Fórum témák
» Több friss téma |
Fórum » Erősítőhöz való hangsugárzó védelem (koppanásgátló)
Témaindító: Thom, idő: Márc 14, 2006
Témakörök:
Ha valóban 32V-ot küld a relének az áramkör, akkor a számított előtét ellenállás 293 R.
E helyett 270 R-ot választva 24,5 V jut a relére, vagy 330 R-al 23,2 V. Mindkettő bőven a működési tartományba esik. Előzőt 0,21W, utóbbin 0,23W teljesítmény fogja melegíteni, tehát legalább egy 0,6W-os ellenállás kell oda, de akár az 1W se lenne ördögtől való.
A skori féle rajzhoz készített nyákot talán érdemes volna úgy kialakítani, hogy hiba esetén a relé a hangszórókat testre kösse. Így ha esetleg áthúzna, az nem a hangszórókon át jutna a testre.
Meghibásodás esetén, a magas egyenfeszültség és a nagy áram ami átfolyik a relén ívet húzhat az érintkezők bontásakor. Előnyösebb lenne, ha bontás után a hangszórók testre kerülnének. (a biztosíték is hamarabb reagálna szükség esetén, ha az áthúzás egyből testre jut, és nem a hangszóró ellenállásán keresztül)
Nem láttam még ilyen megoldást, de ettől még megvalósítható.
Általában a relék úgy vannak bekötve, hogy az erősítő kimeneti pontja a mozgó érintkezőre megy, és az álló érintkező a hangszóróra, de ez gond nélkül megfordítható. Ettől lényegesen nagyobb buktatót látok magában a relében, ami ebben a felhasználásban általában nem morzés, hanem csak egy záróérintkező van benne. A nagyobb áramú relék ilyenek szoktak lenni, morzésban ritka a 10A feletti típus. Ahová elég lenne a kisebb áramú (morzés) relé is, ott a beégési kockázat is kisebb a feltehetően kisebb kimeneti feszültségmaximum miatt. Nem érzem jelentős érvnek, de én még nem láttam olyan relét, ami a bontás miatt átégett volna. Végül, a védelmek általában kombináltak, ahol csak egy funkció a kimenetre jutó DC miatti bontás, de egyik funkciót sem zavarja ha a leválasztott hangszóró kapcsai rövidre vannak zárva. ha ezt a rövidzárat az erősítő nem látja.
Attól hogy nem láttál még van, sőt minden értelmes hangszórórelét úgy illik bekötni. Kezdj el bontogatni 80-90V DC-t a relével sötétben, és már fogod is látni az ívet. De továbbmegyek. Komolyabb végfokban már vannak akár +/-120V-os tápfeszültségek is, azzal nekem már sikerült 15mm-es ívet is húznom a terhelésről történő leválasztás közben. Egy relében meg kb. 2mm-re vannak egymástól az érintkezők.
Nem viccből írja rá a relére a gyártó, hogy mondjuk max. 30V DC. A gázzal töltött az más kérdés, de olyat keveset forgalmaznak, és ami van azokról sem találni normális adatlapot.
Nem ellenzem a megoldást, de jó lenn ha adnál egy linket legalább egy olyan reléről, amiben van 1 db morze érintkező, és alkalmas egy nagyobb teljesítményű erősítő védelmébe (célszerű lenne egy min. DC 100 V és legalább 10-16 A kapcsolására/bontására alkalmas típus).
Az érintett Skori-s védelemhez éppen azért készítettem többféle paneltervet is, hogy a felhasználó könnyedén és szinte korlátlanul tudjon bármilyen relét felhasználni, a relés panel testre szabásával.
Szerintem ma már megoldható mechanikus relé nélkül, félvezetőkkel is a hangszóró védelem. A teljesítmény ill. a megszakítható áram pedig elsősorban a felhasznált félvezetők függvénye (és persze az áramkör konstrukciójától is függ).
Véleményed szerint:
1. Egy újabb félvezető a hang útjában nem lesz a fanyalgók céltáblája? (Még a relék saját hangjáról is legendákat lehet olvasni.) 2. Ennek a "kapcsoló" félvezetőnek az esetleges meghibásodása nem jelent biztonsági kockázatot? 3. A most felvetett hangszóró rövidre zárása a bontás után egy morzét igényelne, ami egyetlen félvezetővel nem oldható meg. Esetleg ezt eleve indokolatlannak tekinthetjük ha relé helyett félvezetőt használunk? 4. Esetleg tudnál ajánlani valamilyen konkrét kapcsolást?
Skorihoz címezném. Sima tápegységes erősítőhöz volna valami jók kapcsolásod? 1x 18V-os a táp.
Egy ideje agyalok rajta, hogy tervezek ilyen félvezetős hangszóróvédelmet, de még nincsenek kész tervek gépen, csak fejben. Manapság mΩ-s vezetési ellenállású FET-ek is beszerezhetők, igaz minimum kettőt kell sorbakötni (és esetleg többet párhuzamosan), mert a FETben járulékos dióda is van. A vezérlése egy mini DC/DC konverteren keresztül történne, a DC/DC kimenet és a FET-ek között egy hiszterézises meghajtó áramkörrel. Ez gyakorlatilag egy mechanikus relét kiválthatna, sebesség és átmeneti ellenállás szempontjából is, szinte mindegy milyen védőáramkörbe kerül bele.
1, Ha az átmeneti ellenállás hozzámérhető, vagy akár kisebb mint egy mechanikus relé esetében, akkor a hangra gyakorolt hatása is hasonló nagyságrendbe fog esni. Ha ez a vezetési ellenállás kisebb mint a hangszóró impedancia 0,1%-a akkor a legrosszabb esetben is kb. ekkora torzítást vihetne be (pl. ha áramfüggő az ellenállás), de közel sem ennyire rossz a helyzet, valószínűleg nagyságrendekkel kisebb hatása lenne a hangra. 2, ez lényegében akkor van komolyabb terhelésnek kitéve, ha félvezető hiba esetén nagy áramot kell megszakítania - minden más esetben szionte nulla a meghibásodás esélye (persze csak ha egyébként jól van méretezve). A nagy áram megszakításakor keletkező túlfeszültség ellen védeni kell a feteket, pl. tranziens szupresszorral, és párhuzamos (néhány µF SMD ker.) kondikkal (esetleg R-C-D taggal is). Ez utóbbi a hangra gyakorolt hatását tovább csökkenti. A kondit úgy méretezném, hogy a megszakítás emiatt még ne legyen lassúbb mint a mechanikus relé esetén (sőt akár gyorsabb is lehet). A biztonsági kockázat szerintem kisebb lenne mint a relében fennmaradó ív biztonsági kockázata 3, A hangszóró további védelmét (pl. rövidre zárással) előszeretettel oldják meg triakkal, ez itt is alkalmazható lenne, de én feleslegesnek érzem, ha a FET-es kapcsoló kellően túlméretezett. A triak nagyon robosztus félvezető, egy 40A-es triak 400A-es csúcsáramokat sok ms ideig el tud viselni, azaz simán bírja a zárlatot amíg kiolvad a táp biztije. Konkrétan pl. BTA41 triakkal, egy fejlesztés során többször csináltam két fázis között (400V-on) hálózati zárlatot. minden alkalommal leoldott a kismegszakító, és a triak egyszer sem hibásodott meg! 4, most még nem, de később esetleg összedobok egy rajzot!
18V tápra bármelyik kapcsolás jó, itt még nincs gond a sima relékkel sem. A weblapomon levő is megépíthető ilyen kicsi tápról működő erősítőhöz.
Egy érdekesség: egyszer vagy 20 éve megtapasztaltam a "relé hagját", tehát a jelenség létezik, de akkor megtaláltam az okát is. A történet lényege, hogy furcsán torzított a QUAD nagy hangerőnél. Nehéz volt meghallani, de utána már folyamatosan zavart. Hibakeresés ezerrel, és látszólag minden jó. Aztán néhány ősz hajszál árán meglett a torzítás forrása: a relé. Az történ, hogy mechanikusan ősszezérta ugyan az érintkezőket, de a mágneses részei (mozgő vas az álló vassal) nem tapadtak 100%-osan össze. Ettől még a relé jól működött, de amikor az erősítő meghúzta kicsit a tápot, akkor az érintkezőket összenyomó erő lecsökkent. Nem váltak szét az érintkezők, nem szakadt meg az áramkör, de változott az átmeneti ellenállása a relé kontaktusainak. A hibát végül a relén egy kis mechanikus igazítás megoldotta - de a dolog emlékezetes maradt, mert nem volt egyszerű rájönni az okokra...
A Quad relé nélkül is torzít nagy hangerőn, fülre olyan mintha kiemelné a középhangokat. Nem akartam elhinni amikor többektől hallottam, aztán sok évvel ezelőtt meghallgatva tényleg. Kipróbáltuk többféle ládával is, minddel olyan volt.
Nagyobb teljesítményű erősítőkbe felesleges szerintem a crowbar-nál bonyolultabb dolgot tenni. Normál működés mellett véd az áramkorlát, ha meg már nagy a baj akkor a triak ellövi a biztit.
Ez a rész szerintem már izlés kérdése. Sokáig hallgattam QUAD-ot és tetszett a hangja, szerettem hallgatni, és még most is megvan, bár nem azzal hallgatok zenét. Mindegyik erősítő torzít valahogy, csak az a kérdés ki melyiket hogyan képes elfogadni. A "reléhangos" történetben szereplő hibajelenség "QUAD független", azaz bármely erősítővel előfordulhatott volna.
A triakos védelem önmagában valóban nem rossz megoldás, (akár a hangsugárzóba is beépíthető mint önvédelem) de pl. nincs koppanásgátló funkciója. A félvezető relés védő-koppanásgátló kW-okra nyilván nem lenne olcsó megoldás (és bár szokatlan, de nem lehetetlen megoldani), közepes, v.kisebb teljesítményre szerintem elég jó realitása lenne.
Sziasztok!
A Reflex RX500 védelem működésével kapcsolatban voltak aggályok. Végre jutott időm ábrázolni, miként reagál pozitív, illetve negatív DC hibára.
Hello! Mintha ezt a csontot már lerágtuk volna.. Vagy volt még rajta hús?
Hopp erről meg is feledkeztem Csak azt látom, hogy építik és építik a kollégák változtatás nélkül. Át is vettem, ahogy szimuláltad
A hozzászólás módosítva: Márc 22, 2017
Tesztelt már valaki élesben ilyen áramkört? Mármint hangszóróval és egyenfeszültséggel. Olvasom a hozzászólásokat és az jutott eszembe, hogy a védelem célja az, hogy ne jusson ki egyenfeszültség a kimenetre. Ha jól működik a védelem, akkor nem is alakulhat ki nagy áramerősség a hangszórón, mert a védelem gyorsabb. Ha azt a nagy áramot kell megszakítani a relének, amit a kimenetre jutó teljes DC tápfeszültség okoz, akkor annak a hangszórónak már annyi és a védelem értelmét veszti. Az mindenképpen idő, amíg a relé ejt, de akkor mégis kijut a tápfeszültség a hangszóróra?
A hozzászólás módosítva: Ápr 13, 2017
Ki-juthat. De csak pillanatokra. Ami olyan mintha egy nagyobb. Baszus belökést kapna. Ezred másodpercek alatt zajlanak az események. Fel se fogjuk már meg is történt..
Idézet: „Volt mikkor el csattant a végfokom nem egyszer különböző okonál fogva. Itt most nem ks ez a lényeg. Minden esetben halottam egy kos bugó hangot. Azonnal odott is a Relé. Védelem volt tranyos, és ics is egyaránt.”
Szia.
Ha teljes tápfeszültség kerül a végfok kimenetére, akkor a DC védelem pár tized másodperc alatt aktiválódik és lekapcsolja a hangszórókat. Ennyi idő alatt nem valószínű, hogy károsodna a hangszóró. Ez kb. 10-15 %-kal nagyobb feszültség attól, amit maximális teljesítményen üzemszerűen kap a végfokból jelcsúcsok alatt.
Olvasom, nézem Skori weblapján a hangfalvédelemről szóló leírást. Bővebben: Link
Van ott két kapcsolási rajz, ezenfelül le lehet tölteni a *.lay fliét is hozzá ("Megérkezett Doncso nyákterve! Íme:" bekezdés alatt). Lehet hogy csak én tévedek, (nem akarom ide bemásolni a kapcsolási rajzot, illetve a *. lay filét) de mintha nekem nem stimmelne egy alkatrész bekötése a panelterven. C6 220n/200V-os kondenzátor, egyik kapcsolási rajzon sincs összekötve a FET "D" kivezetésével sem, a lay fájlon pedig igen, (tévedek???) Itt ebben már szerintem OK minden: Bővebben: Link
Esetleg valakinek ennek a hangfalvédő PCB-nek megvan-e a teljes kapcsolási rajza?
Sziasztok!
Bővebben: Link Ezt a kapcsolást már próbálta valaki? Első sorban itt a tranzisztorokkal meghajtott 1. lábnál található tranzisztoros megoldásra lennék kíváncsi, hogy miként működött a gyakorlatban. Köszi előre is!
Szia! Gyári készülékekben megtalálható.
Rendben köszönöm. Amit én mellékeltem az egy fórumtársunk terve. Ezért érdekelt volna a mellékletben lévő a konkrét megoldás.
A hozzászólás módosítva: Máj 1, 2017
Azt tekintsd elvi rajznak! Kimunkált kapcsolás kimenőfeszültség követéssel és integráló taggal egészül ki.
|
Bejelentkezés
Hirdetés |