Ebben a rajzban melyik alkatrészre gondolsz ? csak 1n4118-t és 1n4004-t látok (vagy figyelmetlen vagyok és elnézést)

D11 és D12... egy jegyzettömbe összegyűjtöttem, és félreírtam. Látom, 1n4148 az odavaló. Köszi.

Jelenleg itt tartok. Szépségversenyre nem neveznék be vele.
Melyik sávokat érdemes megvastagítani?

nem látok benne kivetni valót, illetve vastagítani valót se nagyon..

Nagy hibát követek el, ha a végtranzisztorok emitterellenállásait 0,47 ohm-ra növelem? Sajnos azt vettem 0,33 ohm helyett.

Nem, működni fog vele, de a kimeneti rövidzárvédelem előbb fog korlátozni.

Szia! Semmi gond. Az áramkorlátot át tudod számolni?

Sajnos nem

Készítettem egy útmutatót.
Add meg a tápfeszültséget és a várható legkisebb hangsugárzó-impedanciát amit rá szeretnél kötni, kiszámolom neked a szükséges változtatást.

István, gyerekes kérdés, de megközelítőleg (pontosat csak méréssel tudnál mondani) a 3 pár végtranzisztoros (2SA1943 és párja) változat amit építek +-70V mellett 8 ill. 4ohm-os terheléssel hány W-ot képes produkálni a végfok? Teljes kivezérlésnél.

Szia! 250W/8Ω, illetve 400W/4Ω várható.

Ez RMS teljesítmény, vagy DIN? Már csak kíváncsiságból kérdezem én is.

RMS teljesítmény, szinuszos jel csúcsát még épp nem vágja az áramkör.

+/-40 V-ról szeretném működtetni( esetleg +/- 50). Terhelő impedancia 8 ohm. Köszi a segítséget!

8ohm-os terhelés esetén nincs tennivalód A nagyobb ellenállás miatti veszteség is elhanyagolható.

Úgy értem hogy az a 250W/8Ω, illetve 400W/4Ω, az RMS vagy DIN szabvány szerinti teljesítmény (tudom a DIN az egy kicsit komplikáltabb). Mert én nem szeretem, ha valamit RMS-ben vagy akár PMPO-ban adnak meg. Mindkettőt hamisnak tartom, főleg a PMPO-t.

Ezt a választ egyértelműnek ítélem.
Milyen problémát, vagy bizonytalanságot látsz az RMS teljesítmény megadásban? Szerintem ez a legegzaktabb adat, ami csak létezhet a teljesítmény jellemzésére. Magába foglalja nem csak az erősítő, hanem a komplett tápegység korlátait is.

Gondolom ez már azt jelenti, hogy már eléggé torzíthat a végfok? Tudom az emberi fül "már" 3,5% torzítást is meghall.

A clip határán 0,1-0,4%-ot torzít az ST151. Mint írtam, a szinusz csúcsának levágása nélküli maximális teljesítményre vonatkozik a kalkuláció. A számítás pontosságával szemben nem kell magas követelményt állítani, mert a szinte érzékelhetetlen ±0,5dB 400W teljesítménynél ±50W-ot jelent

+/-40 V-ról 3 pár tranyóval oldalanként, mennyi teljesítmény vehető ki a végfokozatból? Torzítás mentesen?
Bocsi hogy ennyire nyaggatlak!

A feszültség mellett a terhelő-ellenállást is meg kell adnod a számításhoz!

Jogos! 4 és 8 ohm-ra

Teljesen rosszul gondolod. Az RMS nagyjából azt jelenti, hogy még nem torzít a színuszhullám. Az nem tisztázott kérdés, mi alapján lehet eldönteni a torzítást, de általában ezt az amatőrök szemrevételezéssel értékelik, és a hullám csúcsesésének bekövetkeztét nézik.
De a zene nem szinuszhullám, hanem attól sokkal "hígabb" spektrum, ezért szokás a zenei teljesítményt sokkal nagyobbra megadni, kb. a duplájára. De minden ami nem RMS, az valamilyen bűvészkedésen, vagy feltételezésen alapul. Tehát az RMS megadása a legjobb alap a teljesítények összehasonlítására.
Nyomatékosan le kell szögezni, hogy a hangerő (hangnyomás) és a teljesítmény között nincs szoros kapcsolat.

Az emberi fül a torzítást nagyjából egyáltalán nem hallja. Nincs abban világos álláspont, mitől jó egy erősítő vagy egy hangzás, melyek azok a fontos paraméterek, amik egyértelműen rámutatnának a lényeges tulajdonságokra. Esetenként egy nagyobb torzítású erősítő mellbevágóan jobban szól, mint egy szuper kis torzítású. Erre az egyik legjobb példa a csöves erősítők köre, amik akár 100-szoros torzítással bírnak mint tranyós alternatíváik, mégis brutál jól tudnak szólni.
Egy hangkép megítélése és/vagy a torzítás "meghallása", az mindig valamilyen elváráshoz való viszonyítást jelent. Az agyad emlékszik valamilyen hangzásra, vagy elvár valamilyet, és ehhez képest értékeli amit hall. Aztán ha nagy az eltérés, akkor jön a találgatás, hogy biztos torzít, meg hasonlók. De ez nyilvánvalóan maflaság.
Ha számít az én véleményem, akkor csak egy dolog számít, mégpedig az érzés. Ha megérinti a lelked amit hallasz, akkor az jó, és ha nem, akkor tökre mindegy mekkora a torzítása, értéktelen a hatás.
Nagyon nagy biztonsággal kijelenthető, hogy egy konkrét hangzásban sokszorosa jelentősége van a hangszórók rendszerének, mint az erősítőknek. És talán nem meglepő, a hangerőért is itt lehet a legtöbbet tenni, mert egy jól megválasztott hangszóró hatásfokkal sok-sok 100 W-ot lehet nyerni.

Tehát ezekkel az alkatrész értékekkel, de 0,47 ohm emitter-ellenállásokkal gond nélkül menni fog? A rövidzár védelem sem szólal meg hamarabb? Nem kell változtatnom egyik alkatrész értékén sem?

Egyáltalán nem azt jelenti. Négyzetes középértéket jelent. Az RMS egy statisztikailag számolható érték folyamatosan változó mennyiség effektív értékének a megadására egy adott időtartamon belül. Szinusz feszültség esetén az RMS a csúcsfeszültség 0,707 -szerese, ami megegyezik pont az effektív értékkel. Ha ezt figyelembe vesszük, akkor egy erősítőnél az RMS -ben megadott max. teljesítmény a szinuszos teljesítménnyel kell(ene), hogy megegyezzen, de ezzel trükköznek is a gyártók, mert elég sok a homály az RMS körül.

A 0,47Ω emitter-ellenállások miatt 7A-es az áramkorlát, 8Ω terhelésnél alig több a csúcsáram 4A-től, ez így teljesen rendben van.

Feltéve, hogy nem számolok a tápeséssel 150/85W, a gyakorlatban 130/80W-ra számíthatsz.

Szia Reloop!

Na ez egész jó. A tápfesz esésével nincs gond, mert egy szép nagy toroid trafóm van, igaz nem tudom a teljesítményét csak saccra, kb 600W-os (5,5kg). Még egy kérdésem volna, éspedig. kb hány amperes biztosítékot tehetek a 230V-os ágba? Van lágy indítóm is beszerelve. 2x~30V, egyenirányítva 2x+-41,5V üresjáratban.hangszóró kimenet nulla ága le lehet-e kötni a ház testjére, vagy el kell szigetelni a hálózati földtől?

Szia! A hálózati feszültséghez 3,15A-es biztosítékot ajánlok.
A hangszórókimenet testet feltétlen szigeteld az erősítő fémházától.
A hálózati védőföldet csak a hangrendszer egyetlen pontján kösd össze a testponttal, különben földhurok jön létre.

Gondolom akkor csak az egyenirányító közös pontját köthetem össze a házzal.
El felejtettem írni dupla egyenirányítóval lesz építve és 22000u-val szűrve.
Villanyszerelőként én is jobb szeretem a csillagpontos kötéseket a szpotoknál, de tudom ennek semmi köze a mi estünkhöz, csak az elv.