Azon gondolkozom, hogy bár a zárt közép és magas hangszórót nem szokták leválasztani, a magasat nem értem, hogy miért?

Én arra gondoltam még is, hogy egy teli lappal leválasztanám, amit szögben megdöntve helyeznék el. Ezzel egy utólagos nyitott közép cserét is lehetne eszközölni, valamint az egyik oldal álóhullámai is ki lennének küszöbölve, és a doboz is merevebb lenne.
Jó ez, vagy ne foglalkozzak ezzel?
Ha jó, akkor kell ezt a teret méretezni?

Üdv!

Építeni szeretnék, egy hordozható kis hangsugárzót műhelybe, elsősorban az lenne a kérdésem, hogy milyen hangszórót ajánlanátok ? Erről az oldalról nézegettem a széles sávúakat, a lényeg hogy ne nagyon legyen nagyobb 2-2,5" -nál, illetve az ára se haladja meg az 5000 Ft-ot, a Visaton és Monacor termékek közül nézegettem eddig, de sajnos nincs tapasztalatom ezekkel így nem tudom melyiket válasszam. A másik dolog az erősítő kérdése, mivel 4db párhuzamos 18650-es akkukról szeretném hajtani így valami egyszerű de mégis jó minőségű Bluetooth-os áramkört akarok beletenni amiket eddig néztem azok a Qualcomm CSR8645 erről sok jót ír a gyártó, a másik pedig a PAM8403 típusú. Esetleg szóba jöhet másik is természetesen ha van még ezeken kívül használható alternatíva. Doboznak pedig 4 vagy 6 mm-es MDF lapot szánok, esetleg ha henger formájúra is meglehetne csinálni akkor valamilyen PVC cső lenne a szerkezet.

Milyen hangszóró kell egy max. 30V-os erősítőhöz PBTL-ben 2 ohm -on, és 4 ohm -on, és BTL-ben 4 ohm -on?
Milyen kell A, és milyen kell D-osztályú erősítőhöz? És hogy kell ezeket számolni? És hol lehet olyan hangszórót találni, aminek ezen kívül (bár 2 ohm -osat se találok sehol) doboz adata, esetleg frekvenciagörbéje is van, és még olcsó is?

Milyen az a 30V-os erősítő? :O

Hogy A vagy D osztály, az már mindegy a hangszóró szempontjából. De A osztályt nagyon ritkán szokás készíteni a nagy teljesítményfelvétele miatt...

Mit szeretnél kiszámolni?

Mi az az olcsó?

És főleg mire használnád a hangszórót?

50-70mm-ben nincsenek csodák. Ilyen kis hangszórónál szinte mindegy. Esetleg megpróbálhatod a Sony kis TV-s szélessávúját, ha van még belőle. Nem annyira rossz, és olcsó is.
Bővebben: Link

A Videoton középhangszórók és a legtöbb dóm magas is hátrafelé zártak. Ezért nem kell külön elválasztani.
Ha másféle hangszóróval oldod meg a középtartományt, akkor viszont kell saját légtér, a hangszóró T-S paraméterei alapján modellezhető, a váltási frekvenciától függően kell megválasztani a lerekesztett dobozrész térfogatát.

A közép tartomány oldalarányára vonatkozóan milyen matematikai összefüggés használható ?
Régen széles, de kis mélységű dobozokat gyártottak, manapság inkább a keskeny de az előlap szélességénél mélyebb dobozokat látok a gyártók kínálatában az olcsó átlag kiviteleknél, nem PA, hanem otthoni 5.1 és hifi-nek hívott 6-8cm membránú sztereó rendszereket nézve.

Köszönöm, igen, tudom hogy nincsenek csodák nem is szeretnék csupán arra irányult a kérdésem hogy esetleg van-e valakinek tapasztalata az említett márkákkal ebben a mérettartományban. Van-e értelme megvenni a drágább Visaton vagy Monacor kis hangszórókat, vagy észre sem fogom venni a különbséget az olcsóbb Sony hangszóróhoz képest.

A magas sugárzó, amit említettem, az zártnak tűnik, de azért a mágnes mellett és a pille, meg a mágnek közt nincs légmentesen lezárva, ez nem számít?
Ha nagyon akar, a levegő utat találhat a pille mögé. Ezt nem jól látom?

Elméletileg nem. Gyakorlatilag, ha nem stimmel valami, akkor igen.

Nincsenek hatalmas különbségek, azonos méretben hasonló dolgokat tudnak ezek a hangszórók, annyi különbséggel, hogy a papírszélűeknek nincs, a textilszélűeknek kevesebb, a gumi vagy habszélű példányoknak pedig valamivel több az esélye mélytartományban.

Olyan, ami maximum 30V-os tápot kap, maximum mennyi teljesítményt adhat le ilyen, meg olyan módban? Pl. miért számolnak U^2/R-el U/R*U helyett?
Az A-osztály színuszt, vagy egyenirányított színuszt ad le, a D négyszögjelet.
Az RMS feszültség nem ugyanannyi színuszon, mint négyszögjelen.
Ha nem annyi a feszültség, nem annyi a teljesítmény sem.
Milyen hangszóró bír elviselni mondjuk folyamatos egyenáramot; klasszikus zenét; metált?
Különböző kitöltési tényezők lehetnek a hangban, melyiknél, mennyire kell méretezni?
Amire mennyi terhelhetőséget írnak? Arra használnám, hogy jól szóljon.

Azért, mert I=U/R, P=U*I, tehát P=U*U/R. 30V kimenő feszültség 450W 2 ohmon, 225W 4-en, kapcsolástól függetlenül. Ha tud a tápod legalább 30A -t, és nincs veszteség. Pontatlan azt állítani, hogy a D osztály kimenete négyszögjel, nagy frekvencián (tipikusan 400kHz vagy több) van kapcsolgatva, elég jól közelíti a szinuszt, amúgy nem lenne elterjedt. Egyenáramot nem szeretik a hangszórók, mert nem mozog mechanikailag, pedig ez hűtené. Persze kis teljesítménnyel bármelyik elviseli, ha le tud annyi hőt sugározni a környezetébe, hogy ne olvadjon meg a lakk. Minden zenénél kb. 1/3-ados kitöltéssel elhet számolni, a hangfrekvencia átfogása lehet más (klasszikusnál nem kell, hogy 20Hz-et tudjon a rendszer), ez okoz eltéréseket. Ha a "jól szóljon" minőségi zenét jelent, akkor inkább 8 Ohmban gondolkozz, teremfüggő is, de egy 12" mély egy 1" driverrel jó tud lenni, ha jó típus, jó váltóval. Ha az adatlapok nem hazudnak, és valóban nem vezérelnéd túl az erősítőt, 450W erősítőhőz elég egy 250W RMS hangszóró, programban 500-at tudnia kell. Persze szinusszal hajtva leég,nem érdemes spórolni ezen.

Hát ... U^2/R az = U/R*U bár az utóbbi formában még nem láttam.

ööööö egyenirányított szinusz az nem kifejezetten hangfrekvenciás jelenség. És a négyszögjelet meg nem kellemes hallgatni. Jó esetben ilyenek nem jutnak a lengőcsévére. Meg egy erősítő eleve nem határol be jelalakokat (hangfrekis tartományon belül), szóval nem értem a felvetésed.

A hangszórókra jutó jeleknek nincs egyenáramú komponense.

A jól szólás meg nem felhasználási cél. Amikor valami hangsugárzót kezed tervezni az ember, a mélytartományból kell hogy kiinduljon, szóval elvárt alsó határfrekvenciát, maximális dobozméretet és elvárt max. hangnyomást kell kitalálni, ha ezek megvannak, akkor már nagyjából látható hogy milyen hangszórókra van szükség.

Hát abból minőség sosem lesz.

De rosszul számolsz. 1*30V tápfeszültséggel A vagy AB osztályt feltételezve a kimenő váltakozófeszültség körülbelül 9-10V eff. D osztályban kicsit több is lehet.

Az egyenárammal nem csak az a baj, hogy nem mozog, hanem az is, hogy a crest faktora 1. A névelges terhelhetőségek mérésekor 6dB, zenénél 10-20 is lehet.

De elsősorban azt kéne kitalálni, hogy milyen teljesítményt kelljen elviselnie. Más adat úgysincs megadva sehol, de még azt se tudom... Én úgy tudom, hogy a vonalkimeneten is DC van, és a hangszórón is +-. Van ugye szimmetrikus tápos erősítő, de én simára gondoltam. Azon hogy váltakozik? A D-osztályú erősítőn színusz megy ki? Abból volt felvetésem, hogy a négyszögjel nagyobb terhelést adhat a hangszóróra, mint amit a boltban ráírnak RMS vagy max értéket.
De ott van, amit ismét írok, hogy hogy jön ki, hogy mennyit ad le SE, mennyit BTL, és mennyit PBTL módban? És ha ez megvan, ez azt jelenti, hogy ennyi Watt RMS színusszal? És a hangszóró terhelhetősége is ennyi Watt színusszal? És akkor a gyök2-szeres csúcsfeszültséget elviseli hosszabb távon? Színusznál csak egy ponton van a csúcson, négyszögjelnél vagy ott van, vagy sehol. Gondolom így jobban melegszik, vagy valami, és könnyebben leéghet, és nem tudom, hogy mennyit kell elviselnie, hogy ne mehessen tönkre.
És a ládához való adatok alatt azt értettem, hogy mindenhol annyi van megadva, hogy mex ennyi Watt, meg ennyi RMS Watt, meg esetleg hány ohm. Olyan, amiből dobozméretezővel lehet hozzá dobozt csinálni, olyan adat nincs. Még, ha konkrétan tudom a saját Pioneer hangszóróim, arról se tudja a gyártó sem megmondani az adatokat.

A 30V-ot úgy gondoltam, hogy 50Hz szinusz generátorral hajtva, a kimeneten multiméterrel mérve, mert még abból a hozzászólásból indultam ki, hogy "max. 30V-os erősítő", aztán nem láttam, hogy ez pontosítva lett. A négyszögjel crest factora is 1, de az egyenáramhoz képest azt jobban tolerálják a hangszórók.

Átfogalmazom a 12+1-et: egyszerűbb ebből egy hallgatható dobozt csinálni kevés tapasztalattal, mint egy háromutas rendszert készíteni, ott külön kamrát a középnek, a váltót hangolni nehezebb, 3 gyengébb minőségű hangszóró kerül annyiba, mint 2 jobb, a végeredmény rosszabb lesz, mint egy kétutas. 10+1 közepe nyilván jobb lesz, de a mély nem lesz meg, 15+1 meg rosszabb, mint a 12+1, ami szerintem elfogadható kompromisszum. Ez eléggé pénzkérdés is, egy azonos felhasználásra gyártott 40 ezres 12" végeredményben jobban fog szólni egy 1" driverrel, mint egy 10 ezer forintos akármekkora colos, mert egyszerűen jobb hangszóró. Azonos hangszóró árpolitikát, és azonos hangfalépítési odafigyelést feltételezve.

Az árpolitika, de inkább az ár/használati érték arány sehol nem azonos. És a mélyátvitel nem méretfüggő. A T-S paraméterek arányán múlik. Konkrétumok nélkül meg nem tudni, mire jó egy bizonyos méretű hangszóró, általánosságok itt nem léteznek.

Egyébként simán megoldható háromutasnál a keresztezés a mély és a közép között 100-200Hz-es tartományban, akkor meg már igazából egyetlen érdemi váltási frekvencia lesz középtartományban a magas és közép között. Gyakorlatlag egy kétutas rendszer mélyben kiegészítve. Szóval nem értek egyet ezzel kapcsolatban.

Meg ugye egy jó 160mm-es mélyközéphangszóró tulajdonságait egyik 300mm-es sem éri utol, még akkor sem ha 40 000,-HUF darabja.
A 12" + 1" driver csak hangosításban életképes. Főleg a tölcséres magasak korlátai miatt. Mert lehet egyenletes középtartományú 300mm-es hangszórót készíteni, ha valaki nagyon akarja, viszont ahhoz legalább egy 30mm-es dóm magashangszóró kell, hogy 1,5kHz körül váltható legyen (és élvezhető hangja is maradjon, alacsony THD, jó dinamikus viselkedés mellett).

A négyszögjellel ugyanúgy megég a lengőcséve. Szerintem kb. egyre megy. Egyik sem jó senkinek. Persze az egyenáram rosszabb, de az akkor van, ha tönkrement a végfokozat.

Hát nem tudom, te hol nézted, de ha egy hangszóróról erősítőről csak terhelhetőséget vagy kimenőteljesítményt adnak meg, az már régen rossz. Azt el kell kerülni messzire.

Négyszögjelet nem hallgatunk. DC-t sem, mert az meg nem hallható. A vonalkimeneteken hangfrekvenciás jelátvitelnél nincs egyenáramú komponens.

A hangszórókra nem kerül egyenfeszültség. A jelölt + kivezetés csak abban segít, hogy egymáshoz képest a fázist beazonosíthasd, a + kivezetésre + feszültséget kapcsolva mindig előre mozdul a membrán, tehát váltakozó feszültségű jeleknél a + félperiódusban előre, a negatívban hátrafelé mozdul a hangszóró membránja.

Ööööm javaslom hogy olvass a témában mielőtt kérdezel, ezek azért alapismeretek, amik hiányoznak nálad. És a fórumban nem lehet mindenre hosszú kimerítő válaszokat adni. Nem is biztos, hogy erre való ez a formátum.



A végfokozatoknál egy csatorna képes előállítani valamekkora kimenőfeszültséget valemekkora maximális áramerősség mellett:
U=xV I=yA
Hídba kapcsolva:
U=2xV I=yA
Párhuzamosan:
U=xV I=2yA
Párhuzamos hídkapcsolásnál:
U=2xV I=2yA

Körülbelül.

Szerintem egy átlagos otthoni hangsugárzó tervezésénél az erősítőteljesítmény vagy a terhelhetőség a legkevésbé lényeges adat. De azért persze szokás ellenőrizni.

Én írtam, hogy mindenhol ilyen adatokat adnak meg. A kérdés inkább az, hogy hol nem.
De az alap kérdésem még mindig ugyanaz, hogy hány Wattos hangszóró kell minimum?

A kérdés inkább az, hogy milyen mélytartományt akarsz, mekkora helyiségben, milyen hangosan. Ebből lehet kiszámolni hogy milyen hangszóró és hány W bemenőteljesítmény kellhet ehhez.

Minden normális hangszórónál részletes adatlapok vannak, és minden egyes végfokozatnál is.

Például:
Bővebben: Link
Bővebben: Link

Bővebben: Link
Bővebben: Link

De én azt kérdeztem, hogy milyen hangszórót képtelen tönkretenni fullon is? És ha már mélynél tartunk, arra írtam, hogy 2 ohm PBTL-en. A BTL 4 ohm és szélessávú lenne. Ezt az 1 oldalt én is megtaláltam, de 2 ohmos nem volt ott se.

Akkor úgy látom, hogy a 65l-es doboz lesz az optimális választás, és így lehet esetleg kísérletezni a reflex csővel is.
Megépítem a zárt dobozt, és a magasat kiszedve be tudok rakni egy reflexcsövet, amivel lehet kísérletezni. Aztán ha mégsem tetszik a reflex cső, akkor a térfogatot leválasztom a középnyomónak, és ezzel be tudom állítani a 170mm-es 17N558A-nek a 8l-es térfogatot, a zárt doboz pedig 57l lesz.

Minden hangszórót tönkre lehet tenni. Nem így gondolkodunk. Azt nézzük meg, hogy mekkora a mechanikai-elektromos terhelhetősége a hangszórónak, és aföle nem vezéreljük az erősítőt. Van azon potenciométer.

De várj, egyelőre azt sem tudjuk hogy milyen erősítőre, végfokozatra gondolsz, nem értem, akkor mivel kapcsolatban kérdezthetted korábban ezeket.

Milyen oldalt találtál meg?
2 ohmmal fölösleges dolgozni. Semmi jó nem származik belőle. De ha nagyon akarod több hangszórót párhuzamosan kapcsolva előállítható ez a terhelőimpedancia.

Megpróbálhatod. Nem tudom mekkora terhelhetőség kell, de ha nem 100W fölötti, akkor lehet nagyobb is az a b-reflex doboz, pl. 70 liter. Úgy kicsit szebb méyleket kapsz. A 17N558A elmegy 10 literben is.

Szerintem kezdjük ez elejéről, mert így nem jutunk semmire... Nézzük lépésenként.

Azt mondtad, van 30V-os tápfeszültséged. 1*30, vagy 2*30?

De engem akkor is az érdekel, hogy akármilyen erősítő, ha 30V-ot kap max, akkor mennyi teljesítménytől nem adhat le többet sehogy se, mekkora terhelhetőségű hangszóró mehet rá BTL 4 ohm, és PBTL 2 ohm esetén, és hol vannak olyan 2, és 4 ohmos hangszórók, ahol más adatuk is van? Nem olyan olcsók, hogy többet kötögessek össze.

Nem a torzításmentes nyers erő fogja kinyírni a hangszóróidat, hanem a torzításba vezérelt szenvedő erősítő. Biztosítsd azt, hogy nem kaphat torz jelet az erősítő, és beraksz még egy limitert, akkor egész jó leszel.

De miért titok a kérdésemre a válasz?

Nem titkolok én semmit.