Fórum témák
» Több friss téma |
Fórum » Elektroncső
Néhány mikrót már javítottam, tönkrement is került hozzám. Magnetron volt már halott, dióda még nem.
A cirkuszban a legnehezebb a bohócnak, mert neki mindent tudnia kell a cirkuszi mesterségről. Aki csövekkel (vagy bármilyen szakmában) mindenféle varázslásokat lazán könnyen tud bemutatni, annak igen nagy tudása van. Ha ezt utánozni akarod, rengeteg tanulni, gyakorolni valód van, mire eljuthatsz arra a szintre, hogy Te is meg tudd csinálni. Különben könnyen pofára eshetsz.
Az elektroncsöves indukciós kemencénél pont az a lényeg, hogy 1 másodpercig felvesz 1ampert, vagy többet a tápból majd lejjebb megy a fogyasztás.Úgyhogy mondhatjátok hogy azért használok magnetront dióda helyett mert a dióda túl egyszerű lenne, vagy hogy zsonglőrködni akarok az alkatrészekkel, de majd sorbakötöm a diódát meg a magnetron-diódát, és majd kiderül hogy melyik megy tönkre egy nagyobb terhelés alatt.
![]()
Ha a kollega VTTC-t akar csinálni, ott a mikrós diódák hamar elhalálozhatnak...
Viszont a diódává degradált magnetron prímán helytáll ![]()
De most tényleg. Mit vársz ettől a manővertől? A "táp" gondolom egyenfeszültséget állít elő. Ezután már semmilyen diódára nincs szükség, se félvezető, se vákumdiódára. Csak a tápodnak kell bírni az impulzus terhelést.
A magnetron előtti félvezető dióda a magnetron "tápja" ami a trafó feszültségét egyenirányítja a magnetron számára. Mondom: tanulni, tanulni, tanulni.
Idézet: „Az elektroncsöves indukciós kemencénél” Na, ezért kellene tudni, mit is akarsz barkácsolni... Mert ha az indukciós kemencédhez 1A áram is kell, akkor felejtsd el a mikrós diódát, az nem fogja bírni. A magnetronból is több kell párhuzamosan, hogy maradjon teljesítmény a kemencére is. Upd: Idézet: „de majd sorbakötöm a diódát meg a magnetron-diódát” Minek??? Pont az ilyesmik miatt áll égnek a haja itt mindenkinek és retteg az életedért, mert nem bíznak abban, hogy van-e elég tudásod... A hozzászólás módosítva: Júl 23, 2016
Csak akkor lesz ilyen nagy a terhelés amikor leterhelem, azaz egy nagy vasat dugok bele.
Miért kötném sorba a diódát a magnetronnal? Azért hogy lásd:A dióda nem bírja az időnkénti nagy áramot, tönkremegy.Viszont a cső talán bírja majd 1 mp-ig. A hozzászólás módosítva: Júl 23, 2016
Miből van az indukciós kemence generátora? Ha csöves, még akkor sem kell oda 10 kV körüli anódfeszültség, még adócsövek esetén se. 1000 - 1500 V esetén meg bőven lehet találni nagyáramú félvezető diódákat.
De a VTTC-nek is ez lesz a tápja, csak átalakítva.
A GU81 -re max 3000 V -ot adhatsz rá. Ezt elintézheted 2 db sorbakötött BY2000 (2000 V / 3 A) diódával.
Bővebben: Link De ez itt már erősen OFF, talán mindegyik témát a saját topikjában kéne tárgyalni. A hozzászólás módosítva: Júl 23, 2016
Túl drága megoldás
![]() Akkor ezek szerint tényleg bonyolítani akarom, mert a magnetront fogom használni, de majd valamikor talán benevezek egy ilyen 100Ft-os idiódára Azért köszönöm. A hozzászólás módosítva: Júl 23, 2016
Azért arról se feledkezz meg, hogy a magnetronnak fűtése is van, ami (talán 3V?) 20A!
Idézet: „Túl drága megoldás” Ha ennyire le vagy égve, hogy nincs pénzed 2 diódára 200Ft-ért, akkor nem tudom minek állsz neki építkezni... ![]()
Egy kicsit viszaterve a szakmai reszhez
![]() Tudja valamelyikotok, hogy a 'teli' keramia UX4 foglalatnak mi a hivatalos beepitesi modja? En eddig mindenhol csak a femfules verziot lattam/hasznaltam, az ugye egyertelmu, mert a keramia szabalyos kor, azt kell besullyeszteni, azt rogziti a fem ful, csavarokkal. De mi a helyzet a teli keramiaval? Ha felulrol szerelem, akkor a labak veszelyesen kozel kerul(hetnek) a fem sasszihoz, ha meg alulrol, akkor minek a csavarfej sullyesztes rajta?
A képről úgy tűnik, alulról lehetne a sasszihoz rögzíteni, egy plusz alakos szigetelő lap, körkivágással a közepén, hasznosnak tűnik.
Vagy egy rövid távtartót még beiktatni a sasszi és a foglalat közé.
Kedves csavarkulcs!
Nem szeretném sűrűn kérni, hogy a személyeskedést és a kekeckedést hagyd abba. Hangsúlyozom, kizárólag szakmai vitáknak lehet helye a fórumon, személyeskedést senki nem tűri meg, és nem is fogja. (T)
Nekem 'eredeti' - mi ebbol az eredeti?
![]() ![]()
Ilyesmi kivágásokat használnak ezekhez a foglalatokhoz, mint a mellékelt ábrán, amit összedobtam.
A luk a vonalon belül van, a külső rész a chassis. A füleken van a felerősítő luk. Természetesen a külalak és a méretezés a foglalathoz igazodik, a foglalat a chassis felett van.
Szerintem olyan "látvány" megoldásra van szükség, ami kellően biztonságos, vagyis a 4 szegecset ne lehessen megérinteni. (Pl. amikor nincs a helyén a cső.) A vázlatod szerinti ezt meg lehet oldani, megfelelő alakban, méretben kivágva a sasszit, illetve egy megfelelő szigetelő közbetétet használva.
Szerintem, ha nincs helyén a cső, akkor az nem üzemszerű állapot, aki meg cseréli épp, az tán ért hozzá, hogy ne áram alatt cseréljen csövet. Tehát a foglalat lehet felül, a csavarsüllyesztékek is ezt sugallják. Viszont a másik oldalon rugós alátétre mindenképpen szükség van, túlhúzni nem szabad a csavart.
Ez a kivágási forma egyébként a nagyfrekvenciás kapcsolásoknál főleg jó, mert csökkenti a csőkivezetések és a chassis közti kapacitást.
Én csak azért erőlködöm egy szigetelő lappal, ha netalán valami pici vezető darabka kerülne a sasszi és nagyfesz oldali szegecsek valamelyikéhez...? Én tennék egy szigetelő fedő borítást, hogy cső nélkül se lehessen megérinteni, odaérni, stb. Aztán mindenki saját elgondolását kedveli.
Idézet: „a foglalat lehet felül, a csavarsüllyesztékek is ezt sugallják. Viszont a másik oldalon rugós alátétre mindenképpen szükség van, túlhúzni nem szabad a csavart. ” Ha oda süllyesztett fejű csavar kerül, nagy eséllyel a cső első kihúzásakor letörik a kerámia, mert a süllyesztés gyengíti. Ezen nem segít a másik oldali rugós alátét. A magam részéről prespán vagy gumi alátétet alkalmaznék a sima alá.
Ésszel kell kihúzni a csövet: meg kell fogni a foglalatot
![]() Amúgy ezek a foglaltok nem olyan erővel tartják a csövet, csak négy láb...
Az ilyen "odakerül valami" esetére (bár rendes ember ilyet nem csinál, a többi meg menjen pokémont kajtatni
![]()
Én meg arra gondolok, eladom, elajándékozom valakinek és aztán esetleg saját halottamnak tekinthetem az illetőt...Mondjuk a jueszben úgy van, bármit árusíthatsz, aztán, ha baj van, a gatyád is leperlik és becsukdáznak. A közmondás így szól: Amíg nincs baj, addig nincs baj.
Persze azt a roppant bonyolult munkát, hogy egy szigetelő lapból kivágjon és beszereljen védő, szigetelő lapkát, nem mindenki vállalja fel. Nagyon nehéz, főleg télvíz idején kell csinálni, egy lábbal jeges árban, gázálarcban és közben énekelni... ![]()
A biztosítéktól üvegízű és dróthangú lesz a zene
![]()
Ha nagyon szőrözni akarunk, akkor a csúnya szigetelőlap helyett lehetne a szegecsekre epoxigyantát csöppenteni és az szigetel.
Vagy a nagyon Darwin-díjra hajtók esetében zárt készülékdobozba szerelni a készüléket... ![]() És a kvarchomokos biztosítéktól meg ropogós, k(v)arcos ![]()
Ez mind addig vicces, amíg nem okoz tüzet, füstöt egy házi kutyulmány.
Én mindent elkövettem, hogy biztonságosan szereljek egy 100W reflektort, aztán mégis meglepődtem, amikor 1:30 körü éjjel telefonon megkérdezték, hol kell lekapcsolni a villanyt, mert addig nem merik a tűzoltók oltani a templomtornyot... lehet kacarászni.
Zárt dobozos erősítő akkor a megoldás.
És akkor mi legyen egy orosz 6C33C-szel szerelt erőlködővel, ahol a hőterhelés miatt célszerű a foglalatot is hűteni? Annak a csőnek nincs bakelit csőfeje, az üvegpogácsa csőfej rajta csücsül a kerámián és a cső hűtésében is részt vesz az elektródákon keresztül. Bármivel lefedni a foglalatot a cső korai halálát jelenti. És az kiderült, hogy a reflektor okozta-e a tüzet? Mellesleg nem csak elektromos hiba okozhat tüzet, hanem a 100W által kibocsátott hő. Ha az utóbbi, akkor az ilyen reflektor mellett dönteni volt a bibi, nem a bekötéssel volt a gond. Amúgy a vizes oltást csak áramtalanítás után lehet végezni. Ez nem kirívó eset. |
Bejelentkezés
Hirdetés |