Az áramkorlátozó funkcióban valóban igazad van. De ha Kolléga eredeti elképzelését nézzük : Valahonnan tudnia kell(ene), mekkora a feszültség a kondenzátorban, különben csak találomra kapcsolná ki a kondenzátor töltését. Én nem a darlingtonra gondoltam, hanem a másik félvezetőre egyébként
De így nincs is jelentősége a dolognak.

A mondandód második fele pedig teljesen igaz. Manapság már mW-os veszetségekről beszélünk, már akár egy sönt árammérő ellenállás is lehet gazdaságtalan, helyette már LEM-et alkalmaznak

Lehet pl. a gate ellenállást csökkenteni, a rajta folyó áram marad, de a feszültség kisebb lesz így kevesebbet disszipálna. Lehet, hogy ezt a magot kellene megflexelni, hogy kevésbé csökkenjen a freki a terhelés hatására (valószinüleg nagyobb menetszám is mehetne rá emiatt, ami szintén kisebb áramot jelent a gate ellenállásokon)

A kis gyűrűmagnak telítenie kell, az a táp normál üzeme, akkor nem lesz olyan nagy a szekunder áram sem. A telítés, és a normál trafó/induktivitásként való működés közötti átmenet, amit optimalizálni lehet, hogy a freki ne nagyon vándoroljon. Ez viszont sok kísérletezést igényel.

Az áramkörnek az a része nincs a rajzon.
Ahogy az "Ohmos töltőáramkör" esetén sem.

Gondoltam az ellenállás csökkentésére, de a zenereken továbbra is nagy áram folyt volna. Nem említettem, de a 10ohm-os gate ellenállások 1W-osak, és azok füstöltek. Ezért gondoltam, hogy megemelem a zenerek értékét, még volt 15V-os, így felmentem 30V-ra. Ezt a részt rosszul gondoltam, szerencsére csak a diak purcant ki... Maradt az, hogy keresek hasonló keresztmetszetű, alacsonyabb Al értékű magot. Elektronikus fénycsőelőtétek is vannak bőven, ezeknek a kimeneti induktivitása EE20-as magra készül. Alapból légréses, így két mag felhasználásával lett egy Al=830 értékű magom, ami egyelőre úgy tűnik, bevált. 14+14 menettel hozza a szükséges frekvenciát, 83kHz üresjáratban, és 72kHz terhelve. Így 900W mellett sem melegszik a gate ellenállás. Nagyobb teljesítménnyel így deszkamodell formájában nem tudom terhelni, ahogy időm engedi, elkészítem hozzá a panelt a végleges hűtőbordákkal.

Sziasztok!
Egy PC tápot szeretnék átalakítani, hogy nagyobb teljesítményt lehessen kivenni belőle. A táp 420W-os és 12V-os ágánál 15A-t ad le. Amit szeretnék róla meghajtani annak is 15A kellene, de a táp nem bírja el. WT7520 meghajtó IC van benne. Kapcsolási rajzot sajnos nem tudok mutatni, de azt megtudnátok mondani, hogy az IC nél hol található az a védelem ami az áramot hivatott figyelni? Max 17-18A-re szeretném felvinni, ha arról sem megy el akkor mást kell néznem. A tápnak hosszabb üzemi időt is bírnia kell, azért nem akarom jobban feljebb vinni.
Köszi!

Azért nézd meg azt a trafót előtte, mert az a 15A szerintem inkább csak reklámadat lesz, azt nem fogja bírni. Ha körülnézel ezen az oldalon, elvileg lejjebb görgetve találsz azzal a vezérlővel készült rajzot, és az adatlap is beszédes.

Igazad van. 200W-osban nagyobb a vasmag. Azért köszi!

A közismert örök slágert, miszerint egy több kimenetű táp nem elsődleges kimenetét általában csak akkor lehet max teljesítménnyel terhelni, ha az elsődleges kimenet is terhelve van, már hallottad?

Amúgy meg szerintem nem azt kellene leírni hogy mit nem csinál a delikvens, hanem hogy mit igen.

Szaisztok!
Elsősorban Gee Lee-től kérdezném, hogy az U.K.T. tápegységében levő EF25 típusú gate trafó helyett használhatom-e a TME-nél kapható E25 magot? - Bővebben: Link Illetve, mivel a cikkben az áramváltó trafónak használt 23x13x7 méretű M2TNC anyagú ferritgyűrűhöz sem nagyon találtam beszerzési forrást, helyette használhatom-e ezt az magot? - Bővebben: Link Az anyagának M3S0-t írnak, ami nekem nem sokat mond.

A másik dolog, amit szeretnék megkérdezni, hogy 3V maximum 4A terheléshez tartósabb üzemre alkalmas lenne-e TNY279 IC-s tápegység V50210 trafóval, aminek a szekunder tekercseit párhuzamosan kapcsolnám? A trafó szekunder tekercsei az adatlapja szerint egyenként maximum 2670mA áramot tudnak szolgáltatni. Bővebben: Link
Köszönöm!

A TME-s E25 jó lesz. Azt a zöld magot nem ismerem és adatlap sincs róla, de azt írják hogy "Power Transformer" ami alapján jó kellene hogy legyen, Al-t kell mérni rajta és kiderül, ha nem túl kicsi akkor jó lesz.

A TNY a V50210 trafóval elvileg megfelel a kritériumoknak, de meg nem mondom hogy mennyire fog melegedni. Utóbbin a nyák fóliakialakításával meg némi légmozgással sokat lehet segíteni.

Rendben, köszönöm! Akkor teszek egy próbát ezzel a ferritgyűrűvel, jobb ötletem amúgy sincs, honnan lehetne hozzájutni a cikkedben ajánlott maghoz.
Most látom, hogy a RET-nél kapható EF25 trafómag (Bővebben: Link), viszont ezekben van légrés. Szerinted melyik alkalmasabb a kapcsolásodba, ez, vagy a TME-s?

A TNY-s táphoz, vehetem-e kiindulópontnak egy korábbi hozzászólásokban (Bővebben: Link) leírt magyarázatodad és kapcsolásodat, vagy inkább tartsam magam az adatlapjában közölt ajánlott kapcsoláshoz? Illetve azt kérdezném még, hogy a optocsatolónál található zener a 3V kimeneti feszültséghez nem használható, mert a legkisebb értékékű is 2,4V-os, ami már sok lenne, helyette két vagy három nyitóirányban sorosan bekötött normál dióda használható-e?
A megfelelő nyák fóliakialakításon mit értessz? Hogy minnél szélesebbre készítsem a vezetősávokat? Ventilátoros hűtést mindenképpen használni fogok hozzá.
Bocsánat a nickneved elírása miatt!

A légréses az nem jó bele! A RET-nél most éppen az ETD29 a legkisebb ami légrés nélküli, lehet hogy még az is belefér a nyákba, nem tudom.

A TNY amit rajzoltam az jó, de az optóval sorosan kell kötni az ellenállást, mert a párhuzamos engem már megviccelt, és tönkrement a zéner és az optó is, a soros megoldással a mai napig megy. Soros diódákkal ügyködhetsz ha zénerrel nem jön ki a kívánt érték.
A megfelelő nyákkialakításon azt értem (talán az adatlapi is olyan), hogy az 5db lábnak ami a negatívon van, van hagyva egy nagyobb fóliasziget a nyákon (2-3cm²), ami segít az IC hőjének az elvezetésében. Lekapcsolni lekapcsol ha túl melege van, de én hosszútávon nem tartom szerencsésnek a tokot 60-65 foknál melegebben járatni.

Oké, köszönöm a segítséget! Végül a TME-s E25 magnál maradtam.
Figyelembe veszem majd a TNY táp elkészítésénél a javaslataidat.

Szia , bocsánat , hogy közbeszólok . Esetleg , ha hétköznap el tudsz menni Vácra a Tali Bt.-hez , akkor ott kánaán van ferritekből. Telefon , mail nem működik , de elmentem és olcsón azonnal mindene van .
Üdv/ Balázs

Sajnos nem megoldható, mert 200 km-t kellene utazom hozzá. De azért kösz! Telefonon vagy mailben eleve nem is próbálkoztam, mert többen is írták már itt, hogy nehézkes ilyen módon rendelni tőlük.

Sziasztok!Egy elég nagy teljesítményű D-osztályú erősitő projekten dolgozom s ebben kérném segítségeteket pontosabban a táp részéhez .Egy 5KW -os vagy akár nagyobb teljesítményű inverterre lenne szükségem mint már irtam audio célra ami +-127V vagy akár nagyobb feszültséget tudna szolgáltatni.Ha lehetséges valami olyan kapcsolásra lenne szükségem ami nincs agyon trafózva meg tekercsezve de viszont van benne védelem.

Tehát könnyen, gyorsan, és tanulás nélkül akarsz egy értékes eszközt építeni. Nem hiszem hogy ez így menni fog. Nem tudom hogy neked mi az "agyontekercsezett", de mágneses méretezés nélkül nem nagyon úszod meg semmiképp. Egyáltalán hogyan gondolod az 5 kW-ot 230 V-ról? Számoltál már áramfelvételt? A teljesítménytényező fogalmával tisztában vagy?

Hát nem éppen könnyen és tanulás nélkül de sokszor találkozok külömböző kapcsolásokkal amik nagyon sok esetben egyszerűbben is kivitelezhetőek lennének az alkatrész temető helyett és nagyon sok esetben még stabilabb is az áramkör és biztonságosabb a hibalehetőség csökkentésével.Na de nem is ez a lényeg hanem hogy a hálózati szűrőn valamint az inverter teljesítmény ferritmagján kívül nem szeretnék beépiteni több kis ferritmagot főleg nem a visszacsatolásba! És igen ,tudom hogy mennyi az a 5KW (22Amperes áramfelvétel)terhelés ettől lényegesen nagyobb invertereket is épitenek csak az a probléma a legtöbbel mint már irtam is hogy túlkomplikáltak Ha ebben esetleg tudsz segiteni azt megköszönöm.

Ha egy ilyen kérdést felteszel azzal az a baj, hogy mivel a kérdés alapján nem túl sok ismereted van a témában, egy kész kapcsolási rajz birtokában sem biztos hogy meg tudod építeni működőképesre az áramkört.
Mert mondanám én, hogy tettem fel régebben ide egy egyszerű híd rajzot, 494 benne a vezérlő, ami két komplementer emitterkövetőn és egy gate trafón keresztül hajtja a 4 fetet vagy IGBT-t, meg van benne egy nagyon primitív áramkorlát és egy időzített lekapcsolás a hosszú idejű kimeneti zárlat esetére, soros kondi a ZCS üzemre, és nekem 1,8kW-ig vígan működik évek óta olcsó fetekkel is, valamint apró módosításokkal sokkal jobbra is megcsinálható, és akár 5kW is kivehető belőle.
Ki vagy vele segítve?

Amit feltettél a cikkek közé UKT vagy mi, néztem az áramváltóját, nem lenne elég egy kisebb, például kompakt fénycsőből bontott 10mm körüli gyűrű mag, csak mert nekem ilyen van a teljes hidas CO inverterben és működik vele.

Érdekelne a dolog ha linkelnéd meg is nézném nemhiszem hogy problémát okozna megépiteni.Kapcsolóüzemű tápegységeket javitottam jóideig technikusként egy neves gyártó készülékeibe.Igaz nem voltak ekkora teljesítményűek de az elv valamint a működés azonos csak az alkatrészek nagyobb teherbírásúk.

Jól gondoltam, ezek szerint nem tudod hogy mi az a teljesítménytényező. Nem csak 22 A folyna a bemeneten, hanem PFC fokozat hiányában 40-60 A is lehet (amíg a megszakító le nem old). És minden bizonnyal a kapcsoló üzemű topológiák alapvető működésével sem vagy tisztában, különben nem száműznéd a fojtót a kimenetről.



Van kb. 20 különböző működési elvű teljesítmény-konverter topológia. Melyik topológia működési elvét ismered?

Alkatrészek cseréje és az építés két külön dolog. Persze lehet hogy találsz valahol egy rajzot, és talán még részletes leírást is, hogy mit hogyan kell elkészíteni, de azonnal bele fogsz futni abba, hogy valamit nem tudsz megvenni, ki szeretnéd váltani, de nincsenek az áttervezéshez szükséges elvi ismereteid, így azt sem tudod hogy milyen paraméterekre kell figyelni.

Már ott kezdődnek a hiányoságok, hogy elfelejtetted specifikálni hogy stabil vagy stabilizálatlan tápfeszt szeretnél, milyen jellegű védelmet, mekkora üzemszerű csúcsáram terhelés fordulhat elő, mekkora átlag terhelést kell bírnia, szimmetrikus-e a terhelő áram a két ágon (hidalt vagy SingleEnded a végfok, illetve ha SE akkor van-e fázisfordítás a csatornák felén), van-e betervezve nagy kapacitású puffer kondi a végfokban, mennyire zavarérzékeny a rendszer...

Ha pár tekercstől visszariadsz, az nem sok jót jósol...

Köszi,értem,megoldom!

Úgy voltam az apró gyűrűvel, hogy ha rátekerem a szükséges menetszámot, nem biztos hogy marad annyi hely a közepén hogy átfér rajta a szigetelt huzal. Ráadásul a kompaktcsőből bontott az natúr gyűrű, nem is szigetelt. Nekem van szigeteltben 1cm átmérőjű szintén Tali-s, de azt is kicsinek tartottam, ezért maradtam a nagyobbnál.
Néhány gyári gépbe E20-as magot raknak áramváltónak.

A problémát az fogja okozni, hogy ebbe még bele kell túrni egy kicsit... Mert működik ugyan, de a meghajtásban legalább a kikapcsolást meg kellene gyorsítani PNP tranyókkal, aztán a söntös-optós védelem helyett is valami más kell mert ez ebben a formában nem jó, vagy megvédi a feteket vagy nem. Az optó miatt a működése (bekapcsolása) lassú, a kikapcsolt állapota egyéb kiegészítés nélkül viszont túl rövid, zárlatban az áramcsúcsok kinyírják a feteket. Volt hogy elment 20-30 másodpercet is teljes szekunder zárlatban, meg olyan is hogy kettőt sem. A pluszban a szekunder körbe betett optós időzítő pedig a szekunder fesz meglétét "figyeli", és tartós zárlat esetén néhány s után végleg lekapcsolja a tápot, ami aztán nem is indul újra csak egy újbóli ki és bekapcsolás után, mivel a már kinyitott tranyó a referenciából feszültséget tart a DTC lábon.
A rezonáns (ZCS) működés pedig szkóppal beállítható a trafóval soros kondik értékével, vagy a 494 frekijének állításával, az elkészült trafó szórásának függvényében.

Tanácsot vagy útbaigazítást szeretnék kérni. Van egy I-Mac számítógépem. Teljesen korrektül működik egy darabig . Majd hirtelen leáll olyan mintha nem kapna áramot. Kiderítettem hogy a tápja a bűnös.
A jelenség
Bedugom a konnektorba a zsinórját és bekapcsolom a gépet teljesen hibamentesen elindul.
Kis idő múlva (2-3 perc) van mikor több van hogy kevesebb hirtelen leáll.
Kihúzom a konnektorból várok 10-20 percet is újra lehet indítani
A táp egy 12V 15A kapcsitáp valszeg
A táp kimenetén folyamatosan lennie kellene 12V-nak de nincs
5 Vezeték indul el a táptól 2 negatív 2 +12V és az ötödikről nem tudom mi.
Ha külön adok 12V akkor be tudom kapcsolni a gépet hallom az induló hangot de csak kivilágosodik a monitor és nincsen kép .
Meg kéne bűvölni a tápot de hogyan merre induljak el Gondolom leáll a rezgés valami miatt.
Vagy ki kéne deríteni mi az ötödik szál és külső 12V-al táplálni

Találtam az Ebay de ennyit már nem kéne rákölteni

Javítottál már kapcsolóüzemű tápot ?
A lekapcsolás előtt:
- szekunder oldalon áramfelvételt tudsz mérni működő gépnél ?

Lekapcsolás után:
- áram és feszültségmentes állapotban megnézve a tápot-gépet van olyan alkatrész ami nagyon/rendellenesen forró ?

- Ez(ek) kihűlése esetén indul csak a gép újból vagy ettől független az indulás ?

Nemigazán javítottam még de megépítettem skor kapcsi tápját sikeresen
Mikor működik nem fére hozzá semmiképp de ha a labortáppal adtam neki feszültséget (12V)
akkor készenlétben 100mA volt az áramfelvétel ha bekapcsoltam akkor 6A
Sajnos elég nehézkes hőmérsékleteket nézni mert minden a kijelző mögött van és csak akkor férsz hozzá az alkatrészekhez ha kijelzőt kibontod a helyéről. A videón a táp más de a gép felépítése ugyan az

Biztos hogy a táp a ludas. Ha rákapcsolom a labortápot látszólag semmi nem történik de van áramfelvétel 100mA tehát kikapcsolt állapotban is kell hogy legyen a táp kimenetén feszültség ez biztos.
De hiába teszek bármit véletlenszerű hogy bekapcsol a táp