségeteket. Vettem egy iszonyat régi műszerészesztergát (kép), ami 380V-al működött. Bekötöttük 230V-ra mert nincs 3 fázis, megy rendesen a motor, csak nagy fordulaton. Mivel nagyon kicsi a hely a motor és a meghajtott tengely között, az ékszíjtárcsás sebességváltást nehéz megoldani, ezért a frekvenciaváltón gondolkodnék, csak nem tudom, hogy meg lehet-e oldani így a fordulatszám szabályozást. A motoron már nincs adattábla, de találtam képen ugyan ilyet és úgy néz ki, hogy Dinamo Budapest 750W-os moci. Az egyik kérdésem az lenne, hogy megoldhatom-e a ford.szabályozást frekvenciaváltóval, ha igen akkor milyennel, mert elég sok féle van és nem nagyon értek hozzá.
Úgy értem, hogy a bemenete nyilván 230V mert az van, de mintha olvastam volna, hogy van olyan amelyik kifelé 380V-ot tud. Így működhetne a motor az eredeti 380V-on. Elnézést ha hülyeséget kérdezek. Vagy ezt a kérdést inkább a frekiváltós topikban tegyem fel?

A másik kérdésem csak a motorra vonatkozik. Hogyan tudnám megállapítani, hogy gyárilag változtatható-e a motor forgásiránya. Azt tudom, hogy a kondi egyik lába és a fázis cseréjével változik a forgásirány, de, hogy eredetileg is tudta-e ezt kapcsolóval? Több okból gondolom ezt. Az egyik, hogy a gép kapcsolója is egy ősrégi darab (kép), körbe-körbe lehet forgatni és látszik a képen, hogy eredetileg át vannak kötögetve az érintkezők. Esetleg találkozott már ilyen kapcsolóval és bekötéssel valaki, és a kép alapján tud valamilyen infóval szolgálni a működést illetően. (a 3fázis a kapcs. alsó 6-2-4 érintkezőire volt kötve)
A másik, hogy a keresztszánon 2 késtartó szán van. A hátsó késnek úgy van értelme, ha meg tudom fordítani a forgást, hogy hátulról esztergáljon.
Előre is köszönöm a segítségeteket.

Ükapám valóban látott ilyet fiatalkorában.
A kapcsoló valóban irányváltó kapcsoló. A motornak csak egyféle fordulatszáma van.
Létezik olyan frekiváltó, ami 230 V-ról 3 fázison, de 3*230 V-on működteti a motort. Semmi gond, mert csak deltába kell kötni, mint a kondis üzemhez. A frekiváltó az irányváltást is elvégzi, a kapcsolót el lehet hagyni. Elég hozzá egy pici váltókapcsoló. Ráadásul visszakapod a motor teljes erejét.
Rengeteg frekiváltót hirdetnek. Neked csak az a jó, ami egyfázisú bemenetű. Legalább 1,5 kW-osat vegyél! Marad tartaléka, ha véletlenül gyorsítani is akarod. Lágyindítás, irányváltás feltétlenül legyen benne!

Igen azt tudom,, hogy a motornak csak egy fordulatszáma van, azt nem tudtam, hogy 2 irányban lehet-e működtetni gyárilag. A válaszodból úgy gondolom, hogy ha a frekiváltó át tudja váltani az irányt, akkor mindegy mert nem károsodik a moci.
Találtam olyan frekiváltót amilyet írtál, - illetve a lágyindítást azt sehol nem írják (legalábbis így nem) - de azt hiszem ezt nem gondoltam át eléggé, mert ezek olyan 80-100eft körül vannak, ha a lágyindítót külön kell megvenni, az még + 50-60eft. Ez így egy kicsit húzós.
Megköszönném ha esetleg ha abban tudnál segíteni, hogy hogyan kellene összehozni azt, hogy maradna a motor így kondival (a fordulatot megoldom ékszíjjal) és a kapcsolót bekötni valahogy úgy, hogy azzal lehetne váltani a forgásirányt. Mi kellene ehhez és egyáltalán meg lehet-e ezt csinálni?

Kissé el vagy tájolva.
Nagyon komoly frekiváltókat lehet kapni ebben a teljesítménykategóriában 20-30 ezerért. Persze használtan, de komoly profi technika. Üzemekből leselejtezett szerkezetek. A lágyindító nem külön van, hanem ezért az árért beépített funkció.
Legegyszerűbb megoldás az irányváltásra, ha a kondit a kapcsoló elé teszed és a 3 szálat viszed a motorra. Akkor nem kell változtatni a kapcsoló bekötésén.

Az a baj, hogy én nagyon nem értek ezekhez a dolgokhoz, de szeretném megérteni ezt a kapcsoló elé kötést. Le tudnád írni nagyon szájbarágósan szemléltetve mint egy igazi debilnek? Hogy mit hová kell kötni. Egyébként ha 20-30eft-ért tényleg lehet venni frekiváltót akkor az nem lenne gond, 50 ezret rászánnék erre az akcióra. Tudnál esetleg ajánlani márkát v. fajtát?

A kapcsolón nem kell változtatni semmit. Bekötés ugyanúgy, ahogy 3 fázissal volt egykor.
Tegnap este nézegettem a frekiváltó hirdetéseket. 230 V-ról 250 W-osat találtam csak, de csupán türelem kérdése. A márka nem lényeges. Lehet Omron, Siemens, Yaskawa, Lenze, Altivar, ... Egykor itthon is gyártottak mindenféle magántermelésben. Ma is előfordul, de a komfortjuk (programozhatóság) messze elmarad a gyáriaktól. Olyan árakon lehet kapni ezeket a használtakat, hogy nem is nagyon érdemes nekiállni. Nekem is van itthon 2 db 1,5 kW-os Lenze, de 3 fázis bemenővel. 25-30 e.- volt az áruk.

Külföldön látok Lenze 230 V, 750 W-osat 110 Euróért. Kicsit drága, de nagyon komoly. Vector család, programozó panellel együtt. Ha elég a 750 W, megfelelhet. Lenze 750W
E82EV751_2C
115-ért 16 kW-osat is kapni.

Nagyon köszönöm a segítséged, a rajz alapján megpróbálom ideiglenesen bekötni, hogy működik-e rendesen és meg tudom-e csinálni.
Az ebay-ről amit linkeltél frekiváltót meg tudnám venni de egy szót nem beszélek németül, angolra meg nem tudom fordíttatni az oldalt, meg gondolom akkor a szoftvere is németül van ami gond lehet a beállítás miatt. Mindegy, a típus és szám alapján amit írtál keresgélek angol nyelvű oldalakon.
Amit viszont nem értek, hogy ha a 750W-os 110eur, akkor a 20x akkora csak 5-el lenne drágább? Nem az ár miatt mert írtam, hogy 50ezerig beleférne, de ha így van, akkor nyilván a nagyobbat venném meg.
Még egyszer megköszönöm a segítségedet.

Megtudnád mondani az adatok alapján, hogy ez jó lehet-e nekem?
http://www.ebay.com/itm/VFD-VARIABLE-FREQUENCY-DRIVE-INVERTER-1-5KW...pCntId

Abban tudnál segíteni hogyan tudom megállapítani egy frekiváltón felsorolt adatok alapján, hogy van-e benne lágyindítás amit írtál, hogy kell?
Köszi.

Szia.
Ritkább az a frekvenciaváltó, amelyik nem rendelkezik a lágyindítás lehetőségével.
A linkelt típusok közül mind tudja. Az adatlapon a "ramp controll" pont alatt 0.1-6500sec időtartam szerepel, ez igen tág lehetőséget biztosít a beállításra.

Szia!
Köszönöm, ez nagy segítség.

Rosszul tetted be a linket, nem találom. Nem sok esély van arra, hogy egy 5 kW-os frekvenciaváltó 1 fázisról működjön. Pont akkorával még elmuzsikálhatsz, de sokkal nagyobbat nem érdemes venni, mint a motor.
Amiket a link környékén találtam, azok nem használt, hanem új váltók. A nagyobbak azért lehetnek olcsóbbak, mert kisebb rájuk a kereslet.

Az már tárgytalan mert nagyon gagyi kínai, tele van velük az Ebay. Találtam itthon kettőt is, az egyik egy Altivar 16 U29M2-es, a leírás szerint tudja amit kell, használt 32eft, és lenne egy LG SV015ic5. Ez új, odaadnák ÁFA nélkül 47eft-ért. Mind a kettő 1,5kW-os, azt írtad, legalább ekkora kell.
Szerinted melyiket érdemes megvenni a kettő közül?

LG SV015ic5. A másik dokumentációja 1996-ból származik. Ha közelebbi információt szeretnél, hasonlítsd össze a súlyukat! Bár a táblázat alapján az Altivarnak se nagy a vesztesége és jók a paraméterei, de ha már ennyire közeli az ár, akkor már inkább az újabbat. Gondolom, 1 év garanciával. Figyelj majd oda a bekötésre! A frekiváltó és a motor között minimális távolság, az adatlapon keresd majd meg! A váltó és a motor között nem lehet kapcsoló,...

Nagyon sokat segítettél idáig köszönöm, egyébként 1,5 év garit adnak rá.
Ha esetleg a beállításnál lennének gondjaim zavarhatlak még?

LG programozásában még nincs tapasztalatom, de biztos lesz itt olyan, aki tud segíteni. Bár a használati útmutatóban minden benne szokott lenni.

Segítséget, véleményeket kérnék egy régi orosz KÁMA szivattyúval kapcsolatos problémával és a lehetséges fázishasításos megoldással kapcsolatban.

Sok éve használjuk ezt a szivattyút egy kisebb méretű kert öntözésére. Pár ilyen szivattyút az elején leégettünk, mire rájöttünk, hogy nem szabad "lefolytani" a nyomóágat, több nagy áteresztőképességű spriccelőt, pontosan hármat is rá kell tenni, kevesebbnél túlmelegszik és leég egy idő után.

Most elkezdtem kicsit modernizálni az öntözőrendszert és beszereztem nagyon profi, nagy lefedésű esőztetőket a régi spriccelők helyére. Az éveken át stabilan működő megoldással a meglévő spriccelőket 3 különböző öntözési fázisban három különböző helyre kellett kézzel húzogatni, hogy mindenhová jusson víz a végére. A beszerzett profi esőztetőkkel egy fix pozícióból a teljes kertet be lehet lőni vízzel és nem kell többé kézzel ráncigálni és átpakolgatni a spriccelőket minden egyes öntözés alkalmával!

Igen ám, de amellett, hogy az új esőztetők ilyen jól beváltak és sokkal messzebb visznek, lefolytják a szivattyút, a hangján is hallatszik hogy más, és kb. 10 perc működés után nagyon forró lesz, nem is merjük így használni most, nehogy leégjen.

A kérdésem az lenne, hogy fázishasításos szabályzással lecsökkentve a szivattyú teljesítményét elkerülhető-e a túlmelegedés és így használható-e a fenti megoldásban?

Arra gondoltam, hogy beépítek a szivattyú házába egy hőmérséklet érzékelőt és egy kontrollerrel szabályoznám a fázishasítás szögét a hőmérséklet függvényében egy megfelelően bekalibrált PID szabályzóval. Minél melegebb lenne a szivattyú hőfoka, annál jobban lecsökkentené a kontroller a vezérlés szögét. És még egy biztonsági elemet is bele lehetne építeni, ha elérne a hőmérséklet egy kritikus értéket, akkor teljesen le is állítaná a motort és letiltaná az újraindítást amíg egy kicsit lehűl a gép.

Szerintetek ez a megoldás működőképes lehet? Kíváncsi lennék a véleményetekre.

Szia.

Szerintem nem lenne helyes a hőmérsékletmérés alapján szabályozni a motort.
Ugyanis a tekercs hőmérséklete már igen magas lenne, mire te azt érzékelnéd egy a motorra vagy akár a tekercs mellé rakott érzékelővel. Ilyen megoldást nem is illik használni.

Az általad leírt megoldás egy második védelmi lépcső lehetne, akár két fokozattal.
Első hőmérséklet pontnál lassítana, közvetlen parancsot adva erre.
Második hőmérséklet pontnál pedig szintén közvetlenül tiltaná a hajtást és jelzést adna.

Az egészre pedig egy olyan hajtás, frekvenciaváltós megoldás szükséges, mely a motor névleges áramát figyeli. Nem engedi egy szint főlé, szükség esetén visszavesz a meghajtásból.

Esetleg közbenső megoldásként egy "hidrofor" tartály?
Ebben lehetne elegendő víz és nyomás is az esőztetők számára.
A szivattyút a nyomás leesése esetén kellene elindítani csak szakaszosan. Így nem melegedne.
De ez már csak elvi ötlet, a rendszert te ismered, hogy mit igényel.

Olcsóbban megúszod ha teszel a rendszerre egy tartályt és egy nyomáskapcsolót mint ahogy Johnycorp is írta. A tartály töltése mehet teljes keresztmetszeten, nem folytaná a motort.

Köszönöm a tippeket!

Én attól félek, hogy tartályt használva az abból kifolyó víznek közel sem lenne akkkora nyomása, mint amit ez a szivattyú tud a nyomóágon, és akkor az esőztetők csak a kert egy kisebb részét fednék le, szóval elég komoly anyagi kiadások és munka után csak tapasztalati úton derülne ki, hogy volt-e értelme a dolognak, vagy értelmetlen lenne-e az egész tartályos dolog.

Én első körben szeretném elektronikai oldalról megközelíteni a kérsést, mert minimális anyagi ráfordítással (fázishasítóm van, kontrollerem, fejlesztőkörnyezetem van) ki tudnám próbálni, hogy hogyan működik a gyakorlatban.

Azt, hogy motor hőmérséklet helyett vagy mellett átfolyó áramot mérjek, és arra szabályozzak, azt egyszerűen meg tudom valósítani, és ez az ötlet tetszik is.

Azt szeretném tőletek kérdezni, hogy ha mégis fázishasítással szabályoznám a motort (mert az ehhez szükséges dolgok adottak és nincs szükség több tízezres kiadásokra) akkor az mennyire lehet működőképes és milyen hátrányai lennének? Ebben tudtok nekem segítséget adni?

Azt írod, kell a nyomás. Ha lassítod a motort, csökken a nyomás. Úgy tudom, a Káma kefés motoros szivattyú, simán lehet szabályozni, de szerintem számodra rosszabb megoldás, mint a tartály+nyomáskapcsoló. Ha kicsi hiszterézist állítasz be a nyomáskapcsolón, a nyomás nem sokat változik, mégis pihen a szivattyú. Ha fázishasítással fékezed, a nyomást meg erőlteted, még hamarabb le fog égni.
Ne kicsi tartályt vegyél hozzá! Legalább 100-200 l-est. 4 bar-ig jó a kiszuperált bojlertartály is.

Valóban. A szivattyú teljesítményének csökkentésével csökkenni fog a nyomás is.
Ha maximalizálni kell a nyomást, és az elhasznált vízmennyiség kevesebb mint ami a szivattyúnak kényelmes (folytani kell) akkor a tartáy + nyomáskapcsoló a kézenfekvő megoldás.
A tartály lényegében hidro akkummulátor. Bizonyos nyomáson tárol bizonyos folyadékmennyiséget. A szivattyúval töltöd.

Csak elméletileg gondolkodva, ugye csökkenteni akarom a szivattyú teljesítményét elektronikusan, de közben a a kifolyó vízmennyiségből is kevesebb kellene mint amit fékezés nélkül tudna a szivattyú mert a esőztetők lefolytják. Ez a két dolog nem passzol össze egymással? Szóval ha kevesebb vízre van szükségem a kimeneten, akkor fékezem elektronikusan? Mint a kocsinál, ha lassabban akarok menni, kevesebb gázt adok. Vagy ez rossz gondolatmenet?

A tartályos megoldás biztos hogy a legkényelmesebb lenne a szivattyú számára, ebben teljesen egyetértek veletek. Viszont jóval drágább lenne megvalósítani, macerás is és az elhelyezésére se igazán van szabad hely.
Ha lenne tartály, azt jó magasra fel kellene helyezni, hogy megfelelő nyomás legyen, vagy helyezhető közvetlen a talajra? És szerintetek egy 100-200l-es tartály tudna ahhoz hasonló kimenő nyomást, mint amit egy ilyen szivattyú ki tud préselni magából? Mert a legnagyobb félelmem, hogy tartállyal olyan kicsi lesz a nyomás, hogy az esőztetőkből éppen csak csordogálna a víz.

Hello!
Úgy tűnik nem értetted meg, hogy tartályt emlegetve miről is lenne szó...