Alap helyzetben nem volna vele baj, de a technikai megfelelősége nagyban függ a szerelőtől.
A forrasztást már korábban is tárgyaltuk itt a fórumon, sajnos "elkaphatja" az ónpestis nevű "betegséget", gyakorlatilag szétmállik a forrasztóón. Akár mennyire hihetetlen már én is találkoztam vele, bár egy autóelektronikán.
Ónpestis

Kollégával aki ÉV mérést csinál az elkészült és általunk bekötött gépekről , beszélgettünk , a mérésről :
a (ventillátor-ok) bekötve 3 eres vezetékkel (1 fázis), és a fémvázhoz kontakt alátéttel is , vagyis nem tudja hogy melyik
ágon van a védőre kötve és vajon a másik él e , csak a végeredményt méri és naplózza .
Mi lenne a megoldás és az elfogadott gyakorlat , persze csak elvben , mert megbontani nem fogja ...
A földelők egy ponton vannak bekötve + minden motor a fémvázra csavarral is .
A szabvány erről mit ír ?
köszi

Kereső.

Ez így pont nem igaz...

Elfogadható magyarázat egyikben sem volt, az derült ki, ha tisztességesen meg van csinálva akkor semmi gond vele. Mint ez nálam is kiderült. Az az indok külön tetszett, hogy a hőtágulás miatt szétesik, ezt talán a NYÁK lemezekkel is kéne közölni, az istenért nem akarják ledobni az ónréteget magukról.

Valaki már szólt neki ezek szerint: Melegedő tranzisztor szétfeszítette a lába körül a forrasztást.

A csavart kötés viszont jó, ha rendesen van kivitelezve (hideg folyásig összetekerve, nem kézzel összepederve). Akkor viszont nem kell a forrasztás.

Nem jó a példa. Nem a forrasztás hibája okozta. Ha a falban ennyire felmelegszik a vezeték és kiolvad belőle az ón, ott nem a forrasztott kötéssel van a gond, a wago is "lefüstölne".

Alakíts ki egy mérőhelyet villanyóra számára. Ha bármelyik kötés forrasztva van, szerinted melyik szolgáltató fogja ezt átvenni ?
Szerintem egyik sem. A magyarázat egyszerű :
Nyomóerő hatásának kitett helyeken forrasztott kötések alkalmazása, valamint a sodrott vezető elemi szálainak forrasszal történő egyesítése tilos.
Itt a sodrott vezetéket csak érvéghüvellyel ellátva lehet alkalmazni az oldható csavaros kötések részére.

Hol volt szó mérőhelyről? A dobozban meg mióta van nyomás alatt a vezeték?

Például itt :Bővebben: Link
Több helyen van és lehet csavaros szorító kötés, ott sem lehet
A villanyszerelés nem csak 2 vezeték összesodrásáról szól.

Szerintem jó a példa. A képen nem az látszik,hogy egy tranzisztor (TO220 tok amúgy) kiolvasztotta a lába körül a forrasztóónt, hanem a láb a hőtágulás miatt szétfeszítette a forrasztást. Persze nem egyből, kellett neki több év. Bekapcsolod a tévét, felmelegszik a tranzisztor vele együtt a lába és kitágul, kikapcsolod lehűl majd összezsugorodik és ezt így tovább éveken keresztül. Egy ideig bírja a forrasztás, de mivel az ón ridegebb mint a réz egy idő után nem tudja követni a réz alkatrészláb tágulását, zsugorodást és a mellékelt képen látható az eredmény.
Ha egy kötés annyira felmelegszik, hogy az ón megolvad akkor az már régen rossz. Ott már akkor olvad a doboz, a szigetelés stb.
Érdekes módon a vezetékes távközléstechnikában régen is a forrasztás helyett az ú.n. wire-wrap kötést alkalmazták.

Ezekkel a szabványosított és végletekig leegyszerűsített használatú kötőelemekkel az emberi tényezőt igyekeznek a legnagyobb mértékben kizárni. Semelyik, korábban elfogadott kötéstechnika nem számított veszélyesnek, ha azt "tisztességesen" megcsinálták. Ezeket Wago és ahhoz hasonló kötőelemeket nem csak használni kényelmesebb: Onnantól, amikor a kivitelező a tiszta vezetéket koppig bedugta a megfelelően megválasztott kötőelembe (többet-másképp nem tud tenni), már nem kivitelező, hanem a kötőelem gyártójának felelőssége a kötés időtállósága.

Szerintem nem teljesen. Többször belefutottam hasonló jelenségbe. Régebbi technikáknál inkább csak egyéb módon is rögzített (pl. hűtőre) félvezetőknél, ólommentes forraszánál apró, rögzítetlen tokoknál is. Egy sodrás + forrasztás sokszorosa kötött felületet ad, a vezetékek is szabadabban mozoghatnak, mint egy hűtőre csavarozott félvezető. Problémát inkább a forrasztás minősége jelenthet. Vastag rézhuzalokat úgy összeforrasztani, hogy a minimum hőmérséklet is biztosítva legyen, az ón se legyen túlhevítve és a művelet még bőven azelőtt véget érjen, mielőtt hosszabbal olvadna a szigetelés, nem egyszerű mutatvány.

Hogy pontosak legyünk az alkatrészek (tranzisztor) lábai nem rézből készülnek, hanem rézzel bevont vashuzal, hogy forrasztáskor nehezen vezesse a meleget az alkatrész felé, és olcsóbb is.

Viszont ha összecsavarás (nem összesodrás, az ugye más, ha már szavakon lovagolunk) és Wago van szembeállítva egymással, akkor nem órabekötésről, nem csokiba kötésről, nem villanytűzhely bekötéséről van szó. A páros elég jól behatárolja, miről beszélünk, de ha jólesik felőlem én is kereshetek még vagy 20 féle helyet ahová a sodrott vezeték magában nem köthető, de ez nem változtat a lényegen, a kötődobozban kombifogóval szabályosan összecsavart és leforrasztott vezeték tiltásának mi a valós fizikai magyarázata. Mellébeszélések nem érdekelnek.

Szisztematikusan tiltásról beszéltek, holott erről szó sincs. Ellenjavallt, feltételei vannak. A forrasztott kötésekről Neked kell bizonyítanod azt, hogy az megfelel a feltételeknek (mechanikai szilárdság, forraszanyag olvadáspont, összetétel stb.) Könnyen belátható, hogy ezek csak megfelelő anyagvizsgálatokkal biztosíthatóak. A szabványos kötőelemek esetében ezt a gyártónak kell bizonyítania.

Na, így már kezd összeállni, de akkor egy panel kézi forrasztásánál is igazolni kell mérési jegyzőkönyvvel, hogy a 82K ellenállás és a mellette lévő BD241 beforrasztása megfelel az előírásoknak?
Nem véletlenül írtam a gázórás példát, ez pontosan ugyanilyen nyögvenyelős magyarázatokkal van tiltva, a legvalószínűbb megoldás az lehet, hogy a Wago és a forrasztás között van némi árkülönbség ami nem a Wago-nak kedvez ezért a forrasztásra kitalálnak mindenfélét, hogy fogyjon a termék.

Részemről lezártam a témát, elfogadható, valós fizikai magyarázat nem érkezett.

Így igaz. A gyártónak kell adott esetben igazolnia, hogy a forrasztások megfelelnek a feltételnek. Amennyiben ez egy minősített gyártmány, a felülvizsgáló nem is foglalkozik a gyártmányon belül alkalmazott megoldásokkal. Amennyiben egyedi gyártmányról van szó, bizony igazolni kell a megfelelőséget.

Így van. És itt lép be a a csavart rögzítésbe a mellébeszélés.
Ha egy forrasztás megfelel az egyik helyen, akkor a forrasztásnak a másik helyen is meg kéne felelni. A megfelelőségi igazolás csak egy papír, nem az adott forrasztásról szól, hanem a technológia követéséről, amit pontosan ugyanúgy elő lehet írni a felvázolt esetben is, a végrehajtás minősége ugyanúgy a szakin múlik, ami láthatóan az egyik esetben elfogadott, a másik esetben nem. Ez az egész a Wago lobbierejéről, és a munka lerövidítéséről szól, nem arról, hogy a csavart kötés nem alkalmas.

Régebben itthon alkalmaztam olyan kötéseket, hogy egy érvéghüvelybe két oldalról beletoltam a (sodrott) vezetékeket, és összepréseltem, majd az egészet át is forrasztottam, és végül zsugorcsővel szigeteltem. Biztos vagyok benne, hogy belátható időn belül nem fog ez a kötés meghibásodni, de vajon szabályos vagy nem ?

Szerintem nincs vele gond. Létezik amúgy ilyen préselhető toldóhüvely direkt ilyen feladatokra, de nem jó hozzá a hagyományos érvéghüvelyhez való présfogó.
Sőt létezik olyan fajta is, aminek a szigetelése hő hatására még rá is zsugorodik a drótra. Bővebben: Link

Ez az egész arról szól, hogy te nem tudsz egy adott kivitelezés során minden egyes kötésről mérést és megfelelőségi tanúsítványt kiállítani. Mert egyébként hogy igazolod, hogy a kötésed az áramkör névleges áramára megfelelő? Ez egy családi háznál is majdnem százas nagyságrend lenne, amit mérni kellene és bizonylatolni.
Általánosságban ne nevezzük WAGO-nak mert a WAGON-kívül kb. min. 20 gyártó gyárt valamilyen típusú vezeték összekötőt, tehát nem egy cég lobbijáról beszélünk.
Ezek a cégek kitalálták ezt a kötési módot, amit bevizsgáltak, több ország szakhatóságánál engedélyeztettek, ezt a szakhatóságok ellenőrizték. És innentől a kötésért a megfelelő technológia alkalmazása mellett nem te felelsz.
Például ha a vezetéket te gyártanád, akkor neked kellene a bevizsgálást elvégezni és igazolni az előírások szerinti anyagminőséget, szigetelés vizsgálatot stb. Így megveszed a boltban a vezetéket a forgalmazó vagy a gyártó ad megfelelőségi tanúsítványt és ezért nem te felelsz a vezetékért. Csak a helyes alkalmazásért (pl. 16A-re nem illik 1,5mm2-est tenni).
Másrészt tapasztalataim szerint a vezeték összekötő ára pl. sok esetben eltörpül a vezeték árához képest. 600-800m vezeték egy mai házba simán beleugrik. ez 30-50eft ezt kb. 5-8eft-nyi vezeték összekötővel lerendezem. A forrasztás egy vezetékösszekötőnél jóval több ideig tart főleg ha az előkészületeit is nézem.

Tehát itt a szabvány egyértelműen tiltja a védővezető forrasztott kötését. Gyanítom a többi vezetőre is megtalálható valahol ez a tiltás.
Azaz egy dobozban nem életszerű, hogy a védővezetőre raksz vezeték összekötőt a többit forrasztod.

Forrasztás tiltott a kiolvadás miatt egy esetlegesen hibásan megválasztott biztosító miatt. Írta valaki hogy wago-is elfüstölne ez így nem igaz mert 100A-os tesztnek teszik ki a 25A-os wagot ami 2,5mm2 et fogad tehát a vezeték előbb ég el. A másik előnye hogy megfelelő nyomatékkal szorít a lemez bármi baj van te nem vagy hibás ha összetekered vagy forrasztod akkor már te "lehetsz" Hibás. ÉV mérésnél legtöbb helyen manapság csak Fi relé oldási ideje illetve áramát mérjük illetve a kézzel érinthető burkolatot. Persze hogy nem bontjuk meg amire garancia illetve szakszervíz van. Végzünk hőkamerás vizsgálatokat sok féle kötést láttam melegedni Wago-t még soha. Ha pedig egy panel van egy szekrénybe például (PLC kiegészítés egyébb egyedi elektronika) és 230V hálózati fesz. van rajta az sok mindennek meg kell feleljen mi végig jártuk nem egyszer. Hosszú lett... Én személyes tapasztalatom a Wago-nál nincs jobb kötés jelenleg. Wago

Ezt melyik szabványban olvastad? Valahol már kiveséztük egyszer, kizárólag a védővezetőre van egyértelmű tiltás. Egyebekben egyetértünk.

Szigetelt saruhoz való présszerszám kell hozzá, vele kétszer megnyomni, mindkét végéről.

Tudom.
Dolgoztam már ilyennel. Arra viszont, hogy az az áttetsző hőre zsugorodik múltkor egy katalóg lapozgatása közben jöttem rá.

"Azért gyík, hogy szenvedjík"

Béka - Ákosmesék...

Mintha eltűnt volna egy oldal...

Mintha 11 évet ugortál volna az időben.

Ez jól hangzik. Ez valóban így működik, hogy a szaki munkáján múlik a minőség.
Pont ezért írtam, hogy egy panel kézi forrasztásánál pontosan ugyanígy a szaki munkáján múlik a minőség, mégse kell utána minden forrasztásról bevizsgálási jegyzőkönyvet készíteni, hanem el van könyvelve, hogy Pista jól forraszt, oszt jónapot.
Ezért magyarázkodás minden, valódi fizikai indokot még egyet sem hoztatok fel és mint azt is írtam, ha valami tisztességesen meg van csinálva akkor az jó, és a Wago vagy a többi 20 is lehet ugyanolyan rossz ha a mérési jegyzőkönyvei ellenére Józsi egy átmulatott éjszaka után másnap nem tekeri rá rendesen a drótvégre.
Egy csokiba hiába teszel érvéghüvelyt, ha utána nincs megfelelő erővel meghúzva. A végtelenségig lehetne sorolni, valami miatt az összecsavart drót mumus, ez az egész erről szól.
De tudok ennél szebb példát is, gázművek előírja az érintésvédelmi vizsgálatot a kazánhoz. Az u.n. szakember jött, 12 ezer forintért és a kötelezően beszerzendő aláírásáért cserébe összeföldelte a csöveket. 18-as csövön sikerült a kötelező jelleggel alkalmazandó kivételezett és nagytudású szakembernek 22-es csőre való bilincseket szerelni. Elment, leszedtem a tövig meghúzott, mégis a csövön lazán csúszkáló bilincset és felraktam olyat ami oda való. A koma előírás szerint bevizsgált, jegyzőkönyves eszközöket, alkatrészeket használva veszélyeztette az életemet.
De még ennél is szebb volt a zöld-sárgára kötött fázis amit a "szakember" után találtam egy házban.

Röviden összefoglalva, ebben az esetben nem a technológia rossz, hanem az ember aki alkalmazza és hibásan szerel.