Sziasztok!

Azon gondolkoztam, hogy barkácsolok magamnak otthon egy nikecellvágó szerkezetet. (A neten 80.000 Ft-ért adnának egyet). A mechanika része megvan, az elektromos oldal sem túl bonyolult, ellenben nekem fejtörtés okoz. Egyrészt találtam cekászt otthon, ami elvileg direkt erre a célra készült, ellenben nem tudom, hogy milyent tépegységre kössem rá. Egyen, vagy váltó, 230, vagy kisebb feszültség, ha kisebb, mekkora? Kérlek segítsetek a méretezésben, gondolom egy potméter sem ártana, ha nagyon izzana a szál, lejjebb tekerném. stb. Minden ötletre nyitott vagyok.

Előre is köszönöm a segítséget.

Milyen hosszú lenne a huzal?
Mert az én gépemen kb.20cm hosszú, 0.2mm vastag,és egy egyszerű 3-32V-os kinai kapcsitáppal működik.
8V körüli feszültségnél ideális a vágás 200mm/perces előtolásnál

Ha visszaolvasol lettek leírva lehetőségek. Nekem egy mezei 12V-os trafó van, ez egy 7-es citerahúrt hajt ami 70 centi hosszú, és keresztben darabolom vele a 60 centi széles xps táblákat. Meg csináltam hozzá asztalt és vezetőt hogy derékszögű és merőleges legyen a vágás, plusz tudjak egyforma darabokat csinálni. Meg van rajta egy kapcsoló hogy csak addig melegítsem a huzalt amíg áttolom az anyagon. Ennyi.

Ő igazából egy egész fórumot akart indítani

130 cm lenne a fűtött rész, az átmérőjét meg kell mérjem.

Eltelt egy év, tanultam és okosabb lettem. Újra átnéztem ezt a kapcsolást, amit proli007 volt kedves megalkotni nekem. Néhány kérdés még fölmerült bennem, így egy picivel több információ birtokában remélem már értelmesebbek lesznek.

Első kérdés: IRF9540 helyett a fűtés kapcsolására IRF4905-öt néztem ki. Ez folyamatos -52A-t bír. A kérdés igazából csak annyi, hogy ugye ez jó választás?

Második kérdés: okosodtam, és értem az opamp-os fet-es áramgenerátort. Az ADC konverter egy arduino lesz, ami 10 bites felbontást tud 0-5V között. Van olyan típus, ahol ezt lehet változtatni 1.1V-ra Bővebben: Link de a nagyságrend az nagyjából ennyi. Nekem túlzásnak tűnik 8W-ot elfűteni T3 -on csak azért, hogy a fűtésen az ADC-vel közvetlenül mérhető feszültség essen. Nem-e lenne jobb, ha sokkal kisebb áram generálása után a fűtésen eső feszültséget egy fix erősítésű feszültségerősítővel erősíteném föl mielőtt megmérem ADC-vel?

Konkrétan így képzeltem:

* Az áramgenerátort FET és 2.2 ohm-os teljesítmény ellenállás használata helyett megoldanám tl431 + opamp + tranzisztor (FET helyett), 100mA áramra beállítva.
* Ekkora áram mellett a fűtésen 10-20mV feszültség esik amit az ADC közvetlenül nem tud mérni, de oda betennék még egy opampot ami felerősítené ezt GAIN=20. (1%-os ellenállásokkal beállítva) Ebből 0-4V lesz amit már könnyű mérni ADC-vel.

Lehet hogy picivel több alkatrész kell, de így nincs szükség még egy 2A-es 12V-os tápra, és nem kell folyamatosan fűteni a 2.2Ohm-os teljesítmény ellenállást.

Félelmem: 10-20mV feszültségesés mellé könnyen bejöhet valami külső zavar, ami elronthatja a mérést. Mennyire valós ez a veszély?

Jól gondolom hogy ennek így mégis több lenne az előnye mint a hátránya?

Biztos , hogy túl kell azt annyira bonyolítani?

Nézd csak.

Bővebben: Link

Hello!
- Természetesen a Fet megfelelő.
- Én az áramot nem vinném azért le a tizedére, viszont a 12V tápfeszültséget minden további nélkül csökkenteni lehet a felére is.
- A félelem a 10..20mV feszültségtől jogos, ekkor már differenciál erősítőt célszerű alkalmazni. De ha a vágóellenállás értéke még mindig 1,7ohm, akkor 100mA áramra 170mV esik, nem 10..20mV. De azt is számításba kell venni, hogy bár az ellenálláson mérünk feszültséget, de a hőfok mérés miatt nem azt, hanem a annak változását kell mérni. A kisebb változás "rongálja" a pontosságot.

Hát egy CNC 3D habvágónál szempont a vágási felület minősége. A vágósebesség állandóságát a CNC tudja garantálni. Ha mellé be lehet szabályozni a hőmérsékletet, akkor biztosítani lehet az azonos minőséget. Ami egy ilyen alkalmazásnál fontos. (Ne gyártson selejtet, elsőre sikerüljön, előre lehessen tervezni a gyártási költséget és az időt stb.) Egy kézzel mozgatott kivágó szerszámnál a pontosság eleve kizárt, ott teljesen mások az elvárások. Ott bizonyára nem fontos olyan precízen tartani a hőmérsékletet.

Csatolva egy diagram: hőmérséklet / ellenállás. Ilyen nichrome huzalom van.

0-300 fok között az ellenállás kb. megkétszereződik. A kívánt hőmérséklet +- 15 fokos környezetében elég lineárisnak tűnik. Ez a 30 fok változás ellenállás változásban a 0.1 - 0.05 szorzó. A huzalon eső feszültség is kb. tizede lesz, 10-20mV.

A 12V csökkentése nagyon jó ötlet! A legjobb lenne olyan feszültséget választani, ami 0 fokos huzalnál majdnem pont annyi amennyire szükség van a kívánt áramhoz. Akkor az áramgenerátoron a lehető legkisebb hőveszteség jelentkezik. Ezt ki fogom tudni számolni.

A minőség az fontos egyértelmű.

Ezt azért gondold át még egyszer. 0°C-nál a legkisebb az ellenállása, így a feszültségesés is a legkisebb. Vagy is itt a legnagyobb a maradék feszültsége az áramgenerátornak. Így a hőterhelése is itt a legnagyobb. Vagy én értem félre az okfejtésedet..

Igazad van. Akkor legyen 4 ohm, ebbe 600+ celsius belefér (vagy hosszabb drót ha úgy adódik). Ha erre akarok 100mA áramot akkor az 0.4V ugye? Szóval az áramgenerátort max. 0.4V-ra méretezve a teljesítmény nagy része a fűtőszálat fűti, az áramgenerátor hideg marad.

Vagy nem érted, vagy olyanokat írsz amiről én nem tudok. De amit én látok:
- A grafikon a ellenállás változását mutatja a hőfok függvényében. (1mm^2-es keresztmetszetű és 1m hosszú huzal esetén.) Ez módosul pld. ha az ellenálláshuzal vékonyabb és ha hosszabb. Hogy mennyi a tényleges hossz és keresztmetszet, azt csak Te tudod.
- Az áramgenerátort áramra méretezzük, nem feszültségre. A feszültségnek annyi a szerepe, hogy elegendőnek kell lenni a veszteségekhez és a maximális fűtőellenállás megtáplálásához.
Ha maximum 4ohm az ellenállás és 600fok mellett és 100mA az áram, 400mV a feszültség a fűtésen. A generátoron 6V tápfesz esetén 6V-0,4V=5,6V feszültség esik. Mivel az áram 100mA, így 0,56W lesz a generátor által elfüstölendő teljesítmény. A fűtőellenálláson pedig 0,4V*0,1A=0,04W. Tehát a teljesítmény nagy része az áramgenerátort fűti. De ebbe beleértendő minden tag, ahol a 100mA átfolyik. (Dióda-Tranyó-figyelő ellenállás)

Pontosan. Ezért akartam 6V helyett még kisebbet. Mivel a max ellenállás 4 ohm ezért jött ki hogy 0.4V-al mindig elérhető a kívánt 100mA. (Ami kezdetben inkább az áramgenerátort fűti, de ha a fűtőszál elérte az üzemi hőfokot akkor már nem.) De közben rájöttem hogy hülyeség, mert nincs 0.4V-os tápom, és ha nem akarok +1 tápot csak erre, akkor ígyis úgyis el kell fűteni. A 0.56W már sokkal barátibb mint az eredeti. Sőt mehet egy 5V tápról az arduinoval együtt, akkor még jobb a helyzet.

Köszönöm a segítséget!

Azt azért sejted hogy amit leírtál az csak elmélet ? A valóságban 100mA al nem vágsz habot ! A legtöbb gyári habvágón több A os áramok szaladgálnak a vágószálon mert a szál kihűl ha nincs elég teljesítmény és beleragad a habba majd elszakad .

Hello! A 100mA csak egy mérőáram, amellyel a fűtőszál ellenállását és ezen keresztül, a hőmérsékletét szeretné mérni.

Ja ! Így már érthető a dolog , elnézést hogy beleugattam

Sziasztok!

Javaslatokra lenne szükségem egy olyan kapcsoláshoz, amelynek célja, hogy egy 0,5mm^2 átmérőjű cink vezetéket felfűtsek max. 5 másodperc alatt 70°C-ra. Gyakorlatilag ez egy rövidzár, de nem vagyok tisztába vele, hogy mekkora feszültség és áramerősség lenne képes erre úgy, hogy a műlép (ez egy viaszos anyag) ne olvadjon át, éppen csak beleolvadjon a vezeték. LM317-es IC szóba jöhet a mellékelt képen található kapcsolásban? Elég lesz így a feszültség értéke?
Esetleg ha IC nélkül sorba kötök vele egy teljesítmény ellenállást?

Válaszaitokat köszönöm!

Ez így nagyon "cinkes"
Ami a feszültséget illeti, honnan van az az 5V?
Nem annyira elméleti a kérdés szerintem, hanem ki kell tapasztalni.
De ránézésre: Jelentős teljesítmény kell hozzá...

Ami biztos: Ehhez sem kell új topic.

Nézz körül ebben a topikban:
Bővebben: Link

Köszönöm!

Nem kell semmi extra, a 317 meg eleve nem fogja bírni. Mezei 12V körüli trafó és kész. Nagyon sokan használnak akku töltőt a célra, az is tökéletesen megfelel.

És a trafó nem fog leégni, ha rövidre zárom?

Ezt komolyan kérdezed ?

Sosem volt még dolgom rövidre zárt trafóval és a benne zajló jelenségekről, elég kezdő vagyok.
De megyek utánanézek, gondolom jó nagy baromságot kérdeztem

Nem zárod rövidre, mert a 0,4-es horganyhuzalnak van akkora ellenállása hogy olyan 2-3A körüli áram fog csak folyni. Bedrótozod a keretet, ráteszed a műlépet, a két szegre meg a 12V-os trafót, és a súlyánál fogva szépen beleolvad.

Szervusz .Röviden egyszerűen próbálok válaszolni.
Egy transzformátor az áttételének (primer/szekunder) arányának megfelelően transzformálja (alakítja át) a feszültséget . Ha a szekuder oldalra rátesszük a terhelést a te esetedben valamilyen fűtőszálnak elnevezett ellenállás huzalt. Akkor az ellenállás huzalnak az ohm értéke ( R ) és a tarfó szekunder oldali feszültség ( V ) ismerete alapján ki lehet számolni. Az áram ( I ).
A képlet I=U/R
A trafó ismerete szükséges hogy hány Watt-ot tud hogy esetleg ne terheld túl .
Pl vasmag típus, vezeték keresztmetszet. szóval ezek után kutakodjál .

De mindenféleképpen valamilyen valamilyen odaillő biztosítékot a primerre és a szekunderre.
Konkrét választ nem sokan tudnak adni .
De ha egy trafó rövidzárba van akkor az leég .( ha a szekunder össze van kötve egy vezetékkel vagy valamivel.)
A trafót terhelni egy fűtő szállal az nem rövidzár .De ha a terhelés nagyobb mint amit a trafó elbír , akkor a trafó melegszik de nem összetéveszteni az üzemi hőmérséklettel .
Feszültség mérést kell végezni üres járásban is és terhelés alatt is . Terhelés alatt mindenféleképpen esni fog csak kérdés hogy mennyit .
Hirtelen ennyi jutott eszemben .

Sziasztok!

Habvàgoszàl meghajtàsàhoz melyik a jobb megoldàs?
Àllando feszültsêg mellett szabàlyozott àramerőssèg? Vagy àllando àramerőssèg melett szabàlyozott feszültsèg?
Köszönöm

A kérdésre nem lehet válaszolni, mert az áram a fűtőszálra kapcsolt feszültségtől függ, a kettőt nem lehet szétválasztani. Ez egyben adja a fűtőszálon megjelenő teljesítményt is. Árnyalja a dolgot az a tény, hogy a fűtőszál hőmérsékletének változására annak ellenállása is változik.