Na maj jönnek a megmondó emberkék hogy mit gondolsz ?Hàlózati trafóból kimenőt!!!
Az a.vas nem vas meg nem arra csinaltak meg hasonlok ... Csak óvatosan ezzel mert sok âm az okos ember aki az egész élete soràn nem épített még soha semmit de majd Ő megmondja neked a tutit.

Szia!
Nem baj, széles a hátam
Véleményed?

Ha jól tekeri el84-hez szuper az a trafó!APT 453-as trafója is majdnem jó.Nem volt elég mély, de komoly hangja volt.

Ha jól értem szavaid, akkor szerinted lehet és Te csináltál is ilyet?

?

Hálózati trafóból vagy hálózati trafó vasból kimenőt csináltál-e? Mik a tapasztalataid?
(Ha jól értelmezem szavaid, akkor erre gondoltál.)

Meg mindig.nem ertem a kedest?
Mutass nekem olyan vasat amit direkt kimenonek gyartottak na foleg itt a.forumon.
Minden vasat halozati trafonak gyartottak amit itt latni.
Barkit kerdezhetsz mik a tapadztalatok.ez ugyben
Itt.en latok , hipersyl vasakat ,toroidot ,M magos vasakat ritkan meg EI vasat .

Lehet ám méretezni egy kimenőtrafót, és ha jól méretezed, a tapasztalatok is jók lesznek.
De ezt inkább a kimenőtrafós topikban.

Lehet, hogy azért kérdezek rosszul, mert az eredeti hozzászólásod félreérthető?
" A magyar nyelv nehéz és szép, a műszaki és mérnöki nyelv pedig pontosságot és érthetőséget követel. Amennyiben a szakmai információ nem jut el mindenkihez, annak nem megfelelő nyelvi formája miatt, úgy az információ hasznavehetetlen."

Értem, köszönöm, ez megfelelő iránymutatás volt. Ha tüzet gyújtok, akkor meg meleg lesz

Ha tudod hogyha tüzet gyújtasz meleg lesz, akkor milyen tapasztalatra vágysz?
Hány tüzet kell meggyújtanod, hogy megtapasztald kis tűz kis meleg, nagytűz nagy meleg.

Üdv! Az országban elfogadhatónak vehető, kimenőnek való vas egyedül a régi BEAG vasak valók, amiből a vonali 100V-os trafók készültek.
Amúgy lehet futtatott bodzafából is kimenőt, és tényleg az lesz. Más kérdés, mire való.
Sajnos külföldről szerezhető csak be laminált GOS vas, ami kimenőnek (is) készül.
Ezek irányított szemcséjű - eddig egyezik a hálózati vasakkal - aztán a hőkezelés során megszüntetik a kiszabás során a vágott élek melletti mágneses anomáliákat.
A BEAG annak idején hőkezelte - laminálta - a trafólemezeit, amit jobb hangkimenőnek tudott készíteni. A keresettségét az is mutatja, nagyon nehéz ma már gozzájutni, sajnos.
Mutatok egy-két adatot, miről is van szó. A hazai toroid lemezeket nem kell bemutatnom, remélem, nem kimenőnek való. A fordítás a WEB-el történt, azért sejthető a különbség.
Ezek a vasak itthon nem elérhetők, Németország, Csehország pl. ahol gyártják.
Nem annyira drágák, csak körülményes beszerezni őket.
Még annyit, a hipersil magok tudják ezeket a mágnesezhetőségi mutatókat, valahogy mégsem gyártanak széles körben ilyenekből kimenőket. De, bármilyen vasból lehet kimenőt csinálni!

Azt szerettem volna elérni, ha ezek az információk, és még néhány a tervezéssel kapcsolatos információ a saját topikjában jelenjen meg. Akkor a kimenőtrafók problémaköre egy helyen lenne tárgyalható, és talán nem merülne fel újra, és újra, OFF -ként.

Nagyon is igazad van. Azonban annyira szorosan kapcsolódik a csöves erősítőhöz, hogy előfordulnak az átfedések. Megkérem a moderátort, legyen szíves a csatolható hsz-eket oda tenni.
Részemről elnézést kérek.

Sziasztok! Segítségre lenne szükségem ugyanis építettem egy 807 SE sztereó erősítőt és a fojtós tápfesz nekem nem jött be, szeretném stabilizálni a tápfeszt, de mindenképpen csöves stabilizátort szeretnék. Ehhez kérnék tőletek kapcsolási rajzot. Az előállított feszültségem 460V szükséges áramfelvétel 100mA
A kapcsolás 450 voltra lett tervezve. Lenne itthon jó néhány EF80 - as de ha vennem kell hozzá csöveket nincs akadálya. Előre is köszönöm a segítséget!

A téma rajzai közt találsz. Ha jól emlékszem, épp EF8x, E(P)L 500(504)-zal, Stv, vagy SzG stabilizátorokkal.

Sajnos nemigazán találok

Pl- egy ilyen. Zéner helyére betehetsz egy 150 V -os stabcsövet, az áteresztő csőnek megfelelő áramot bőségesen tudnia kell.

Nagyon jó kis kapcsolás, kicsit felturbózva nekem 5db PL36, EF80, 2db VR75 sorbakötve, és negatív segédtáppal 0-400V stabilizálva 300mA ig.

Köszönöm! Az EF86 helyett majd EF80 - at használok

Azért az a 0 nem 0. Ahhoz, hogy 400V-ot ki lehessen belőle venni 300mA terhelés mellett, 500V felett kell a nyers feszültséget tartani. Ha ezt - teszem azt - 30V-ra stabilizálom, és 300mA-rel megterhelem, az 5 áteresztőcsövön bőven 150W feletti teljesítményt fűtök el, amit azok nem nagyon bírnak. A gyáriak is inkább 150V-ról indulnak, és 300V-ig mennek.

Ez is az elektroncso.hu színvonalú rajz. Szép, csak éppen a megadott paramétereket nem tudja. Az EL84-nek a 100mA már határérték feletti, és 250V-on több, mint 25W marad a csövön.
Arről nem is beszélve, hogy egy esetleges zárlatra mi történne.....

Amit mértem az természetesen egy nagyon rövid ideig állt fenn. Amit tartósan elvisel a kapcsolás (az én esetemben) 150-170mA körül van. Bár határeset a tápfesz kérdése, ami nálam 760V nyers feszültséget jelent, viszont eddig nem volt baj. Nekem ez a táp, csakis 100V felett van használva. Azért lett 0-400V, mert a kapcsolás adott volt...

Én csak böngésztem egy rajzot. Mivel nem önálló tápegységnek készül, rövidzár védelem nem szükséges. A feszültséget is csak egyszer kell beállítani, végletesen állítgatni nem kell. Azt meg írtam, hogy olyan áteresztő csövet használjon, ami bírja bőségesen az áramot.
Egyébként sem értem, hogy egy nyamvadt végfoknak minek stabilizálni az anódfeszültségét. A vezérlő, és a segédrácsét még csak csak, de az anódét... Gondolom nem műszernek készül.

Azért egészítettem ki a leírásod, mert a labortápoknál megszoktuk, hogy a megadott paramétereket egymástól függetlenül, és időkorlát nélkül tudjuk igénybe venni. Ha valaki valami hasonlót épít, akkor azt is figyelembe kell venni, hogy az általa kivitelezett kapcsolásnál milyen határadatok vannak, és azok egymástól hogyan függenek Pl. a Te esetedben: A tartós csúcsáram kb. fele a megadottnak, a tartós terhelés alacsony feszültségen (amire egyébként inkább félvezetős kapcsolásokat szoktunk használni) maximum néhány 10mA. Abban igazad van természetesen, hogy - ismerve a kapcsolás "lelki világát" - olyan igénybevételnek teszed csak ki, amitől biztosan nem károsodik. Ezeknek az áteresztő csöves tápegységeknek pedig valóban - ahogy a gyári készülék adatai is mutatják - 100-150V felett van a a működési területük.

Az a baj, hogy a kérdező által felsorolt adatokkal (ha jól értelmezem, 460V-os "nyers" feszültsége van, ebből 10V esett a fojtón, mert 450V az erősítőjének az igénye!!!) nem lehet csöves stabilizátort kivitelezni.
Erre már csak hab a tortán, hogy egy válójában túlparaméterezett rajzot mutatunk neki.

Ez egy A osztályú kapcsolás. Az A osztályban csak egy irányba folyik az áram és ha nem tökéletes a búgás megjelenik a hangszórón. A 807 csövek pedig trióda üzemben vannak bekötve.
Az ellen ütemű erősítőknél ez valóban nem fontos mert a kimenő trafóban ellenkező irányba folynak az áramok és a búgást kioltja

Mi tagadás, említve is lett, hogy stabilizálni, csak magasabb nyers "feszből" lehet.. 460V-ból csővel nem lehet 450V-ot előteremteni pláne nem terhelni. Említésre került még a végfok is, hogy nem kell stabilizált tápról járatni..

Vétek stabilizált tápot készíteni hozzá.

Akkor mit javasolnál?