Igen, ez teljesen jó lenne. Látom 1.5mV/G-ban mér lineráisan 0.1T-ig. De mi van akkor, ha az elektromágnesem indukciója erősebb mint 0.1T? Ilyen IC-ből csak kisebbet találtam eddig ez a legnagyobb. Számítással nem lehet valahogy meghatározni ezt a telítési pontot?
Ha az adott helyzetben a vas"szög" permeabilitását szeretném meghatározni akkor az indukciót osztom a térerősséggel B/H? ...vagy fordítva? Ez a teljes permeabilitás itt már nem kell szorozni mű0-al. Vagyis ez nem a vasszög relatív permeabilitása?

Sziasztok! Valaki érti a sokkoló ledlámpa működését kérem írja le.

A számításból kihagytad a légrést. A leírt számítások csak akkor lennének igazak, ha teljesen zárt, légrés nélküli mágneskör lenne. Ekkor különben a telítési indukciót a vasanyag mágnesezési görbéjéből lehetne kiolvasni, vagy váltakozó áramú táplálásnál a hirtelen megnövekvő áramból lehetne következtetni (az induktivitása csökkenni kezdene a tekercsnek). Egy transzformátort is lehetne csinálni a körből, és nézni egy mérőtekercsen a jel alakját, és amikor vágni kezdene, ott menne telítésbe a vas.
A leírásod alapján a körben hatalmas légrés van, emiatt a vasmagban lévő gerjesztéssel lényegében nem is kell számolni. Ebből következően elég nehéz lenne telítésbe vinni a vasat, mert a gerjesztés szinte teljesen a légrésre jutna, a levegőt meg nem lehet telítésbe vinni.
A leírt geometria miatt (U alak) viszont a légrésben kialakuló erővonalak szinte számolhatatlanok. Egyszerűbb lenne a helyzet, ha az erővonalak nagyjából merőlegesen lépnének ki a vasból, a légrés viszonylag kicsi lenne, és kevés szórt térrel kellene számolni.
Hirtelen rákeresve a neten az "elektrotechnika mágneskörök" szavakra, a következő leírást találtam.
Szerintem úgy "közepesen bonyolultan van leírva" (nincs tele integrállal ), a 15. oldaltól kezdve írja le azokat a dolgokat, ami neked kellhet. Van egy példa is egy légréses, több részből álló mágneskörre, abból ki lehet indulni.
Viszont az "U" alakot megváltoztatnám légréses "O"-ra, vagy valami olyasmire, aminek a légrésében nagyjából párhuzamos és nem nagyon szóródó tér alakulna ki, különben számítani nagyon nehéz, vagy lehetetlen lesz. Mérni persze bármilyen légrésben lehet, csak a tér nem lesz homogén.

Ha az, amire gondolok, akkor valahogyan a villogás frekvenciálja sokkolja az agyat. Elvileg epilepsziás rohamot nem tud okozni az arra érzékenyeknél. Gondolom nem olyan egyszerű ez, mint a megy-nem megy típusú kérdés.

Köszi, olvasgatom. Igen először egy toroidra gondoltam ami lehet hogy jobb választás lenne ha erős indukciót szeretnék. A légrésről valóban nem beszéltem ez még képlékeny, de lényegében maga az indukció erőssége ott is ugyanannyi mint maga a vasban. A légrésben is ugyanakkora az indukció, csak a gerjesztés vagyis a térerősség más (ha jól tudom).
Közben egy másik kérdésem is felmerült. Egy vasmagos szolenoid tekercsnek hogy számoljam ki a térerejét? Itt nincs zárt vasmag.

Üdv!Az lenne a kérdésem , hogy miért nő a processzor teljesítménye , ha növeljük az órajel frekvenciáját?

Arányosan gyorsabban számol, ha ezt érted teljesítmény alatt.

Nem a teljesítmény nő, hanem a feldolgozási idő rövidül. Ezért gyorsul a számítógép.

Ha viszont a felvett elektromos teljesítményt gondolod, az amiatt nő, mert a processzorokban levő áramkörök többnyire valamilyen (MOS) FET-ekből épülnek fel. Ezeknél áram csak állapotváltozásnál, azaz a Gate (ami olyan, mint egy kis kondenzátor) feszültségének megváltozásakor folyik.
Sok millió kondenzátor töltögetése másodpercenként több milliószor - ez elég sok áramot és ezzel teljesítményfelvételt generál. Minnél gyorsabb az órajel, annál többször folyik az az -önmagában igen kicsi - áram, és ezzel nő a felvett teljesítméní.

Valaki tudna ebben (is) segíteni? Tehát mégegyszer: PLL-szintézert építenék 1056-os szorzóaránnyal 40MHz körüli kimenőfrekivel; IC-t keresek hozzá, osztót megoldom.

Szerintem a "Rádióamatőr topikban" próbálkozz inkább - ott élő lehet ez a témakör a frekiből is adódóan.

A MOSFET-ek kapcsolási vesztesége is megnő, mert minél sűrűbben van kapcsolva a D-S, annál több hő keletkezik a kapcsolási idő alatt.

Nem értem mi ez a 1056 szorzóarány?
PLL működése

Sziasztok

Meg vagyok akadva egy hűtő vezérlővel. Nincsen típusa, nincs semmilyen adatom, csak az hogy a 2 modulja között PWM kapcsolat áll fent.
A probléma a következő. A hűtő túlmelegszik nyaranta, mert egy adott fordulatnál nem növeli tovább a ventilátor fordulatát, és a közbenső fordulat is túl alacsony, most olyan 900-al forog maximum, de ha 230V-ot kötök rá akkor felmegy egészen 1800-ig, és tökéletesen hűt. Most úgy oldottam meg, hogy legalább ki-be kapcsoljon, hogy a PWM vezetékeire egy ebay-es pwm modult raktam, ami potméteres. Nem szeretném módosítani a moduljait, ezért azt szeretném kérdezni hogy lehetséges az hogy egy adott PWM jelet módosítsunk?
Tehát van egy 50%-os PWM jelünk, 0-5V között, és ezt pl 60%-ra módosítanánk, de ugye ha leesik 20%-ra akkor legyen pl. 30%. A lényeg az hogy egy kevéssel nagyobb fordulatot érjek mint a jelenlegi. Van erre megoldás?

Előre is köszönöm!

Dávid

Szia!
Az első kérdés az, hogy tiszta pwm-ről beszélsz-e, vagy a frekit is állítja a vezérlőd, mert akkor más a szitu.
Ha csak a kitöltés változik és a freki nem, a következőt próbáld ki.
Komplett kapcsrajzot nem csatolok, mert a fentiek miatt se kell, csak az elvet vázolom.
Fogsz egy 555-öt és a vezérlőd pwm jelével indítgatod monostabil módban. A kitöltés idejét tudnod kell, hogy mennyi ( megméred ) és a monostabil idejét kiszámolod, ennek pl. 10-15 %-ában és hozzáadod az eredetihez.
Az indítás a vezérlőd lefutó élével történik.
Két schottky diódával közösíted a vezérlő és az 555 kimenetét. Az 555 tápját 6-6.5 voltra állítod be, hogy nagyjából meglegyen az 5 voltos fesz a kimenetén.

Természetesen csak akkor működik ez a verzió, ha a vezérlőd kimenete aktív lefutó élt is tud produkálni, ill a venti bemenő rész le van zárva vmilyen ellenállással.
Ezeket neked kell megvizsgálni.

Tovább gondolva az elméleted, ha felfutó éllel indítja az 555 -öt, és hosszabb időt állít be a kimenetre mint maga a bemeneti jel, a két diódás VAGY kapcsolat akár el is hagyható, a kimeneti jel megfelelő lesz...

Szerintem nem hagyható el, mert egyik "bántaná" a másikat- amelyik már 0-n van.
Az 555-öt ebben a szituban is lefutó éllel indítja el.
Ott van a diagram, azt kell értelmezni a kérdezőnek.
Mindenkinek adott a lehetőség, hogy másik ötletet adjon.
Még annyit ide, hogy csak az 555 egyedül nem oké, mert akkor nem lenne meg a"mihez képest" idő-növelés.

Annyira nem néztem utána az 555 lelki világának, de a monostabil időzítőnek pont az a lényege, hogy felfutó élre indul, és a kimenetén a beállított ideig magas szint van, függetlenül attól, hogy a bemenet időközben visszaállt alacsony szintre. Ha az 555 -el ez nem megoldható, akkor más időzítőt kell választani.

Jó, hát ez nem vitatéma, hogy mikor és mire indul.
Nálam direkt indításnál a lefutó él a jó, kicsit már ismerem a lényegét.
Az elméleti részt pedig ki-ki maga tanulmányoza.
Előtted áll, hogy mikor és mit javasolsz a kérdezőnek..

Biztos vagy te abban a felfutó élre indulásban?
Itt egy link a felépítéséröl:Bővebben: Link

Idézet:
„Annyira nem néztem utána az 555 lelki világának....”

Hello! "a monostabil időzítőnek pont az a lényege, hogy felfutó élre indul"
Ezt így nem szabad kijelenteni, mert számtalan fajta lehetséges/van. Történetesen az 555 lefutó élre indul el, pontosabban a belső Flip-Flop akkor billen be, ha a Tr bemenet feszültsége a táp 1/3-ad része alá csökken.
De a hiba a vitatkozásoknál legtöbbször az, hogy nem szabatos a megfogalmazás. Mert a lényeg, hogy ehhez a feladathoz így, újraindítható monostabil multi szükséges.
Az 555 alapvetően nem az, viszont azzá tehető csepp kiegészítéssel. Pld. így.

Valóban, lehet nem fogalmaztam jól. A lényeg hogy ha egy NEM kaput teszünk elé, akkor megvan a megfelelő működés.

Sziasztok,

Egy olyan eszközt / kapcsolást keresek, amivel i2s jelet tudnék spdif-re alakítani. Fontos paramétere lenne az ár, vagyis minél olcsóbb legyen.
Nézelődtem, de szinte mindenhol spdif -> i2s megoldást találok, illetve i2s -> analóg, usb dac, hasonló témákkal vele van a net, de i2s -> spdif témában alig találok valamit. Amit pedig találok az jellemzően baromi drága.
A DIT4096 IC használhatónak tűnik, legalábbis látom hogy mások használják, de nekem teljesen homály a dolog.

Foglalkozott már valaki ilyesmivel?

Kösz,
Tamás

Igen, simán meg lehet nyújtani a kitöltési tényezőt, nem is nehéz, csak egy dióda, két ellenállás, egy kondi, és egy neminvertáló buffer kell hozzá, lehetőleg hiszterézis nélkül. RC aluláteresztőt kell formálni, aztán komparálni, ez így erősítést eredményez a PWM-ben, a dióda+ellenállás segítségével pedig offset-elni tudod.

Ha a wiki-s részt nézzük, n=1, m=1056 ha úgy tetszik.
A PLL "alap" működésével tisztában vagyok, és ennek egy gyakorlati megvalósítása érdekel. Az 1056-os szorzó a VGA monitor 800x600@60Hz-es videomódjának sorideje, pixelidőben számolva. Azaz a vízszintes szinkronjel frekvenciájának 1056-szorosa a számomra érdekes (és előállítani kívánt) pixel órajel frekvenciája. Van aki szerint hülyeség, pedig az LCD monitorok így működnek!

Sziasztok!
Megépítettem ezt a volt amper watt métert Atmega8-al! Bővebben: Link
Azért írok ide hátha valaki már megcsinálta, mert annyi a gondom vele, hogy csak 25.57 voltig méri a feszültséget, a hőmérsékletet nem mutatja. Elvileg 50 voltig kellene neki mérni, meg a hőfokot is kellene mutatnia! Amúgy működik teljesen rendben, a neten sajna nem találtam hozzá másik hexet,
Hátha valaki megépítette s tudna ebben segíteni. Sajnos a forráskód az nincs meg! ami van hozzá azt felrakom ide.
Köszönöm!

Otvan a foráskód: Multimetr.bas

Mostmár csak meg kel ismerkedned a Bascom programozásával!
Bővebben: Link

Köszi! Ha eddig fogalmam sem volt róla sajnos, ezután már nem igen fog menni!!

Ingyenes a demó 4Kb-ig: Bővebben: Link
BASCOM-AVR Demo hot!
A BASCOM-AVR Manualhot! : Bővebben: Link
Találsz benne mintát a hőmérő kezelésre + sok egyébre.
Vagy a neten kereshetsz!
Itt is segítenek: Bővebben: Link
Bascom-AVR nyelvű programozás (AVR programozásának lehetőségei)