Hozzászólásod második feléhez szeretnék kicsit hozzátenni.

Igazi szégyen az, hogy Magyarország nem elektronikai nagyhatalom.
Nem csak arra gondolok most, hogy a számítástechnika atyjának is egy magyar embert tartanak, hanem az Orion gyár letűnésére. Idézet egy cikkből:


De hasonló a helyzet a Tungsram és az Ikarus esetében is. Ezek a gyárak sem maguktól mentek csődbe.

És akkor a MEV tönkretételét meg sem említettük.

Ide lehet sorolni a CRT TV-k nagyfesz trafóinak székesfehérvári gyártását, amikor gyakorlatilag szinte egész Európának mi készítettünk. Csak azután a TV gyártás súlypontja átkerült Kínába és megjelentek az LCD-k... De ez legalább valóban gazdasági okok miatt csengett le...

Talán Gyártástechnológia c. órán mesélte a tanár, hogy volt valami közös európai műhold, amiben a magyarok (konkrétan a BME) is benne voltak. Igaz "csak" a tápellátás részét csináltuk. ("Csak" -> ha ez a rész nem megy, akkor semmi nem megy...) Mivel a műholdak helyszíni javítása meglehetősen körülményes ezért minden egységből 3 db-ot építettek be, hogy ha tönkremegy az első, menjen a második. Miközben a német, angol, francia egységek között volt olyan, ami már a kilövés után átváltott a tartalékegységre, némelyiknél pedig már a második (utolsó) tartalékkal üzemelt, a magyar eszközből a sokáig (talán a küldetés végéig?) az első egység ment...

Még meg lehet említeni a Hold-radar kísérletet is... Ha jól emlékszem az Egyesült Izzónál történt, de nem vagyok benne biztos. A II. WH vége felé a visszavonuló német csapatok minden mozdítható eszközt és alapanyagot magukkal vittek. Sebaj, az itt maradt kutatók a tudás birtokában és az meglévő gépek segítségével mindent újragyártottak. Ekkor a "felszabadító" ruszkik alaposabb munkát végeztek, mert volt idejük, hogy az ottmaradt gépeket szétszereljék és úgy vigyék el. Harmadszor is nekiláttak a kísérlet elvégzésének és mindössze pár héttel maradtak le az amerikaiak mögött, akik ugye egészen más körülmények között dolgoztak...

Hálistennek nem vagyunk egyformák. Másként látjuk a dolgokat. Kicsit hozzátéve, a többiek felé is ; sonajkiz, lazsi : A jómúltkor élesztettem egy megörökölt Z80-as dallamcsengőt. Egy sima TTL inverteres oszcillátor hajtja kb 1,5MHz-en. Kipróbáltam több gyár termékét az oszcillátorban. Fairchild, Texas, SGS, MEV. Mivel ezek voltak szintén örökségből a fiókban. Meglepő volt a válogatás eredménye. Szinte mindegyiknél esetleges volt a működés, és még gyártón belül is iszonyatos a szórás. A MEV gyártmányok azonban mind egyformák és betonbiztosan hozták az oszcillációt. Ez erősen meglepett, én a Texast gondoltam volna favoritnak elsőre. A többi sajnos 100%-ban politika. Ugyanis a felsorolt magyar eredmények és cégek éppen a politikának köszönhetően kerültek a süllyesztőbe, ami természetesen a konkurenciának volt egyedül jó. BRG, BHG, Tungsram, Budapest csokoládégyár, Pécsi kesztyű, MEV, Ikarus, Orion, Videoton - a rendszerváltás idején vagy 300 nagyvállalatot írtam össze hirtelen.

Ebben inkább az az érdekesség, hogy tapasztalt felhasználók, tervezők sem olvassák el rendesen a specifikációkat.

Idézet a Z80 adatlapjából:

Idézet az Texas SN74LS00N adatlapjából


Azon csodálkozom, hogy egyáltalán valamelyikkel elindul.
Úgy 20 éve 74HC00 -t használtam, mert annak a kimenete meg tudta hajtani (adatlap):

Végül-is igazad van.

Ha valami vacak, de az megfelelően le van írva, akkor a felhasználó a hülye. Minek veszi meg.
Igaz ugyan, hogy az internet előtti világban nem volt egyszerű adatlapozni, viszont a KGST gyártmányokkal sosem volt ilyen gondom. Ott minden passzolt mindenhez. Legfeljebb többet fogyasztott.

Lehet, hogy tévedek, de tudtommal nem széles körben elfogadott a különböző architektúrájú digitális családok keverése. Például az LS és a CMOS alkatrészek nem mindig kompatibilisek.

Ilyen megfogalmazás előtt olvasgass egy kicsit: Transistor–transistor logic
Kiemelten ajánlott a "TTL with a "totem-pole" output stage" című bekezdés.
Miért kellene tudnia a Vcc-0.3V -ot a kimenetén??? A kimenet és a táp sín között ott van egy ellenállás és (LS sorozatban telítésgátolt) tranzisztor és egy dióda (legalább 0.6V nyitófeszültséggel). Ha nem folyik jelentős áram, a maximális kimenő feszültséget a dióda 4.4V -ra korlátozza. Ez már alacsonyabb a Z80 minimális 4.7V -os igényénél. Egyszóval a TTL széria alkalmatlan a feladatra.
Megoldást már a CMOS széria megjelenése előtt is volt:
- A Sinclair ZX81 és a Spectrum egy NPN tranzisztorral és 330 ill később 180 ohm kollektor ellenállással oldották meg. Pegig mindent kihagytak a kapcsolából amit csak lehetett a költségek lefaragása éredekében.
- A TTL kaput megfejelték egy PNP tranzisztorral, amit a negált órajellel vezéreltek. A tranzisztor a kapu kimenetét húzta fel 4.7..4.8V -ra.

Régen még a (büdős) fénymásolóval készítettem magamnak Z80 adatlot úgy 1982 körül.
1981_Zilog_Microcomputer_Components_Data_Book Szerintem ebben is benne van a órajel minimális magas szintjének leírása. 25. oldal
Ha nem olvastad az adatlapot, honnan tudnál más adatokat egy tokról? Hova kell kötni a tápot az órajelet, mekkora tápfeszültséget kell használni, stb. Egy mikrokontrollernek milyen utasításai, regiszterei vannak? Akkoriban nem volt még C, C++, C#, Java stb fordító -- csak embargó.

Amikor a Z80 -at tervezték, a fő szempontok a követkelők voltak:
- csak egy 5V -os tápfeszültsége legyen (8080 -nak 3 kellett),
- egyfázisú órajel elég legyen (8080 -nak kétfázisú kellett),
- statikus működés (az órajel frekvenciájának nincs minimális érték megadva), a Z80 megállítható az órajel lekapcsolásával (8080 dinamikus működésű, ahogy a többi leszármazottja is),
- a kivezetések 1 normál TTL / 4 TTL LS bemenetet tudjanak meghajtani,
- hogy a regiszter és utasításkészletet ne is említsem....
Nem hiszem, hogy az órajel szintének prioritása lett volna.

Jóval később készültek... Nekem egy orosz 8253 -mal adódtak problémáim, az 5 és feledik lábát (egy kis fém csonk a tok oldalán) kondenzátorral hidegíteni kellett - belül állította elő a negatív tápot. (Sajnos már nincs fotóm róla.) Ja és 2.5 mm -es volt a lábtávolság, 40 lábúnál más számított.

Egy költői kérdés:
Ha nem olvasod el pl. egy PIC errata dokumentációját, hogyan kerülöd meg azokat a hibákat, amiket a gyártó elkövetett?

Elfogadott volt. A gyártók még kiadványokat is készítettek a TTL és a MOS, CMOS áramkörök illesztéséről. Bővebben: Link
Aztán elkezték a HCT sorozatot gyártani.
Ma is előkerül a kérdés az 1.8, 3.3 5 V os rendszerek illesztésénél.

Képzeld magadat 1982 -ba: Az alkatrészes szekrényedben sok normál és csak kevés LS TTL IC van (CMOS egyáltalán nincs) és beszereztél egy I8080 / Z80 -at. Mindkettő MOS áramkör volt. Hogyan készültek el az első gépek?

Bocs, de azt hiszem, elbeszélünk egymás ellett. Igaz ugyan, hogy nem írtam le külön, de nem a Z80-ashoz fűztem hozzászólást, hanem a 74-es sorozathoz. Azok pedig nem rendelkeztek utasításkészlettel. Így néhány paraméter (mit is csinál, mekkora feszt kér) elég is volt nekem akkoriban. Nem számítógépet konstruáltam, hanem reklámvilágítást. Kézzel égettem be a kemény 32 byteos PROM-ot, hogy 8 lámpás fényjáték legyen belőle. Később C64-el hajtattam fényjátékot, és nem is hallottam még a szintillesztésről. Mégis működött. Erre utaltam a hozzászólásomban.

Van egy kamerám, ami a felhők látványát közvetíti nekem egy zsebtévére. Viszont ezt nézzétek, hogy mit "fogtam" rajta: egy szivárványt!!!!! Mi volt annak az esélye, hogy ez a ritkaság pont ebben a kis látótérben keletkezzen??? (o_O)

50% vagy igen, vagy nem.

Vettel autó szerelő
Bővebben: Link

A viccesben is jó lenne.

Napi érdekes (vicces).

Nemrég volt másik témában: Bővebben: Link

Sziasztok! Sajnálom, hogy így kardélre hánytátok egymást emiatt. Én egy Z80-as dallamcsengő panel meglévő konstrukciójába próbáltam többféle invertert. Nyilván a konstrukció tervezésekor elérhető TTL családokra készült fel az áramkör tervezője. Nekem pedig az volt a fontos, hogy elinduljon, mert szegény nagybátyám aki rám hagyta, még nem rendelkezett olyan kifinomult szkóppal, mint ami nekem is van, és ami szépen ki is írja a frekvencia értékét. Sok ilyen dallamcsengő banális hibákkal hevert a fiókjában: rossz eprom verziók, vagy hibás eprom, 7805 lába tőből meg volt törve és nem látszott (gondolom bontott volt). Nem indult az oszcillátor (például a nem odaillő inverter miatt). Hamis volt a hangja - a nem túl pontos kondenzátorok miatt stb. Én azért álltam neki, hogy tisztelegjek az emlékének, hiszen tőle tanultam mindent, ő indított el ezen az úton. Tőle kaptam rengeteg alkatrészt, tanácsot, intő szót. Az ő emlékére is kérlek benneteket: Ne egymást hergeljétek. Van éppen elég megoldandó feladat a világban.

Láttam egy vídeót, (épp nem találom) ahol Vettelt szintén elmaszkírozva beíratták egy autós iskolába. Az se semmi. Eleinte ügyetlenkedett, aztán ...

Nos én pont azokra gondolta, kik akkoriban a magyar szakmai folyóiratban ill. az évkönyvében publikáltak.
Nos utána néztem:
Az 1987 -es Rádiótechnikában (1987/2 100. oldal) még 330 ohm -os felhúzás szerepel az órajel bemeneten. Ilyesmi van a ZX 81 -ben és a Spectrumban is. Mennek is rendesen. Ekkor még minden feljesztőnek az eszében volt.
Az 1995 -ös évkönyvben (57. oldal) már a felhúzó ellenállás már 4k7 ohm -os. Ezek már bizonytalanul működnek. A publikáló miért nem nézte meg. 1995 -re a Z80 és a TTL család is jól ismert volt. Hányan tették félre, mert a cikk állításával "ezzel nem szokott gond lenni" szemben csak a specifikációt nem teljesíti. Mérési módszert csak a rezgés meglétére ad, a szintekre nem.
Néhányban csak az R2 értékét kellene csökkenteni ezzel biztosítani a 4.7V -os magas szintet.
Elgondolkodtató...

Valahol nekem is van egy ilyen működésképtelen példányom, de akkoriban még nem volt mivel "méregetnem".
Azt hiszem elő fogom kotorni, lehet annak is ez a baja...
De jó, hogy kiveséztétek ezt a témát!

...és érdekes.

Ezt hogy csinálják?

Olyan esetek is előfordultak, hogy a saját tervezésűnek mondott áramkört valahonnan koppintották, a benne lévő esetleges tervezési hibával együtt. A koppintók sem vették a fáradtságot, hogy átnézzék, esetleges hibát korrigálják.
Nem konkrétan az RT -re gondolok, mindenhol előfordult, még gyári tervezéseknél is.

Ez itt a fórumon is dívik. Igazán kevés a saját a "saját" és "tervezés". De linkelni azt nagyon tudunk
Mielőtt még megszólnátok, és sem vagyok kivétel. De azért van olyan

Adobe Premiere / After Effects vagy valami hasonlóval.

Videoszerkesztésre nem gondoltam. Én azt gyanítottam, valami fénnyel világítják. Emberek is odacsodálkoztak, de az lehetett valami más hatásra is.

Egy olcsó távirányítóval Nekem fake-nek tűnik. Pedig láttam pár dekoros trükköt. Az egyetlen dolog ami képes lenne erre és ismerem egy specilis fólia, de az csak egy színű és sík. 100V körüli feszültségre elszíneződik. De ha már autó és szín: Hőre színeződő autók.. Még egy Bugatti. Lamborghini...

Idézet:
„Ez itt a fórumon is dívik. Igazán kevés a saját a "saját" és "tervezés". De linkelni azt nagyon tudunk...”

De ez a fórum nem egy (tiszteletdíjas) hivatalos folyóirat vagy annak évkönyve... Sajnos a fenti módszerek miatt csökkent le annyira az RT olvasóinak száma.

Oda is írtam cikket, meg ide is. Nagyon gazdag ember nem lettem belőle

Az itteni cikkedben is dolgozott a nyomda ördöge: " Nem akartam megbontani/átskálázni, tehát 0...12 óra kijelzés adott volt. Jó, ez nem pontosan igaz. 13:55 a vége (13:55 után már 0:00 jön mint "dél", tehát majd 11:55-öt kell beállítani a műszeren."
A forráskód saját?