Így van. Elég ingoványos talaj, tudományos érvek ellenérvek. Dunát lehetne velük rekeszteni.
De:
- Anno a csöveket hidegindításra fejlesztették ki.
- A régi erősítők nem alkalmaztak előfűtést, késleltetett indítást
- Az újabb, mostani erősítőkben (még a méregdrágáknál is) is ritka a késleltetés.
- A zenekari erősítők más műfaj, ott úgyszólván a kezdetektől kötelező a STAND-BY. A zenészek megitták...az üdítőt, rákapcsolják az anódfeszt, és rögtön folytatódhat a buli
(nem a mai nyálaskodó zenélésről? beszélek)

A cső felépítését megnézve már nem válik vitássá a dolog. A késleltetett anódfeszültség azért szükséges hogy ne sérüljön semmiképpen se a katód. Ahogy elkezd fűteni a cső (és az anódon ott a teljes táp), a katódon nem egyszerre hanem foltokban indul meg az anódáram. Ha a katód kis pontjából hirtelen a teljes terhelést szeretnék kivenni akkor történik a süketség nevű jelenség, egyszerűen tönkremegy az emissziós réteg azon a ponton és kisebb emittáló képességű lesz összességben a felület.
Viszont ha megvárjuk amíg felfűt a teljes felület (mindenhol elérődik a kilépési munkához szükséges hőmérséklet ) akkor az anódáram a teljes katódfelületről megoszolva tud megindulni és ezzel meg lehet hosszabbítani a cső élettartamát. (Bár egy GU50-nél feleslegesnek tartanám, például egy KT88 ára miatt már nem pesztrálnám hideg indulással)

Fenti magyarázat csak nagy teljesítményű csöveknél (lehet) igaz. A hosszú előfűtésnek is vannak hátrányai.
Summa - summárum: Ha valaki mutat egy mérési eredményt, ahol két egyforma cső, ahol egyik késleltetve volt, a másik nem, teljesen azonos üzemi körülmények között élettartamban szignifikáns eltérést mutat, máris meg vagyok győzve. Addig viszont hiába idézgetünk pro és kontra okosságokat.

Viszont volt bennük egyenirányitó cső, ami meglehetősen lassan fűtött fel...

Ezzel a hozzászólásommal nem vitát szeretnék indítani

Szerintem nem kell mérési eredmény, nehéz lenne 2 ugyanolyan típusú csövet összemérni, mert kevés a 2 ugyanolyan cső (válogathatunk persze, de akkor se biztos hogy minden ugyanolyan lesz). Maradhatunk abba hogy aki amit szeretne. A legjobb tényleg a csöves egyenirányítás (ha van rá hely/lehetőség stb) és akkor késleltetve indul, semmi nem szól bele a hangba és semmi bonyolult technikát nem igényel.
Mérési eredményt én sem láttam még, de jobbnak tartom az előfűtést.
Kiegészíteném, hogy igazad van azzal hogy csak a teljesítménycsöveknél lehet fontos ez. Előfoknál a minimális áram miatt nem kell sokat kiszívni a csőből , ott kevésbé állhat fent az általam leírt jelenség.

Az én végfokomon gyárilag van előfűtés. Két kapcsoló van rajta és mindkettő mellett egy-egy led. Ha rákapcsolom a hálózati feszt, akkor kb 20 mp után virít fel az anódfesz kapcsoló feletti led és addig hangja sincs. Amikor megvettem, nem volt tökéletes állapotban ezért felvettem a gyártóval a kapcsolatot. A főmérnök sokat segített, a bekért mérési adatok alapján mondta, hogy mit kellene cserélni. Azt is javasolta többek között, hogy a másik kapcsolót ne használjam, az legyen mindig bekapcsolva, csak a hálózatival gépészkedjem. Azt mondta, hogy igazán nem használ a csöveknek, az MK II-es verziónál el is hagyták. Egy Beard P35 erősítőről van szó, EL84-es csövekkel.

Nyugodj meg, semmi bajuk nem lesz közönséges csöveknek, ha nem késlelteted az anódfeszt. Ennek akkor van jelentősége, ha az anódfeszültség több kV -os, ilyen azért egy hangfrekvenciás erősítőben nemigen fordul elő. Majd akkor gondolkozz ezen, ha 10 kW -os csöves adóvégfokot tervezel.
Ahol anódfesz egyenirányítását szelén egyenirányítóval végezték, ott sem alkalmaztak késleltetést, sőt neves gyártótól csöves műszerek Si egyenirányítású tápjainál sem, pedig ha valahol, akkor ezesetben akár indokolt lehetne.

"Nagyobb" teljesítményű közvetlen fűtésű csövekhez is szokták ajánlani a késleltetést (talán a relative kicsi emittáló felület lehet a magyarázat). Főleg manapság, amikor (több okból is) divatba jött a feszültségszabályozott áramgenerátoros fűtés.

Elküldtem a trafó vasat tekerésre de amíg nem készül el nem tudok építeni.

Még nem mondták, hogy az álmoskönyvek szerint nem tanácsos ilyen szorosan egymás mellé szerelni a trafókat? Megnyugtató megoldást itt csak kétrétegű [kívül 1mm acél, belül oldalt 0.8...1mm-es teljes magasságú átlapolt-rövirdezárt rézcsík] árnyékolókockával + GPeti1977 megoldásával tudnál elérni. Ha pontosan dolgozol, a réz"bélés" szépen belefeszül, és talán ragasztani sem kell.

Hol? Melyik műfajban, árkategóriában?

A legutobbi pozíciók, amiket már fejhallgatóval állitottam be, annyira minimális az egymásrahatás, hogy alig hallható..

Pedig pont annál ajánlják, adócsöveknél szokásban van.

Напряжение на анод и сетки вторую рекомендуется подаватъ через 1 мин. после включения Напряжения накала.

Ha (nagyfrekvenciás) adócsőnek használod, 1000 V -ot megközelítő feszültséggel.

Én amikor építek mindig építek be anódfesz késleltetést.
Hogy miért? Óvni a csövet, nem ártok vele, az biztos, hiába csak 0.5kV körüli anódfesszel dolgozok. A másik, pedig akkor nem kell hallhatni, hogy egyre nő a hangerő, nem áll be állandó értékre. A 6C33C-nél igaz csak egy oldalt fűtök, de a 120s is amit beállítottam időnként kevés, kb 30s-ig még nő a hangerő...

Mivel én direktfűtésűről beszéltem, illetve ott van értelme, nehéz erre mást felelni, mint hogy a "DHT árkategóriában" És abban szerintem nincs vita, hogy az (ma már) kifejezetten drága műfaj.

Sziasztok.
Kezdő vagyok, nézétek el nekem a kérdést. BEAG TK202-A trafóból lehet tekerni SE-hez kimenőt? GU-50-eshez kellene.

Nem ugrik be, minek a kimenője volt ez, de gyakorlatilag 3 lehetőség van:

1) Légréses az M vas, és nagyobb a légrése, mint ami neked kell -> nem jó
2) Légréses M vas, és kb. akkora a légrése, mint ami neked kell -> "csak" át kell tekerni
3) Nem légréses -> vagy elfelejted, vagy nekiállsz egyenként hézagot reszelni a trafólemezek középső nyelvére

Méret alapján SE trafónak kb. 8W-ig használható.

Az M vas mindíg légréses (hogy mennyi, az más kérdés). Különben nem tudod összerakni. Ha légrés nélkül kell, váltakozva kell összerakni.

Nem volt egyértelmű. Tényleg drága..

Sziasztok. Ezt a kis egyszerű kapcsolást építgetem és csak két kérdésem volna ezzel kapcsolatban. Az első hogy a GU50 alatti 150ohm-os ellenállás mekkora teljesítményű legyen? A másik pedig hogy adott a trafón 2db 6,3V-os tekercs. Sorba kötöm a két tekercset,ráteszem a GU-50-est,viszont az egyik 6,3V-os "féltápra" rárakom az ECC85 fűtését is. Így nem lesz gond? Korábban már csináltam így de GU-nál még nem. Bemenetre mekkora potméter ajánlott? A válaszokat előre is köszönöm.

Én 100 kilos potit szoktam a bemenetre rakni. A többiek majd kijavítanak ha nincs igazam.

Köszi. Régi TV légréses képkimenőjét használhatom ideiglenesen mint kimenőt,mivel még egy bontható 12V-os trafót se találtam amit átlemezelhetnék légrésesre egy próbakör erejéig. (Régi csöves Orion TV képkimenője).

A 150Ohm-os ellenállásnak érdemes 5W-os típust betenni.
A hálózati transzformátor bírja el a csövek fűtőáramát, ez a lényeg, a két cső fűtését bekötheted úgy, ahogy írtad, de akkor ne kösd le a testpontra, hanem a végcső katódhoz az egyik vezetéket. Ez a megoldás pozitív potenciálra emeli a fűtést és csökkenhet a búgás és egyéb zaj, ami a fűtőkörből jön.
A 100nF helyett Én betennék 470nF-ot.
A kimenőtranszformátor akár toroid is lehet, ha a táp kellően szűrt, akkor nem fog búgni.
Építettem hasonlót 230/12V-os, halogén-izzóhoz való transzformátorral, - igaz 160VA-es - prímán működik.

Üdv!

Köszönöm! Majd szétszedem és kiderül.

Van egy toroidom trafóm is de nem légréses sajnos (100V 100W / 6ohm illesztés).

Már másban is felmerült itt a kérdés, próbálj rákérdezni hogy mi lett a vége:
Bővebben: Link

A toroid transzformátor többnyire nem légréses, az enyém sem volt az, ennek ellenére jól működő SE végfok kimenője lett belőle. A légrés csak azért szükséges, hogy ne telítődjön a vasmag a nagyobb teljesítmény esetén, mert az nagyon durva torzítást okoz. Ha kellően túlméretezzük, akkor nem okvetlenül szükséges a légrés. Normál lemezes vasak esetére is igaz ez, a mai, jobb minőségű vasak kedvezőbb viselkedést mutatnak.
Negatív visszacsatolásos végfoknál a torzítás tovább csökkenthető.
Csak a sima, visszacsatolás nélküli SE-végfokozatok torzítanak, mint az állat, mindegy milyen a kimenőjük.

Üdv!

A toroid kimenőnek a szekunder ellenállása 5,5ohm a primere 0,4ohm ellenállású (100 watt 6ohm / 100W 100V elvileg az illesztése normális esetben ,de itt ugye fordítva kötném be). Gondolom ez a DC ellenállás a 100V-os oldalon nem jó.

Nem csak a telítődés gond a légrésnélküli kimenőnél, hanem az átfolyó egyenáram előmágnesezi a vasat, ezzel a vas munkapontját feljebb tolja a mágnesezési görbén a laposabb tartományba, ezzel a nemlineáris tartomány miatt nő a torzítás, viszont csökken a u_r értéke ami az induktivitást is csökkenti, azaz a mélyátvitelt.