Fórum témák
» Több friss téma |
Nem értettél meg.
Egy sorba van 6 armatúra, egy kapcsolóval működik. Fel kapcsolom, felgyullad mind a 6, majd kettő elalszik.
Értettelek, erre artam, hogy sok oka lehet, miért alszik ki.
A hozzászólás módosítva: Okt 28, 2016
Dehogynem! Az csak fizikailag van sorba a mennyezeten. Villamos szempontból párhuzamosan vannak kapcsolva, tehát a kapcsolón kívül semmi közük egymáshoz. De ha 6 van felszerelve, akkor lehet 3*2 elosztásban van a három fázisra kapcsolva és a kapcsoló három fázisú. Tehát ha a háromfázisú kapcsoló egyik fázisa kontakthibás, akkor az arra a fázisra kötött kettő, elaludhat.
Általában a lámpák (lámpatestek) világítanak, felvillannak, fényt bocsájtanak ki, de nem láttam egyet sem még "felgyulladni" vagy "égni" ...
Már majdnem elbizonytalanítottál.
A lap tetején Proba leírása a helyes, bocs.
Ilyen helyiségbe kizárólag por-pára védett lámpatest alkalmas(IP65 védettséggel). Rövid használatra felesleges a fénycsöves. Létezik megfelelő védettségű hajólámpa, E27 foglalattal, abba tegyél LED-es fényforrást. Az felkapcsol azonnal, van hideg és melegfehér, illetve nem fogyaszt sokat. Egyre olcsóbbak már. Ha van forgó gép használatban(köszörű), akkor kell hagyományos izzós világítás is.
Majdnem. A 7 pont. Ha a gyújtó hideg, rövidzárban van, és rövidre zárja a fénycsövet, nem? Az igaz, hogy kiveheted, ha már világít a fénycső, mert annak működésekor a fénycső gyújtónak szakadásban kell lennie. És a bimetáll csak akkor van szakadásban, ha meleg. És mitől marad meleg a bimetáll? A parázsfény lámpa pedig csak akkor világít, ha a bimetáll szakadásban van.
Ez szokott a villogás (újragyújtás) egyik oka lenni, nem világít a glim, kihűl a bimetáll, rövidre zárja a fénycsövet, az kialszik. A zárt bimetáll rövidre zárja a fűtőszálakat, az biztosan felfűti a bimetallt, az megszakad, begyútja a fénycsövet, ami addíg világít, amíg a bimetáll ki nem hűl. Azért tud kihűlni, mert nincs a glimmben kisülés, ami melegítené a bimetallt. A hozzászólás módosítva: Okt 29, 2016
Üdv! A gyújtó hidegen nincs rövidzárban! Bekapcsoláskor az első fél-egy másodpercben melegszik be(ezalatt világít), ekkor kerül rövidzárba, majd egyből hűlni kezd, és szakítja az áramkört. Ekkor gyújt be a fénycső. (ez egy-két másodperc alatt lejátszódik) A begyújtott fénycső üzemi feszültsége már kisebb, mint ami a gyújtóban lévő parázsfénylámpának kell, így tovább nem működik, hideg marad.
Üdv! Ez lehet előtét hiba és cső hiba is. Inkább az előtétre tippelek. Jártam így több (20-25db) darabbal pár éve. Bekapcsolva világított kb egy-másfél másodpercig, majd kialudt. Osramok voltak mind, 2×58W. Nem a cső volt rossz. Viszont itthon a műhelyben pont a múltkor cseréltem csövet. Ennél ( Osram 2×36W)bekapcsoláskor csak az egyik világított, a másiknak csak izzott a két vége, majd mindkettő kialudt. A hibás csövet kicserélve azóta is működik. Mondjuk az itthoni a prof. változat, előfűtéssel indul, az előbbiek egyből gyújtottak( az olcsóbb változat). Nem is régi előtétek voltak, nem voltak egy évesek, hát nem sokat bírtak.
A hozzászólás módosítva: Okt 29, 2016
Rámértem, igazatok van, nyitva van, nem rövidzárban.
Mikor rájöttem, már nem tudtam javítani. elnézést
Kösz.
Forgó gép nincs, inkább tároló, mint műhely. Idézet: „bekapcsoláskor csak az egyik világított, a másiknak csak izzott a két vége, majd mindkettő kialudt. A hibás csövet kicserélve azóta is működik.” Igen, én is ezt tapasztaltam, ezt szerettem volna már valakitől hallani, hogy ez előfordulhat e, de ezek szerint igen. Egy három csövesnél is ez a helyzet. Kettő begyullad, a harmadiknak izzik a két vége pár mp. ig, majd mind elalszik. A rosszat kicserélve, működik rendesen. A hozzászólás módosítva: Okt 29, 2016
Adott egy 40 m2-es könnyűszerkezetes családi ház 2 személy részére . A lakás energiaellátása csak elektromos energiával lenne ellátva. Tehát a fűtés, meleg-víz, sütés-főzés, mosás stb.
Elégséges a a szolgáltatói alap 32 A, vagy inkább 3x16 A és mellé a bojlernek a vezérelt 16 A ?
3 x 16 és vezérelt a bojlernek, esetleg a fűtésnek is. Három fázis általában jobb, mint az egy.
Egyik kollégám butaságnak tartja a 3 fázist, ha nincs óriási nagy energiafelhasználás, mert ha nulla szakadás történik rossz helyen, akkor minden eszköz tönkremegy. Nekem erről nincs kialakult véleményem, viszont ez az infó is igaz.
Annyit tennék még hozzá, hogy a csatlakozó vezeték az épülethez a mérőhelytől 35 m és földkábeles megoldás lenne.
3*16A kiindulásnak, és vezéreltre is ugyanennyi. Ez bővithető a későbbiekben ha szükséges lenne.
Köszönöm a megerősítő válaszokat én is így gondoltam .
A hozzászólás módosítva: Okt 31, 2016
A legcsutkább kis zsákutcák kivételével az utcai hálózat úgyis három fázisú, tehát a veszély megvan. A saját hálózaton meg... na, elvileg a gondos gazda pont ott tudja a jövőt befolyásolni azzal, hogy rendszeresen karbantartja/tartatja a berendezést.
Szia! A "sógoroknál" lehet, hogy butaságnak tartják, mert meg tudják fizetni a szakmunkást és azzal végeztetik el a munkát de idehaza nagyon sokszor a "de jó lenne ha volna három fázisom" sóhajtás hangzik el. Persze először soknak tűnik a beruházási összeg de a velejáró "kényelem" sokat ér majd a továbbiakban. Ha mégis egy említett nulla szakadás történne azon a rossz helyen, talán mégsem történne akkora kár mint amekkora egy villámcsapás alkalmával egyetlen fázison.
Jó amit írsz. Itt van két szép ellenpélda a villámcsapással, és az utcai hálózat sérülésével. A 3 fázis felé hajlok inkább én is. Egyébként meg kell egy túlfeszültség védő, és a nulla szakadás sem okozhat elvileg gondot.
A hozzászólás módosítva: Okt 31, 2016
Az attól, illetve a következményeitől nem véd meg.
Nos. Feltételezzük, hogy szabványos a szerelés (TN-C-S hálózat, PEN földszondával) és egy fázisú hálózat. Ez gyakorlatilag az jelenti, hogy a szolgáltatói vonalról kap a háztartás 1 fázist és a PEN-t. A PEN potenciálját földszintre hozzák földélőszondával a lakáselosztóban (vagy fogyasztásmérőnél ebből a szempontból közömbös). Ebben az egyfázisú rendszerben ha a PEN megszakad a földszonda előtt akkor szinte észre sem lehet venni, mert az áram a munka nullán visszafolyik a PEN sínre és az áramkör a földszondán keresztül záródik, így nem történik áramütés és a fogyasztók is működnek (viszont nem üzemszerű állapot!). Ha a szétválasztás után a munka nulla szakad meg, akkor a fogyasztók nem működnek (lévén nem zárt az áramkör), de életveszély nem áll fent. Ha PE szakad meg akkor a készülékek tovább működnek, de egy földzárlat esetén a védelem nem aktiválódik (áramütés!). A végére hagytam a legrosszabbat, ha a PEN vezető szakad meg a földszonda után, de a szétválasztás előtt. Ebben az esetben a munka nullán visszafolyik az áram a PEN hídra, a szolgáltatói vonal felé nem tud záródni az áramkör, és a földszonda felé sem, így hát elindul vissza a PE vezetőn és a fázisfeszültség megjelenik a földelt készülékek fém testén, a védelem ez esetben sem tud aktiválódni, biztos az áramütés (lévén az áramkör azon a személyen záródik aki megérinti a földelt készüléket).
Most nézzük a három fázisú rendszert (szintén TN-C-S, PEN földszondával). Ha a szétválasztás utáni PE szakad meg ugyan az a helyzet mint az egyfázisúnál. Ha az N szakad meg akkor kétesélyes a dolog, ha a három fázis között szimmetrikus a terhelés akkor a munka nullán nem folyik üzemi áram. Észre sem venni a N szakadást, meg sem emelkedik a hálózati feszültség a fogyasztó sarkain. Ha a három fázis között a terhelés nem szimmetrikus akkor kiegyenlítő áram folyik a munka nullán (ennek értéke grafikusan (vektoriálisan) számítható a három fázisáramból, de minden esetben kisebb mint a fázisáramok), így a fogyasztók sarkain a feszültség csökkenhet és nőhet is, a fogyasztóktól függően. Mivel a PE nem szakadt így nem történhet áramütés (anyagi kár viszont keletkezhet, de ez másodlagos). Ha a szolgáltatói PEN megszakad a földszonda előtt akkor ugyan az az eset mint az egyfázisú rendszernél, az üzemi áram a földszondán keresztül záródik. Ha viszont a PEN a földszonda után, de a szétválasztás előtt szakad meg akkor szimmetrikus terhelés esetén a fogyasztó földelésén nem emelkedik meg a potenciál, nem keletkezik áramütés, viszont ha a terhelés aszimmetrikussá válik akkor az aszimmetria mértékétől függően nőni fogy a fémvázon a feszültség. Ez akkor éri el maximumát ha a terhelés abszolút aszimmetrikussá válik, vagyis már csak egy fázist terhelünk, ebben az esetben viszont már egy fázisúvá válik látszólag a rendszerünk. Összefoglalva: Szerintem a három fázisú rendszer a biztonságosabb, mert megfelelő tervezés esetén (a három fázis között szétosztott terhelés) a munka nullán (így a szolgáltatói PEN-en sem) folyik áram, N szakadás esetén sem keletkezik feszültségnövekedés, és életveszély sem áll fent. Aszimmetrikus terhelés esetén is, ha nem csak egy fázis van terhelve akkor a fémvázra kiülő feszültség alacsonyabb mint a 230V, esély van arra hogy csak "megcsíp" és nem öl meg. Három fázisú rendszernél a PEN kötések sincsenek annyira terhelve. Vagyis szakszerű szerelés és karbantartás esetén mind a kettő ugyan olyan biztonságos, jobban mondva egyik sem veszélyesebb a másiknál.
Egyfázisú rendszernél ezt a legrosszabb, utolsó esetet lerajzolnád? Nekem nem teljesen világos, bevallom.
Itt egy rajz, ha ez segít .
Szia! Profi az okfejtés! Én nem akartam ennyi karaktert belepumpálni a dologba és attól tartottam, hogy kihagyok valamit az eshetőségből. De miért is szakadna el az a nulla!? Ennek a valószínűsége a lakossági hálózaton nagyon valószínűtlen az egyéni lakáselosztóknál pedig hogyan is fordulhatna elő ilyen baleset? Az talán már kimerítheti a szándékosság fogalmát. Az iparban talán a munkagépes vehemencia terhére lehetne írni hasonló esetet de ez is megkérdőjelezhető. Szóval nem kell mindjárt a legrosszabbra gondolni, hogy pont nálam és pont velem fog ilyen történni, előbb fog történni egy villámlátogatás, mint egy "nullaszakadás".
Hozzászólásokat olvasva azért ne feledjétek el a következőt: Valószínű, mint szakemberek, mindenki meg tudja csinálni a különböző munkákat, amik itt elhangoztak, leírtak, de ha baj van, akkor jön a következő kérdés - biztosító, szolgáltató stb. felől - ki csinálta hivatalosan!!! (papír a lényeg a munkáról) - és teljesen mindegy, hogy mennyire szakszerűen volt az a rendszer kiépítve, ha találnak egy apró hibát, és azt keresik, mert tudják mit kell keresni ...
Köszönöm. Mindent, korrektül összefoglaltál, tisztább lett a kép is!
Nem túl gyakori tényleg, szabványos szerelés mellett egy esetet tudnék mondani, mégpedig amikor elfúrják a vezetéket. Márpedig dolgokat a falra felfúrni gyakran szoknak a háztartásban.
Nálunk itt Gútán történ olyan, hogy a szolgáltatói PEN megszakadt mégpedig a tetőtartón (légvezetékes bekötés, nem légkábel), még a fogyasztásmérő előtt. Földszonda persze nincs. A házban az áramkör a gázcsőre kötött EPH bilincsen keresztül záródott, ami mivel laza volt, szikrázott! Még jó hogy észre vették, mert ha sikerül átégetnie a szikráknak a gázcsövet akkor berobbant volna! Szerencsére időben észrevették és kijavították a hibát. |
Bejelentkezés
Hirdetés |