Fórum témák
» Több friss téma |
Fórum » Labortápegység készítése
Köszönöm a segítséget Ge Lee! Mindenképp folytatom a topik olvasását, hogy tisztább képet kapjak a dolgokról. Mondjuk nem lesz rövid folyamat, mert van pár oldal.
![]()
Amit rajzoltam az kellően tiszta. Van egy viszonyítási pont, a föld, vagy nulla. A szimmetrikus táp ehhez képest pozitív és negatív feszültséget is előállít a kimenetén, míg egy mezei labortáp csak a pozitívot. Tehát ha olyan eszközöket szeretnél élesztgetni amiknek szimmetrikus tápellátásra van szükségük (végfokok zöme és hasonlók), akkor utóbbi tápból 2db-ot kell építened, és ezek kimeneteit sorba kell kötnöd.
Sziasztok. Csak ötlet szintjén vetődött fel bennem a dolog hogy "analóg" módon építek egy olyan tápegységet ami billentyűzettel (4x3-as mátrix) programozható be. Az agya egy LC7185 lenne ez egy AM cb ic-je ami 40 csatornás felbontásra képes. Most ezzel akarok valamilyen logikát meghajtani ami mondjuk egy ellenállás hálóval vezérelné a a tápegység feszültség kimenetét. Persze ez így leírva még egyszerű a megvalósítás ugyan már bonyolultabb. Szerintetek ez a chip képes rá? A válaszokat előre is köszönöm.
![]()
BCD-be/n/, programozható műveleti erősírő BCD input, keress rá a neten, komplett leírásokat kapsz.
Rendben,köszönöm a választ.
![]()
Ez az IC biztos nem lesz jó. Az igaz, hogy kezeli a billentyű mátrixot, de az eredményhez nem tudsz hozzáférni. Egyébként sem analóg IC. Mit kezdesz egy programozható osztóval, és egy PLL -el.
De van erre külön topik, ott kutakodj. Elvileg meg lehetne oldani kapu áramkörökkel, és analóg kapcsolókkal, de igen bonyolult lenne. Sokkal egyszerűbb mikrovezérlővel.
Értem,azért minden esetre köszönöm a választ,akkor lehet mikroprocesszoros megoldást választok inkább.
ÁÁÁÁ Köszönöm leesett
![]() ![]()
Ez van nekem is, tökéletesen dolgozik.
![]()
Nagyon nem esett le, kár is írogatnom ide bármit...
![]() ![]()
Üdv Mindenki!
Átfirkáltam egy rajzot,amit egy angol nyelvű oldalon találtam.Első "tervezés" (módosítás) amit végrehajtottam(majdnem).Aki érez magában lelkesedést, az átnézhetné, ötleteket, javaslatokat szívesen fogadok! Köszönöm a figyelmet! A hozzászólás módosítva: Ápr 16, 2017
Sziasztok!
Ebből a rar fileből hogy tudnék kicsomagolás után bármit is elővarázsolni (melyik programmal?)
A csomagban fotoplotternek szóló gyártási állományok találhatók. Gerber file viewer
Ha minden igaz, Eagle programmal.
De itt egy kiterjesztés azonosító: FileInfo - The File Extensions Database
Köszi, de ez nem ismeri fel, nem nyitja meg.
Ez Altiumban készült..., ám valamit nagyon elcsesztek a gerber létrehozásakor, mert csak összevissza vonalak jelennek meg.
Viszont a CamTastic2 file használható, abban benne van rendesen. Kérdés meg tudod e nyitni ?!
Sziasztok!
Segítségre lenne szükségem egy általam még sosem látott jelenséggel kapcsolatban Alkotó 7.4.2 labortápjában. A készülékem évek óta teszi a dolgát semmi gond sincs vele. Nemrégiben átdobozoltam (kaptam is a német feliratozás miatt hideget és meleget is ![]() Köszönöm
Igen, illetve én a T3-at is helyettesíteném 3db párhuzamosan kapcsolt műanyag tokos tranyóval, mert 1db nem fogja bírni a disszipációt. Aztán tennék védődiódát az áteresztő tranyókra, mert az is hiányzik róla, így bármikor tönkremehet ha nagyobb lesz a kimenet feszültsége a beállítottnál. Aztán a műveleti erősítők (B és D) sebességét is korlátoznám, ha nem akarnék meglepetéseket, működési rendellenességeket.
T3 helyett tudok tenni BD249-et. Van 2 darab .A védődiódát a tranyókra és a műveleti erősítő sebességét el tudnád nekem magyarázni?
Nekem csak az említett tranyóim vannak,esetleg valamit tudnék bontani.2 tranyóért nem fogok fizetni 4 Eu szállítást.
Rádiótechnika évkönyv 1985/150 oldaltól ...
Az enyém újrarajzolva,kiegészítve egy két dologgal, de az eredetitől egy kicsit eltér ... de a mai napig működik ...
![]()
Nagyon jól néz ki. Én ennyire komolyan-komolyat nem akarok.
![]()
20 éves gyártmány ... a maiak pedig agyonra vannak tuningolva ... akkoriban ilyen alkatrészekhez lehetett hozzájutni, de stabilan működik, és még nem hibásodott meg
A hozzászólás módosítva: Ápr 27, 2017
Hát igen, ez a kapcsolás nem hibamentes. Két napig nézegettem, elemezgettem, aztán végül úgy döntöttem, nem éri meg foglalkozni vele. Már a leírása a cikkben is sántít itt-ott.
A másik Rádiótechnikás, a '94 november-decemberi számban leírt tápegység sokkal átgondoltabb konstrukció, azzal majdnem bitre megegyező kapcsolás található egy neves angol cég labortápegységeiben. Még a hetvenes évekből... A disszipációhoz egy gondolat: az helyes irány, hogy több tranzisztor között megosztani a terhelést, ezzel jelentősen lehet csökkenteni az eszköz melegedését. De. Még ekkor is jelentős méretű hűtőbordára lesz szükség, és/vagy kényszerhűtésre. Egy gyors fejszámolás (és ezt érdemes minden áteresztő-tranzisztoros, lineáris tápegységnél elvégezni): legyen 35V DC a bemenő feszültség, és 5A a maximális kimeneti áram. A kimenet rövidre zárásakor nagyjából 175W-ot kell(ene) a tranzisztoroknak elfűteniük. Életszerűbb használatnál maradva: legyen a legalacsonyabb kimeneti feszültség csak 5V, és a bemeneten (kellő mennyiségű pufferrel) elég kb. 30V DC is a max. 25V kivehető feszültséghez. Ekkor, szélső esetben 125W az áteresztő tranzisztorokra eső teljesítmény. Akkor számoljuk ki, mi is történik: - ha van három tranzisztorunk, akkor egyenként ~42W-ot kell a legrosszabb esetben eldisszipálni. 2N3055 esetén a szilíciumlapka ekkor kb. 60 Celsius fokkal lesz melegebb a tokhoz képest. - a tok és a hűtőborda között nagyjából 1 K/W a termikus ellenállás (mica+paszta), ez további ~40 fokot jelent. - most ott tartunk, hogy ha a tranzisztor szílicumlapkájának hőmérsékletét szeretnénk úgy 125 Celsius alatt tartani (honnan az érték? Az adatlap szerint 42W esetén legfeljebb ~130 C fok a maximális megengedett lapka hőmérséklet, és az élettartam érdekében maradjon egy még egy kis tartalék), akkor a hűtőborda maximális hőmérséklete 25 C fok lehetne (125-(60+40)=25). - ha a hűtőborda hőfoka 25 fok kell legyen, és a környezeti (=szoba-) hőmérsékletünk is kb. ennyi, akkor közel 0 K/W termikus ellenállású hűtőbordára lenne szükség! (Per tranzisztor, 5V 5A esetén, és akkor egy melegebb nyári napról nem is beszéltünk.) Konkluzió (visszafelé haladva): - "nem lehet elég nagy" a hűtőborda, ha csak természetes konvekcióval tud hűlni. - mindig utána kell számolni, az adott hűtőbordával mekkora a még biztonságosan eldisszipálható teljesítmény. (Példa: egy 1 K/W-os borda már jónak számít, és igencsak méretes, ha megengedünk 70 fok körüli bordahőmérsékletet [ami kézzel már nem érinthető], 30 fokos környezethez képest az max. 40 W-ot jelent! Ami messze van 125W-tól, ha közös a hűtőborda). Ezt a teljesítményt alapul véve, számolható, hogy milyen kimenő feszültségnél mekkora áram vehető ki tartósan. (Rövid időre nyilván több, de pl. ezért érdemes a hűtőborda hőmérsékletét is figyelni, és a vezérlésbe visszacsatolni a jelet.) - mindig le kell ellenőrizni, hogy a tranzisztortól "elvárt" teljesítmény mekkora maximális lapkahőmérséklet mellett teljesíthető, és onnan indulva kell elvégezni a hűtőborda méretezését. Megjegyzés: a fentebb említett neves angol gyártó tápegységében (ami 30V/5A-t tud) 8 (nyolc) db 2N3055 áteresztő tranzisztor van kettesével szerelve, ~1K/W hűtőbordákra. Tudták, mit és miért csinálnak. A hozzászólás módosítva: Ápr 27, 2017
Ezt a rajzot kb. azóta "piszkálgatják" amióta megjelent valahol, szóval úgy 35-40 éve. Valamikor nagyon régen én is megépítettem, már nem emlékszem rá hogy milyen paraméterekkel bírt, csak arra hogy nem tetszett.
A 2db BD még mindig nem lesz elég ha biztonságosan szeretnéd 5A-re méretezni ezt a tápot, azzal úgy 2-3A-ig lesz biztonságos, ha jól hűtöd. A tranzisztor nem szereti ha nagyobb záróirányú feszültséget kap mert tönkremegy. Ennek elkerülésére be kell tenni egy diódát az áteresztőtranzisztorral párhuzamosan, ugyanúgy mint ahogy egy FET-ben benne van a belső diódája. A műveleti erősítőnek ha nem korlátozod a sávszélességét akkor előfordulhat hogy a szabályozás begerjed. Keresd meg a topik rajzai között ennek a tápnak a tupírozott változatát, azon látni fogod miről van szó, legalábbis az újabb rajzokon biztosan. Aztán még egy dolgot elfelejtettem, kell a táp kimenetére is egy kondenzátor, mert anélkül érdekes dolgokat fog művelni dinamikus terhelés alatt, erre is találsz leírást szkópábrákkal a topikban ha visszaolvasol. Értéke nem kritikus, 100nF és néhány µF között, de érdemes a kész táp viselkedését szkópon megnézni, és lehet a kondi értékét optimalizálni. Nekem analógban inkább a 723-assal készült táp jött be, azt az IC-t kimondottan ilyen célra fejlesztették ki, még ha elég régen is. Amelyikben jó a belső referencia, azon akár 7-800uA áramkorlátot is be tudok állítani.
Sziasztok.Megépítettem a fenti hozzászólásomban lévő labortápot.Működik szépen,viszont nem mindig indul el.Vagyis csak akkor indul be,mikor megérintem a forrasztás felőli oldalon a Z1 környékét.Valahol olvastam,hogy gerjed a műv.erősítő.Ezt hogy lehet kiküszöbölni?
Ha konkrétan az a fokozat gerjed, akkor próbálkozhatsz a fokozat kimenete és invertáló bemenete közé(-) kötött kondenzátorral, olyan 1-100nF között. Ha nem az a fokozat gerjedne, akkor is ugyanez a móka, csak egy nagyságrenddel kisebb értékekkel.
Jó lenne valami primitív szkópot is beszerezned, mert azzal láthatnád konkrétan melyik gerjed ?! |
Bejelentkezés
Hirdetés |