Fórum témák
» Több friss téma |
Fórum » Egytranzisztoros erősítők (Zen)
Szia.
Két probléma van a kapcsolással. Az első, hogy nincs benne áramgenerátor. A nyugalmi áram a tranzisztorok áramerősítési tényezőjétől és a tápfeszültségtől függ, egy áramgenerátornál viszont ezektől független. A másik pedig az, hogy DC csatolt a bemenet, emiatt a kimenet DC munkapontja függ attól, hogy mi a jelforrás, vagyis előfordulhat, hogy a kimenet leül 1-2V -ra is akár. Az meg nagyon rontja a kivezérelhetőséget.
Szia.
nekem meg két válaszom van 1. A T2 maga egy munkaellenállás, csak hát nem korrekt áramgenerátor. 2. A bemenetre azért nem tettem kondit mert: a; Eleve feltételezem, hogy a hangkártya kimeneten van. b; Nagy kapacitás kellene, ami plussz rontaná a hangképet De ezt a kapcsolást használom és még nem volt gond vele. Amúgy én se most ragadtam először pákát. A hozzászólás módosítva: Nov 21, 2016
Nagyon finoman fogalmaztál, ezért mindenképpen köszönet illet
Nekem ez a kapcsolás úgy tűnik, hogy nincs tervezve, hanem "ahogy esik, úgy puffan"...
A T2 kollektor árama rá van bízva a tranzisztor áramerősítési tényezőjére. Minden tranzisztorral más lesz a nyugalmi áram. A T1 bázisa pedig le van húzva 1kOhm -mal GND -re, vagyis az Emittere ettől csak 0,6V -tal lesz magasabb potenciálon. Elvileg persze, mert valóságban ezek nem ideális tranzisztorok. Emiatt a T1 bázisán viszonylag nagy áram kénytelen folyni, ami felhúzza a bázisellenállás potenciálját. Nem biztos, hogy ezt az áramkört nyugodt szívvel rá merném dugni egy komolyabb cd, vagy dvd lejátszó vonal kimenetére. Próbára összedobtam, nekem 3V -ra állt be a bemeneten a DC szint, a kimeneten pedig 3,6V -ra. A bemenő impedancia is nagyon alacsony, nem biztos, hogy minden készülék tolerálja az 1kOhm alatti terhelést.
Lehetne bonyolítani, legalább egy buffert rakni elé és rendes áramgenerátort nekije. Ez már legalább négy tranzisztor+alkatrészek. A címben Egytranzisztoros szerepel, tehát egyet lehet érteni azzal, hogy ennyiből csak kísérleti áramkör születhet(az se sokáig).
A T2 -t plusz egy zéner (vagy két dióda) és egy emitter ellenállás hozzáadásával áramgenerátorrá lehet alakítani. De még mindig megmarad a bemeneten lévő magas DC feszültség problémája, valamint a túl alacsony bemeneti impedancia.
Eredetileg ez lm833-as előfokozattal ment volna és nem így. 10k-ig tuti elmehet a bemeneti ellenállás (kipróbálom). Ez így már nem gáz annyira. Csatolókondi meg valóban kell, de ez nem probléma(nekem eleve leválasztott a CD kimenete). Kissé fonomítom, de rendes áramgenerátort nem is igénye a kapcsolás.
Na a korábban linkelt kapcsolásom már nem szól szépen 10k bemenetről. Amúgy korrekt erősítőt nem lehet építeni egy erősítő elemből(pláne nem egy tranzisztorból). A Fetek esetében más a dolog, mivel ott nem kell illeszteni a bemeneti munkapont áramát a kimenetihez(lehet nagy ellenállásokkal belőni a munkapontot), viszont a Mosfet brutális bemeneti kapacitása miatt nehéz meghajtani. Egyedül csövesekben lehetne gondolkozni, az talán el tudna menni a mai magas feszültségű kimenetekről korrekt illesztéssel hosszasan.
A hozzászólás módosítva: Nov 28, 2016
Ez nem lesz működőképes így, mivel a felhasznált csöved erősítése max 2.
6E5P, vagy 6E6P csővel próbálkozz.
Léteznek ilyen erősítők. SPUD-nak hívják, amikor oldalanként egyetlen aktív elem van a jel útjában. A 6C19П erősítése szerintem kevés lesz ide. Kétféle megoldást szoktak alkalmazni. Egyikben egy nagy erősítésű csövet építenek be (pl. 6Э5П, 6C45П), a másikban a bemenet felől érkező jel egy transzformátoron keresztül érkezik a cső rácsára.
Hát nem arra akartam célozni, hogy hangos lesz, de hangkártya kimenetre 75% hangerővel szólnia kell a 6c19p nek is . Persze a 6n6p is egy 6c45p hez hasonlóan lehetséges megoldás, de olcsóbb. Köszi a kiigazítást.
Próbáld ki, meg fogsz lepődni! Ha a bemenetére 2V eff. jel kerül, cső ezen erősít (2x), kb 4V lesz a kimenő primerjén. Kimenő áttétele közel 20, így hangszóróra közel 200mV feszültség kerül, ami 0,005W.
Én 10v bemenetre számoltam, nem tudom miért (azt hittem ad annyit egy hangkártya?) és az egy volt kimenet(elég egy kishangszóróra). De a Topic lényege, hogy egy tranyóból erősítő, ami nem fog menni csak úgy, hogyha azt is kimenőtrafósra tervezik egy kis darlingtonnal, esetleg egy IRF610-es fettel.
A hozzászólás módosítva: Nov 29, 2016
Az is csak 0,125W, mire jó, semmire.
Egy csővel megoldhatod, írtam típust 6E5P), kb 50x erősít és 8W anóddisszipációja is bőven elegendő. 6H6P sem lenne jó, amit fentebb írtál. Ha egy csővel akarsz erősítőt megoldható, de előtte tájékozódj az adatlapon, majd kicsit számolj is.
Ha már zen, akkor itt van egy korrektebb áramgenerátoros. Ennek már a filléres hexifetek is jók. Az áramgenerátor itt 1A körül jár, de nagyobb bordára és nagyobb fetre mehet a duplája is. Olyan 40v köről járatva gondolkodjatok.
Néhány elvi hibát tényleg tartalmaz
Remélhetőleg nem építi meg senki.
Szia!
A lehető legegyszerűbben közelítsünk meg mindent, de annál semmivel sem egyszerűbben. - mondta Einstein. A témába vágó csatolt írásnak is ez a vezérgondolata.
Valóban bele lehet okoskodni. Egy ellenállás van csak szemet szúró helyen, ugyanis az emitterkörbe szokás tenni az 1R ellenállást, mert így belejátszhat elvileg az H21 paraméter is . Amúgy ezen kívül elvi hiba nincs,Csak kekeckedő fazonok.
A hozzászólás módosítva: Dec 20, 2016
Valóban nem, mert ezt is meg kell valamivel hajtani a brutális bemeneti kapacitása miatt.
Idézet: „Amúgy ezen kívül elvi hiba nincs,Csak kekeckedő fazonok.” Egy fejjel lefelé álló zener?
Miért is állna fejjel lefelé? a Fetet rajzoltam rosszul és nem raktam fel a tápot sem. Utálom a powerpointot!!!! De ez itt rendesen van feltéve, igaz csak sablonosan,mivel a fetek jelöléseit mindíg bekeverem. Azért 1A csak 2-3 W-os kimenetre elég.
A hozzászólás módosítva: Dec 20, 2016
Ha nincs a pnp tranzisztor emitterénél ellenállás, akkor a kollektor áramát a bázisában lévő 47kOhm -os ellenálláson folyó bázisáram és a tranzisztor áramerősítési tényezője fogja megszabni. A zénert akár ki is veheted, mert a tranzisztor B-E diódája kb. 0,7V -on kinyit, úgyhogy az a zéner nem befolyásol semmit a báziskörben. Vagyis, mint már írtam, ez még mindig nem áramgenerátor. Főleg nem "korrekt" áramgenerátor. Az árama tápfeszültség -és tranzisztorfüggő. Reloop feltett egy dokumentumot, az egy korrekt kapcsolás. A tied akkor lesz az, ha átteszed a kollektorban lévő ellenállást az emitterbe és annak is, meg a bázis ellenállásnak is megfelelôen választod meg az értékét.
Hát, most is az emmitterben van az 1 ohmos... Tehát, a zenernek van létjogosultsága, még akkor is, ha éppen fordítva van, hiszen így egy sima dióda is elég lenne. Más kérdés, hogy mondjuk 1 A-nél kissé kevés lenne egy db dióda nyitóirányú feszültségesése. És nem 47 k, hanem csak 4,7 bázisellenállás. A többi stimmel...
Nekem tecccik amit csinálsz. Ne hallgass senkire, szerintem csak irigykednek. Majd kiforrja magát ez a kapcsolás előbb-utóbb. (Nincs is olyan, hogy áramgenerátor.... mi az?)
Bocsánat hogy ebbe a beszélgetésbe beleszólok, de emellett a hozzászólás mellett nem tudok csak úgy elmenni.
Azért egy olyan fórumon, ahol az elektronika a fő téma, ne írjunk már olyat hogy "Ne hallgass senkire", itt minden hozzászólás építő jellegű, amikből rengeteget lehet tanulni. Azt a mondatodat, hogy "Nincs is olyan hogy áramgenerátor", nem tudom értelmezni. Talán arra gondoltál, hogy nem tudod mi az az áramgenerátor, ebben az esetben, engedd meg, hogy belinkeljem a Wikipedia idevonatkozó oldalát. Bővebben: Link Ui: A "tecccik" bizonyára egy elütés.
Köszönöm a kioktatást. Érezni a jobbító szándékot mögötte. Másszor ilyet nem teszek. Azért megkérlek, olvasd el légy szíves az ezt megelőző 20 építő jellegű hozzászólást és az erre adott nyegle válaszokat, majd próbálj némi iróniát keresni abban amit írtam.
Ígérem, utána fogok nézni mi is az az áramgenerátor. Amint ezzel megleszek, a feszültség generátor fogalmát is megtanulom, ugyanis még nagyon sokat kell tanulnom. Ui: A "tecccik" nem elütés volt, hanem hejesírási hiba. Emiatt is elnézésed kérem!
Sajnos, a kolléga össze-vissza teszi fel a rajzokat, én konkrétan erre a kapcsolásra írtam.
Az rendben van, hogy kiálltok a kolléga mellett, de feltett több hibás rajzot, (amikben pl. állítása szerint van, de mégsincs áramgenerátor), illetve hibásak a rajzok, a zéner diódát fordítva rajzolja az áramkörbe, a MOSFET áramköri rajza hibás, az áramkörei pedig tervezetlenek, "ahogy esik, úgy puffan" jelleggel összedobottak. Mikor pedig leírom (leírjuk) és célzunk a problémákra, akkor annyi rá a megjegyzése, hogy egyesek kekeckednek vele itt a fórumon.... Szóval, egy szónak is száz a vége, utána kellene nézni, hogy melyik félvezetőnek mi a kapcsolási jele, hogy néz ki egy áramgenerátor, hogy kell berajzolni polaritáshelyesen egy zéner diódát egy kapcsolási rajzba, tisztában kellene azzal lenni, hogy egy közel fél tápfeszültségen lévő bemenet elé illik csatoló kondenzátort tenni, stb, stb... vagyis problémák vannak az alap dolgokkal. Részemről ennyi, semmi személyeskedés nincs a hozzászólásaim mögött és nem is volt. A hozzászólás módosítva: Dec 20, 2016
Igazából csöves erősítőkkel foglalkoztam sokszor, így nem vagyok otthon a félvezetőkben. Az egy tranyós erősítő egy hangfalra meghajtó és előfok nélkül azért nekem is érdekes. A gyakorlatban pedig az a gáz, hogy az áramgenerátor csak elméletben az ami. Egy teljesítménytranzisztor erősítése nem túl nagy és az 1ohm ellenállás mellett valóban csekély (nincs szerepe a gyakorlatban hogy E-re vagy C-re kötöd). Akár egy szál tranyó a megfelelő bázisellenállással is fix áramot ad ki egy adott tápfeszültség mellett(próbáld ki). Akkor lenne gáz,ha kis jelű tranzisztorokból építenél kis áramú generátort, mivel ott nagy h21 és nagy munkaellenállás van kilátásban. De ha valami nálam valóban működik? Egy Mayan nevű felhasználó ugyan ezzel a rendszerrel tett fel rajzot, de őt senki nem piszkálta, amiért nála egy bd243 és egy bázisellenállásból áll az áramgenerátor. A gúnyos/vicces megjegyzések mióta építő jellegűek?
|
Bejelentkezés
Hirdetés |