Még annyit a "Foldertrade"-ről, hogy régen kellett egy Tektronix szkóphoz használati utasítás, ingyen küldték, pedig használtan -nem náluk- vett szkóp volt. Másik Tektronix szkóphoz a firmware-t kérték usából, és küldték nekem szintén ingyen, ez is használtan -máshol- vett szkóp volt.
Pedig semmit sem vettem tőlük akkoriban, csak most először.

Úgy érzem, hogy akkor nekem is le kell írnom: nekem pedig pozitív tapasztalatom volt. Egy akciós szkópot félretettek nekem vagy két hétig, mert akkor tudtam kifizetni...Pedig nem ismertek és nem is hagytam ott csak százezret...Ez nem reklám, vagy antireklám - csak ez történt velem...

Mindenkinek köszi a reakciót.
Megrendeltem tőlük a szkópot.

Csatlakozva az előttem szólóhoz, nekem pont ellentétes tapasztalatom van. Két műszert is vettem onnét, készségesek voltak, gyorsan megjött amit rendeltem (a szkóp nem mert az csak német raktárban volt éppen, de arra is csak néhány napot kellett várni). A garanciás problémámat is 3-4 nap alatt elintézték, korrekten.
És ez volt a legolcsóbb hely, mindenhol máshol csak drágábban találtam meg amit kerestem.

Most mondjam azt, hogy engem meg kifuttattak a garancia időből, az ügyintézésük lagymatagságával? Látván a nem is írom le, mennyi időn át tartó langyos hozzáállásukat, magam szereztem be inkább a cserealkatrészeket, külföldről, és még így is jobban jártam, mind pénzben, mind időben, mintha a jó magyar módszereket és köröket futnám velük még időtlen időkig. Hibás garanciás cserealkatrészt küldtek, el se olvasták a levelemet értelmesen, hogy mit kérek - akkor már pénzért, miután a gariidőszakból (okosan?) kifuttattak... azóta se reagáltak hónapok óta, hogy mit csináljak a nem kompatibilis alkatrésszel, amiért fizettem is...

Viszont én nem az az ember vagyok, aki hónapokat tököl egy üggyel, és jelentgetéseket tesz, meg fogyasztóvédelemhez jár, stb. nekem erre nincs időm, sem kedvem, sem energiám. Nekem bőven elég annyi, hogy mióta ez az eset előfordult velem, és azóta már multinál dolgozok, így ha esetleg valaki is megkörnyékezné a céget tőlünk, hamarabb beszélem rá másra, akár a Foldertrade-re, vagy küldöldi partnerre is... nem egyszer, és picit, hanem többször, és hosszú távon hibáztak. Nekem ez nem fér bele. Nálam a vásárlásnál készséges kategória talán nem is létezik, mert markot tartani mindenki tud szépen és nyájasan.

Egyébként már túltettem magam a történteken, csak egyszerűen nem az a tipikus mintacég, amit bárkinek jó szívvel ajánlanék, a bizalmuknak kampó, úgy örökre.

Üdv!

Szeretnék vásárolni egy oszcilloszkópot, lehetőleg nem képcsöveset. Ritkábban használnám csak ezért nem szeretnék nagy osszeget rászánni. Valakinek van esetleg tapasztalata az eBay-en kapható összeszerelhető szkópokról?

Előre is köszönöM!

Az, hogy ritkán használod, egy dolog. Hogy mire használod, az egy másik. Ezek az összeszerelhetőek elég kevéd dologra jók és általában arra a kevésre is elég silányak. Szkópot az alapján kell választani, hogy mire szeretnéd használni.

Az ára kb. tükrözi a használhatóságát, azaz nagyjából semmire sem jó. Ha csöveset semmiképpen sem akarsz akkor két megoldás van, vagy egy USB-s szkóp ami szintén nem sok mindenre jó, meg kell mellé a PC is, cserébe olcsó, és valamennyire használható. A másik egy asztali DSO, ezek 70 körül indulnak még az ebay-en is, öregebb és lassabb példányokat ha szerencséd van találsz 40-50 körül használtan.
Egy mezei egycsatornás 10-15MHz-es szkópot is nagyon gyorsan kinő az ember, és ahhoz képest pl. egy DSO138 sehol sincs.

Igazából nekem csak arra kell, hogy meg meg tudjam mérni, hogy mikor torzít az erősítő amit építek.
Vagy esetleg még, ha erősítőt javítok ott megnézni a jelet, de másra nem hiszem, hogy használnám.

Ahhoz hatalmas torzítás kell, hogy szkópon látni lehessen. Ha vágva van a jel, az látható.

Torzításhoz torzításmérő és/vagy spektrumanalizátor kell, esetleg DSO, ami tud jó minőségű FFT-t.
Szkóppal nem fogod látni, max valami durva keresztezési torzítást vagy vágást. Az ebayes összerakható szkópokkal meg jó eséllyel azt sem.
Képcsöves szkóp miért nem jó? Nem fér el? Egy megbízható analóg szkóp jó lenne neked pedig.

Azt hittem, hogy ha szinuszt adok az erősítőre akkor látom a torzítást. Milyen analóg szkópot tudnálo ajánlani?

Ha már szemmel látod a torzítást, akkor már rég rossz. Lehet trükközni, hogy pl. a bemenő jelből kivonod a kimenőt és a különbséget jeleníted meg meg hasonló dolgokkal. Az a helyzet, hogy a szkóp nem precíziós mérőeszköz. Tehát eleve van egy rendes leolvasási bizonytalansága, és még egy csomó minden. Szemre egy színuszról nem mondod meg, hogy mekkora a torzítása. Ha már toznak látod, az már hatalmas torzítás. Persze ha be kell állítani egy erőstő munkapontját, a keresztezési torzításhoz vagy hasonló, azt látni fogod. De azt, hogy 0,01 vagy 0,1 vagy 1 vagy 10 % a hamonikus torzítás, az nem fogod szemre megmondani. Eleve, a legtöbb torzítást ídőtartományban nehezebb mérni/nézni, mint frekvenciatartományban.
Sima audió munkához akár egy 20MHz-es szkóp is bőven jó, de minél nagyobb a sávszélesség annál jobb. Kérdezheted persze, hogy minek több MHz a 20kHz-hez? Azért, mert pl. nagyon gyakori, hogy van valami gerjedés egy erősítőben, ahol azt fogod hallani/látni, hogy melegszik, meg torzít. Megnézed egy 1megás szkóppal, és semmit nem látsz. Megnézed egy jobb szkóppal és azt látod, hogy ott duruzsol benne mondjuk egy 15MHz-es gerjedés.

Hogyan is tanították annó?
10% torzítást már szemmel lehet látni

Ezt jó tudni! Mi a különbség a harmónikus és a keresztezési torzítás között?
Én arra a torzításra gondolok amikor a szinuszjel csúcspontjai le vannak vágva.
Ezenkívül még az lenne a kérdésem, hogy mi határozza meg egy szkópnál, hogy mekkora lehet a mérhető jelen a feszültség/áram. Mivel lesz, hogy akár több kW-os végfokokat kell mérjek.

A harmonikus torzítás azt jelenti, hogy a bemenő jelnek felharmonikusai jelennek meg a kimenő jelben. Ha beküldesz mondjuk egy 1 kHz színuszt, és megnézed mi jön ki, akkor látni fogsz 1, 2, 3, 4 stb. frekvenciájú összetevőket. Ez minden esetben megjelenik, ha az erősítő nem lineáris, tehát sokféle oka lehet. Ha pl. vágja a jel alját, tetejét (clipping), akkor a színusz elkezd négyszögjelre hasonlítani. Ez azt fogja jelenteni, hogy páratlan felharmonikusok jelennek meg, tehát lesz 3, 5, stb. kHz-es jel, természetesen csökkenő amplitúdóval. (Lásd: Fourier analízis). A keresztezési torzítás pl. az,amikor a komplementer erősítő "alsó" része már nem vezet, a "felső" meg még nem, így lesz egy törés a színuszban a nullátmenenet környékén. Ez is felharmonikusokat fog gyártani. Van még más torzítás is, attól függően, hogy milyen frekvenciáűjú összetevők jelennek még meg (intermoduklációs, stb.).
A harmonikus torzítást az alapharmonikus és a felharmonikusok effektív értékének hányadában adják meg. Ha komolyan kell ilyen jellegű torzításokat nézni, akkor van spec torzításmérő illetve a spektrumanalizátor nagy barát lehet még. SA-ron üvölteni fog, ha nem kívánatos összetevők vannak a jelben, szkópon, időtartományban nézve meg semmi rendellenest nem fogsz látni. De tud segíteni egy FFT (Gyors Fourier Transzformációt) végző digit szkóp is. Van szkóp-SA kombó is, de nem lesz olcsó. Hangfrekvenciára lehet jobb az FFT, mert az általános RF SA-oknak van alső frekvenciahatáruk.
Az, hogy a szkóp mekkora bemenő feszt bír el, azt a specifikációja megadja. De általában 300-400V szokott lenni, és lehet frekvenciafüggése is. Ami fontos, hogy kevés kivételtől eltekintve, aszimmetrikus a bement, a hidegpontja össze van kötve a szkóp testelésével. Földfüggetlen méréshez vannak speciális differenciális fejek.
Ha ennél nagyobb feszültségre van szükség, akkor megfelelő mérőfejet kell használni, vannak 10, 100, 1000 vagy még nagyobb osztású fejek. De ezeknek is meg kell nézni a specifikációját, mert egy 10x fej nem jelenti azt, hogy mondjuk 4kV-ot ráküldhetsz. (A 10-es osztás egyébként alapvetően nem a feszültség növelése, hanem a fej által okozott terhelő impedancia csökkentése miatt van).
Tehát nem szorzódik automatikusan fel a max bemenő fesz a fej osztásával. Ráadásul ez is frekifüggő. Pl. most direkt megnéztem a Tek P6009-es fejemet. Ez egy 100-as osztású fej, de max üzemi feszültsége 1,5kV DC-n,de 100MHz-es már csak 70(!) V.
Aramméréshez a szkóp közvetlenül nem jó, az feszültséget mér. De ha az áramot feszültséggé alakítod (pl. egy ellenállással), akkor már tudod mérni. Vannak továbbá speciális induktív vagy Hal elemes fejek, amikkel közvetlenül tudsz áramot mérni.
Mindenre van megoldás, csak meg kell nézni a specifikációt, meg a pénztárcát.

Szia nekem van egy dso-138 . És erősitőm kiméregetésére tökéletessen megfelel. Sőt még sok másra is.

Köszönöm szépen! Nagyon tanulságos volt, de így reggel, suliban elég nehéz felfogni! Délután még átolvasom!
@krisz69 Csáó, köszi, majd rákeresek!

Na, ilyen egy kimerito, rendes valasz. Egyetlen apro elgepelessel:Növelése. Az impedancia novelese, azaz a terheles csokkentese.

Picike jelalak eltérések kimutatására a 8 bites amatő körökben elterjedt dso-k nem alkalmasak, 8bit azaz 256 fokozatú felbontásnál általában kisebb amit látni akarsz, a torzítás. És még szkóp saját zaj is lesz a jelben. Az analóg szkóp felbontása elvileg végtelen, parányi jelváltozások sokkal jobban láthatók, mint 8 bites dso-n. Mint már írtuk, torzítások jó része analógon sem megállapítható, de van az a jelalak torzulás tartomány, ami analógon már látható, dso-n még közel sem.
Jobb dso-k tudnak egy jel részletet nagyítani, amikor a dso a/d konverter felbontási tartománya nem a teljes jelre állítva van, hanem csak egy kisebb tartományra, így a kis tartomány lesz teljes felbontással megjelenítve. Ezek már felülmúlják az analóg szkópot is, csak sokkal drágábbak mint az általad említett dso.

Dso-nak a gyári kábele rossz !! Minden féle zavart össze szed. Nem is használom.

(Én vettem hozzá 10-illetve 100as x osztot is így lefed mindent. Amit mérni szeretnék. ) Nem vagyok egy nagy szkop használó így megfelel .

Nekem is 8 bites van mint a többségnek, meg van analógom is. Sokat vizsgálok tranzienseket, de nekem még sosem kellett a 8 bitnél több, mert minek. Az ernyő felbontásához, adott képméret mellett, pont ugyanazt látom rajta mint az analógon, nincs szükség rá hogy további részleteket rajzoljon. Láttam a youtube-on 12 bitesekről készült videókat, nem mondom hogy nem jobb, de a gyakorlatban szerintem semmi szükség nincs rá, precíz laboralkalmazásokban talán lehet, de olyat meg úgysem csinál az ember otthon.
Tized %-os torzításokat az sem fog megjeleníteni, nem is kell, arra ott a hangkártya meg a célszoftver.

Azért vegyük figyelembe, hogy a legtöbb nem csillagászati árú DSO AD konvertere 8 bites. Normál esetben nem is nagyon látható ez, és nem is okoz problémát. Túlmintavételezéssel és átlagolással tudnak felbontást növelni, vagy azzal amódszerrel, amit írsz, offsetet adva a vizsgálandó jelhez.

Nem a te hozzászólásodra reagálva, csak eszembe jutott. Van az a tévképzet, hogy a DSO-k zajosabbak, mint az analógok. Ez általában nem igaz, csak zajosabbnak ("szőrösebbnek") látszanak. Az analóg szkópok vizuálisan átlagolják a zajt, ezért nem látszik rajtuk sokkal símábbnak a vonal. DOS-n bekapcsolva az átlagolást, ugyanolyan szép jelet kapunk.

Köszönöm a javítást, így van, ahogy írod és írtam el.

Még azt kihagytam, hogy valójában a 8 biteseknél csak 200 pixel van a kijelzőn függőleges irányban, csak ennyi lesz a max. felbontás. Sok szkópnál nincs kis lépésköz Y irányban, csak az 1-2-5. Ott sosem teljes magasság a jelalak, mondjuk legtöbbször csak kb. 100-200 pixel, illetve ennyi felbontásban látjuk a jelet. Ha 110 pixel lenne, az már nem nagyítható, mert kilógna a képből. Sok mindenhez jó ez, nyilván analóg kiesik ha nem ismétlődő a jel.
Torzítésméréshez nem szkóp alkalmas, de jóval kisebb eltérést-torzítást lehet analógon észleni, persze ez is már igen nagy torzítás.
Analóg szkópom egy raszteren 100 lépésköz felbontású (kurzoros mérés), ez zajmentes, még éppen látható eltérés. A 8 bites dso egy raszteren csak 25 pixel, azaz lépésköz, és zajos.
Nem a dso ellen szólok, manapság egyre több dologhoz csak az használható.

Így van pontosabban kifejtve. Nem lesz látható a rövid véletlenszerű zajtüske analógon.
Ez meg a dso előnye, hogy ez is látszik, persze nem mindig előny.
A dso-n viszont ott van még a kijelzőre kerülő jel 200 pontra (pixel) bontása, ez is zaj látszatot adja. Ha a jelszint pld. 100.5 érték (átlagolás után), akkor egyszer 100, egyszer 101 pixelre lesz írva. Ez megint csak hozza a kijelzés szőrösödést, analógon nem.

Azt az átlagolást melyik "menüben" lehet bekapcsolni ? Konkrétan Siglent 1072CML szkópon...

"Acquire" gomb, "Average" menüpont. Választható, hogy hány jelfelvételből átlagoljon.

Köszi !