Nem is a bonyolultság az érdekes, hanem a helyigény 400VA trafó meg jelenleg nincs kéznél max 200VA-es. Bár lehet megpróbálkozok az eredeti fék rekonstrukciójával mégiscsak ott a helye és a vezérlésbe sem kell belenyúlni.
Annyi biztos ez teljesen elektromos fék volt, van a szeléndióda és ellenállás a tekercs (helyével) párhuzamosan.
Így néz ki:

Mire megtervezed, elkészítteted, igazán működőképesre kikísérletezed, addigra még egy másik üzemképes fékes motor ára és jónéhány napod rámegy.

Találd ki, kitől idéztem!
Végigolvasgattam néhány hozzászólást, de még nem sikerült kiderítenem, igazából mekkora a motorod. Lehet, hogy még a 200 VA trafó is nagy hozzá.

Én is tudok ám idézni.
Lényegében nem annyira vészes ha nincs rajta a fék, menetvágáskor azért jól jön, nyilván azt sem tudom mekkora nyomatékot fejtett ki a motorra, és mivel nem sürgős még (a gép is szorul még némi javításra) így gondoltam amikor ráérek kicsit foglalkozok a fékkel is ha csak fél év múlva lesz meg akkor. Csak legyen valami kiindulási alap, hogy kb milyen elven működjön a fék és kb mekkora teljesítményigénye lesz.
Időközbe nézegettem pár gyári megoldást, amelyek szintén működhetnének itt is, csak azt kell kitalálnom melyik a leghatékonyabb és viszonylag könnyen elkészíthető. (Ha már van eszterga könnyebb a féket is megcsinálni főleg esztergályos munka lesz úgy is, a tekercselés pedig nem probléma.)
Szóval lényegében abban kellene segíteni milyen elvű féket érdemes készíteni és kb. milyen méretekben(menetszám, tárcsaméret ... stb.)

Ez az, amiben képtelenek vagyunk segíteni. Hiszen azok a képek nincsenek beméretezve.
Legkönnyebben olyan tudna segíteni, aki a motor minden részét ismeri, esetleg hányódik valahol egy a műhelyében.
Volt egy motor nálam, 750 W-os, amiről leszereltem a féket, de nem tudom, merre keveredett el. Annak 230 V-ról működött a tekercse.

Na jó akkor az is elég ha a működési elv kiválasztásában tudsz segíteni. Találtam olyat amely súrlódási alapon működik leegyszerűsítve maga az elektromágnes magához vonz egy tárcsát ami a motor tengelyén van és akkor fém a fémmel súrlódva lassít. Bár nem túl elegáns szerintem.
Örvényáramút ugyan nem találtam, de akár olyan is lehetne nem tudom milyen mértékben lassítana, de az állandómágneses mellett ezt tartom az egyik legjobbnak.
Állandómágneses mágnes hiányában ugrott.
Egyéb mechanikai súrlódási elven működőt nem akarok.
Más elven működőt még nem találtam, de bármely ötletre vevő vagyok.
Sokáig nem akarom húzni ezt a beszélgetést, ha van valami jó ötleted az segíthetne, de a modik lassán már vesszővel fogják csapkodni a hátam. Kicsit eltértem a topik címétől.

Mivel lány moderátorról itt még nem hallottam...
Engem személy szerint nem zavar a dolog (de nem vagyok moderátor). Inkább érdeklődéssel figyelek és tanulok.

Amit leszedtem, abban felragasztott ferodolt (ferrodót) szorít a tárcsára az állandó mágnes + néhány nem túl erős rugó. A kioldást ellentétes irányú elektromágneses tér végzi. Állandó mágnesnek elég egy nagyobb hangszóró vagy mikrosütő mágnes (magnetronon van kettő).

Igen ilyen elvűvel én is találkoztam a neten. De ha lehet inkább kerülném a fékbetétes megoldást.
Főleg az örvényáramú érdekelne esetleg arról tudsz valamit mondani? Pl. egy tömör vashenger köré az elektromágnest mint kb úgy mint egy villanymotor csak tömör forgórésszel, és nem szükséges lemezelt állórész.
Az eredeti fék akkor lépett működésbe ha áramot kapott az elektromágnes ezért gyanakszok arra hogy valamilyen örvényáramú vagy amit írtam vastárcsás súrlódási elven működhetett.

Fordítva szokott lenni. Az örvényáramú meg a motor saját forgórészében kelti az örvényáramot.

Ezt nézd meg, talán valamennyit segít:Bővebben: Link

Sziasztok! Van nálam egy EDS800-2S0007 motorhoz freki szabályzó. Bemeneti oldalra megkapta a 220V fázis nullát, a kimeneten a 3 fázisú motort. Valaki segítene, hogy tudnám elindítani a ketyerét. Bekapcsoláskor villog rajta a 0.00

Köszönöm.

Elindulni már elindult, csak pár perc után kiáll E007 ill. E006 hibákra. Lehet, hogy nem tetszik neki a 243-244V feszültség.?

Sziasztok
Egy kis segítség kellene.
Kérdésem a következő mi határozza meg egy villanymotort hány hz-ig lehet fel húzni?
válaszokat előre is köszönöm

Szia!
Elsősorban a csapágyazás minősége és a forgórész kiegyensúlyozottsága határozza meg.

Be van állítva a motor adata a frekvenciaváltóban?
Feszültség,áram, fordulatszám,áramkorlát,stb.
Ha nincs beállítva, akkor leáll hibával.

Elsősorban a feszültség. 85Hz-ig teljesítményvesztés nélkül lehet, de utána már a feszültséget is növelned kell, ha gyorsabban akarod pörgetni, különben rohamosan csökken a teljesítménye, nem lesz elég mágneses tér.

A terhelés és a motor teljesítmény viszonya. (Ebbe vastagon beleszól az is mit hajt).
Túlpörgetve a motor feszültség igénye a névleges feszültség fölé nő, ahogy Panhard írta, de a móka nem 85Hz-től, hanem a motor névleges frekvenciájától kezdődik.
Ezért 400V-os motor 400V-os frekvenciaváltóval 50Hz fölött csak erősen csökkenő nyomatékkal képes működni.

Ha a motor nincs maximálisan terhelve és nem ventilátort vagy szivattyút (kivéve térfogat kiszorításost) hajt, akkor kicsit túl lehet menni 50Hz-en. A 60-70Hz általában nem gond.

Lehet azzal trükközni, hogy 400V-os frekvenciaváltóra 230V-ra (deltába) kötött 230/400V-os motort kapcsolunk, a frekvenciaváltó motorparamétereiben pedig 230V-os névleges motorfeszültséget állítunk be.
Így a túlpörgetéshez a frekvenciaváltónak lesz feszültség tartaléka. Képes lesz 50Hz fölött 230V-nál nagyobb feszültséget adni.
Ezzel elvileg elérhető 50Hz fölött a névleges nyomaték megtartása, sajnos azonban ez azzal jár, hogy a motort túlterheljük, mivel azonos nyomaték a névleges fölötti fordulaton a névlegesnél nagyobb teljesítményt vesz ki a motorból. Ez hosszú távon leégetheti a motort.

Sziasztok, lenne egy Schneider Altivar 312 frekivált( invalid config file).
Lehet ezzel kezdeni valamit, vagy kuka?

Szervusz!
Próbáld a gyári konfigot betöltetni vele...
DRC-FCS - yes

Köszönöm, megtenném, de nem tudom kiléptetni a hibaüzenetből sem.
CFF üzenet villog folyamatosan

Egy lehetőség:
"Nem törölhető észlelt hiba esetében:
- Szüntesse meg/válassza le a készülék tápellátását.
- VÁRJON 15 PERCET, hogy az egyenáramú busz kondenzátorai kisüljenek. Ezután kövesse a „Buszfeszültség mérési eljárása” című részt a
14. oldalon annak ellenőrzéséhez, hogy az egyenfeszültség kisebb-e 42 V-nál. A készülék LED-jei nem jelzik az egyenáramú busz feszültségmentességét. "

Sziasztok!Elméleti kérdésem lenne frekvenciaváltókkal kapcsolatban.Ugye ezekbe lehet programot írni.A kérdésem az lenne hogy milyen szinten lehet ezeket személyre szabni ill. vezérelni?Esetleg felvilágosítana valaki ezzel kapcsolatban?(Akár privátban is)Előre is köszönöm!

Szia! Én ugyan nem tudom, lehet-e, de gyártó helyében ezt nem engedném. A progi csinál valami hülyeséget, lesz kár, baleset és egy gyártó ilyenért nem felelhetne. Főleg, ha a meghibásodás után nem deríthető fel, miket katyvaltak a frekiváltó agyában. Gondolom én...

Milyen frekvenciaváltóról van szó? Én még nem láttam olyat, amiben a paramétereken kívül bármit át lehetett volna írni. Volna egyáltalán értelme?

Szia!Nincs konkrét típus csak úgy általánosságban kérdezem.Találtam a neten egy ilyet:Bővebben: Link
Ezért kérdeztem hogy akkor ezeket lehet programozni.Most mondok egy példát:mondjuk x ideig megy jobbra után leáll szünet utána meg balra.Ilyet lehet ezekkel vagy azt már valami külső dologgal lehet megoldani?(plc?)

Itt nem a frekvenciaváltó van programozva, hanem vezérelve van valamilyen külső eszközzel, ami viszonylag egyszerűen megoldható a frekvenciaváltó bemeneteinek felhasználásával.

A frekvenciaváltó üzemállapotát szinte mindig egy vezérlő kapcsolással szokták megcsinálni (elkerülendő az értelmetlen állapotokat), a nyomógombos/kapcsolós változattól kezdve a relés logikán keresztül a PLC-n keresztüli vezérlésig bármi elképzelhető.
Digitális és analóg bemenetek is vannak rajta, ezekkel lehet a vezérlést megvalósítani sebesség, irány), a paraméterezéssel pedig a különböző üzemállapotok korlátait lehet megadni, (gyorsulás, lassulás, áramkorlást, minimális maximális körfrekvencia, bemenő analóg jel szintfeldolgozási karakterisztikája, stb), valamint a körülépített hardveres beállításokat: fékellenállás értéke, motor teljesítmény stb.

Köszönöm!

Szia!

Ahogy a többiek is írták nem feltétlenül. Azt is mondhatnám, hogy jellemzően nem.
Más kérdés, hogy sokan (nagyon sokan) a paraméterezést hívják programozásnak.
De az nem programozás, ahogy a TV csatornáinak beállítása (behangolása) sem az.

Ugyanakkor a nagyobb funkcionalitású készülékek egyre több lehetőséggel rendelkeznek és egyre inkább átmenetet képeznek a szervóhajtások felé. Illetve ettől függetlenül is megjelent már sok típusnál a programozás lehetősége. Pl. Danfoss FC300-as sorozat, ahol ezt a "programozást" a saját kijelzőjén keresztül (is) meg lehet valósítani, Smart Logic-nak hívja. Lényegében kimenetek, bemenetek, és belső változók, paraméterek írása, olvasása és a közöttük létrehozható logikai kapcsolatok meghatározásából illetve időzítő funkciók használatából áll.

Vagy ott az Omron MX2 sorozat, amire kifejezetten program írható PC-n szövegszerkesztővel, saját programnyelve van.
Vagy Danfoss VLT5000 opciós kártyával (SyncPOS) amitől a frekvenciaváltó gyakorlatilag AC szervóhajtássá avanzsál és szintén mint fentebb, saját programnyelve van amiben konkrétan programot lehet rá írni.

Józsefnek:


A gyártó sosem felelhet és nem is felel azokért a károkért, amiket a felhasználók az általa gyártott készülékkel okoznak.
Nem mondom hogy nincsenek zűrös esetek, de az autóbalesetekért sem többnyire az autógyártók tartoznak felelősséggel, mert nem ők tehetnek róla (hacsak nem annyiban hogy létrehozták az eszközt amivel a balesetet mások okozták).

Egy PLC progi is csinálhat hülyeséget, de még mennyire! Márpedig az egyértelműen programozható és nem is létezne ha nem lenne az.
Másrészt egy közönséges (nem programozható) frekvenciaváltóval, de még egy rossz helyre kötött vezetékkel is lehet komoly kárt vagy ne adj isten balesetet okozni.

Azért vannak (vagyunk) szakemberek hogy ez nem így történjen...

Én arra gondolok - legyen autó analógia - hibásan méretezett autóalkatrész (sorozatban beépített) hibájából baleset. Simán perelhető a gyár és meg is teszik.
Ha a frekiváltó programjában a gyár olyan hibás hozzárendelhetőséget hagyna programozni, hogy a baleset, kár egyértelműen ebből következik...?
Nálunk talán még nem divat, de a jueszben rámehet a gyár, sőt.
Ott jogában áll hülyének lenni az embernek, ha nem volt a mikrosütőnél a felhívás, hogy ne szárítsanak benne macskát? Volt ilyen.
Mindenre persze nem lehet felhívni a figyelmet - pl. ne köpjön a konnektorba. Azonban a nem teljesen naív programozó is követhet el olyan hibát aminek a lehetőségét benne hagyta a gyár, a gyári programjában. Szakember ide, vagy oda, valakiken elverik a port, majd a bíróság eloszja, ki, mennyiben felel a dolgokért.
Ügyvég, jogrend kérdése szerintem.
Azt hallottam szakértőtől, Európában (természetesen) van minőségi megfeleltetés, aztán forgalmazható. A t.túlon meg forgalomba hozhatnak különösebben nem minőség ellenőrzött terméket is, azonban a kárért máris súlyos következmények elé néz a gyártó.