Szerintem ne túlozzunk.

Attila86 tápja jó, csak van neki az a hibája, hogy néha bekapcsolás után max. 1V jelenik meg a kimeneten, azaz meghülyül, és nem szabályoz a táp. Ilyenkor vagy rövidre kell zárni a kimenetet, vagy DC-OFF-ot kapcsolni neki, és rendbe jön. Orvosolni a hibát úgy lehet, hogy az áteresztő elem után és a nagy áramú DC kimenet negatív pontja közé egy 6,8K-s ellenállást beforrasztasz.

Ok, köszi az infót !

Mégis mi benne a túlzás? A mai napig senki nem publikált itt egyetlen SMPS labortápot sem (Attiláé nem az még ha annak is hívja), miközben majdnem minden nap beírja valaki hogy 2N3055-ökkel szeretne elfűteni több száz W-ot. Ez tud 60V mellett 40A-t ami akárhogy számolok több mint 2kW.
Arról meg felesleges vitázni hogy ez mit nyújt egy analóghoz képest mert a kapcsolóüzeműnek nyilván más paraméterei vannak, de a feszültsége és az árama ennek ugyanúgy szabályozott és állítható.

A javasolt tápegység címében a feszültség 3 V-tól szabályozható. Ha van benne áramkorlát, és az mondjuk rövidzár miatt közel nullára szeretné a kimeneti feszültséget leszabályozni, akkor ezt meg tudja tenni?

A szabályozó képes rá, az más kérdés hogy az egyszerűség jegyében úgy készült a táp, hogy az IC belső hibaerősítője a 2,5V-hoz képest szabályoz, így a rajz szerint a fesszabályozással nem lehet 3V körüli érték alá menni. Hogy az áramkorlát mennyire tudja leszabályozni a kimenetet azt meg nem mondom, ami látszik hogy az utolsó videón a 150A-es műszer lemegy nullára, de hogy az mennyi a valóságban azt csak a táp alkotója tudná megmondani.
Előbb utóbb készít majd belőle valaki egy példányt vagy módosít egy hegesztő invertert és majd kiderül. Cikket is jó volna belőle írni de az nem éppen lenne etikus a srác megkérdezése nélkül, viszont én nem beszélek csehül.

Én még jó pár egyéb nyelvvel is "csehül állok".

Leginkább azért nem, mert rossz topikban keresgélsz. NÉZD

Én nem éppen az SMPS jellegzetességeire gondoltam amire sokan hivatkoznak. Persze, 50V 5A mellé kell valamiféle előszabályzás, vagy
kapcsolóüzem, tiszta sor. A túlzás számomra a tápegység bonyolultsága. Ne akarjunk már kezdőkkel kapcsolóüzemű trafókat tekercseltetni, amihez már egy labor szükségeltetik hogy normálisan el lehessen készíteni, a táp további beállításairól már nem is beszélve. A hálózati kapcsolóüzemű tápegység nem feltétlenül az az eszköz, amit ha összedobsz otthon, az pöccre indul. Szerintem labortáp topológiában maradjunk meg max. az egyszerűbb dc-dc konverternél ha már kapcsolóüzem, mert láthatod, hogy sokaknak még az is problémát okoz, a problémáikra pedig az esetek 85%-ában nem kapnak választ a fórumon. Szerintem ez a táp túlzás, és szerintem nem nagyon szeretnének szívni vele. Van más megoldás analóg módon megvalósítható nagy áramú, nagyfeszültségű labortápegységre, Alkotó már kivitelezett egy alternatívát aminek szerintem pontosan az a megvalósítási módja, ahogyan Ő megvalósította, ha analógban gondolkodunk és labor minőségben. Nyilván nem olcsó, de ez vele jár. Szerintem biztosabb megoldás mint egy SMPS.
Mellesleg előszabályzás: Nem az a célja, hogy a hőveszteségeket nullára csökkentse, hanem az, hogy valamelyest csökkentse a veszteségeket. Ez nem jelenti azt, hogy a táp nem fog melegedni, csupán azt, hogy valamivel kevesebbet....kezelhetőbb lesz a hőveszteség.

Nézném én, de ott sem látok olyat... Bonyolult? Egyáltalán nem. Rosszul látod, én senkivel sem akarok csináltatni semmit, az extrém igények itt szoktak felmerülni, és sok esetben maradnak is kielégítetlenül, amikre ez egy egyszerű és jó alternatíva. Túlzás és nem szeretnének szívni vele? Ezt is rosszul látod, sokan szeretnének otthonra egy ilyet, csak éppen rajz nélkül fogalmuk sincs hogyan is kezdjenek bele, persze sokaknak még a rajz birtokában sem, nekik kell a segítség. És ha már a segítségnél tartunk, ha nem töröltem volna és kilistáznám nagyon meglepődnél hogy hányan kerestek már meg ilyen és hasonló kapcsolóüzemű témában, nyilván ők is mind azért, mert véletlenül sem szeretnének ilyet. Egy nagy teljesítményű analóg tápnak nagyon nagy vesztesége van, a hozzá való trafó nagy méretű és nehéz, ha nem magad tekered még jó drága is. Megtekerni pedig nem kis meló. Egy SMPS trafóra kell összesen vagy 40 menet, a mag csévével együtt megvan úgy 2000Ft-ból a 2kW-hoz, és akár kézben tartva is meg lehet tekerni. A "labor minőség"-ről is írhatnál valamit, hogy az tulajdonképpen mit is jelent egy táp esetében, konkrét paraméterek tekintetében. Csak azért, mert az építőknek itt fogalmuk sem volt róla hogy mit is mérjenek és mivel egy elkészült labortápon, amíg nem ollóztam ki néhány ide vonatkozó oldalt egy erről szóló könyvből.

Ahogy nézem van áramkorlátja, legalábbis van olyan potija amit a szerző áramkorlátnak hív. Könnyen belátható azonban, hogy a kimenetén lévő 3600uF(!) miatt áramhatárolásról érdemben nem igazán beszélhetünk. Nem csak azért 3V-tól szabályozható amit Ge Lee kolléga írt, hanem azért is mert a kimenetén van egy-egy soros dióda amelyeknek tipikusan 1,5V a nyitófeszültsége. Ennél kisebb feszültséget ez az áramkör képtelen kiadni mert nem nyitnak ki ezek a diófák.
Ez nem labortáp, ez egy átlagos hálózati kapcsolóüzemű tápegység.

Azt pedig már téma volt korábban is, hogy az "SMPS" csupán annyit jelent hogy "kapcsolóüzemű tápegység". Vannak, akiknek csak az számít SMPS-nek ha a hálózati 230V-ról megy valami, ebből a szemszögből nézve persze pl egy 5VDC->24VDC step-up konverter sem SMPS mert nem a konnektorba van bedugva.

Ne mondd már hogy nem! Ez még tenálad is SMPS-nek kell hogy legyen mert 230-ról megy:
Bővebben: Link

Ha értenéd a működését nem írnál butaságot. Ha bekapcsolás van, vagyis feszültség kerül a trafóra, akkor kitöltési tényezőtől függetlenül feszültség lesz a szekunder tekercsen az áttétel függvényében, vagyis ennél kb. 210V (feltéve hogy nem túl nagy a terhelés és van bőven fesz a primer pufferben), aminek muszáj átmenni a diódán akármekkora nyitófeszültsége is van. Ezt a feszt ugye a fojtó meg a kondi kiátlagolja, amiből lesz egy DC fesz (a kitöltés függvényében), ami lehet a dióda nyitófeszültségénél is kisebb, ahogy az van is más elrendezésű táp esetén (a sajátomnál konkrétan 800mV körül, pedig a dióda 1V fölött nyit).

Újfent kérem, írjátok már le azt az elektrotechnikai kifejezést vagy szabványt, amitől egy analóg szabályozó az "labortáp", ez meg nem, csak mert én tudatlan vagyok és nem ismerek ilyet, vagy a "labortáp" fogalmát.

Sziasztok egy kis segítséget szeretnék kérni. Elakadtam, a rajz és a nyákrajz valahogy nem stimmel r29;r30 a rajzon 270k és 2,2k nyákrajzon 220k és 4,7k melyik a jó?Bővebben: Link Rajzrol van szó

Majdnem mindegy mert azok csak az analóg műszer előtét ellenállásai amivel a kimeneti feszt és áramot tudod mérni a két ágban egy átkapcsolón keresztül. Mindegyik mellett trimmer is van amivel beállíthatod, majd kiderül hogy belefér-e vagy módosítani kell az ellenállásokon, de ha jól tudom a rajz szerinti értékekkel jó ha a 100uA-es műszert használod.

Köszönöm.

Szeretnék kérni tőletek egy jól használható 30-40V 5A ig olyan labortáp rajzot és nyáktervet aki már valaki megépített és működik,vagy aki esetleg segítene nekem távsegítségben összeszerelni.Köszönöm előre is!

Szia. Az Alkotó 1.4.2 rajzot itt megtalálod leírással együtt. nekem kettős kivitelben működik... A múltkor egy sajnálatos figyelmetlenség miatt fél napig zárlatban volt. Igaz, hogy brutális a hűtése, de meghálálta, és nem ment tönkre.

Köszönöm a segítséged,keresgélem de nem sok sikerrel tovább túrom a fórumot.most rendelném meg az anyagot hozzá.Már csak a munka lesz hosszadalmas vele A tiéd kijelzős?

Csak a kapcsolási rajzot találom

Igaz nem a keresett verzio, hanem egy fejletebb a V2-7-4 v2
ha ugyanezen forumtarsunk még ujabb tervét szeretned, akkor a LPSU3A50V
a fejlesztett legutolso verzioja

Igen az enyém kijelzős..de én vettem készreszerelt kínait. Nekem ez a táp jobban tetszik. És átgondoltabb.. Bár kicsit bonyolúlt, de ha nem riaszt vissza az építés, akkor ez egy igazán jó választás.

Az utolsó tetszik!!Mi a véleményetek,Egy hobbistának elég szerintem nem kell többet tudnia ugye?

Trafót hol találtál hozá?Én kb 1 órája azt keresem
Kijelzőt tudnék 4et 6.000ft ért összeszerelve csak nem használták fel és ezért válnak meg tőle.

Igazság szerint duplát építenék mindenképpen,bármelyikről is legyen szó.

Nekem több trafót tartalmaz a táp... Mindkét oldalt külön toroid (35V7A), és a kijelzőknek is külön puskás trafó (2X12V) van.

35Vost találtam 6.25A ez jó lenne?

A tapegyseged parametereit hatarozza meg a trafo.
Nem kell nagy faxnit csinalni belole. Ha kisebb a trafo max kisebb hatarertekekre kell majd beallitanod.
Ami kell majd neked -szekunder- tekintetben:
- 1 a fotapnak ide irtad a 35V 6A
- 2 a muszereknek (V-A) ha kulon -kulon muszer
- 1 a hutesnek es szabalyzasanak - ha epitesz bele-

a beallitashozkis segitseg Alkoto-tol

Esetleg ezt is megnézheted. Nálam üzemel egy ilyen, nem rossz.

Nem is tudom, kinek válaszoljak....
Kell-e 35V/xxA transzformátor az Alkotó féle V2-7-4 v2 labortápba, amiben 10000µF / 40V a puffer kondenzátor?
Ha még jól emlékszem a tanulmányaimra (elég rég volt már), 35V -os transzformátor egyenirányítás után már 35*1.414 V azaz 49.49V -ot ad le, amiből 2 * (0.7 .. 1)V elvész a diódák nyitófeszültsége miatt. Kis terhelésnél ennél több volttal magasabb is lehet a puffer feszültsége. Ugye nem 40V -os kondenzátor lesz benne? Mekkora lesz a disszipáció???

Számoljunk visszafelé: 30V DC kell a kimeneten, 3A terhelés mellett a söntön (0.226 Ohm) 0.6V esik. Továbbá kell néhány volt a tranzisztorok Uce feszültségtertelékának, aminek a pufferen létrejövő lüktető feszültség minimumánál is meg kell lennie. 3A mellett a 10000 µF -on 3V a rippli nagysága. Már 30 + 0.6 + 3 + 2 = 35.6 V-nál tartunk. A Greatz diódáin további 2V esik, a pufferen megkívánt feszültség 37.6V. 38V -tal számolunk tovább. A szekunder tekercs névleges feszültségének teljes terhelésnél 38 / 1.414 = 26.87V.... Szóval egy 27V (3..3.5)A -es szekunder tekerccsel meg tudjuk táplálni egy tápegységet.

Ha jól emlékszek, 50V 5A a cél. Az Akotó 1.4.2-es táp.