Fórum témák
» Több friss téma |
Fórum » Érdekességek
A tervezett elavulás egyben tervezett környezetszennyezés is. Milyen márka? Hátha egy-két ember eltántorodik az ilyenek vásárlásától (akkor már megérte).
LG, fordulatszám szabályzós. Pontos típust később tudok mondani mert a teteje nincs nálam, félig szétszedve adták át.
Az LG jelmondata: "Légy Önmagad!" - és szórakoztatóelektronikai gyártó. Gondoskodtak a szórakozásodról, hogy önmagad lehess Ugye milyen más így?
Megvan a konkrét típus amivel elmaradtam. Van jó pár rossz vélemény, de motormegállást nem olvastam, igaz olyan sokat nem nézegettem.
Villámokat szóró tekercs: Bővebben: Link.
A hozzászólás módosítva: Máj 22, 2016
De ez egy Samu a képen Egyébként gondolom sokan tudjátok, Samu szervizben dolgozom (csak a mobilos részen), de mellettem van a porszívós kolléga. Hetente rendel motorokat 100-150 darabot..Szoktam beszélgetni vele, azt mondja, hogy az esetek 95%-ban a motor döglik meg. Ja, és ugyanaz a motor megy a 20ezres és 80 ezres gépbe is...
Félre tájékoztattak elnézést, én csak a motort kaptam jóformán, amire semmi nem volt írva Motorok szinte nagyon hasonlóak márkától függetlenül, olyan sokat mondjuk azért nem láttam, de amit igen az talán még fel is cserélhetőek lehettek.
A hozzászólás módosítva: Máj 22, 2016
Nem gyenge, az ilyen gépekbe leginkébb a forgórész szokott megpusztulni, de ilyet még nem láttam. Egyébként a tervezett elavuláshoz még annyit, hogy egyszer megfulladunk a saját szemetünkbe
Érdekes folyamatirányítás
Ez már klinikai eset, nagyon pihent volt a kiagyalója.
A képen látható eszközt nagy jóindulattal lehet csak porszívónak nevezni.
Rá, és hasonszőrű társaira inkább illő elnevezés a " Magas zajszintű, ám alacsony energiahatékonyságú hőlégfúvó!" Könyörgöm, ne dőljünk már be a reklámoknak! Amikor egy kisebb hordó méretű vizes takarítógép, ami 50-es átmérőjű csövön át felszedi az 5mm-es acélgolyót, de még a sörétet is, mindössze 1000W-os, akkor egy visító veknikenyér nekem ne zabáljon 1800W-ot a semmiért! És főleg ne szólíttassa magát porszívónak.
Már 2015 novemberben is megjelent egy cikk Krasznahorkay Attila tollából ami teljes egészében elmagyarázza a kísérletet és az eredményeket.
Úgy látszik csak most ébred fel a tudományos közösség és a sajtó. Amúgy ha ez beigazolódik minimum Nobel díj és persze átírhatjuk a fizika egy pár fejezetét. Ismerve a anyagi gondokat, legyünk büszkék, hogy ez egy Magyarnak sikerült.
Engem csak egy dolog nem hagy nyugodni.. A világ tudósai ennyire balfékek, hogy hétmilliárd dolláros beruházással sem voltak képesek ilyen felfedezést tenni (CERN), vagy a mi fiaink, lányaink ennyire tehetségesek 2Ft +ÁFA költségvetésből? Mert mindkettő igen nagy dolog és messzire vezető következtetéseket enged levonni. Valahogy akaratlanul is a Taxi 2 című film jut eszembe róla: 52:10 másodperctől, 52:20-ig....
Ebben a videóban látható szerkezetben vajon hol lehet az elem elrejtve?
A rajzon a tekercsekben egy-egy AAA méretű akku/elem van.
Szerintem mi Magyarok ilyenek vagyunk, összességében sokkal jobban átlátjuk a dolgokat mint más nép. Azon se lepődnék meg, hogy ha az előzőleg utalt kísérleti anomália bebizonyosodik, megoldást jelenthet akár a másik nagy kérdésre:kozmikus Lítium problémára is. Mint az tudjuk az is legalább 60 éves kérdése a kozmológiának.
Íme egy összefoglaló link :List of unsolved problems in physics.
Nem balfékek, hanem a CERN nem ennek a jelenségnek a kutatására lett tervezve, építve. Az egy dolog, hogy gyorsító. Viszont a detektorok bizonyos feladatokra alkalmasak csak. A Higgs-bozont keresték, nem a sötét anyagot. Más mérés más detektorokat igényel és más érési metódust. Te se mérsz távolságot hőmérővel, nem?
Idézet: „Te se mérsz távolságot hőmérővel, nem?” Én bármikor. Egy arasz, két arasz (de egy hőmérő, két hőmérő) és igy tovább
Mondjuk, ha a hőmérő skálája milliméter osztású...
De remélem érthető mire is gondolok valójában.
Ritka eset: Bővebben: Link
Erről ez jutott eszembe:
Idézet: „“Az alábbi történet a Koppenhágai Egyetemen esett meg, egy fizika vizsgán: – A kérdés így hangzott: “Írja le, hogyan mérhető meg egy felhőkarcoló magassága egy barométer segítségével!” Az egyik hallgató válasza: “Fogsz egy hosszú kötelet, rákötöd a barométer tetejére, majd a barométert lelógatod a földig. A kötél hosszúságának és a barométer magasságának összege megegyezik a felhőkarcoló magasságával.” Ez az eredeti magyarázat azonban a vizsgáztatót meglehetősen feldühítette, így a vizsga nem sikerült. A diák azonban nem hagyta magát, mivel szerinte a válasza abszolút helyes volt. Az egyetem vezetősége így kijelölt egy független bírát, aki megállapította, hogy bár a válasz helyes volt, ám semmiféle fizikai ismeretet nem tükrözött. A probléma megoldására behívatta magához a hallgatót, és hat percet adott neki arra, hogy szóban bebizonyítsa, a fizikai alapismeretek birtokában van. A diák öt percig szótlanul ült, a homlokát ráncolva gondolkodott. A vizsgabiztos figyelmeztette, hogy vészesen fogy az idő. A diák ekkor megszólalt, és megjegyezte, hogy annyiféle magyarázatot tud, hogy nem tudja kiválasztani, melyiket is adja elő. A biztos nógatására aztán belekezdett: – Nos, az első ötletem az, hogy megfogjuk a barométert, felmegyünk a felhőkarcoló tetejére, és ledobjuk onnan. Mérjük a földet éréséig eltelt időt, majd a kérdéses magasságot kiszámítjuk a “H = 0.5g x t négyzet” képlettel. Viszont ez a módszer nem túl szerencsés a barométer szempontjából. – Vagy pedig abban az esetben, ha süt a nap, megmérhetjük a barométer magasságát, és az árnyékát. Ezután megmérjük a felhőkarcoló árnyékának hosszát, és aránypárok segítségével kiszámíthatjuk a magasságát is. – De ha nagyon tudományosak akarunk lenni, akkor egy rövid zsinórt kötve a barométerre, ingaként használhatjuk azt. A földön és a tetőn megmérve a gravitációs erőt, a “T = 2 pi * négyzetgyök(1 / g)” képlettel kiszámíthatjuk a kért magasság értékét. – Vagy, ha esetleg a felhőkarcoló rendelkezik tűzlétrával, akkor megmérhetjük, hogy az a barométer hosszánál hányszor magasabb, majd a barométert megmérve egyszerű szorzással megkapjuk a kívánt eredményt. – De ha Ön az unalmas, bevett módszerre kíváncsi, akkor a barométert a légnyomás mérésére használva, a földön és a tetőn mérhető nyomás különbözetéből is megállapítható a felhőkarcoló magassága. Egy millibar légnyomás különbség egy láb magasságnak felel meg. Tudja, itt az egyetemen mindig arra buzdítanak bennünket, hogy próbáljunk eredeti módszereket kidolgozni, ezért kétségtelenül a legjobb módszer a felhőkarcoló magasságának megállapítására az, ha a hónunk alá csapjuk a barométert, bekopogunk a portáshoz, és azt mondjuk neki: “Ha megmondod, milyen magas ez az épület, neked adom ezt a szép új barométert!” (A történet csattanója, hogy ezt a renitens diákot Niels Bohr-nak hívták, és ő a mai napig az egyetlen fizikai Nobel-díjas dán fizikus.)” ”
A hőmérős távolságmérés pont jó példa ehhez a témához... Az efféle "nagyenergiás" és "részecskés" vizsgálódások esetében a legritkább esetben méri az ember azt, amire kíváncsi, sokkal inkább közvetett, vagy éppen többszörösen közvetett mérési módszereket kell alkalmazni (mondjuk egy töltött részecske tömegét a sebessége és mágneses térben történő eltérülése alapján...).
Én pl. hőmérővel úgy mérnék, ha ismertek a két pont közötti közeg termikus tulajdonságai, hogy a mérendő táv egyik végénél ismert hőmennyiséget viszek be a rendszerbe, majd a másik végén megmérem a hőmérséklet-növekedés időbeli változását. Abban az esetben, ha ismerem a hőforrást, de nem tudok odamenni hozzá és ismerem a közöttünk lévő közeget is, talán ez lehet a legjobb ötlet... (pl. begyulladt szénbánya esetén mekkora földréteg választ el a tűztől?) Azzal viszont teljesen egyetértek veled, hogy a két hely eltérő célra, és éppen emiatt eltérő eszközökkel épült meg.
Akkor a lényeget nem értetted meg. Nézd meg újra a hivatkozott taxi részletet. Mindent meg lehet magyarázni - de a tények és az eredmények általában - magukért beszélnek. Erről szólt volna amit írtam. Azaz rengeteg pénzt, időt, energiát ölnek mamut projektekbe, de az élet legfontosabb kérdéseivel nem foglalkoznak a kutatási projektek. Milliók, milliárdok folynak el például a "gömböc" projektre, gyorsítókra, eszközökre, de az éhínség megszüntetésére, a minket körülvevő valós világ megértésére és felhasználására kevés a pénz. Ami pedig igazán feltűnő, hogy ezekre a válaszokat sokszor egy "garázs"-ban találják meg az említett projektekhez képest - fillérekért, önerőből. Maradjunk annyiban, hogy sokszor téves elképzelésen indulnak el hatalmas beruházásokkal, holott néha egy jó ötlet, vagy egy kis agyafúrtság segítségével milliárdokat lehetne spórolni. Ahogyan azt tanult kollégám nedugi is szépen kifejtette. Egy megoldáshoz általában nem csak egy út vezet. Ha a legújabb lakható, földszerű bolygót is górcső alá vesszük - addig nem ér semmit az információ, amíg 1200 fényévnyi távolságot nem vagyunk képesek egy szemvillanásnyi időn belül megtenni. Azaz egyik olvasatban a rádióteleszkópok építése addig kidobott pénz, amíg nem tudja valaki meggörbíteni a teret.
A hozzászólás módosítva: Máj 31, 2016
Én nem értek egyet veled teljesen...
Abban igazad van, hogy egy-egy tudományos áttörést gyakran nem a hosszas, drága, szisztematikus kutatás hozza meg, hanem egy jó ötlet. De ahhoz kell egy zseni, aki viszont nem születik mindenhol és mindenkor. A többieknek marad a hagyományos, küzdelmes kutatás. Az éhínség és más hasonló probléma megoldása nem tudományos vagy technikai kérdés, hanem politikai, így ezekről itt ne beszéljünk. A rádióteleszkópok építése (túl azon, hogy nem csak a lakható bolygók keresésére használják őket...) nem kidobott pénz, mert ha mégis sikerült egy év múlva egy zseniális öltettel kifejleszteni a térgörbítő hajtóművet vagy más talán most még fel sem fogható elvet, nem kell 10 évet azzal tölteni, hogy keresgéljünk hova is menjünk, hanem célirányosan lehet indulni "azonnal". Ha 40-50-60 éve nem költöttek volna dollár és rubel milliárdokat az űrkutatásra, most egy csomó dolog nem lenne körülöttünk. Még fel sem kell állnod onnan, ahol éppen vagy, elég csak ezt a szöveget nézni, amit olvasol: anyagok, elvek, eszközök, technológiák, amik lehetővé teszik, hogy a leírt gondolataim eljussanak hozzád... Mindebből mennyit köszönhetünk a "feleslegesen kutatásra kidobott" összegeknek? Bizonyára a kőkorszak végén is mondták egyeseknek, hogy minek dobálja azokat a köveket a tűzbe, ha nem lehet megenni és a belőle kifolyó fémből miért csinál dárdahegyet, amikor arra teljesen megfelel az élesre pattintott kavics is... De az ember már csak ilyen... Szerencsére! Azóta csak a lépték változott, de a kíváncsiságunk és ötletességünk nem... Miért kivételesek a magyarok ötletek tekintetében? Lehet, hogy genetika, hiszen rengeteg néppel keveredtünk már ideérkezésünk során is, de az ittlétünk 1000 éve alatt is. Lehet, hogy a folyamatosan rossz környezeti/politikai körülmények kényszerítettek minket arra az évszázadok alatt, hogy a lehetőségekből kihozzuk a legtöbbet. Hogy némi elektronikához is köze legyen a hozzászólásomnak: Amíg a 80-as években a nyugati szakember katalógusból megrendelte a cél IC-t és megcsinálta az adott eszközt, addig nálunk (pénzhiány és embargó miatt) kénytelen volt diszkrét elemekből megépíteni ugyanazt. Kicsit nagyobb lett, cserébe a paraméterei jobbak, mert kénytelen volt tervezni (vagyis gondolkozni) ahelyett, hogy a gyári ajánlott kapcsolást összedobta volna.
Ugyanígy jártunk....bár a mienk három évet ment el....Szintén Samsung...
Az elektromos berendezéseket is csak Magyarországon, Romániában, meg még pár országban javítják meg az emberek. Magyarországtól nyugatabbra már cserélik gondolkodás nélkül, és még a félig működőt is kidobják. Ez a legnagyobb különbség szerintem.
Kubában az autók zöme 50 éves amerikai, ezeket tudják üzemeltetni még ma is.
Sőt autóbuszt gyártanak otthon, és azzal fuvarozhat. Ez régen volt, ma nem tudom még így van-e.
50 éves amerikai kocsik aligha vannak ott. Akkor akartak az oroszok rakétákat telepiteni Kubába (1960-64). Azok az autok az 50-s évek végéröl ( azaz majdnem 60 évesek a legfiatalabbak ) származnak és meglepöen jo állapotban vannak (egyesek).
|
Bejelentkezés
Hirdetés |